Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-13 / 265. szám

6 UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 13. Mediterrán­oktatás • Munkatársunktól A Mediterráneum törté­netével foglalkozó történé­szeket harminc országból tömörítő nemzetközi tár­saság, a Société Internatio­nale de la Méditerranée ok­tóber 30-31-én Rómában tartotta alapító ülSsét. Ezen J. Nagy Lászlót, a József Attila Tudományegyetem tanárát - aki egyik kezde­ményezője volt a társaság létrehozásának - az igazga­tó tanács tagjává választot­ták. A JATE Bölcsészettudo­mányi Karán egyébként jú­lius elsejével alakult meg az Újkori Egyetemes Tör­téneti és Mediterrán Tanul­mányok Tanszék, amelyet J. Nagy László vezet. A tanszék feladatának tekinti a mediterrán térség új- és legújabbkori történetének speciális képzés formájá­ban történő oktatását és ku­tatását. Idegen nyelvú kiad­ványa az Etudes sur la ré­gion méditerranéenne, amelynek eddig hét száma jelent meg. Ezekben szá­mos külföldi szakember is publikált, és a kiadványt jegyzi a Cambridge-ben szerkesztett Index Islami­cus is. Teaházi előadások • DM-információ A Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégium őszi teaházi előadássorozatának részeként november 13-án Sárváry László beszél a szív- és érrendszeri megbe­tegedésekről. Hoffer Tamás az örményeket mutatja be november 20-án, s ntég ugyanezen a napon Jusztin István A sör címmel tart előadást. November 27-én Dobay Pálé Érdekes fizika II., Lörincz Andrásé pedig Hangszerek címmel tart előadást. A rendezvények este nyolc órakor kezdőd­nek a Lechner tér 2/A alatti kollégium társalgójában. Irodalmi estek • DM-információ Újra indulnak Szörényi László, a József Attila Tu­dományegyetemen is okta­tó irodalomtörténész iro­dalmi beszélgetései a Móra kollégiumban. Szörényi László november 14-én 19 órától Módos Péter írót, az Európai Utas című folyói­rat főszerkesztőjét mulatja be. Hetvenéves a professzor • DM-információ Ünnepi iilést rendez Sze­ged Város Önkormányzata, a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem, a Szegedi Akadémiai Bizott­ság, a Bay Zoltán Alkalma­zott Kutatási Alapítvány és a Dugonics Társaság dr. Csillik Bertalan hetvenedik születésnapja alkalmából. Dr. Csillik Bertalan anató­mus, emeritusz professzor, a Dugonics Társaság elnö­ke. Az ünnepséget novem­ber 18-án, este 6 órai kez­dettel tartják a városháza dísztermében. • Kételyek a tanártovábbképzés körül Kötelezően ajánlott Itt még könyvből dolgoznak, de népszerűek a számítástechnikai programok. (Fotó: Schmidt Andrea) A tanártovábbképzési rendszert övezö bizony­talanság ellenére az is­kolákban rendben meg­történt a céltámogatás elosztása és a pedagó­gusok beiratkozása a különbözö képzésekre. A tanártovábbképzés­ben résztvevő szegedi felsőoktatási intézmé­nyek közül a Juhász Gyula főiskolán elége­dettek a jelentkezők számával, a JATE-n vi­szont úgy érzik, az egyetemet választó kö­rülbelül száz pedagó­gusnál jóval többet tud­nának fogadni. Az iskolákban a tanárto­vábbképzési rendszert öve­ző bizonytalansághoz ké­pest rendben megtörtént a céltámogatás elosztása és a pedagógusok beiratkozása a különböző képzésekre. A továbbképzések legfőbb problémájának azt tartják, hogy a közoktatási minisz­térium által kiadott terjedel­mes tanfolyamlistán számos olyan képzés szerepel, amelynek nincs, vagy folya­matban van az akkreditáció­ja. Emellett a tanfolyamok listája május helyett csak jú­nius végén jelent meg, ami azt jelentette, hogy az isko­lák csak szeptemberben tud­ták véglegesíteni a jelentke­zéseket. Mint ismert, a tovább­képzések díjának 80 száza­lékát normatív finanszíro­zással biztosítja az állam, míg a képzés 20 százalékát a pedagógusnak kell vállal­nia. Egy általános iskolában például mintegy 20 ezer fo­rint jut egy pedagógusra, de mivel a tantestület céltámo­gatását egy összegben kapja meg az iskola és egy adott évben nem minden pedagó­gus vesz részt továbbképzé­sen, lehetőség van arra, hogy a tanárok költségesebb képzésekre is beiratkozza­nak. Az iskolákban így sok tanár kihasználta a lehetősé­get, hogy valamely felsőok­tatási intézményben újabb, vagy szakjában magasabb fokú diplomát szerezzen. A továbbképzési területek kö­zött nagy érdeklődés mutat­kozott a számítástechnika, az idegen nyelvek, valamint a tantervi képzések iránt is. Az intézményvezetők bi­zakodnak abban, hogy a ta­nártovábbképzésre szánt ál­lami pénz a jövőben is meg­marad a mostani szinten, hi­szen amennyiben kevesebb lenne, az a költségesebb to­vábbképzésekre később je­lentkezők esélyeit csökken­tené. Ennek másik következ­ménye lenne, hogy a rövid,­sokszor bizonytalan színvo­nalú tanfolyamok előtérbe kerülnének a felsőoktatás kí­nálatával szemben. A tanfolyamokon szerez­hető oklevelek terén egyelő­re nagy a bizonytalanság. Minisztériumi rendelet híján ugyanis nem tisztázott, mi­lyen feltételek mellett fogad­ható el tanártovábbképzés­nek egy tanfolyam. (Az akk­reditált felsőoktatási szakok és az országos jegyzékben szereplő felsőfokú szakmai képzések természetesen biz­tos diplomát jelentenek).A továbbképzési lista másik gyenge pontját az iskolák abban látják, hogy sok eset­ben nem ismertek a tanfo­lyamok vizsgakövetelmé­nyei, pedig ezt jó előre tud­ni, hiszen a tanárnak a teljes továbbképzési összeget visz­sza kell fizetnie, amennyi­ben nem sikerül túljutnia a vizsgákon. A József Attila Tudomá­nyegyetem majd kétszáz meghirdetett tanártovább­képzési programjára alig több, mint száz pedagógus jelentkezett. Homoki Nagy Mária oktatási rektorhelyet­tes szerint ez az első megkö­zelítésben kudarcnak tűnik, hiszen a bölcsészettudomá­nyi és a természettudományi kar rendkívül széles kínála­tol adott, remélve, hogy a tanárok az egyetem garantál­tan magas színvonalú képzé­sét választják majd. A ta­pasztalatok viszont azt mu­tatják, hogy most, az első le­hetőséget megragadva nem a középiskolai tanárok, inkább az óvónők és az általános is­kolai tanárok vállalták a ta­nulást a főiskolák, a pedagó­giai intézetek és a magáncé­gek által meghirdetett prog­ramokon. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola tanártovább­képző programjaira több mint ötszáz pedagógus je­lentkezett, zömmel az intéz­mény egykori hallgatói. Sze­menyei Sarolta, a főiskola szakképzési intézetének ve­zetője szerint a kötelező to­vábbképzés beindulását erő­sen nehezítette a minisztéri­um által diktált kapkodás és a jelenleg is hiányzó jogsza­bályi háttér. Ennek ellenére a főiskolán elégedettek a je­lentkezők számával, és to­vábbra is nyitottak a tanárok részéről felmerülő új igé­nyekre. K. G.-S. P. S. Iskolázottság: közelítés Európához e Munkatársunktól Egy társadalom fejlettsé­gének, sőt, fejlődőképessé­gének egyik legjellemzőbb mutatója a polgárok iskolai végzettsége. Grafikonunk jól mutatja, hogy Magyarorszá­gon 1950 óta emelkedik a különböző iskolatípusokat végzettek aránya. Negyven év alatt a gimnáziumot és szakközépiskolát végzettek aránya tízről harminc száza­lékra emelkedett, a szak­munkástanulóké húszról öt­ven százalékra, az egyetemet végzetteké pedig ötről tíz százalékra. Az adatokból ki­derül, hogy amíg a szakmun­kástanulók és az egyetemis­ták számának növekedése folyamatos és közel azonos ütemű a vizsgált időszak alatt, addig a gimnáziumot és szakközépiskolát végzet­tek aránya 1970 óta szinte változatlan. A MEGFELELŐ KORÚAK HÁNY SZÁZALÉKA TANUL? 1950 1970 1991 HÁNYAN TANÚINAK? < SZAKMUNKÁSTANULÓ «Jffl'WII)MUI!l!ÜH» ^M'Jü flMJ.lffBlta Segélytelefon a nöi klinikán Tegnapi lapunkban meg­jelent Lányok, vészhelyzet­ben című cikkünkben, a női klinikán működő segélytele­fon számát rosszul írtuk. A jó telefonszám: 455-524. • Klub az Alföldi utcában Pizza, capuccinóval Újlaky Dénes, a Duna Cipőgyár egykori mun­kása (jelenleg színmű­vész) mondotta volt, hogy hegyet alulról, mú­zeumot kívülről, kocs­mát belülről kell megis­merni. Megfogadva ta­nácsát, elballagtunk az Alföldi utcába, a felsőis­kolások egyik kedvelt szórakozóhelyére, a Mo­jo Clubba. A vendéglátóhely történe­te egyidős a véres balkáni dúlással. Működött (műkö­dik) Zentán egy Mojo névre keresztelt szórakozóhely. Ennek egyik tulajdonosa a háború kitörésekor átjött Magyarországra, s 1991 őszén kialakította és meg­nyitotta az egyetem közvet­len közelében, az Alföldi ut­cai pincelabirintusban a vaj­dasági Mojo hasonmását. A szegedi Mojo hatalma­sat durrant, ugyanis akkor nem volt a városban még egy olyan hely, amely egy picit is hasonlított volna hozzá. A műértelemben vett mesterkélt eklektika, a köz­vetlen, már-már baráti (mit már-már, az!) ki- és felszol­gálás százával vonzotta az embereket, s a hely pillana­tok alatt megteremtette a maga törzsközönségét. A kávéházi jelleggel mű­ködő olasz vendéglőt két és fél éve üzemelteti Gyorgye­vity Draganné és férje. A bárpult, s annak álbarokk stí­lusú, fotográfiákkal, régi pénzekkel és táblákkal díszí­tett belseje nem változott az idők során. A szinteltolásos rendszer is megmaradt, ám az antik asztalokat és széke­ket modernebbekre cserél­ték. A tulajdonosnő elmond­ta, hogy a bútorok szépen, lassan elhasználódtak, s na­gyon nehéz volt pótolni azo­kat, így azlán korszerűbbek kerültek a helyükre. A hang­hermetika tökéletesen műkö­dik a Mojoban: zaj nem szű­rődik be az utcáról, s a be­szélgetés nem (vagy alig) hallatszik át egyik asztaltól a másikig. A hangfalakból KNAUF GISZPKARTON­RENDSZEREK HIVATALOS SZAKKERESKEDŐJE: Nyitva) h.-p,: 7.30-15.30-ig csendes-rendes dzsessz vagy blues muzsika szól. Ideális találka- és beszélgetőhely. A tulajdonosnőtől megtu­dom, hogy bár ők a hang­csökkentés érdekében már mindent megtettek - gumí­rozott szőnyeget ragasztot­tak a padlóra, a bemért és megengedett hangerőn üze­meltetik a magnót, s meg­kérték a taxisokat, hogy amíg a vendégre várnak, ne járassák a motort -, a nyitva­tartás-korlátozás feloldására azonban hosszú hónapok óta nem kaptak engedélyt, s a lakókkal is évek óta perben állnak. így aztán kénytele­nek mindennap este tíz óra­kor zárni. Akkor, amikor valójában indul az éjszakai élet. A Mojo Clubban nyolc­van ember kényelmesen el­fér, ennél azonban jóval töb­ben szórakoznak egy szerda vagy csütörtök este. Nap­közben általában felsőisko­lások és egyetemi oktatók térnek be a Mojoba, ahol egy kávé, tea vagy capucci­no mellett ücsörögnek, be­szélgetnek vagy olvasgat­nak. - A Mojoban mindenki szeret mindenkit - mondta a bárpultnál üldögélő nulladik évfolyamos magyar szakos Váczy László, aki hetente utazik le Budapestről kon­zultációra. - Én például Bri­gittát szeretem, aki nemcsak pincérként, de szakácsnő­ként is megállja a helyét. Nekem Brigitta a hajnali tűz délután. A társaság és a han­gulat egyébként rendkívül jó, itt mindenki haver, vagy az akar lenni. Sajnos, csak este tízig működik a klub. A szenvedélyesek örömére rablós-nyerős játékgép is van. Egy dolgot azonban hiányolok. Az italok között nincs semmi különlegesség, például rumos kakaó. Pedig az nagyon finom. Mindent összevetve, a Mojo Club jó kis hely: vidéki hiányossá­gokkal, világváros felé ka­csingató színvonallal. Szeretünk, Mojo! Sz. C. Sz. ALUMÍNIUM LEMEZEK ÉS PROFILÁRUK! KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ • alumínium tábla-, bordás-, trapéz- és perforált lemezek, • L-, T- és U-profilok, j • zártszelvények, • laposrudak, í • üvegszorító profilok, • függönykarnis és • egyéb rajzos profilok nagy választékban és kedvező áron. Perfog Szeged, Csetzy M. u. 35. Telefon: 62/322-583 Fax-. 62/324-726

Next

/
Oldalképek
Tartalom