Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15 / 267. szám

Az izek, az illatok - elmesélhetetlenek. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól Tegnap a szegedi Royal Szálló éttermében tartották az „ínyencek és mesterek" országos rendezvénysorozat első vacsoraestjét, amelyen nem csak különleges étele­ket, hanem a fogásokhoz illő borokat is kóstolhattak a vendégek. íme néhány rész­let a menüből, persze a tel­jesség igénye nélkül: hideg előételként szegedi töltött ves, főételként csongrádi ke­mencés töltött libacomb, di­ós birsalmás párolt káposztá­val. A Dél-Alföldre jellemző különleges fogásokat a „sze­szítette el. Az ínyencvacso­rához kapcsolt borbemutató­ra az ország legkiválóbb pin­cészeteiből hoztak válogatott italokat, amelyek állták a versenyt a világhírű francia kecsege, falusi gyöngyösié- gedi szakácsválogatott" ké- nedűkkel is. MA TELEFONKÁRTYA-KLUB 9-től délig az éremgyútők klubjában (Tisza L. sgt. 14.). SARKIG TÁRT AJTÓK címmel egyhetes programso­rozatot szervez a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Ház. Az első napon 8.30-tól rock & roll és sport, 10-től dé­lig néptánc. MÚZEUMI MATINÉ: Nézzünk a miroszkópba cím­mel biológia foglalkozást tart dr. Csizmazia György délelőtt 10 órától, a Móra Ferenc Mú­zeumban. INGYENES JOGI TA­NÁCSADÁS 10-től 12 óráig a Bécsi körút 7. szám alatti nyugdfjasklubban. Jogtaná­csos: dr. Fügi Réka ügyvéd­nő. A CSILLAG TÉRI FIÓK­KÖNYVTÁRBAN (Kereszt­töltés u. 29.) 10-től 13 óráig használt könyvek 20 forintos egységáron. " A VÁROSI ROCK-KLUB­BAN, a Juhász Gyula Művelő­dési Központban 19 órától az Albérlet és a Meghökkentő Mesék zenekar koncertezik. A PRT zenekar zenés-tán­cos rock and roll bulija a Poty­ka vendéglőben, este 8 órától. A JATE-KLUBBAN 21 órától Mi-csoda-buli. Házigaz­da: Mátrai Róbert és Molnár Lajos. A REGŐS BENDEGÚZ­BAN 22-től nosztalgia-rendez­vény. Fellép a Drink Phanthers. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától szabad szombat party. Dj.: Öcsi. A SING-SING-ben sztár­vendég éjjel fél 2-től Orsi, fél 3-tól Happy Gang. VASARNAP SARKIG TÁRT AJTÓK: 8.30-tól megyei másodosztá­lyú sakkbajnokság (Dorozs­ma-Üllés) lesz a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. • 25 éve Újszeged belvárosa: Odessza Odessza Újszegednek ugyanazt jelenti, mint a szegedi partnak a Lenin körúton belöli belváros. A lakótelep megújulása egy­ben valahai jellegét is visszaadja szerkezetének. Amint a régi képeken is látható, a hajóhíd a Csaná­di utca képzeletbeli foly­tatása és a Roosevelt tér között húzódott meg. A hajdani látvány újul meg most: a Csanádi utca ten­gelyéből láthatóvá válik, ha az erdőritkítás is úgy akarja, a városháza tor­nya. (1972) Magyarnótaest AZ ALKOTOHAZ­BAN (Árboc u. 1-3.) ma, 14 órától szövés, 16-tól mé­zesbáb; közművelődési szakemberképző tanfolyam 9-től 19-ig (vasárnap 8-től 14-ig); hétfőn, 15-től csip­keverés, 16 órától fafara­gás, foltmozaik, bőrműves­ség. • DM-információ Szabó Bogár Erzsébet költőnő és magyarnótafró dalainak bemutatóját rende­zik meg november 16-án, vasárnap délután, a szegedi Tantusz Művelődési Ház­ban. Az első előadás 16, a második 18 órakor kezdő­dik. Az évtizedek óta Szege­den élő és alkotó költőnő dalszövegeit Ki kii Tivadar, Jólsvay Vilmos, Bánfalvi Jó­zsef, Sztojkó Mihály és Váradi Sándor nótaszerzők zenésítették meg. Jegyek elővételben is kaphatók a Tantusz Művelő­dési Házban. További fölvi­lágosítást a Tantusz 485­226-os telefonszámán lehet kérni. 