Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

6 UNIVERSITAS PÉNTEK, 1997. OKT. 31. mazsolák A világ második leghosszabb függöhidja • Tokió (MTI) Az Ishikawajima-Harima Heavy Industries (IHI) japán nehézgépipari csoport vezette nemzetközi konzorcium nyerte el a megbízást a törökországi Izmiti-öböl fölött átívelő függőhíd megépítésére, amely a második leghosszabb lesz a világon. A 2,8 kilométeres híd 2002-től rövidíti le az utat Isztambul és Bursa iparváros között. A jövő év vége felé kezdődik a munka az építkezésen. Az 1,4 milliárd dolláros beruházás megvalósításában az IHI-n kívül részt vesz a Mitsubishi Heavy Industries nehézgépgyártó, az NKK kohászati kombinát, a Marubeni és az Itochu kereskedőházak, a Kvaemer angol-norvég csoport és az Enka török cég is. A világ leghosszabb, kis híján 4 kilométer hosszú fUggőhldja a jövő évtől köti össze az Akasi-szoros két partját Japánban, Köbe közelében. Svéd alkoholmonopólium • Luxemburg (MTI) A svéd hatóságok nagy megelégedéssel fogadták az Európai Unió bíróságának döntését, amellyel helybenhagyta az alkoholárusftás állami monopóliumát. Üdvözölték a luxemburgi Európai Bíróság állásfoglalását Finnországban is, ahol a szeszes italok kiskereskedelmi forgalmazása majdnem ugyanolyan szigorú állami monopólium, mint Svédországban. A közegészségügy nagy győzelmének nevezte a döntést Gábriel Romanus. a Systembolaget állami alkoholmonopólium vezetője. „A döntés elismeri Svédország jogát ahhoz, hogy védelmezze lakosságát az alkoholizmus rombolása ellen" - mondta. Egyöntetűen üdvözölték a döntést a politikai pártok is, hangsúlyozva, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemben ugyanolyan fontos a hozzáférhetőség korlátozása, mint az árak magas szinten tartása. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a szeszkereskedelem svédországi állami monopóliuma nem sérti az Európai Unió irányelveit, mivel annak célja a lakosság egészségének védelme. Nem találta diszkriminatívnak azokat a kritériumokat is, amelyek alapján a svéd állam meghatározza a forgalmazható 1800-féle bort és 300-féle tömény szeszes italt. Csak azt találta a szabad kereskedelmet sértő rendelkezésnek, hogy Stockholm nem engedi meg bárkinek (hanem csak arra feljogosított nagykereskedőknek) szeszesitalok importját. Szalmonella • Kalinyingrád (MTI) Két kisgyermek meghalt ételmérgezés következtében Oroszország kalinyingrádi területén. Annyit tudni, hogy szalmonellás fertőzésről lehet szó, de az nem ismert, hogy milyen étel okozta a tragédiát. Összesen 29 három hónapos és hét év közötti gyermek kapott fertőzést és került a kórházba a rossz minőségű élelmiszerek okozta megbetegedés miatt. Huszonegy gyereket egy gyermekotthonból szállítottak kórházba. • Gázvezetékcsere: acél helyett műanyag Munkában a Kárász-vakond „A vetés nem másnap érik be a A Dégáz Rt. jöváre is folytatja a fölújításokat. (Fotó: Miskolczi Róbert) A húsz évnél is régebben lefektetett, acél gázvezetékek cseréjét végzi a Dégáz Rt. Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye több településén is megkezdődött a vezetékfölújítás. Szegeden mintegy Hz kilométernyi polietilénesé kerül a földbe. A múanyag vezetékekre ötven év garanciát biztosítanak a gyártók. A Szegeden - s mint később kiderült: Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye több településén is megindult fölújltási program részleteiről Farkas Zoltán, a Dégáz Rt. műszaki igazgatója tájékoztatta lapunkat. A gázszolgáltató társaság kiemelt feladatai közt szerepel a több mint húszéves acélcsőhálózat cseréje. A Dégáz Rt. üzemigazgatósága alá tartozó három megyében, összesen mintegy 12 ezer kilométer hosszú gázvezeték-hálózatból 440 kilométert tesz ki az acélcsőrendszer. Szeged térségében 1300 kilométernyi gázvezetékből 109 kilométer hosszúságban még acélcsövek vezetik a gázt. A dél-alföldi földgázprogram elindulása idején, 1967-től még kizárólag acélcsövekben szállították a gázt. Az acél viszont kevésbé képes ellenállni a talajkorróziónak, mint a műanyag, ezért térségünkben kísérletképpen, s Magyarországon elsőként - már 1972-73-ban földbe tették az első polietilén csöveket, amelyekről a folyamatos vizsgálatok bebizonyították, hogy tökéletesen ellenállnak minden külső hatásnak. A húszévesnél is régebbi műanyagvezetékeken semmiféle elváltozás nyomát nem látni. A Dégáz Rt. szeptemberben látott neki a szegedi Kárász utca és Klauzál tér gázvezetékcseréjéhez (itt hamarosan el is. készülnek a munkával). Dolgoznak még a tarjáni Csörlő utcában és a Pentelei soron, a Párizsi körúton és a Pulz utcában, valamint a Temesvári körút egyik csomópontjában is. Hamarosan megkezdik a Bajza utca és a Somogyi Béla utca Tisza-parti szakaszának vezetékfölújltását is. Ugyancsak idén kerítenek sort a Torontáli tér, valamint egy Fürj utcai tömbbelső gázcsöveinek cseréjére. A tervek szerint novemberben elkészülnek az összes, 1997-re tervezett fölúj ftással. Szegeden most mintegy 8-10 kilométernyi acélvezeték helyére kerül hazai alapanyagból és magyar üzemekben készült, kemény polietilén cső. A Dégáz Rt. munkatársai minden munkaterületen megbeszélték ügyfeleikkel a fölújítás miatt elkerülhetetlen szolgáltatáskorlátozás idejét és módját, s a jövőben is számítanak a lakosság türelmére és megértésére. (A lakossági megítélésről még annyit, hogy az egyik taijáni gázos munkagödör láttán két ifjú hölgy megjegyezte: „Nézd, már itt is dolgozik a Kárászvakond...!") Szegeden kívül még Csongrádon, Makón, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, valamint Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Békéscsabán és Orosházán is folyik a gázvezetékek fölújftása. A csöveken kívül még tizenhárom gázfogadó állomást is korszerűbb berendezésekre cserélnek. Jövőre folytatódik a Dégáz Rt. vezetékfölújftási programja. Ny. P. • Debrecen (MTI) Első alkalommal rendeztek országos szavalóversenyt 1956 forradalmi lírájából: a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban csütörtökön három kategóriában 140-en adtak elő egyegy kötelező és szabadon választott verset Pesti József: A vulkán peremén című kötetéből. Az 1956-os forradalom líráját sokak szerint Pesti Jó• Országos szavalóverseny '56 forradalmi lírája zsef 1952 és 1956 között írt versei jelentik. Kötete először 1966-ban Amerikában jelent meg, Magyarországon 1996-ban, a forradalom és szabadságharc 40. évfordulója alkalmából adták ki. E kötetből választhattak az első hazai országos '56-os szavalóverseny résztvevői, akik három kategóriában általános iskolás, középiskolás, felnőtt - versenghettek a díjakért. A legnépesebb mezőny - nyolcvan diák - a középiskolás kategóriában indult. A zsűri értékelése szerint az általános iskolás kategóriában Katona Éva (Debrecen), a középiskolások versenyében Madarász Vanda (Szolnok), a felnőttek közül Pataki Ágnes (Kisléta) bizonyult a legjobbnak, s szerezte meg az első helyet. Hibás szabályozók gátolják a családorvosokat • Balatonfüred (MTI) A jelenlegi szabályozók egy része nem ösztönzi, hanem gátolja a családorvosi tevékenységet - állapították meg csütörtökön Balatonfüreden az általános orvosok országos konferenciájának nyitó ülésén. Elismert szaktekintélyek, köztük dr. Arnold Csaba professzor, dr. Fodor Miklós és dr. llyés István sorolták azokat az elvárásokat, amelyek teljesítésével töltheti be az általános orvos a családorvos funkcióját és mindjárt szembe is állították azokkal a konkrét napi gondokat. Rémálom a kispraxis - állították, hiszen a kis létszám miatt olyan kevés pénz jut, hogy abból nem lehet szakasszisztenst alkalmazni és műszereket vásárolni. A nagyobb betegszám miatt viszont „büntetik" az orvost, a többletmunkáért ugyanis relatíve egyre kevesebb pénz jut. Sajátos helyzet állt elő, miszerint ma a családorvosi hálózatban sok az orvos és kevés a szakalkalmazott. A több orvos azonban kevesebb munkára van kárhoztatva, hiszen a gyógyszerfelírásban megkötötték a kezét, ezért egyre több beteget kell továbbküldeni a szakrendelésre, akkor is, ha a családorvos el tudná látni őket. - Siralmas a humánerővel való gazdálkodás az egészségügyben - hangoztatták. Szóba került a kötelező szűrés is, amelyhez viszont az orvosok szerint bizonyos szankciókra lenne szükség. Például arra, hogy aki nem jelenik meg a szűrővizsgálatokon, az kevesebb táppént kapjon. Ez több európai országban már gyakorlat. Azt tapasztalják az általános orvosok, hogy a lakosság még mindig keveset tesz saját egészségének megóvásáért, a gyógyulás érdekében sem tartja be az előírásokat, különösen vonatkozik ez az alkoholbetegekre. A családorvos-e a család orvosa témakörben szóba került az is, hogy a család szociális gondjaival ma elsőként a család orvosa szembesül és tevékenysége a legtöbb esetben nem csak a test gyógyítására szorítkozik. Mindehhez az általános orvosoknak ma már külön szakként elismert szerteágazó tudására van szükségük. Mint Hidas István, a Magyar Altalános Orvosok Tudományos Egyesületének (MAOTE) elnöke elmondta: a szakvizsgát egymás után teszik le a korábbi körzeti orvosok, a végső határidő 1998. december 31. Ez az idő azonban rövidnek bizonyult és a MAOTE kezdeményezésére módosítják is az erre vonatkozó rendeletet oly módon, hogy aki már részt vesz a vizsgára előkészítő továbbképzésben, az folytathatja munkáját a határidő lejárta után is. A tegnapi nap többszörös ünnep volt Erdős János számára, hiszen nemcsak a forradalom évfordulóját, hanem a 75. születésnapját is ünnepelte, ráadásul életmüve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést vehette át a köztársasági elnöktől a parlamentben. A kiváló karnagy a kőszegi diákévek után, 55 évvel ezelőtt jött Szegedre. Már főiskolai hallgató korában bekapcsolódott a város zenei életébe, kántori végzettségét az alsóvárosi templomban kamatoztatta. Tanulmányait a háború, és a három évig tartó szovjet hadifogság szakította félbe. 1948 szeptemberében térhetett vissza Szegedre, s néhány hónap múlva már egy alkalmi kórust vezényelt. A következő években főiskolai oktatóként, majd szakvezető tanárként több kórussal is kiemelkedő sikert aratott, 1954-ben Ferencsik János keze alá készítette elő a Psalmus Hungaricust, amely Kodály Zoltán jelenlétében hangzott fel. 1957-től a Bartók Gyermekkórus és a MÁV Hazánk Énekkar vezetője lett, a következő évben a Szegedi Zenebarátok Kórusa, 1971-ben pedig az Iljú Zenebarátok Kórusa alapításánál bábáskodott. • Oldalakat tenne ki sokrétű közéleti, szakmai és művészi munkásságának pusztán a felsorolása is, hiszen nemcsak a karvezetés és a tanítás foglalkoztatta, hanem zenei tárgyú írásai jelentek meg különböző lapokban többek között a Délmagyarországban, a Muzsikában -, és a város zenei életének krónikása volt. Melyik tevékenységét tartotta ezek közül a legfontosabbnak? - A kórus vezetést! Már diákkoromban foglalkoztam vele, s ebben zajlott le az életem. Jövőre lesz 50 éve, hogy kórusvezetőként működöm Szegeden, s azt mondhatom, mindig a kórustagjaimmal való kapcsolatomat éreztem a legfontosabbnak. A karvezető munkája különleges: csak felerészben rajta múlik az eredmény, felerészben pedig az éneklőtársakon. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, mert mindig voltak olyanok, akik igényt tartottak arra, hogy a kezem alatt énekeljenek, és ezt mindig szívesen, odaadóan tették. • Rajongásig szeretik a kórustagjai, mi a titka? - Nincs más titok, csak az, hogy én is nagyon szeretem ezt a munkát, s ez jelentette szinte az életemet. Ezt érezhették meg, s talán ennek volt köszönhető, hogy mindig nagy kedvvel énekeltek velem. O Azt mondják. Erdős János kórusait mindig messziről meg lehet ismerni a hangzásukról. Melyik hangképző iskola híve? - Nem mondanám, hogy egy hangképző iskola követője vagyok. Az okos dolgokat mindig igyekeztem megszívlelni. De minden technikánál sokkal fontosabb, hogy az éneklés szívből jöjjön, belülről fakadjon. Nemrégiben hallottam egy kiváló technikai felkészültségű kórust, mégsem ragadott meg, mert a belső tartalom hiányzott. • Egykori krónikásként, kritikusként milyennek látja a mai Szeged zenei életét? - A zenei életben nem tapasztalok visszaesést. A város opera- és hangversenyélete, és a kórusmozgalom is sok értéket mutat fel. Az ugyan néha előfordul, hogy kevesebb pénz jut bizonyos dolgokra, de összességében Szeged törődik a zenei élettel. Igaz, az utóbbi években már nem tudom annyira nyomon követni. Volt idő, amikor nem volt olyan zenei rendezvény, amelyiken ott ne lettem volna. Ma már kicsit takarékoskodnom kell az energiával, örülök, ha a saját munkámnak eleget tudok tenni. • Mit tanácsolna a mai pályakezdő karvezetőknek? - Elég sok probléma akad mostanában. Az iskolai énektanárok egy részénél nem látom ma azt a buzgalmat, ami a mi korosztályunk pályakezdését jellemezte. Kicsit több lelkesedésre, odaadásra, önzetlenségre volna szükség. Nem szabad rögtön sikert vámi, és elkedvetlenedni, ha az elismerés nem azonnal érkezik meg. A vetés nem másnap érik be, az hosszadalmas idő, és sok apró munkán múlik. O Az utóbbi években komoly szakmai viták zajlottak a Kodály-módszerről. Mi a véleménye ezekről? - Kodály elgondolásai zseniálisak, az emberi megvalósításban kell keresni a hibákat. Sajnos, az utóbbi időben az iskolai oktatásban a jelentősége visszaszorult. Évtizedeken keresztül énektagozatos iskolában tanítottam, ma is bejárok a gyermekkórussal dolgozni, és tapasztalom, hogy jelentősen megcsappant az óraszám, s emiatt az énektanításban kétségtelenül van visszaesés. Az oktatásban mindig újabb és újabb elgondolások kapnak főszerepet, Így egy kicsit az énektanítás ügye is háttérbe szorult manapság. Nálunk, a JGYTF Gyakorló Általános Iskolájában gyakran látogatják külföldiek az énekórákat, és elragadtatással szólnak a látottakról. Tudom, ez nincs mindenütt Így, ezért azt gondolom, nagyon sok múlik az embereken. Hollósi Zsolt Erdős János: Az énektanítás ügye ma háttérbe szorult. (Fotó: Mohos Angéla)