Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-31 / 254. szám

PÉNTEK, 1997. OKT. 31. BELFÖLD 3 Kiss Péter: a beruházók adómentességet kapnak. (Fotó: Schmidt Andrea) G

ondolnák, hogy minőségi hegesztőből hiány van Miskolc környékén? Hogy több száz, e szakmában jártas német munkás dolgozik a hazai nehézipar egykori fellegvárában? Tudniillik magyar munkaerőt hiába kerestek az észak-magyarországi munkáltatók. Ezt az esetet Kiss Péter minszter mesélte el minap, a munkaügyi konferencián, Szegeden. Igazolására annak, hogy a munkaerőpiaci folyamatok, bizony, még manapság is meglehetősen kiszámíthatatlanok. Hiszen aligha lett volna olyan vállalkozó, akit ne néztek volna teljességgel eszementnek, ha a borsodi ipar összeomlása idején éppenséggel hegesztő-képzésre adta volna a fejét. S lám, ha arra adta volna, jól tette volna. Csakúgy, mint az a munkanélküli, aki a minőségi hegesztés fortélyainak kitanulásában látta volna saját szebb jövőjét. A tanulság? Talán csak annyi, hogy továbbra is szemesnek áll a világ. Vagyis az jár jól, aki gyorsan, rugalmasan, ésszerű kockázatot vállalva reagál a körülmények változásaira. Egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Annak idején, a rendszerváltáskor váratlanul szakadt a nyakunkba a munkanélküliség. Aki kapun belülről hirtelen az utcára került, aligha tehetett róla. Még csak sejteni sem lehetett, hogy hamarosan eljön az idő, amikor nem lesznek „nyugdíjas állások", sőt, létkérdéssé válik a „marad vagy megy". Mára azért változott a világ. Hozzászoktunk a kapun belüli versenyhez, az alkalmasság bizonyításának folyamatos kényszeréhez. És ki-ki felkészülhet arra is, mi lesz, ha mégis mennie kell. Előre képezheti magát, több lábra állhat. T Tgyanígy alkalmazkodhatott az új helyzethez az állj lam és a társadalom is. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök előtérbe helyezésével, a rugalmas, több kimenetelű képzési formák bevezetésével. Senki nem vitatja, többet ér a munkanélkülieket átképezni, közmunkára vinni, átmenetileg állásba tenni, mint pusztán segélyezni. Az sem kérdéses, hogy a hagyományos közép- és felsőiskolai oktatás mellett be kell vezetni a rövidebb, gyakorlati ismereteket, magas szintű szaktudást biztosító programokat. Esetleg éppen a minőségi hegesztőképzést. UjLCU-r <JaXr rí. tlKj^ A munkaügyi tanácsok tegnap befejeződött országos konferenciájára Szegedre érkezett Kiss Péter munkaügyi miniszter. A munkaügyi tárca vezetője szerint egy év alatt 10 százalékkal csökkent a munkanélküliség Magyarországon, ma a ráta már csak 8,6 százalék. Az idei az első év, amikor nem lett kevesebb a munkahelyek száma, sőt: 39-40 ezerrel több létesült, mint amennyi megszűnt. Ezzel tízéves tendencia fordult meg. Kiss Péter munkaügyi miniszter optimista: idén 3-4 százalékos gazdasági növekedésre van kilátás, miközben a KSH adatai szerint a reálbérek is ugyanennyivel emelkedtek. • A prognózisok szerint jövőre a gazdasági növekedés akár az EU által elvárt 5 százalékot is elérheti. Ezzel párhuzamosan szaporodik-e a munkahelyek száma? - Amennyiben a gazdasági növekedés mellett a 2-3 százalékos reálbérnövekedést is tartani lehet, akkor 1 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel kalkulálhatunk. Az ezredfordulóig így mintegy 4-5 százalékos lesz a bővülés, azaz körülbelül 140-150 ezer új munkahelyet teremtenek a munkáltatók. Idén különben tízéves tendencia fordult meg. A rendszerváltás óta 2,5 millió munkahely szűnt meg és csak 1,2 milliót teremtettek. Idén már 40 ezerrel több az új munkahelyek száma ahhoz képest, hányat számoltak fel. 9 A tárca hogyan segíti azokat a vállalkozókat, akik munkáról gondoskodnak? - Már idén szeptemberben kiírtunk egy pályázatot, amely a korszerű és stabil munkahelyek létrehozását segíti 1998-ban. Ezen azok a cégek vehetnek részt, amelyek zöldmezős beruházással minimum 500 embert juttatnak munkához. Az érdeklődést mutatja, hogy 10 ezer munkahely teremtésére érkezett máris pályázat, a beruházások összértéke 141 milliárd forint. Ehhez igényelnek 4,5 milliárdot. Nem támogatunk kritika nélkül bármilyen pályázót, hanem elsősorban azokat a vállalkozókat, ipari park projekteket segítjük, amelyek fejletlen régiókban építkeznek. Például a Taurus Rt. Nyíregyházán egy 800 embert foglalkoztató üzemet szeretne létesíteni. Az adótörvény kapcsán pedig olyan módosításon dolgozunk - egy sokelemű támogatási rendszer keretében -, hogy a beruházók 10 éves adómentességet kapjanak. 9 Bővül a közmunkaprogram, jövőre 4 milliárd helyett 5,6 milliárd forintot szánnak erre a célra. Megéri? - A közmunkának megvan a helye és a szerepe a foglalkoztatásban. November 5-én például elindul - a Dél-Alföldön is - a központi fásítási program, amelyre jövőre 3 milliárd forintot szánunk, és három tárca együttesen adja össze a pénzt. A fásításnak nem kell külön hangsúlyozni a szerer pét. Ha emellett 50 ezer embert is tud foglalkoztatni 3 év alatt, akkor további hasznot hoz. Jövőre új elem a közmunkákra szánt pénz elosztásában, hogy közhasznú társaságok, civil egyesületek köztük a cigány önkormányzatok - is jelentkezhetnek. Azt tapasztaltuk, hogy a cigányok szívesen vesznek részt a közmunkákban. 9 A munkaügyi minisztérium milyen tendenciákra számit, ha az EU-csatlakozás küszöbére érünk? Megrohanják-e a magyar munkanélküliek a nyugati országokat? - Jelenleg 30 ezer magyar dolgozik az Európai Unió országaiban hivatalos munkaszerződéssel. Közülük a legtöbb, 5-6 ezer fő Németországban vállalt munkát, annak ellenére, hogy ezzel ott belpolitikai feszültségeket okozunk, hiszen náluk 11 százalékos a munkanélküliség. Szerintem a külföldre kfvánkozók száma akkor sem nő majd, ha már az unió tagjai lettünk. Hiszen addigra itthon a jelenlegi 8,6 százalékos ráta tovább csökken. A nyugati határszélen már most is csak 5-6 százalékos a munkanélküliség, nem is igyekeznek át Burgenlandba, holott onnan ingázással is elérhetők az osztrák munkahelyek. 9 Az osztrákok mégis aggódnak, hogy a magyar munkaerő majd elözönli az országot. - Ennek a félelemnek objektív gazdasági alapja nincs. Inkább arról van szó, hogy Ausztria, mint az EU keleti határa, Phare-pénzekbői eddig több támogatást kapott. Ha az EU határai 500 kilométerrel eltolódnak, nyilván az új térségeket fejlesztik majd, ami az osztrákoknak kifejezetten rosszul jön. Fakote Klóra Távközlési • Budapest (MTI) A kormány csütörtöki ülésén tárgyalt többek között a Diósgyőri Acélművek (DAM Rt.) helyzetéről és az Antenna Hungária jövőjéről - jelentette be a kormányülést követő sajtótájékoztatón Kiss Elemér államtitkár. A kormányszóvivő elmondta: a DAM Rt. jelentős veszteségeiért, sikertelen privatizációjáért a felelősség a vállalat vezetőségét és a tulajdonos, ÁPV Rt. ez ügyben illetékes munkatársait terheli. A kormány - csütörtöki ülésén Szabó Zsoltot, aki korábban a térség kormánybiztosa volt, felmentette az ÁPV Rt. igazgatósági tagsága alól. A vállalat működőképességének fenntartása érdekében a kormány a következőkről stratégia? döntött: az ÁPV Rt. újabb zártkörű privatizációs pályázatot fr ki 30 napnál rövidebb határidővel. A zavartalan működés biztosítására az ÁPV Rt. kezességet vállal maximum 2 milliárd forintos hitel felvételéhez. Az ÁPV Rt. vállalja, hogy a privatizációs partner tőkeemelésével azonos mennyiségű tőkét visz a társaságba, aminek fejében aranyrészvényre tart igényt. A vizsgálat megállapította: a részvénytársaság gazdálkodásában jelentős zavarokat okozott, hogy a közszolgálati adók (a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna TV) nagy késésben vannak a műsorszórási díj fizetésével. Ez a hiány 1996 végén 2,7 milliárd forint volt. Munkafronton Csikói az 9lnökségben • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Agrárkamara tisztújító közgyűlésén dr. Csikai Miklóst, a Magyar Agrárkamara elnökét a helyi gazdasági önkormányzat elnökségébe is beválasztották, nem csak az országos közgyűlés küldötteinek sorába - egészítette ki a tegnap megjelent névsort a szervezet sajtóreferense. „Járványok0 • Békéscsaba (MTI) A sajtóbeli híresztelésekkel ellentétben Békésben nincs „leukémiahalmozódás", az országos átlagnál nem születik több torz állat és a hepatitisz-megbetegedések sem öltenek nagy méreteket - derült ki csütörtökön Békéscsabán, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének sajtótájékoztatóján. Nem felel meg a valóságnak. hogy a dél-alföldi vérrákos gyermekek körülbelül fele Békés megyei; e téves híresztelést már megcáfolta a szegedi gyermekklinika igazgatója, valamint Békés megye gyermekgyógyász szakfőorvosa. Az adatok szerint a viharsarki gyermekkori leukémiás megbetegedések az országos átlagnál nem magasabbak. Hasonlóképpen képtelen az az állítás, hogy a csernobili atomkatasztrófa miatt Dombegyházán több torszülött állat születne, s hogy az utóbbi években megsokszorozódott volna a daganatos megbetegedések száma. Elkészült az egyetemi klub • Pécs (MTI) Idestova másfél évtizedes vajúdás után elkészült a Pécsi Egyetemi Klub; a Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsészkari kollégiumához - az egykori építőmunkás szállóhoz - tartozó kultúrtermet az egyetem, a karok hallgatói önkormányzatai, Pécs önkormányzata, a baranyai megyeszékhely közgyűlése, valamint a klubot támogató szponzorok összesen harmincmillió forintos ráfordítással alakíttatták át a város egyetemi ifjúságának művelődési intézményévé. • Kiss Péter munkaügyi miniszter: Fordult a tendencia • Kalasnyikov-ügy 3. Hogyan lopjunk egymilliót? Eltűnt a pénz, eltűntek az iratok, és romlik az emlékezet. Hiába dolgozott-e a Kalasnyikov-krimi feltárásáért a Pódaalbizottság, vagy megindul az igazságszogáltatás gépezete? Bíróság elé állitják-e a korrupció szereplőit, a sikkasztókat, okirat-megsemmisítőket, hamisítókat? Ha igen, zárt tárgyalások lesznek-e majd, vagy legalább akkor megismerjük a részleteket, valamint azt, hogy a Technika Külkereskedelmi Vállalat embereinek kezén évekkel ezelőtt eltűnt pénznek van-e felelőse a politikusok, a pártok között is? Mi olvasóink tájékoztatása érdekében közreadjuk, amit a titkolózás ellenére, mégis megtudtunk. Az 1990 szeptemberében kezdődött magyar-horvát fegyverüzletet, tízezer géppisztoly és közel hárommillió-háromszázezer lőszer leszállítása után, október végén megállították. Ellenben a leszállítás után két héttel, 1990. november 13-án 985 000 USD érkezett be Magyarországra. A horvátok a pénzükért várták a fegyvereket, körülbelül ötezer géppisztolyt és sokmillió lőszert. Úgy fest, hogy a kormányon lévő, de a valódi hatalmat nem birtokló emberek (Antall, Für, Jeszenszky stb.) leállító határozatát a jól beágyazott, és kulcspozíciókat - például a fegyverkereskedelmi vállalat vezérigazgatói székét, külügyi íróasztalokat - őrző korábbi garnitúra figyelmen kívül hagyta. A Technika Külkereskedelmi Vállalat átvette az egymillió dollárt, mert alighanem úgy volt vele, hogy a tiltás ellenére továbbra is szállítani akar, még a „tárgyévben". Úgyhogy 1990. december 29-én - a tiltás és a parlament december 18-ai zárt ülése után! - a raktárakból kiadták az ötezer géppisztolyt a hozzávaló lőszerrel együtt. Külön, újra le kelett tiltani a fegyverexportot. A jól fizető megrendelő 1991 áprilisában átszólt a határon, ha nincs szállítás, vissza az árát. Nem kaptak egy vasat se. Májusban megint kérték a pénzüket, de nem akarták megsérteni északi szomszédukat, a TKV-t, melynek nyilvántartásában ott volt a követelt összeg, és a fizetési határidőt elég távol, szeptember közepén szabták meg. Szeptember közepén Zágráb kénytelen volt újabb póthatáridőt adni: október közepét. Ekkor se kaptak semmit, de azt nem sejtették, hogy az 6 dollárjaikból fognak a következő, az 1992-es évre a Külkereskedelmi Vállalatnál, még mindig Miklós Tibor vezérigazgatóságának idején, prémiumot osztani. Azonban ne vágjunk a dolgok elébe. 1992. április elején a zágrábi egymilliót még mindig külön rubrikába írják a budapesti TKV-nál, de a hónap közepén már arról tájékoztatják feletteseiket, hogy a náluk maradt pénzt a többletköltségek nyelték le. És különben is olyan a nemzetközi helyzet, hogy ezt az egészet már rég nem kéne bolygatni. A '92-es év végén pedig a TKV-hoz beérkezik egy lemondó nyilatkozat: hurrá, nyereséges lett az esztendő! És a korábban már többletköltségek által lenyelt, érdekes módon mégis meglévő 985 ezer USD-t rendkívüli bevételként elkönyvelik. A néhány millió forintos eredménytöbblet pedig alapot ad a vállalati prémiumosztásra. Csak később, 1993 augusztusában, az ellenőrzéskor derült ki, hogy a megrendelő az előző december végén semmiféle lemondó nyilatkozatot nem küldött a TKV-nak. (A föl nem adott, de megérkezett postát az színesíti, hogy nincsenek meg olyan dokumentumok, amelyeknek létezniük kellene. Valószínűsíthető, hogy ezek azért nincsenek meg, mert a vezérigazgató 1993 november végi menesztése előtt a cégnél vehemens iratmegsemmisítés folyt.) Nem elég azonban a jogtalanul visszatartott pénzt bevételezni, valahogy ki is kell szedni a vállalati kasszából. Ezért a vállalatnál dolgozó magánszemélyek különféle kft-ket alapítottak, amelyekhez törzstőkét, alapítói kölcsönt adott a TKV, s a pénz a közszemek elől így lassanlassan magánzsebekbe folydogált. A Kalasnyikov botrány azóta is borzolja a közéletet. Pedig Kádár Béla, az NGKM minisztere már 1993 augusztusában kezdeményezte, hogy az egészet adják át a nyomozóknak. Úgy látszik, nem sikerült. Talán majd most elkezdődik a nyomozás, sikerül a felelősségre vonás. Zalai Miklós