4 KRÓNIKA SZOMBAT, 1997. Nov. 15. • 75 éve A fapiac válsága A fabehozatalt az utol­só időben erősen megza­varta a vasútak korlátozó intézkedése, amihez járul az is, hogy a román pia­con lényeges változások következtek be, s a román tűzifa behozatal előrelát­hatólag erősen le fog apadni. Ugyanis románjá­ban a svájciak és jugosz­lávok erősen vásárolják a tűzifát sőt, ők lényegesen magasabb árat fizetnek. A román termelők inkább a svájciaknak és jugoszlá­voknak adnak el. (1922) • 50 éve A zenekonzervatórium megnyitása Vasárnap hivatalosan is megnyílt a Szegedi Álla­mi Zenekonzervatórium. A Zenekonzervatórium célkitűzéseiről szólva dr. Bárányi János igazgató olyan programot terjesz­tett elő, amely ha megva­lósul, ez az intézmény kétségtelenül sokkal hoz­zájárul a Délvidék szelle­mi életének tartalmasabbá tételéhez, s a népi rétegek felé történő kiszélesítésé­hez. Zenei tehetségek fel­kutatása, a zene iránti sze­retet terjesztése olyan kö­rökben, amelyek ettől idá­ig zárva voltak, olyan program, amely népi de­mokráciánk egyik fontos célkitűzése. (1947) Vendég: Mezei András • DM-információ A Kálvária sugárúti Bibli­otéka és a Nemzetiségi könyvtár vendége lesz no­vember 19-én 15 órakor Me­zei András író és vállalkozó. Mezei András egy orosz hár­faművész és egy kolumbiai énekes társaságában érkezik, a beszélgetést dr. Kovács Miklósné vezeti. HÉTFŐN JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., 1. em. 5.) 14-16 óráig az MSZOSZ tagjai részére. Dr. Hajdú Ist­ván ad felvilágosítást mun­kaviszonyban lévők, pálya­kezdők és nyugdíjasok ré­szére. A szakszervezeti tag­ságot hitelt érdemlően (pl. tagkönyv) igazolni kell! A MUNKÁSPÁRT Sze­ged városi vezetősége 14-17 óra között ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I. em. 123-as szoba) dr. Bál­int János ingyenes jogi ta­nácsadást tart az érdeklődők­nek, 15-16 óra között. KATONA GYULA, a 13-as választókerület (Mó­raváros) képviselője lakos­sági fórumot tart 17 órától a Kolozsvári Téri Általános Iskolában. Témák: Kolozs­vári Téri Kresz-park feljújí­tási lehetőségeinek megvita­tása, az 1997. évi városrészi alap felhasználása, az 1998. évi szemétszállítási rende­let-tervezet ismertetése, megvitatása. Vendég: Szabó Ferenc, a Környezetgazdál­kodási Kht. ügyvezető igaz­gatója. o Jó borokból sem volt hiány ínyencvacsoraest a Royalban Dlusztus Imre Barcs Sándor 1989. június 26. Gyerekkoromban köny­vet írtam Várady Béláról, a Vasas ezüstcipős csatáráról. A könyv valójában egy pi­ros fedelű spirál volt, abba ragasztottam a Béláról szóló cikkeket, s az összekötő kommentárt magam kanya­rítottam két kivágás közé. így szükségszerűen kereszt­bevagdostam Barcs-cikkeket is a Labdarúgásból. Most is vagdosunk, gondoltam, ami­kor becsöngettem a Gugger­hegyi villába: vagdossuk Barcs életének jeleneteit. Az egyik nagyjelenet a futball. - Kikapott a csapatod ­fogad a témára hangoltan és részvéttel teli kézszorítással. A Szegednek nem sikerült az osztályozó, épp a Vasas ellen. Átrágjuk magunkat a tanulságokon, de Szabó Gyula kezét nem tudjuk hát­rakötni, és Németh játékve­zető sípját se bedugaszolni. Tehát a foci. - Ennyi tapasztalat birto­kában kézenfekvő a kérdés: Hogyan jutottunk idáig? - Hű, de nehezet kérde­zel! Én erről tanulmányok tucatjait Írtam, s azt hiszem, egyedül Magyarországon nem tanultak belőle. Az UE­FA meg a FIFA nagyon há­lás volt, s még ma is dolgoz­tatnak. - Akkor vegyük úgy, hogy én az UEFA megbízá­sából azt kérdezem, magyar szemtanúként hogyan élted meg a romlást? - Mint az egyik utolsó mohikánnak, mindig úgy éreztem, kötelességem volt megszólalni, amikor kérdez­tek, de akkor is, amikor, saj­nos, már nem nagyon figyel­tek a véleményemre. El szoktam mesélni, és az UEFA fölkérésére részlete­sen le is írtam, milyenek voltak a saját, személyes ta­pasztalataim. Ez annál is in­kább érdekes, mert én szem­tanúja, sőt lehet, hogy koro­natanúja vagyok a magyar foci hanyatlásának, mivel amikor elkezdtem, akkor in­dult fölfelé, egészen a világ­színvo­nalig a labdarúgásunk, kö­zelről láthattam, már mint kezdő sportvezető a háború utáni újjáéledést. Az Arany­csapat és az utánuk követke­ző, világklasszisokkal teli­tűzdelt válogatott idején az MLSZ elnöke voltam, s Marseille pofonját én az UEFA második embereként kaptam. - Tehát, mi a személyes tapasztalatod? - Nézd, Nagyváradon ter­jedelmes udvarunk volt, és a szomszédságból odacsődül­tek focizni a gyerekek. Nyolcéves koromig csak úgy, mellékesen számítottak rám. Attól kezdve viszont egész nap ugyanúgy rúgtam a labdát, az udvaron és a kö­zelünkben lévő két téren, mint a többi gyerek. Csak­hamar két utcacsapatot ala­kítottunk, és a szatócs, a szabó és a kocsmáros jóvol­tából (ők vették nekünk az igazi labdát) a környező ut­cák és terek srácaival szabá­lyos bajnokságban fociz­tunk, de kötelező volt részt venni az iskolai osztálycsa­patban is. 13 éves koromban igazoltak le a Törekvés tör­pébe. Két leendő magyar vá­logatott játékos rúgta akkor a Töriben a labdát: az ifiben Barátky, az első csapatban pedig Ströck-Török Albi. Szombaton utcabajnokság, vasárnap a Töriben, hétfőn délután az iskolában, azon­kívül minden szabadidőnk­ben, mindegy, hogy hol. - Erre szokták azt mon­dani, hogy a futballal eltöl­tött idő, meg a labdaérintés száma döntötte el akkor, most meg a gyerekfocit kö­rülvevő tudatosság és szer­vezettség szintje, hogy kiből lehet jó játékos. - Azért még ne szalad­junk annyira előre, mert van itt még néhány tanulság. A mi nagy udvarunk mögött óriási kert volt, majd egy kerítés, aztán egy másik utca udvara. Abban az utcában muzsikus cigányok és artis­ták laktak. A gyerekeknek (X. rész) nem engedték meg, hogy át­ugorjanak a kerítésen, mint jobbról-balról a szomszéd­ból tették, tehát tilos volt ve­lünk játszaniuk. Sérüléstől féltették őket. így a cigány­gyerekek, hegedűvel kezük­ben, ott ültek a kerítésen és nézték heves csatáinkat, közben pedig cincogtak. Ugyanakkor az udvaron az artista apa felnyújtott kezén állt a fia tótágast. Már régen az MLSZ elnöke voltam, amikor rájöttem: ők is, mi is ugyanazat csináltuk. Ekkor fogalmazódott meg bennem az alapképlet: a minőségi futball tulajdonképpen egyenlő a gyerekkorban a labdával eltöltött idő tarta­mával plusz a gyermektö­megek nagyságával. így nőtt ki fél évszázadon át a vi­lágklasszis játékosok, az amatőr tömegek, a játékve­zetők, az intézők, az edzők, a szövetségi vezetők és még a mérkőzések közönségének minőségi része is. - Meddig volt rend és mi­kor kezdődött a romlás? - 1925-től 1954-ig vol­tam igazolt, aktív játékos. 1933-ban újságíró tehetség­kutató pályázatot nyertem a Nemzeti Sportnál, és azon­nal mélyvízbe dobtak. A magyar-olasz mérkőzés bí­rájával, Stanley Rousszal két riportot is kellett csinál­nom. Rous saját életrajzi könyvében innen keltezi ba­rátságunkat. Ebből a barát­ságból született meg a lon­doni, 6:3-as győzelmünkkel zárult angol-magyar mérkő­zés (Rous akkor az angol szövetség főtitkára volt). Mint MTK-ista, a klub ül­döztetésének kezdetétől, 1939-től jártam be az MLSZ-be, és újságíróként megismerkedtem a szövet­ségi vezetőkkel, és az azóta is általam csak nosztalgiával emlegetett egyesületi mene­dzserekkel. Ma már nyugod­tan kijelenthetem, hogy Fo­dor Henrik, Szigeti Imre, Langfelder Ferenc, Reichard Ottó. Faragó Lajos, Herczog Edvin, Barna Sándor: nem­zetközi klasszisok voltak. Tagja lettem az MTK „vál­ságstábjának", itt barátkoz­tam össze Sebes Gusztávval. Mándi Gyulával és Titkos Pállal. Ha a háborús őrülete­ket, a szélsőjobb emberte­lenségeit, meg azt a renge­teg emberi veszteséget is be­kalkulálom, ami a futballt is megtizedelte, még akkor sem következett be a törés, mivel a foci teste és lelke ép volt. - Ezek szerint a háború után rontottunk el valamit. - 1945-ben tagja lettem a Legfelső Ötös Sporttanács­nak, majd annak megszűnte után megválasztottak az MLSZ alelnökének. Az el­nök, Ries István - miniszter és vezető szociáldemokrata politikus lévén - nem tudott annyit foglalkozni a szövet­séggel, mint maga is szere­tett volna, ezért sok minden­ben helyettesítettem. így történhetett meg, hogy jelen lehettem a mai tragikus helyzet genezisénél. Az álla­mi sporthivatalban hosszú időn át két szovjet tisztvise­lő dolgozott a magyar sport átszervezésén. Mi az MLSZ-ben feltételeztük, hogy nálunk - szakszövet­ség lévén - nem lesz válto­zás, hiszen funkcióink min­denféle rendszerben adottak. Alaposan tévedtünk. Előbb a Vadász utcai székházat lopták el, majd mindent szovjet mintára alakítottak át. Egy délelőtt hivatalom­ban Sebes Gusztáv hívott fel. Titkossal és Mándival együtt szeretne meglátogat­ni. - Akkor ez, gondolhattad, MTK-ügy. - Pontosan, Sebes azon­ban előadta, hogy a szövet­ség átalakul, ő a sporthiva­talba megy elnökhelyettes­nek, mint a labdarúgás fele­lőse. A labdarúgó osztályve­zető (főtitkár) tisztet Titkos Pál tölti be, az állami edző (szövetségi kapitány) pedig Mándi Gyula lesz. No és Hegyi Gyula is velünk lesz, hiszen <5 is a mi kutyánk kölyke. Rám gondoltak, csak én lehetek a szövetég elnöke, régóta ismerjük egy­mást, egyformán gondolko­dunk, fanatikusan szeretjük a magyar labdarúgást. Az érzelmi hatás legyőzte ellen­érzésemet. Vállaltam. - És továbbra is jöttek az egyre jobb eredmények. Ha akkoriban indulnak a nem­zetközi kupák, a klubjaink egymás után hozták volna a trófeákat. - Ez nagyon valószínű, hiszen a hazai közvélemény előtt és a nagyvilágban a magyar futball parádés sze­repet játszott. Mindenki csak ezt látta, befelé viszont kizárólag az új hivatal irá­nyított, és szervezési, szak­mai, nemzetközi, utánpótlási kérdésekben ki se kérte vé­leményünket, s meghallgatá­sunk nélkül hozott döntése­ket. A már említett főtitká­ron és szövetségi kapitányon kívül kaptunk még egy után­pótlásedzőt Hajdú Andor személyében és egyetlen, gépelni sem tudó adminiszt­rátort. Őt Pető Istvánnak hívták. Hát ez volt a „stáb". (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom