Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-10 / 262. szám

10 KRÓNIKA SZOMBAT, 1997. Nov. 8. AZ ALKOTÓ­HÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma. 9-től 17 óráig játszóházvezetői tanfolyam; hétfőn 16 órakor fafaragás, folt­mozaik, bőrművesség. Divatshow a Forrásban AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy.u. 5.) 15­től 17 óráig ingyenes jogi tanácsadás. HANG-CSEND-JÁTÉK Időországban - zenés fiil­törővel egybekötött hang­verseny gyerekeknek és felnőtteknek délután 4 óra­kor, a Bálint Sándor Műve­lődési Házban (Temesvári krt. 42.). Vizsolyi Lívia fa­gottművész és barátai ad­nak koncertet. FERENCES EVANGÉ­LIUMI ESTÉK: 19 órakor Jeleníts István piarista egyetemi tanár tart előadást A szépirodalom rokonszen­ve a kisebb testvéreké, az ő nagyságuk titka ihleti cím­mel az alsóvárosi ferences kolostorban. BARTÓK PÓDIUM. Görgey Gábor: Mikszáth Kálmán különös házassága című színjátékát adják elő a Nagyváradi Állami Szín­ház Szigligeti Társulatának művészei este 7 órakor, a Bartók Béla Művelődési Központban. BIBLIAÓRA angolul és magyarul 19 órától a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pont pincehelyiségében. A LATERNA MAGICA filmklubban (Dugonics tér 12., pince) este 8 órakor a Szerelem című filmet vetí­tik. ' A SZOTE-KLUBBAN 21 órától Rekedtsiák-kon­cert. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN 14.30-től 16.30-ig pszichológiai és életvezeté­si tanácsadás, 16-tól Alba óra. Valódi profizmus és kellemes könnyedség - ez jellemezte a divatbemutatókat. (Fotó: Mohos Angéla) • Munkatársunktól A Partiscum Kft. szomba­ton két divatbemutatót tartott a Forrás Hotelben, végzős növendékei részvételével. A Partiscum 1990 óta vállalko­zik arra, hogy évente kétszer Szegeden nagyszabású di­vatbemutatókat tartson, s ez­zel párhuzamosan megindí­tották manöken- és modell­képző tanfolyamaikat. Két éve megszakadt ez a rendezvénysorozat, de a cég vezetése úgy döntött, idén ismét rendeznek a divatbe­mutatót. Augusztusban meghirdették a manöken- és modelliskolai felvételt, s a múlt héten 25 felnőtt (közü­lük 7-en fiúk) és 15 gyer­mek végzett eredményesen a tanfolyamon. Ezzel együtt már mintegy 200 fiú és lány tanulta meg a Partiscum iskolájában a szakma fogá­sait. Szombaton a most végzett tanítványok két divatbemu­tatót tartottak. Mintegy 600 kollekciót mutattak be. A nagyszabású est közel 110 közreműködő segítségével jött létre, Tranyánszki Zsu­zsa rendezésében. A bemu­tatókat divatbál követte. A lízing szóról először nagy konzervgyári gép­sor jutott az em|>er eszé­be, később már kisebb vállalkozások is megta­nulták ezt az adókimélö, költségként leírható be­ruházási módot, s min­denekelőtt autójukat szerezték be ilyen for­mában. Azután a ma­gánember is belekevere­dett a dologban, hiszen kamatmentes hitelre vá­sárolta személyautóját, s ez a banknál lízing­ügyletként futott. És most itt a lakáslízing, abszolút magánembe­reknek. Az Argenta Real Kft. spe­ciális lízingkonstrukciót dol­gozott ki lakás- és ingatlan vásárlásra. Néhány hete a Három évvel ezelőtt in­dult a Délmagyarország, mint a koalíció, az éledő, szárnyait bontogató népi demokrácia újságja. A fel­szabadulás után a Délma­gyarország új távlatokat nyitott a hunyorgó sze­meknek, munkálkodásával erőt, hitet öntött a kishitű­ekbe és kiadta az újjáépí­tésjelszavát. (1947) • 25 éve Emelkedett a termelés Közeledik az esztendő vége, s ha nem is tizednyi pontossággal, de hozzá­vetőlegesen már meg le­het mondani, mire szá­míthatunk, mennyit telje­sítettünk az előre megha­tározott terveinkből, ho­gyan alakulnak az 1972­es év legfontosabb gaz­dasági mutatói. A KSH nemrégiben közzétett adatait böngészve azt le­het megállapítani, hogy a szegedi és Csongrád me­gyei gazdasági viszonyok változása közepes szín­vonalú volt az év eddig eltelt szakaszában. (1972) Lakásvásárlás - lízinggel társaság kizárólagos megyei - hamarosan talán dél-alföl­di - képviselője az Oroszlán utcai Belvárosi Ingatlan Iro­da. Vezetője, Jakab Zoltán­ná szerint a megyében egye­dül ők kínálnak ilyen jellegű szolgáltatást az ügyfeleknek. Ha a vásárló rendelkezik a lakás vételárának 50-60 szá­zalékával, akkor a fennmara­dó összeget 1-8 évig terjedő futamidő alatt egyenletes részletekben is megfizetheti. A lakást a vásárló választ­ja ki, legfontosabb az, hogy per- és tehermentes legyen, s rendelkezésre álljon egy há­rom napnál nem régebbi tu­lajdonilap másolat. A lízing­konstrukció különlegessége, hogy kezest csak az általá­nostól eltérő esetben kérnek, fedezet a lakás vagy a lakás­célú ingatlan. Az természe­tes, hogy az iroda saját ér­tékbecslője alaposan megné­zi és értékeli azt a lakást, amire a szerződést megkö­tik. Első szempont a forga­lomképesség, hiszen ennek kell állnia a biztosítékként a gyakran nem kis összegű „hitel mögött". A Belvárosi Ingatlan Iro­da gyors ügyintézést ígér, hi­szen Budapesten minden munkanapon van elbírálás. Pozitív válasz esetén két hé­ten belül tudnak fizetni. Né­hány százezer forinttal ter­mészetesen nem érdemes foglalkozniuk, az elméleti alsó határ jelenleg félmillió forint. És miért ne hiányoz­hatna pontosan ennyi egy 2,5 millió forintos lakás megvásárlásához. Az iroda, mint az Argenta Real Kft. megyei képviselő­je természetesen nem csak lakásokkal, hanem ipari in­gatlanokkal, üzletekkel, ven­déglátó egységekkel is fog­lalkozik, vagyis a gépjármű­finanszírozást kivéve mind­azt kínálja, amit az „anya­cég". K. A. Vasúti kocsik a gabonaszállításhoz • Budapest (MTI) A Magyar Államvasutak rendelkezik a gabonaexport lebonyolításához szükséges vasúti kocsikkal. A MÁV saj­tóosztálya közölte, hogy a ki­szállítható termény meny­nyiségének nem a vagonok megléte, hanem a kikötők be­fogadóképessége szab határt. Az idén termett gabona külföldre szállításához a MÁV eddig 2710 kocsit mozgósított. Ebből a társas­ág tulajdonában 620 vagon van, a többit különböző üz­leti konstrukcióban a szom­szédos vasutaktól veszi igénybe. A MÁV az eredeti­leg tervezett havi 210-220 ezer tonna gabona szállításá­hoz elegendő vagonkapaci­tását a 300 ezer tonnára bő­vítette. Sipos István MÁV-vezér­igazgató szerint a horvát és a szlovén kikötők hetente 950 vagonnyi gabonaszállít­mányt tudnak fogadni. A magyar-szlovák, a szlovák­lengyel határállomások heti áteresztő képessége 780 va­gon. A maradék 660 vagon­nal a Svájcba és Ausztriába feladott küldeményeket fu­varozzák. • 75 éve Póthitel Az októberi közgyű­lés, mint ismeretes, elfo­gadta Bokor Adolf bi­zottsági tag indítványát, s ezzel szankcionálta a városi háztartás jövő évi költségvetés tervezetét, mert az indítvány indok­lása szerint minden elő­zetes költségvetés a mai • 50 éve teljesen bizonytalan és folyton változó gazdasá­gi helyzetben úgyis illú­ziórius. A város számára előzőekben kiutalásra kerülő póthitelről már akkor tudvalevő volt, hogy nem lesz elegendő, s újabb póthitelre lesz szükség. (1922) 3 éves a Délmagyarország Dlusztus Imre Barcs Sándor - Különben mehettél vol­na az MTI-től? - Ezt nem hiszem. De ar­ra is gondoltam, hogy az MTI reformgondolkodásá­val példát mutatok, jól in­dultunk, a gépezet egyre jobban működött, a munka­morál példás volt, jött a nye­reségrészesedés, és talán ra­gaszkodtak hozzám a kollé­gáim. Nézd, én a világon mindent, amit csináltam, mindig lelkesedéssel végez­tem. Az MTI-t pedig saját gyermekemként nagyon sze­rettem. - Lojalitásodért mit adott a párt? - Ezt én sohasem fogtam (gy fel. Először is mindig a radikális földreform híve voltam, és mindig a kisem­ber, a kisemmizett, a gyen­gébb, az üldözött mellett volt a helyem. Eszmeileg te­hát közel álltam a párthoz. Másodszor az, hogy tagja lettem a pártnak, a világon semmiféle változást nem ho­zott az életemben. Azelőtt sem vettem részt az MTI pártvezetőségének ülésein, azután sem. Mit adott a párt? Nézd csak! Ennél a kérdésnél én egy furcsa né­zőpontot ajánlanék neked! A mai ítélet szerint ugyanis én egyike vagyok azoknak. akik Rajk Lászlót az akasz­tófára juttatták. Az MSZMP zászlajára tűzi Rajkot, egyik „gyilkosát" meg fölkéri, ugyan, jöjjön már közénk, kiegyenlítendő a balos erő­ket. - Egyetlen szeminárium, pártiskola? - Még csak nem is utal­tak rá. - Az MTI-nek volt külön pártalapszervezete? - Olyannyira, hogy az alapszervezetből bizottság lett. Akkor se hívtak a veze­tőségi ülésekre, pedig mun­kahelyi főnökük voltam. Pihenésként régi fényké­peket nézegettünk. Szilta­nuk, Guilio Andreotti, Szu­karno, Teng Hsziao Ping, Joao Havelange, Artemio Franchi - paroláznak Barcs Sándorral. Még régebbi dolgokról kérdeztem ezután: - Nem beszéltünk eddig a műegyetemi diákévekről, a mezőgazdász szakról. Ta­lán kapcsolatod is volt a né­pi írókkal? - Mint mezőgazdásznak? Ez természetes! Kovács Im­re volt az első olyan, neves­nek mondható politikus, aki­vel az egyetemen megismer­kedtem. Hozzácsapódtam, tekintélyes, ismert és a nők között nagyon népszerű, ele­ven, eszes fiatalember volt. Ha azt mondta, hogy a Cent­rálba megyünk, akkor ez számomra maga volt a prog­ram. Kovács egyébként csak egy évvel járt fölöttem, de a híre már országos volt. - Gyakran jártál a Cent­rálba? - Összesen másfélszer. Amikor beültem közéjük, a toleráns erdélyi légkör után megdöbbentő volt hallani azt, ahogy zsidóztak, mivel a kizsákmányolás egyetlen felelősének a zsidó tőkét tar­tották. Az eszmefuttatást egyszer végigültem, másod­jára közbeszóltam - mond­ván: a zsidó dolgozót és ér­telmiségit ugyanúgy kizsák­mányolják, mint a nem zsi­dót, de olyan antiszemita hangulat uralkodott ott, hogy felálltam és eljöttem. - Kovács Imre maradt? - Szokásához híven sej­telmesen mosolygott és ma­(V. rész) radt. Kovács elsőéves egye­temistaként is igazi politikus volt. Belépett a szélsőjobb­oldali Turul Szövetségbe ­ezzel ismerőseit kissé meg is zavarta -, hogy belülről bomlassza szét a szerveze­tet. Meg is tette. Bonitást szerzett a kommunistáknál, hiszen jóban volt például Donáth Ferenccel (együtt szervezték a pesti Márciusi Frontot), kapcsolatai voltak a szociáldemokratákkal, ő vitt el a kisgazdákhoz is. - Ott lettél kisgazda? - Á, nem. Csupa öreg­emberrel találkoztunk. Tá­mogatni akartak minket, de mi forradalmárok voltunk hozzájuk képest. Állandóan földet osztottunk. - Volt valamilyen szerve­zetetek? - Igen, a feloszlatott turu­lista Cserhát törzs helyén megalakítottuk az Egyetemi Mezőgazdasági Hallgatók Egyesületét, s ennek elnöke Kovács Imre volt, az alelnök pedig S. Szabó Ferenc, aki a felszabadulás után földmű­velésügyi államtitkár lett. - Meddig voltatok együtt? - 1937-ben abszolvál­tunk, 1938-ig még összejár­tunk, aztán szétszóródtunk a szélrózsa minden irányába. - Az egyetemen francia, angolszász, német vagy olasz orientáció volt az érez­hető, és erősebb? - Az egyetemen egyedül a kommunisták voltak elkö­telezve, természetesen a Szovjetunióhoz. Minket egyszerűen csak demokratá­nak lehetett nevezni. De a német-olasz orientációt 65-70 százalékosra taksál­hattuk a hallgatók között. Ugyanakkor mi Gömböst, az egész feudálkapitalista kormányzattal együtt lenéz­tük, semmibe se vettük. - A németellenesség ilyen ellenzéki körben ho­gyan kaphatott hangot? - A túlnyomó többség disztingvált: nem voltunk németellenesek, hanem anti­nácik és antifasiszták. Azt is tudva, hogy a fasiszták nem voltak olyan gonosztevők, mint a nácik. - És az arisztokrácia fiai hogyan politizáltak? - Ez nagyon érdekes do­log, ugyanis a mi mezőgaz­dász grófjaink, mint például Széchenyi Frigyes, titokban támogatták az egyesületün­ket. Egyszercsak előfizettek nekünk liberáis lapokra, a Szép Szóra, a Szocializmus­ra. Ők az egyesületbe nem jártak le, tartották a távolsá­got, mi meg évődtünk velük, hogy majd elvesszük a bir­tokaikat, és kapnak 200 hol­dat. Mellesleg érezhetően és határozottan antifasiszták voltak. - Senki sem nézte a tö­rekvéseiteket ellenséges szemmel az arisztokrata if­jak közül? - Nem, nagyon kedélyes volt köztünk a hangulat. Igaz, hogy ugyanakkor erős volt a szociális elkülönülés, nem keveredtek közénk. - Meddig tudtál hazajárni Nagyváradra? - Egészen '48-ig, amíg édesapámékat át nem hoz­tam. Utána már nem maradt ott rokonom, csak barátom. De nem is vágytam már na­gyon haza. - Miért? - Apám barátai szabad­kőművesek voltak, javarészt zsidók. Majdnem egy szálig elpusztultak. Én ugyan min­dent elkövettem azért, hogy mindent megtudjanak arról: mi vár rájuk Németország­ban, ha bekövetkezik a né­met megszállás. - Erről te honnan értesül­tél? - Zichy János gróftól, aki a Keresztény Párt elnöke volt, majd '39-től a kor­mánypárt képviselője. Test­vére vagy unokatestvére püspök volt, aki gyakran járt a Vatikánban. Az értesülés onnan származhatott. 1942­ben interjút készítettem Zichy gróffal, ezzel a krisz­tusi emberrel, aki azt mond­ta, hogy nyilván nem Írha­tom meg, de mert újságíró­ként sok emberrel találko­zom, terjesszem mindenfelé, hogy a zsidókat koncentráci­ós táborokba hurcolják, ahol vagy megölik őket, vagy szörnyű körülmények között dolgoztatják szerencsétlene­ket. Ha tehát Ausztria sorsá­ra jutnánk - mondta a gróf -, akkor meneküljenek a zsi­dók, mert a deportálások biztosan bekövetkeznek. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom