Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-31 / 254. szám

PÉNTEK, 1997. OKT. 31. KITEKINTŐ 7 Mindenszentek A

Z ember vágyik a csendre. Az emlékőrző magányt főleg azok kívánják, akik szeretteikkel már csak a lelki összesimulásokon találkozhatnak. A felvirágozott temető csendjében, a pislákoló mécsek világánál. A templomban. Nem tudom, hogy Önök úgy tudják-e, mint én, hogy ilyenkor, amikor a mindenszenteki temető fénye világol, lelkek járnak föl s mindent hallanak, látnak, láthatatlanul, némaságra Uéltetetten. Bevallom, kiskoromban, hőbörgő ifjoncként ezt egyáltalán nem hittem. Ahogy fészkel belém az öregség, el-elgondolkodom: butaság ez?.' Nincs rá határozott feleletMás világ. Magunk teremtette. Irodalmi, zenei remekek, anyagba fogott míves alkotások hirdetik az örök világosságot. Az emberek zöme hisz a másvilágban, aki meg nem - szokták mondani: az is oda kerül.. A

pillanatnyi megpihenéskor is igaz: az élet nem áll meg. Robog a maga útján. Dolgunk, hogy megtaláljuk hozzá a kapaszkodót. Legyen az a női szépség ápolására, a lélek békéjére való igyekezet, vagy éppen jelzőharang a jóra, a rosszra... ,,Eladtam a szívem gyöngyét\" Félúton a kisteleki főúton fi Mórahalmi lélökharang ff Modern és felgyorsult világunk embere nem nagyon tud mit kezdeni a halállal, mint ahogy halottaival sem - holott, ahogy a kezdet, úgy a vég is hozzátartozik életünkhöz. Valamikor, a természethez talán kicsit közelebbi állapotunkban, még egyformán volt kultúrája mindkettőnek Magyarországon. A homokháti térségben, az egykori Alsóközpontban, Mórahalmon is. Már csak az idősek, no meg a néprajzkutató emlékezik például arra, hogy ilyenkor, mindenszentek táján, szokás volt kaláccsal kínálni a koldusokat, hogy imájuk közben emlékezzenek meg a család halottairól is... Halottak napja környékén talán nem szentségtörés, ha a jeles néprajzkutató, ifj. Lele József gyűjtéseit segítségül híva, felemlegetjük, hogy mit is kezdtek magukkal és a helyzettel a homokháti emberek, amikor kiderült: „halott van a háznál". Régebben ilyenkor az első dolga volt a hozzátartozóknak, hogy tágra nyitották az ablakokat, majd megállították az órát. A fali tükröt sötét ruhával takarták le. Régi, szép, ma is élő szokás szerint „lélökharang" jelezte a faluközösségnek, halottjuk van. Szokás volt, hogy a halottat földre helyezett asztallapra, a nagygerenda alá fektették a „nagyházban". Hamar hívták a halottöltöztetőket mert ilyenek is voltak. A halottat még néhány évtizeddel ezelőtt is gyakran odahaza, a szobában ravatalozták fel. Az aszonyhalott mellé imakönyvet, olvasót és egy szál szentelt gyertyát tettek. Emberhalott mellé, a jelzetteken túl a kalapját, néhol a pipáját, és mindkettőhöz aprópénzt is helyeztek. A legényhalottat vőlegénynek, a lányhalottat menyasszonynak öltöztették. A virrasztást imádságos asszonyok végezték, „jószolgálatból". Amíg az asszonyok a ravatal mellett imádkoztak, addig az emberek a konyhában egy kis bor mellett beszélgettek, felidézve az elhunytról való emlékeiket. Tanyáról a halottat „halálkocsin" vitték be temetés előtt a templom elé. A módos családok nem ritkán négy- vagy hatlovas temetést is rendeztek. A templomi harangszó a temető kapujáig kísérte a halottat, onnét pedig a temetői kisharang. Hát, valahogy így ment akkor, amikor még képletesen is és valóságosan is kézen fogták az emberek a halálba készülőt, s méltósággal oldották el lelkét a földi világtól. Ö. F. Feszület. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hajrá a nyitás előtt. Nagy Róbertek a keddre készülnek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Nagyot gondoltak Nagy Robiék Zsombán: kisteleki vállalkozást nyitnak! Testformáló szalont alakítottak Dékányék főutcái házában. Bíznak az idegen pálya előnyében, a szépségre, egészségre vágyók csapatában. A sors véletlene csupán, hogy a Nagyék választotta szépítő hely átellenben található Hell Pálék házával, s így a zsombói Nagy Róbert és a kisteleki Hell Csaba - a salakmotorsport két kiváló versenyzője - régi motorosként kerül egymás mellé. Félúton a főúton. - Nem versenyezni akarunk - nevet a találkozáskor Robi, s mondja, hogy amibe ők fogtak, az teljesen új dolog errefelé, annyi köze a sporthoz, hogy végül is abból nőtte ki magát. - A balesetem után a pesti stúdió épített föl újra - mondja. Amíg a fiatalember tesz-vesz peregni kezd az emlékezés filmje. Sok világverseny résztvevőjét, a salakmotor válogatott erősségét, Nagy Róbertet az angliai Sheffieldben csúnyán összetörik. (Lapunkban Bátyi Zoltán kollégánk írásából olvashatták, hogy a zsombói fiatalember nem mindennapi akarattal kezd új életet.) Talpra áll. A Nagy családról az a hír kél szárnyára, hogy Kisteleken szépítő szalont nyitnak. • Hát ez meg hogyan történhetett? - Vasakarattal és nem csupán vasdarabokkal tudjuk meg az előkészületek hajrájában, a ragasztók, kencék, padlózó szerszámok összevisszaságában, de már a szépen porszívózott padlószőnyegre telepedve. Az említett helyen gépek lesznek, olyanok, amelyek formáiban dolgozzák széppé a női idomokat. Hogy ez egészen pontosan mi is lehet, férfiember csak sejtheti, míg rá nem kérdez. - Nem aerobik - jelenti ki Erika, a feleség. - Bevált testépítési módszer, amelyet a pesti anyavállalat, a Fit Forma Stúdió szakemberei dolgoztak ki, orvosok, tanárok, mérnökök közreműködésével. A stúdió fogyaszt, formáz és kondíciót tart, annak, aki vállalja a rendszeres mozgást. Egyelőre csak nőknek! Ágaskodik a férfi önérzet: • Hohó, hol itt az egyenjogúság ! ? - Később - mutat Erika a soktükrök valamelyikén túlra — a férfiak terme is fölépül. - Hogy én se maradjak munka nélkül - jegyzi meg hamarjában Robi, utalva rá, hogy tulajdonosság ide vagy oda, errefelé most még csak a nőknek van szavuk. A testszépítő mozgás szakszerű elsajátítására is két testnevelési főiskolás hölgyet fogadtak Nagyék. Közben Korom István szegedi burkolómester emberei elköszönnek, érkezik Hellné Vass Rozália. A kisteleki salakmotoros, Csaba, felesége. A főút másik oldaláról, a szemközti házból jött. A két nő azonmód megtalálja a közös fonalat a beszélgetéshez, ők már látják, amit a bamba férfi még nem, hogy itt minden nagyon szép lesz napokon belül és mindenki egészséges és karcsú - évek múlva. Kedden nyitják a kisteleki szépítő szalont. A magára hagyott férfinépség nem tehet mást kérdez: • Miért épp Kisteleken? - Nagyobb a környéke, mint Zsombónak. Szegeden is van már néhány ilyen adja válaszként Robi, kifordítva helyéről a hősugárzót, hogy most már ne az ajtót szárítsa. • Minden úgy alakult, ahogy tervezték? - Az olasz gépeket hozza a kamion. Á Dékány családtól kibéreltük a helyet. Erika segítői újsághirdetésre jelentkeztek. A szalonra megkértük az engedélyt, ahova kellett, bejelentettük. Remélem, kedden, két órakor nyithatunk! • Kényszernek érzi a vállalkozást? - Eddig elfoglalt a motorozás, csak annak éltem. Jártam hobbiszinten kondizni. A balesetem óta egyfolytában dolgozott az agyam, hogyan kellene ezt komolyan csinálni. • Más nem ösztönözte? - Bakai János és társa, aki a pesti rendszer gépeit forgalmazza, nagy salakmotor-rajongó. Látta, hogy milyen állapotba kerültem, fölajánlotta, hogy talpra állít. Nélkülük nem ment volna. Elő példa vagyok mindenkinek, nemcsak lelket, erőt is öntöttek belém. Hallottuk már, hogy kész csoda ez az ember - most már látjuk is. - Elhatároztuk, hogy olyanok leszünk, mint egy iskola, ahol megtanítjuk az embereket a fogyásra, a kondíció megtartására. Erika közbeszúrja, hogy szerinte a hölgyek már régóta szakítani szeretnének a klasszikus falusi fogyókúrával, hogy majd „kapálok két sort és tartom az alakom", de nem volt meg hozzá eddig a lehetőség. A pesti módszer védett, meg kellett venniük és a betartását ellenőrzik a cég emberei. Robi mást is mond: - Sokat voltunk külföldön, láttuk, merre halad a világ. A test formában tartásáért klubok dolgoznak. A hírmondónak ide kellett érnie. Elhatároztam, hogy én ezt véghez is viszem... 0 Gondolom, nem olcsó az ilyesmi? - A barátok sokat segítettek, benne van apai, anyai. És eladtam a szívem gyöngyét... a világbajnok motoromat! Hűha! Nagyéknál nem kis dolgok történnek. Erika mosolyog, Robi elrobog, s a falkencés dobozok, festékes kartonok bújtatásából virágcsokrot húz elő, jelezvén, hogy a szalonnyitó munka dandárjában sem feledkezett meg a hetedik házassági évfordulóról. Két nappal korábban a hatéves Patrikot köszöntötték. Azt már útközben gondoltuk a látottakhoz: ha a legkisebb Nagy, a kétéves Jennifer odaszokik a mamáék szépítő szereihez, idővel, a vállalkozását most kezdő Nagy családra igencsak nagy boldogság köszönhet. Majoros Tibor Kisteleki táncosok sikere • Munkatársunktól A Pro Art Táncstúdió kisteleki táncosai, Törökgyörgy Melinda és Szőcs Simon megvédték a bajnoki címüket. A mezőkövesdi „Tíztánc" magyar bajnokságon első helyezést értek el. így megkapták az esélyét, hogy indulhatnak az 1998-as Európa- és világbajnokságon. Amint az a szerkesztőségünkhöz eljuttatott ismertetőből kiderül, a siker ellenére rosszul indult az év a táncospárnak. Hazafelé tartva az egyik versenyről súlyos autóbalesetet szenvedtek még márciusban, aminek következménye lett, hogy sajnos nem képviselhették hazánkat az 1997-es Európa- és világbajnokságon. Szerencsére gyorsan felépültek, s szeptemberben már elkezdhették az edzéseket. A maguk ereje kevésnek bizonyult a visszatéréshez, de sokat köszönhettek a Flamenco Tánciskola tagjainak, Fischer Marionnak és Inotai Csabának, s a saját egyesületük táncosainak is. A nevezettek nemcsak a bajnok páros visszatérését, hanem a nemrégiben rendezett jótékonysági est sikerét is segítették helytállásukkal. A kisteleki táncosok sikerét mi más fényelhetné jobban, mint egy másik, az újabb. Lehetne az éppen a jövő évi világversenyen is ... Népfőiskola Zsombón • Munkatársunktól A zsombói Wesselényi Népfőiskolán az 1997-98as tanévben a következő előadások hallgathatok meg. A november 3-i évnyitón dr. Gyuris György tart előadást „A Tiszatáj évtizedei" címmel. November 10-én dr. Marosi György. Az intenzív betegellátásról. November 17-én dr. Jakucs László: Az aggteleki Béke-barlang. November 24-én Simon Sándor: Hadseregünk 1848-tól. December l-jén dr. Szabad János: Genetikai újdonságok és Szabad Gábor: Hegymászók (diavetítés). December 8-án dr. Czigner Jenő: Torokpanaszaink. December 10-én látogatás a JATE embertani tanszékén. December 15-én dr. Sonkodi Sándor: Immunrendszerünk. December 22-én dr. Benyik György: Újszövetségi történetek. December 29-én dr. Mészáros Tamás: Csípőprotézisek. Január 5-én dr. Papp István: Az adórendszer új vonásai. Január 12én dr. Bodosi Mihály: Sebészi beavatkozások az agyban. Január 16-án dr. Gellén János: Terhesség alatti beavatkozások és dr. Kertész Erzsébet: Veleszületett rendellenességek. Január 19-én Thomas Berntsen: Napjaink Dániája. Január 26-án dr. Balogh Ádám: A sebészi szövetegyesítés. Február 2-án dr. Csákányi Béla: Az egyszeregytől az integrálszámításig. Február 9-én dr. Janka Zoltán: A kábítószerek ártalmai. Február 16án dr. Erdei László: A növények tápanyag-raktározása. Február 23-án dr. Kiss István: Zsombó egészségéért. Március 2-án dr. Tóth Károly: Aktuális alkotmányjogi kérdések. A tanévet március 7-én zárják. Csengelei bűnözés • Munkatársunktól Csengele község képviselő-testülete legutóbbi ülésén dr. Kisapáti István, a kisteleki rendőrkapitányság vezetője számolt be a település közbiztonsági helyzetéről. A községben súlyos bűncselekmény, emberölés, rablás és nemi erőszak nem történt. A kisteleki rendőrkapitányság területén az idén eddig 348 bűncselekmény vált ismertté, s ebből 31-et Csengelén követtek el. A lopás a „listavezető", számszerint 20. Ezenkívül hét betöréses lopás, egy sikkasztás, egy autólopás, egy garázdaság és egy tartás elmulasztása került a bűnök listájára. A lopások és a betöréses lopások legnagyobb részét a tanyavilágban követik el. A ritkán lakott területen, értékes gazdasági berendezéseket és háztartási eszközöket találhatnak a tolvajok. A rendőrséghez érkező feljelentések 80 százaléka ismeretlen tettes ellen szól, ezeknek később is csak a 40 százaléka válik ismertté. Amint a rend őrei összegzőjéből kiderül. Csengelén bűnözőcsoport nem alakult ki. Az idén 13 csengelei ellen indítottak szabálysértési eljárást. A faluban 25 polgárőr segíti a rendőrség és a körzeti megbízott munkáját