Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-25 / 249. szám

6 UNIVERSITAS SZOMBAT, 1997. OKT. 25. • Post­secondary Szegedi tervek • Munkatársunktól Szegeden több fel­sőoktatási intézmény tervezi akkreditált isko­lai rendszerű felsőfokú szakképzés, vagy ide­gen kifejezéssel post-se­condary program indí­tását. A kétéves gya­korlati jellegű képzést érettségivel rendel­kezőknek hirdetik majd meg. JATE A József Attila Tudomá­nyegyetem - dr. Rácz Béla általános és integrációs rek­torhelyettes tájékoztatása szerint - tizenkét post-se­condary program enge­délyezését kérte a Magyar Akkreditációs Bizottságtól. Az Állam- és Jogtudomá­nyi Karon kis- és középvál­lalkozási menedzser, a Böl­csészettudományi Karon in­tézményi kommunikátor, sajtótechnikus, moderátor, sportkommunikátor, a Ter­mészettudományi Karon pe­dig lakk- és festékipari szaktechnikus, környezetvé­delmi szaktechnikus, hulla­dékkezelő gazdálkodó, ter­mészetvédő szaktechnikus, kémia-fizika méréstechni­kus és mesteroptikus, s eze­ken kívül még rekreációs asszisztens képzéseket kí­vánnak indítani. A programok még akkre­ditációs eljárás alatt állnak. SZOTE A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyete­men egyedül a Gyógysze­résztudományi Karon ter­vezik egy post-secondary program, a gyógyszertári asszisztens képzés beveze­tését. Dr. Erős István, a kar dé­kánja elmondta, a képzés koncepcióját most készttik, s hamarosan benyújtják akkreditációra. A tervek szerint a kétéves program januárban indulna költségtérítéses formában, félévenként ötvenezer forin­tért. A jelentkezés feltétele az érettségi, s Erős István tájékoztatása szerint való­színűleg nem kell felvételiz­ni. A program elvégzését megkönnyítheti, hogy a munkaügyi átképző közpon­tok elismerik a képzést, és a fizetendő díj felét visszatért­tik. SZÉF A Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem Élelmi­szeripari Főiskolai Kara egy post-secondary programot kíván indítani: az élelmi-sze­r-ipari menedzserképzést. A programra érettségi bi­zonyítvánnyal rendelkezők jelentkezhetnek majd, és Írásbeli, valamint szóbeli felvételi vizsgát kell tenniük. A képzésen a tervek szerint ötvenen vehetnek részt. Nekik a főiskola le­hetőséget biztosít a tovább­tanulásra és a befejezett ta­nulmányok beszámítására a nappali és önköltséges leve­lező formában folyó élelmi­szertechnológus, élelmiszer­gépész és vállalkozó mene­dzser szakokon. A post-secondary prog­ram várhatóan 1998 febru­árjától indul. • Akkreditált felsőfokú szakképzés Egyelőre: önköltséggel Érettségizett állástalanok a munkaügyi központban. Segíthet a post-secondary képzés? (Fotó: Miskolczi Róbert) Új lehetőséget nyújt­hat a továbbtanulásra az érettségizett fiatalok­nak a gyakorlatias is­mereteket adó felsőfokú szakképzés. Felmérések szerint ilyen, az egyete­meken és főiskolákon végzett szakemberekre a munkaerőpiacnak is nagy szüksége lenne. A programok azonban egyelőre még nem in­dulhattak el. Az egyetemek és a főis­kolák a közeljövőben indít­ják kétéves, gyakorlatorien­tált felsőfokú szaképzésüket. Ez azoknak az érettségizett fiataloknak könnyíti meg az elhelyezkedését a munka­erőpiacon, akik a középisko­la befejezése után nem akar­nak még öt vagy hat évig is­kolapadban ülni. Az úgyne­vezett akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szak­képzés, vagy idegen kifeje­zéssel post-secondary kép­zés végén a hallgatók okle­velet szereznek, s ha valaki mégis tovább akar tanulni, az addig felvett tárgyakat fel tudja használni későbbi ta­nulmányaihoz. A post-secondary progra­mok indításának alapját a felsőoktatási törvény 1996­os módosítása teremtette meg, amely megváltoztatta a felsőoktatás képzési szintjei­nek struktúráját. A törvény­hozók ezzel a módosítással a munkaerőpiac valóságos igényeihez és a világon más­hol is bevált gyakorlathoz kívánták igazítani a magyar felsőoktatás rendszerét. A törvény négy egymásra épülő szintet különböztet meg. Az első a kétéves post­secondary, a második a há­rom-négy éves főiskolai, a harmadik az öt-hat éves egyetemi, a negyedik szint pedig a posztgraduális kép­zés. A rendszer rugalmasnak tekinthető, hiszen, aki abba bekerül, több ponton is, két, három, négy vagy öt év után kiléphet belőle, különböző minősítéssel. Post-secondary program felsőoktatási intézményben vagy azzal együttműködő szakközépiskolában indulhat többlépcsős engedélyezési eljárás után. A programot először - a Magyar Akkredi­tációs Bizottság véleményét figyelembe véve - a szakké­pesítésért felelős miniszter jóváhagyja és nyilvántartás­ba veszi. A képzés indítását a művelődési és közoktatási miniszter engedélyezi, miu­tán a MAB megvizsgálta, hogy a program elkezdésé­hez megvannak-e a személyi és tárgyi feltételek az adott intézményben. Az enge­délyezés fontos feltétele a munkaügyi központok, szak­mai kamarák és testületek nyilatkozata arról, hogy az új szakképesítést a munka­erőpiac igényli, és a képzési koncepcióval egyetértenek. A törvény azt is előírja az intézményeknek, hogy a főiskolai és egyetemi szintre való továbblépés lehetőségét saját kereteik között biztosít­sák a hallgatóknak, alcik a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egy­harmadát kreditértékként vagy más módon beszámít­hatják a felsőbb szintű tanul­mányaikba. Post-secondary képzése­ket még egyetlen szegedi in­tézményben sem akkreditál­tak, az eljárás több program esetében folyamatban van. Dr. Pogány Magdolna, a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem Főiskolai Karának főigazga­tó-helyettese, s egyben a MAB Akkreditált Iskolai Rendszerű Felsőfokú Szak­képzési Szakbizottságának tagja úgy tájékoztatta lapun­kat, hogy ez idáig 46 kére­lem érkezett a bizottsághoz. A programok - bár azok kezdetét eredetileg a mű­velődési minisztérium is 1997 szeptemberére tervezte - a hosszadalmas eljárás mi­att valószínűleg a következő tanévtől indulhatnak állami pénzből. Addig csak költ­ségtérítéses formában tudják az intézmények ezeket elin­dítani. Az akkreditált fel­sőfokú szakképzés a hallga­tói létszámtól függő egyete­mi, és az annál kisebb főis­kolai szintű képzési normatí­vánál kevesebb, az utóbbi kétharmadának megfelelő állami támogatásban része­sül majd. Dr. Rácz Béla, a József Attila Tudományegyetem ál­talános és integrációs rektor­helyettese egyre sürgősebb­nek tartja a post-secondary programok indítását, el­sősorban azért, mert az elő­zetes felmérések szerint a környező iparvállalatok szá­mos tervezett képzéssel kap­csolatban igen nagy ér­deklődést tanúsítottak. A JATE tizenkét program en­gedélyezését kérelmezte, s ezek indításához Phare-pá­lyázatot is benyújtott. Rácz Béla elmondta még, hogy a szegedi egyetemek és főis­kolák integrációja lehetősé­get ad arra, hogy az eltérő képzési profilú intézmények közösen újfajta post-secon­dary programokat indítsa­nak. Dr. Boda Márta, a SZO­TE Főiskolai Karának főigazgatója úgy véli, az akkreditált felsőfokú szak­képzés jelenleg nem illeszt­hető be az egészségügyi felsőoktatásba, mert ez a szféra még nem működik pi­acszerűen. Ha a programo­kat költségtérítéses formá­ban indítanák, azokra - sze­rinte - nem lenne elég fi­zetőképes kereslet. Boda Márta arra is rámutatott, hogy - mivel az állami tá­mogatás terhére felvehető hallgatók létszáma kötött - a post-secondary képzésre csak az egyéb szakok létszá­mának csökkentése árán fo­gadhatnának diákokat, akik után az intézmény ráadásul alacsonyabb normatívát kap, mint az alapképzésben részt­vevők után. HagadAs Szabolcs Bekerülök és kimaradók iOO ezer FA 1 érettségizettek • felsőoktatásra jelentkezők • felvettek 1997-ben a felvettek száma 42 ezer 1990 1992 1993 1994 1995 •e • Öntevékeny csoportok (3.) Bálint Sándor néptáncegyüttes A ruhatáruk több mil­lió forintot ér. Táncháza­kat szerveznek, és kul­turális rendezvényeken, fesztiválokon lépnek fel. A Bálint Sándor néptánc­együttes Szeged máso­dik legnagyobb tánccso­portja. A Bálint Sándor néptánc­együttes több évtizedes múltra tekint vissza. A Jó­zsef Attila Tudományegye­tem táncegyütteseként már a hetvenes években országos hírű volt. A nyolcvanas években vette fel a Bálint Sándor nevet. Ma már kinőtte a JATE kereteit, tag­jai között más felsőoktatási intézmények hallgatói is megtalálhatók, s így a neve is Universitas Bálint Sándor néptáncegyüttesre változott. A csoport célja azonban év­tizedek óta változatlan: le­hetőséget nyújtani a diákok­nak a magyar folklórkincs elsajátítására. Az együttest 1993-tól dr. Tóth László vezeti, aki egyébként jogtanácsosként dolgozik. Korábban a ma­gyar művelődési intézetnél szerzett táncoktatói okleve­let. A csoport élén Tóth László azzal a problémával találta magát szembe, hogy az együttes tagjai négy-öt évente kicserélődtek, mivel az egyetemen végzett diákok legtöbbje Szegedet is el­hagyta. Á folyamatos munka biztosítása érdekében után­pótláscsoportokat szervez­tek. A töretlen fejlődés elősegítését szolgálta a Bori­ca Kulturális Egyesülettel való együttműködés is. A két társaság egy gyermek- és ifjúsági alapítvánnyal közö­sen fiatal táncosokat mene­dzsel. A Bálint Sándor néptánc­együttes jelenleg a Szeged Táncegyüttes után a város második legnagyobb tánc­csoportja. Két gyermek- és három felnőtt csoportjának mintegy kétszáz tagja van. Ezek több mint kétharmada egyetemista és főiskolás, de sok végzett orvos és jogász is táncol az együttesben. Az önállóan működő csoportok élén külön vezetők állnak. A csoportok rendszeresen, he­tente kétszer kétórás próbát tartanak, ám a fellépések előtti időszakokban még a hétvégéken is gyakorolnak. Mivel az egyetemeken belül kevés épület alkalmas arra, hogy benne próbáljanak, ezért kénytelenek tornater­meket és kultúrházi termeket bérelni: Ugyancsak gyakor­lás céljából szerveznek a csoportok néhány napos tánctáborokat. Az együttes­nek Tóth László, Patyi Zol­tán és Lajkó Levente szemé­lyében vannak saját koreog­ráfusai, de mellettük kapcso­latban állnak a magyar él­gárdába tartozó koreográfu­sokkal is. • A táncegyüttes a hazai és a határon túli területekről származó magyar táncok mellett román, szlovák és délszláv néptáncokat ad elő. Az együttes csoportjai rend­szeresen tartanak táncháza­kat az egyetemi klubokban, s ezeken a rendezvényeken táncolni is megtanítják az ér­deklődőket. A társaság főleg tavasszal és kora ősszel kü­lönböző fellépéseket vállal, nyáron pedig fesztiválokon vesz részt. Állandó szereplői a szegedi nemzetközi nép­táncfesztiválnak, s immár hagyományosan minden esz­tendőben fellépnek évzáró gálaműsorukkal a szegedi Nemzeti Színházban. Tán­colnak még jótékony célú vagy kulturális rendezvénye­ken, így például a könyvhét megnyitóin. Külföldön is számos fesztiválon szerepel­tek, sőt díjakat is szereztek. A táncegyüttes ruhatárá­nak értéke - Tóth László szerint - több millió forint. A ruhák egy része arról a te­rületről származik, ahol az eredeti viselet megtalálható, más részük minták alapján Szegeden készül, s ebben a munkában gyakran a szülők is részt vesznek. A csoport költségvetése évente mint­egy másfél millió forint. Eh­hez a tagok havonta hatszáz forinttal járulnak hozzá. Rendszeres támogatója az együttesnek egy hazai gaz­dasági társaság mellett a JA­TE és a városi önkormány­zat, de alkalmanként más szponzorok is jelentkeznek. Az ezektől kapott támogatá­sokon kívül pályázatok útján próbálnak pénzhez jutni. H. Sz. • Grasselly Gyula emlékére Tanteremavató • Munkatársunktál Egykori kiváló oktató­iról nevezi el tantermeit a József Attila Tudomá­nyegyetem Természettu­dományi Kara. Legutóbb október 21 -én rendeztek teremavató ünnepséget. Avató ünnepséget tartott a József Attila Tudománye­gyetem Ásványtani, Geoké­miai és Kőzettani Tanszéke október 21-én az Egyetem utcai épületben. A felújftott tantermet Grasselly Gyulá­ról, az 1991-ben elhunyt tan­székvezetőről és tudósról ne­vezték el. Az ünnepségen Szederké­nyi Tibor mondott kö­szöntőt, majd egyetemi okta­tók emlékeztek a névadó tu­dósra. Mészáros Ernő Gras­selly Gyulának a Magyar Tudományos Akadémiával való kapcsolatáról beszélt, Telegdy Gyula pedig a tu­dósnak az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságában kifejtett munkájáról számolt be. Dudich Endre Grasselly professzornak a nemzetközi földtudomány területén szer­zett érdemeit ismertette a megjelentek előtt, míg Szabó Zoltán „Grasselly Gyula és a mangán" címmel tartott rö­vid előadást. Varga Károly a tudóst, mint egyetemi ve­zetőt mutatta be, Szederké­nyi Tibor pedig Grasselly Gyulának a tanszékhez fűződő viszonyáról beszélt, majd Csákány Béla emléke­zett Grasselly professzorra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom