Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 30. BELFÖLD 3 • Pályázatot írt ki a minisztérium Munkakelyeket teremteni! Csökkenő munkanélküliség. Van alapja a derűlátásnak. (Fotó: Schmidt Andrea) jegyzet Házilagos házikók A

legendás Délép-nek mára csupán halovány emléke maradt. Munkálkodásának gyümölcse viszont évtizedek óta áll, hiszen tízezrekben mérhető a sokat szapult panellakások száma, amit a mamutvállalt épített. Hogy mennyire kell szidni a panelt, azt az tudja igazán, akinek még arra sem futja. Számomra meglepően magas az aránya - 70 százalék - a házilagos kivitelezésben - jó fajta, a szocializmusból örökölt kifejezéssel élve: kalákában - készülő lakásoknak. Azért meglepő, mert bár mostanság nem bújnak ki a földből hatalmas toronyházak, a társasok szaporodtak el, azokat pedig kis-, és középvállalkozók építik. Azon viszont egyáltalán nem csodálkozom, hogy míg a világ gazdagabb fertályán 8-10 lakást „koptatnak el" az emberek, addig nálunk csupán 2-3 költözködés borzolja a családok idegzetét. Az ok egyszerű. Már az is óriási eredmény, sokszor egy élet munkája kevés hozzá, hogy azt a nyomorult panelt megvegye valaki. Hiába, kissé másak az árak és a bérek arrafelé, amerre a Nap elballag lefeküdni... A házilagos építés annyit tesz, hogy segít a sógor, koma, jóbarát. Ládaszámra fogy a sör, az asszony a nagy lábosban főzi a pörköltet hétvégén. Közben a család a nagyszülőknél, rosszabb (?) esetben albérletben húzza meg magát. A gyereknek eszébe sem juthat egy márkás sportcipő neve... Persze, nem tart ez sokáig. Egy év. Kettő, esetleg három. Esetleg el is kell adni a félkész házat, mert a költségekkel nem bír tovább a család. Tessék megnézni a hirdetéseket, mennyi ilyet kínálnak. P

ersze az ember nem adja fel, mert lakni mégiscsak kell valahol. És egyébként, nem is olyan rossz az a panel. (/. 4J4Á S^^ Takarékos otthon Útavatás • Orosháza (MTI) Orosházán szerdán felavatták a várost északról elkerülő új - Debrecen, Békéscsaba és Szeged közti 47-es útrész elsó, 3,3 kilométer hosszú szakaszát, amelynek építése 628 millió forintba került. Az összesen mintegy 14 kilométeres kerülőútra egyfelől azért van szükség, mert a város már képtelen elviselni a hatalmas tehergépkocsi-forgalmat, másfelől, mert a helyi nagyüzemek is igénylik a közlekedést megkönnyítő útfejlesztést. Az útszakaszon vasúti felüljáró is épült. A második, mintegy három kilométeres szakasz építésének tervezése már megkezdődött, s egy-két éven belül sor kerülhet erre az építkezésre is, a teljes elkerülő utat pedig a helybéliek reményei szerint 4-5 év múltán avathatják fel. Százmilliós fejlesztés • Miskolc (MTI) A félévszázados múltú, öt éve magántulajdonba került Miskolci Sütőipari Kft.-nél amely a borsodi megyeszékhely és a környező települések lakosságának több mint a felét látja el kenyérrel és péksüteménnyel - százmillió forint értékű beruházással fejlesztették a termelést. A négyszáz embert foglalkoztató kenyérgyárban az idén megvalósított program során két új termelővonalat helyeztek üzembe, minek eredményeként a központi telephelyen a napi 20-25 ezer darab kenyér mellett 70-100 ezer darab péksütemény készül. A korszerűsítéssel forgóvázas kemencék, kelesztőberendezések kerültek a gyártási folyamatba, felújították az alagútkemencét és megteremtették az esztétikus csomagolás feltételeit. Kerékpárosoknak • Gyár (MTI) A két keréken gurulók keveslik a kerékpárutak hoszszát Győr-Moson-Sopron megyében; főként a települések közötti útszakaszok kiépítése hiányos, mivel az útalapból a beruházási költségnek legfeljebb 60 százaléka nyerhető el, a többit az önkormányzatoknak kellene előteremteni. Az utóbbiak között azonban gyakorta vita tárgya, hogy ki mennyivel, s főként milyen forrásból szánjon számottevő összeget a külterületi kerékpárútra. Szakképzési tanács • Zalaegerszeg (MTI) A szakképzés egészével egységesen foglalkozó szervezetet hoztak létre Zalában a megyei önkormányzat által még áprilisban elfogadott közoktatás-fejlesztési program alapján, a három gazdasági kamara kezdeményezésére. A héten megalakult megyei szakképzési tanács elsősorban döntéselőkészttő, véleményező, javaslattevő és egyeztető szerepre vállalkozott; a tizenegy főnyi testületbe a kamarák és az önkormányzatok 3-3, a szakképző intézmények vezetői két, a munkaügyi tanács, a munkaügyi központ és az iskolarendszeren kívüli képzők egy-egy tagot delegálnak. A munkaügyi tanácsok sorrendben hetedik országos konferenciája kezdődött el tegnap, szerdán Szegeden, a Forrás Szállóban. A tanácskozás ma, csütörtökön a délutáni órákban ér véget. Az első nap Kiss Péter munkaügyi miniszter a konferencia plenáris ülésén kijelentette: jövöre a munkahelyeket teremtő vállalkozások az eddigieknél is nagyobb kormányzati támogatásban részesülnek. A minden évben ősszel megrendezett munkaügyi konferenciai idei első plenáris előadását dr. Veress JóA parlament Kalasnyikov-krimivel foglalkozó albizottsága Póda Jenő (MDF, Csongrád megyei lista) vezetésével befejezte vizsgálatát, s kezdeményezte, hogy a bűncselekmény - korrupció, sikkasztás, okirateltüntetés, -hamisítás - ügyében a legfőbb ügyész járjon el. A Póda-albizottság feltárta a magyar-horvát fegyverüzlet részleteit, azonban a Mécs Imre (SZDSZ, budapesti lista) által irányított honvédelmi bizottság döntése értelmében azok nagy részét nem hozzák nyilvánosságra. A Horvátországnak egymillió-kilencszázezer USD értékben eladott tízezer Kalasnyikov és közel hárommillió-háromszázezer lőszer története 1990 szeptember elején kezdődött, Szokai Imre külügyi helyettes államtitkár hivatalos zágrábi látogatásakor, amikor Szokai nem hivatalosan találkozott a későbbi horvát védelmi miniszterrel, Martin Spegeljjel, aki fegyvert kért. A fegyverszállítási igényre Budapeszsef, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tartotta. A gazdaság kilátásai 1998ban című értekezésének központjában az a gondolat állt, hogy az ország makrogazdasági mutatói valóban jók, ám látni kell, hogy a sikerek törékenyek. Magyarországnak a világtól való függését - fejtette ki a professzor - mi sem bizonyítja jobban, mint a napokban bekövetkezett tőzsdei árindex-zuhanás. Mivel a külső feltételek hatására bármikor kedvezőtlen folyamatok indulhatnak el, az elkövetkező években a reálgazdasági folyamatokat kell erősíteni. Sok múlhat azon, ten hamar megadták az áldást, és az azóta többszörösen átalakult Technika Külkereskedelmi Vállalat, amelynek vezérigazgatója 1984 óta Miklós Tibor volt, 1990. október 13-án és 20án leszállította Horvátországnak a géppisztolyokat, lőszereket. Ma még nem lehet bizonyítani, hogy horvát vagy magyar részről ki „fújta be" a belgrádi vezetésnek a vámkezeléskor porszívónak álcázott fegyverszállítmányt, de megtörténte után két héttel a belgrádi szövetségi védelmi titkár Für Lajos honvédelmi minisztertől kért magyarázatot. A magyar parlamentben pedig lényegében ezzel egyidejűleg az az SZDSZ robbantotta az ügyet, amelyik most a részletek nyilvánosságra hozatalát nem engedélyezi. Mindenki ezzel foglalkozott akkoriban: egy egész ország röhögte a kétbalkezes Jeszenszky Géza parlamenti jeleneteit... Biztos azonban, hogy a legkedvesebb tanár, Antall József, és az osztálytársak nem Jeszenszky nebulót akarták kímélni, amikor 1990. október 18-án zárt osztályfőnöki órát tartottak. hogy 1998-ban a fogyasztás növekedése mellett a beruházások élénkítésére is elegendő forrás jut-e. A nyitó előadást követően a területfejlesztés és a foglalkoztatás összefüggéseit elemezte dr. Szegvári Péter, az Országos Területfejlesztési Központ igazgatója. Ezt követően Kiss Péter munkaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy szeptemberben a korszerű és stabil munkahelyek támogatására pályázatot írtak ki. Ezen azok a cégek vehetnek részt, amelyek 1998-ban zöldmezős beruházásban hoznak létre legalább 500 főt foglalkoztató üzemeket. Az eddig beérkezett munkák arra engednek következtetni, hogy Zárt ülést rendeltek el az országgyűlésben azon a napon, és a kormány elmondta, hogy' is történt a fegyverek exportja. A szabadon választott, demokratikus parlamentben ez alkalommal nem készült jegyzőkönyv. Persze Für Lajos már jóval a decemberi zárt ülés előtt válaszolt a belgrádi kíváncsiaknak, és nagy ravaszul azt mondta, hogy állami szállítás nem történt. Für, a jeles agrártörténész, a tanyás gazdálkodás szakértője nem hazudott, de nem is mondott igazat. Mert valóban nem közvetlenül az állam vitte a fegyvereket, de a szállító, a TKV viszont állami cég volt. Ez az állítás nem zavarta a hazai és külföldi sajtót, a diplomáciai életet: mindenütt azzal foglalkoztak, hogy Magyarország fegyvert szállít a horvátoknak, és arra gyanakszanak, hogy lehet még egyéb is. Nemzetközi szinten feszegették, hogy az ismertté vált eseteken kívül történt-e még fegyverszállítás a szakadó Jugoszlávia más tagköztársaságaiba is. A kérdés jogos volt, mert állítólag senki nem vitt semmit, a fegyverek mégis éjjelnappal dörögtek, a harci van igény a szakképzett munkaerő foglalkoztatására: eddig összesen 4 és fél milliárd forint támogatást igényeltek a vállalkozók a mintegy 141 milliárdos beruházásaik támogatására. A munkaügyi miniszter szerint a gazdaság évi 4-5 százalékos növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökken a munkanélküliség. Jelenleg a ráta Magyarországon 8,5 százalék (a nyugati határszélen 4.5), szemben Németországgal, ahol meghaladja a 11 százalékot. Kiss Péter emlékeztetett arra is, hogy 1992-93-ban ugyanez a mutató elérte a 12-13 százalékot. Fokát* Klára járművekből ki nem fogyott az üzemanyag. Érdekes, hogy a világ egyik legjelentősebb fegyverszállítóját, Oroszországot nem nagyon piszkálták ezekben az ügyekben, holott Moszkva többször kinyilvánította a szerbek iránti szeretetét: pontosan azon az alapon, amelyen egyes budapesti körök a horvátokat figyelték rokonszenvvel. Moszkvából az ortodox szerbeket igyekeztek segíteni, míg Budapesten ha nem is olyan hangosan, mint az oroszok - a katolikus horvátok küzdelmét emlegették. A hazai és nemzetközi botrány kirobbanása után, ugyanabban az időben, amikor Belgrádot arról tájékoztatták, hogy Magyarország nem visz Horvátországba fegyvereket, a horvátoknak történő magyar fegyverszállítást leállították. Kérdés, hogy a döntésről Miklós Tibor, a fegyverkereskedő TKV vezérigazgatója horvát partnereit mikor, hogyan tájékoztatta? Illetve hogyan nem, mert fegyver már nem ment ki, de pénz még jött be. (Folytatjuk.) Zelei Miklós # Budapest (MTI) Magyarországon tavaly 28 ezer lakásra adta ki lakhatási engedélyt, és az idén is körülbelül ennyi új lakást vesznek majd használatba. Ezzel szemben a lakások jelenlegi állapotát figyelembe véve legalább évi 40 ezer új otthont kellene építeni. Minderről Horváth Sándor, az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) főosztályvezetője beszélt az október 29-31 között a Körcsarnokban megrendezésre kerülő Takarékos Otthon kiállításról tartott sajtótájékoztatón szerdán. Az országban jelenleg legalább 90 ezer lakás épül, de egy otthon átlagos építési ideje meghaladja a két évet - mondta el Horváth Sándor. A lakhelyek 70 százaléka „házilagos" kivitelezésben készül, a többin a nagy építőipari részvénytársaságok, középvállalkozások és az építési engedéllyel rendelkező kőművesek osztoznak. Az építésnek és • Budapest (MTI) Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) együttműködési megállapodást ajánl azon vállalkozásoknak, amelyek magas színvonalon képesek elvégezni a gépjárművek alvázés motorszámának eredetellenőrzését. A közlemény szerint a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló belügyminisztériumi rendelet hatályba lépésével szigorodnak a járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának eljárási szabályai. A lopott járműveknél felújításnak szűk teret szab a lakosság anyagi helyzete. Horváth Sándor szerint a lakások rossz állapota is befolyásolja a költözési lehetőségeket. Míg Európában egy polgár átlagosan 5-6 alkalommal cserél lakást, az Egyesült Államokban pedig több mint tízszer. Magyarországon a statisztika szerint átlagosan 2-3 alkalommal költöznek új otthonba a felnőtt állampolgárok életük során. Legnagyobb feladatnak az új lakások építése mellett a felújítást tartja a minisztériumi szakember. Ezt két nagy program segíti. A 30 millió német márkás hitelkeret vehető igénybe a panellakások szigetelésére és fűtési felújítására. Ennél a konstrukciónál a kamatok kétharmadát a költségvetés állja. Eddig a keretből a szegedi városi önkormányzat igényelte a legnagyobb - 312 millió forintos összeget. A másik támogatási forma a lakások hőszigetelésének felújítását otthononként 60 ezer forinttal támogató TEK program. Erre a célra 300 millió forintot különített el a költségvetés. ugyanis gyakran manipulálják az alváz- és motorszámot, így az azonosító adatokon végrehajtott változtatások nehezebbé teszik azok felismerését. Az ORFK arra törekszik, hogy az alváz- és motorszámok eredetiségellenőrzését magas szakmai és technikai színvonalon tevékenykedő szakértői állomások végezzék. Az érdeklődők a Közbiztonsági Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztályán, illetve annak Rendészeti Osztályán (Budapest, XIII. kerület, Teve u. 4-6.) vehetik át a pályázatot. • Kalasnyikov-ügy 2, Országgyűlés, jegyzőkönyv nélkül A rendőrség ajánlata t