Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

6 UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 30. Katalánul a JATE-n • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetemen is lehet nemzetközi katalán nyelvvizsgát tenni. Az első vizsgát májusban rendezték, és október 17én ünnepélyesen átadták a bizonyítványokat a tizenkét jelentkezőnek. A katalán autonóm kormány által meghirdetett kétszintű, alap- és középfokú nyelvvizsgát a Hispanisztika Tanszék szervezi. Legközelebb jövő tavasszal lehet jelentkezni. A JATE-n egyébként katalán nyelvi képzés is folyik. A négy féléves oktatáson jelenleg elsősorban francia, olasz és spanyol szakos hallgatók vesznek részt. A képzésre a katalán autonóm kormány ad támogatást négy éves időszakra. Az első periódusból még egy év van hátra. Az anyagi támogatáson kívül könyveket is küldenek. Bázisiskolák találkozója • DM-információ Bázisiskolák számára rendez találkozót a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara október 30-31-én. A meghívott huszonhat gimnázium igazgatói a kölcsönös bemutatkozások után általános tájékoztatót hallgathatnak a JATE Természettudományi Karáról, majd a felvételi tapasztalatok elemzésére kerül sor a felvételi bizottságokban részt vevő oktatók közreműködésével. A találkozó második napján a résztvevők tájékoztatót hallhatnak a jövő évi felvételiről, ezt követően a tanítási problémákat vitatják meg. A találkozón a tervek szerint szó esik majd a kihelyezett előkészítő évfolyamok létesítésének lehetőségéről is. Habilitációs előadások • DM-információ Történelemtudományi tantárgyi és tudományos habilitációs előadást tart dr. Font Márta, a Janus Pannonius Tudományegyetem Közép- és Koraújkori Történeti Tanszékének docense október 28-án a József Attila Tudományegyetemen. A JPTE docense délelőtt fél 11-kor, a Bölcsészettudományi Kar második emeleti tanácstermében „Magyar-orosz kapcsolatok a XII—XIII. században" címmel tartja meg habilitációs tudományos előadását, két órával később pedig a bölcsészkar Magyar Történeti Szeminárium harmadik emeleti termében kezdi habilitációs tantárgyi előadását, amelynek címe: „A kievi Rusz felbomlásának okai és a régiók kialakulása". Kiállítás • DM-információ Még két napig tart a IV. nemzetközi oktatási, oktatástechnikai és képzési szakkiállítása, amelyet a Budapesti Vásárközpont B pavilonjában rendeztek meg. A résztvevő közel kétszáz kiállító három témacsoportban mutatja be szolgáltatásait: Média Fair, a taneszközök világa, Student Fair, a továbbtanulás területe, illetve Job Fair, a képzés és továbbképzés világa. A kiállítás kapcsán „Oktatás és képzés az információs társadalomban" címmel rendezetnek konferenciát. • Teret ii Kis ci Van nekünk egy szólásmondásunk, ami úgy szól: a fasorban sincs. Kissé megerőszakolva e szlenget elmondhatjuk, hogy a SZOTE főiskolai kara éppen a fasorban, pontosan a Bal fasor 39-45. alatti épületben szeretne teret nyerni ahhoz, hogy képzési rendszerét bővítse. Ennek érdekében újították fel nemrégiben az újszegedi volt pártiskola egyik üresen álló emeletszintjét. Annak ellenére, hogy a területet csak ideiglenes jelleggel kapták meg a tulajdonos önkormányzattál 1998 májusáig. Hogy a sok háborúságot megélt épület sorsa mikor rendeződik véglegesen, egyelőre nem lehet tudni. A történet a nyolcvanas évek végén kezdődött, akkor, amikor a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem főiskolai kara a József Attila Tudományegyetemmel karöltve központi támogatást nyert a szociális munkás képzés beindítására. Közvetlenül a rendszerváltás előtt az MSZMP-s megyei pártvezérek oktatási célokra felajánlották a főiskolai kar akkori főigazgatójának a Bal fasor 39-45. alatti, nyolcszintes pártiskolát. A salamoni döntés eredménye Ezt követően Szalay István - aki abban az időben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatójaként tevékenykedett - ugyanebben az épületben szerzett helyet a tanárképző közművelődési tanszékének. Szalay a SZOTE főiskolai karának főigazgatójával megegyezett abban, hogy a közművelődési tanszék addig marad a volt pártiskolában, amíg a frissen indított szociális munkás szak fel nem fejlődik négy évfolyamra. Bekövetkezett a rendszerváltás, s a pártvagyon az Állami Vagyonkezelő tulajdonába került. A pártingatlanok közcélú hasz, tartós k naq a nosítására pályázatot írtak ki. A Bal fasori épületre hárman pályáztak: a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem főiskorai kara, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, valamint a városi önkormányzat. Az ügyben salamoni döntés született, ugyanis a pályázók között felosztották a volt pártiskolát, azaz mindenki egyharmad-egyharmad rész kezelői jogot kapott. Dr. Perjésiné Bakos Zsuzsanna, a SZOTE főiskolai karának hivatalvezetője szerint a döntés minden addigi, szóban és írásban köttetett megállapodást überelt. 1990-ben elkezdődött a kötélhúzás a nyertesek között, hogy hogyan osszák fel az épületet. Végül odajutottak, hogy a négy kollégiumi szintből kettőt kapott az orvostudományi egyetem, kettőt a tanárképző főiskola, egy emeletet használt a közművelődési tanszék, egyet pedig a SZOTE Főiskola Karának szociális munkás szakja. A városi önkormányzat pedig - mint iskolafenntartó - két szint használatának kezelési jogát átadta a Csonka János Műszaki Szakközépiskolának és Gimnáziumnak, ahol a középfokú tanintézmény a gimnáziumi képzését folytatta. (Később az Újszegedi Gimnázium tanárai és diákjai költöztek be az első és második szintre.) A földszint - ahol a mai napig is működik egy konyha, ahonnan óvodákba és általános iskolákba szállítják az ételt - közös volt. Bár a felújításokat közösen, a gesztori feladatokat az orvostudományi egyetem vállalta magára. Dr. Perjésiné Bakos Zsuzsanna elmondta: nem kevés gonddal-bajjal járt az irányítás, s bizony nem egyszer vita kerekedett abból, hogyan osztozkodjanak a lakók a költségeken. A „közös lónak túros a háta"-effektus ugyanis a Bal fasoron is érvényesült. Pakol a tanárképző és a gimnázium Mindeközben a szociális munkás szakra egyre több i jogot és több hallgatót iskoláztak be. Dr. Török Judit docens, a főiskolai kar szociális munkás szakának vezetője elmondta: az orvostudományi egyetem, hogy enyhítsen a gondokon, vállalta, hogy a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Teleki Blanka Kollégiumát bővíti, azzal a feltétellel, ha a tanárképző felszabadítja a Bal fasoron két kollégiumi szintjét. Nos, mindez 1995 nyarán megtörtént. A SZOTE finanszírozta az emeletráépítést a Telekire, aminek következtében a tanárképző kiürítette a két kollégiumi szintet. Rá egy évre a JGYTF megkapta a Szilién sugárüti általános iskola épületét, s a közművelődési tanszék is búcsút intett a Bal fasori épületnek. Mi több, 1996 őszén az Újszegedi Gimnázium (ma már Eötvös József Gimnázium - a szerk.) is elköltözött a volt pártiskolából a Csongrádi sugárútra, a bezárt Zalka Máté Általános Iskola helyére. A középiskolai szintek lepusztult állapotban bár, de az önkormányzat kezelésében maradtak. Az orvostudományi egyetem jelezte: szívesen átvenné a kezelői jogot az üresen álló két emeletre. Már csak azért is, mert a hallgatói létszám megnövekedése miatt, hely hiányában hosszú hónapok óta kénytelenek voltak az órákat különböző külső helyszíneken megtartani. Dr. Török Judit hangsúlyozta: a diákok az utóbbi hónapokban egyre nehezebben értették meg, miért kell külső helyszíneken órát tartani, amikor minderre az épületben is lenne hely. Rajta a nem hivatalos listán Dr. Boda Márta, a főiskolai kar főigazgatója elmondta: az ügyben tárgyalásokat kezdeményezett a SZOTE vezetése a várossal. Igaz, ekkor már az Universitas és a városi önkormányzat tárgyalásokat folytatott telekcsere ügyben, amely szerint a város az Öthalmi úti volt szovjet laktanyáért cserébe belványertek rosi ingatlanokat adna az integrált szegedi egyetemnek. Nemrégiben éppen ebben az ügyben nyilatkozott lapunknak Szalay István. A polgármester elmondta az interjúban, hogy bár körvonalazódik a megállapodás a tárgyaló felek között, nincs még végleges lista arról, hogy az Öthalmi úti laktanyáért cserébe milyen belvárosi ingatlanokat adna a város az Universitasnak. Az azonban kiderült, hogy a nem hivatalos listán a Honvéd téri épület, az Ortutay Kollégium, egy Moszkvai körúti kollégiumépület és a Kisstadion mellett ott szerepel az újszegedi volt pártiskola két szintje is. Sajnos, a Bal fasori épület két szintje kis csomag a nagy csomagban, s arról külön nem lehet tárgyalásokat folytatni - közölte dr. Boda Márta. A főigazgató asszony elmondta, hogy nemrégiben az üresen álló két szintet, ideiglenes jelleggel ugyan, de megkapták 1998 május végéig. Hogy mikor adja át a város a tartós kezelői jogot, azt nem tudja. Arról a közgyűlés dönt. Dr. Boda Márta és munkatársai mindenesetre reménykednek, s hisznek abban, hogy a város vezetői szívükön viselik a felsőoktatás ügyét, sőt, hozzá is járulnak annak fejlődéséhez. A képzési rendszer bővítéséről, színesítéséről és gazdagításáról rengeteg elképzelése és terve van a főiskolai karnak - hangsúlyozta dr. Török Judit. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósulhasson és beindulhasson, területet kell nyemi, ugyanis infrastruktúrára nem, a programokra és projektekre viszont lehet támogatást szerezni különböző pályázatokból. Mindettől függetlenül a SZOTE az elmúlt napokban - az oktatók és a hallgatók lelkes közreműködésével - több százezer forintért rendbehozatta és berendezte az egyik üresen álló szintet, a másikra viszont csak akkor költenek pénzt, ha megkapják a tartós kezelői jogot a városi önkormányzattól... Szabó C. Szilárd A felsőoktatás ingyenességének megszűnésével esélyegyenlőtlenség alakult ki a gazdag és a szegény családból származó diákok között. A szociálisan rászoruló hallgatók támogatására a kormány közalapítványt hozott létre júliusban. A támogatás elnyerésének feltételeiről tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatót Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, valamint Czúcz Ottó, a közalapítvány kuratóriumának elnöke a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Az „Esélyt a tanulásra!" nevű közalapítványt a kormány azzal a céllal hozta létre, hogy támogatást nyújtson azoknak a felsőoktatási intézményekben tanuló, rossz anyagi körülmények között élő hallgatóknak, akik a támogatás nélkül nem tudnák folytatni tanulmányaikat. A támogatást tanévenként meghirdetett pályázattal, a szorgalmi időszak tíz hónapjára lehet elnyerni. Pályázatot első nappali alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és kiegészítő alapképzésben résztvevő magyar állampolgárságú hallgatók nyújthatnak be. A harmadik vagy e fölötti tanévüket kezdő hallgatók csak akkor nyerhetik el a támogatást, ha az előző két félévben tanulmányi eredményük átlaga eléri vagy meghaladja a 3,51et. A pályázatnak az is feltétele, hogy a pályázó havi jövedelme, valamint a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja Szegedről • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetemet mutatja be októberi számában a Magyar Felsőoktatás című folyóirat. A lap interjút közöl Mészáros Rezső rektorral, Szabó Gábor professzorral és az egyetem néhány hallgatójával. A Magyar Felsőoktatás című folyóiratot a Nemzeti Tankönyvkiadó jelenteti meg évente tíz alkalommal. A lap minden számában bemutatja a hazai felsőoktatási intézmények egyikét. Az októberi szám címlapján a JATE Dugonics téri központi épülete szerepel - nem véletlenül. A folyóirat vezető inteijúja Mészáros Rezső rektorral kémeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan százalékát. Ez a határ jelenleg 9200 forint. A hallgató csak abban az intézményben pályázhat, amely az adott tanuló után képzési normatívában részesül. A pályázathoz ki kell tölteni az intézményekben beszerezhető űrlapot, és csatolni kell hozzá a család anyagi helyzetét igazoló, a szülők által aláírt nyilatkozatot. A támogatás havonta a minimálbér harminc és száz százaléka közötti összeg lehet. Ez most legalább 5100 és legfeljebb 17 ezer forintot jelent. A kormány 200 millió forintot különített el az alapítvány számára, és várhatóan az elkövetkező években is hasonló nagyságú összeget biztosít erre a célra. Az alapítvány nem csak költségvetési pénzt használhat fel támogatásra, más adományokat is elfogadhat. A támogatás odaítéléséről végső soron a héttagú kuratórium dönt. Előtte azonban az intzéményekben erre a célra létrehozott bizottságok rangsorolják a beérkező pályázatokat, és javaslatot tesznek arra, hogy milyen összegű támogatást tartanak indokoltnak az egyes diákok esetében. A 200 millió forintot a hallgatói létszám arányában osztották el az egyetemek és főiskolák között, és minden intézmény a neki jutott összeget fordíthatja támogatásra. A pályázatokat november 3-áig kell leadni, s a megítélt összeget várhatóan decemberben kapják meg a hallgatók, szeptemberig visszamenőleg. H«9«dAs Szabolcs szél a MF szült, aki — egyebek mellett — az universitas feladatáról fejti ki véleményét. Elmondja, hogy az integráció fő célja nem egy új szervezet létrehozása, hanem egy, az új kihívásoknak megfelelő tevékenységvonulat kialakítása. A rektor kiemeli az akkreditáciő, valamint az európai rektori konferencia minőségvizsgálatának fontosságát, az Euró-régiós folyamatba való bekapcsolódás jelentőségét. Szabó Gábor professzor a vele készült inteijúban a természettudományos szakok ázsiójának csökkenéséről, ennek lehetséges okairól és következményéről, valamint a felsőoktatási integrációról beszél. . - • J Közalapítvány a hallgatókért A SZOTE főiskolai karának oktatói és hallgatói a hét elején vették birtokba a Bal fasori épület egy újabb emeletszintjét. (Fotó: Miskolczi Róbert) „Esélyt a tanulásra!" JATE SZOTE JGYTF KÉE LFZF 870 ezer 294 ezer 390 ezer 335 ezer 378 ezer j l_ 0 200 ezer 400 ezer 600 ezer 800 ezer A diagram az „Esélyt a tanulásra!" alapítvány rendelkezésére álló 200 millió forintból a szegedi intézmények által szétosztható összegeket mutatja. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Fáiskolai Kara és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi konzervatóriuma az anyaintézmény által kapott összegbál a hallgatók arányában részesül.