Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-20 / 245. szám

HÉTFŐ, 1997. OKT. 20. BELFÖLD 3 Orlay-szobor • Mezöberény (MTI) Orlay Petrics Soma nevét vette föl Mezőberényben a Petőfi Sándor utcai általános iskola, mely előtt ez alka­lomból fölavatták a névadó, a városban 175 éve született festőművész bronz mell­szobrát, Széri Varga Géza békéscsabai szobrászművész alkotását. Orlay Petrics/-Pet­rich/ Soma Mezőberényben született 1822-ben s Buda­pesten hunyt el 1880-ban. A festő - aki Petőfi Sándor ba­rátja volt s róla több arcké­pet festett - Mezőberényben készítette utolsó Petőfi-ké­pét. Új elnök • Békéscsaba (MTI) Varga Zoltán személyé­ben hétfőtől új elnöke van a Békés megyei közgyű­lésnek, miután a képvise­lőtestület szombati soron kí­vüli ülésén a képvise­lők többsége bizalmat sza­vazott a legnagyobb megye­gyűlési képviselőcsoportot adó MSZP jelöltjének. A 40 tagú viharsarki megye­gyűlés szombati ülésén 38­an vettek részt s az egyetlen jelöltre 27-en voksoltak. Varga Zoltán 1952-ben Miskolcon született, 1978­től Orosházán él, jelenleg az öblösüveggyár főmérnö­ke, két gyermek atyja. A megyegyűlés megszavazta, hogy az új elnök - elődjé­hez hasonlóan - havi 205 ezer 335 forint fizetést kap­jon. Ünnepi szentmise • Gyöngyös (MTI) Ünnepi szentmise kereté­ben emlékeztek meg a gyön­gyösi Szent Bertalan-temp­lom hármas jubileumáról va­sárnap a mátraaljai város­ban, 500 esztendeje esett át jelentős bővítésen a XIV. században épült román, majd a bővítést követően gó­tikus stílusú szentély, 250 éve végezték el barokk át­alakítását, és 75 esztendeje szentelték újra a templomot, miután az 1917-es gyöngyö­si tűzvészben csaknem telje­sen kiégett. A hármas meg­emlékezés alkalmából fel­szentelték Bozsik Pál és Hám János gyöngyösi szüle­tésű, szentéletű katolikus pa­poknak a templom belső fa­lán elhelyezett emléktábláit is. A szertartásokat Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke celebrál­ta. Málna­reneszánsz • Pölöske (MTI) Évente legalább kétszer termő, szeptember végéig szüretelhető, keményhúsú, zamatos és sötét sztnű ­ezek ma a fő mutatói a min­den piacon eladható málná­nak; nálunk hat-nyolc ilyen tulajdonságú új fajtájából már megfelelő szaporítóa­nyag áll rendelkezésre - tá­jékoztatta az MTI-t Dénes Ferenc a pölöskei fajtakísér­leti állomáson. Az új fajták legtöbbje a hektáronként 5 tonnás országos termésát­laggal szemben 13-15 ton­nát hoz. Ez a tény továbbá a telepítéshez nyújtott 40 százalékos állami támoga­tás élénkítheti a kis- és nagygazdaságok termelői kedvét. Habsburg-frigy a bazilikában Az ifjú pár német nyelven mondta ki az igent. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Habsburg György ki­rályi herceg (33) és Eilika von Oldenburg hercegnő (25) örök hűséget esküd­tek egymásnak szomba­ton, Budapesten, a Szent István-bazilikában. Az if­jú pár a boldogító igent német nyelven mondta ki a tizenegy órakor kezdődött ceremónián. Az esketést Seregély Ist­ván egri érsek, a Magyar Ka­tolikus Püspöki Kar elnöke celebrálta. Tekintettel az 01­denburg-család vallására, Vahl német evangélikus lel­kész is szólt a házasulandók­hoz. A szertartáson felolvas­ták Giovanni Battista aposto­li nuncius üzenetét, amelyben II. János Pál pápa személyes jókívánságát tolmácsolta. A szertartás zenei kíséretét a bazilika ének- és zenekara látta el. Egyebek mellett Bach-, Mozart- és Beethoven­műveket tolmácsolt. A szól­ista Lugosi Melinda, Németh Judit és Tóth János volt. Az esküvő végén az ifjú pár és a résztvevők elénekelték a ma­gyar Himnuszt. A tanúk köz­vetlen családtagok és barátok voltak. A több mint hétszáz jelen­lévő között volt Horn Gyula miniszterelnök feleségével, Göncz Árpádné, a magyar kormány több tagja, több párt vezetője, a diplomáciai testü­letek képviselői, Glatz Fe­renc, az MTA elnöke, Berna­dette Chirac, a francia elnök felesége, Filipe spanyol her­ceg, Laurent Belgium herce­ge, a monacói Albert herceg, számos más európai főne­mes, továbbá a jordán trón­örökös. A több mint 15 autó­ból álló menet rendőri felve­zetései érkezett a bazilika elé. A menyasszony fekete Jaguárból, a vőlegény Merce­desből szállt ki. Elsőként György herceg édesapja, Habsburg Ottó és Eilika her­cegnő édesanyja, Ilka von Oldenburg lépett a templom­ba. őket követték a testvérek és a hozzátartozók. György herceget édesanyja, Regina főhercegnő, Eilika hercegnőt pedig édesapja, Johann von Oldenburg herceg kísérte az oltárig. Eilika hercegnő egyszerű vonalvezetésű fehér ruhát vi­selt, amelyet maga tervezett egy oldenburgi szabó segítsé­gével. A fátyol azonban már több mint százéves volt. Elsőként - 1896-ban - a her­cegnő dédanyjának fejét dí­szítette, amikor Oldenburg nagyhercegnője lett. A meny­asszony frizuráját Bélák Pé­ter magyar fodrász, sminkjét Koppányi Andrea kozmeti­kus mester készttette. Az 01­denburg-háznak megfelelő színű virágokkal kötött csepp alakú menyasszonyi csokrot Kövér Krisztián alkotta kék fürtös gyöngyikéből és szar­kalábból, továbbá piros ró­zsából, tulipánból és celóziá­ból. Az egyházi szertartás után a vendégek a Szépművészeti Múzeumban fogadáson vet­tek részt. A menüben magya­ros ételek is szerepeltek. Az étlap „koronájának" számító több mint száz kilogrammos és 1,8 méter magas esküvői tortát Tóth Zsoltné győri aranykoszorús cukrászmester készttette. A családi díszvacsorát este a Gundel étteremben rendez­ték. Kisgazdakérdés • Budapest (MTI) A Független Kisgazda­párt, noha az Alkotmánybí­róság népszavazással kap­csolatos döntésével teljes mértékben egyetért, aggá­lyosnak tartja a taláros tes­tület egyes részmegállapítá­sait - mondta az FKGP szombati sajtótájékoztatóján Pokol Béla elnöki főtaná­csadó. Pokol Béla megkérdője­lezte az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában szereplő azon kitétel helyes­ségét, amely a közvetlen ha­talomgyakorlást megteste­sítő népszavazási kezdemé­nyezést már az aláírás­gyűjtés megkezdésétől védi. Ez szerinte egy új obstruk­ciós technika bevezetését je­lentheti a törvényhozásban, hiszen akkor is lehetőséget ad az Országgyűlés munká­jának néhány hónapos lebé­nítására, ha az aláírások összegyűjtése valójában nem is áll szándékában a kezdeményezőknek, csupán egy adott törvényjavaslattal állnak szemben. Pokol Béla úgy látja: a köztársasági el­nök kétséget kizáróan alkot­mánysértést követett el a népszavazás kiírásakor, amiért felelősségre kell von­ni. Göncz Árpádnak az Al­kotmánybíróság döntése után vissza kellett volna vonnia határozatát. Kitelepítettek • Pécsvárad (MTI) A felvidéki magyarság ki­telepítésének ötvenedik év­fordulójára emlékeztek szombaton a Baranya megyei Pécsváradon, ahová 1947­ben félszáz magyar család ér­kezett a Garam és a Vág fo­lyók vidékéről. A határon túli magyarok immár hatodik alkalommal megrendezett hagyományos Baranya megyei találkozója keretében tartott visszaemlé­kezés programja a pécsváradi katolikus templomban misé­vel kezdődött, majd a város művelődési központjában megnyitották a „Szülőföldem szép határa" című kiállítást, melynek anyagát a szlovákiai falvakból kitelepített magyar családok féltve őrzött tárgyi emlékei alkotják. A kiállítás felidézi Nagyfödémes, Ga­lánta, Nagymácséd, Alsósze­li, Felsőszeli, Léva, Hontfü­zesgyarmat és Garamszent­györgy egykori magyar lakó­inak múltját, hagyományai­kat, ünnepeiket, mindennapi életüket. A megemlékezés a város zeneiskolásainak és kulturális együtteseinek fel­vidéki néphagyományokat felelevenítő műsorával foly­tatódott, végül a ma is ma­gyarok által lakott felvidéki településekről meghívottak és a Pécsváradon élő egykori felvidéki magyarok közös báljával zárult. • Nincs számlaletiltó APEH-kampány! Behajtott milliárdok... • Budapest (MTI) Az állami adóhatóság nem folytat vállalkozók bankszámláinak letiltá­sát szolgáló kampányt ­tájékoztatta az MTI-t az APEH sajtófőosztálya. Az adóhivatal azt a tör­vényben előírt kötelességét teljesíti, hogy a bevallott, de meg nem fizetett adókat és a jogerős határozattal előírt adótartozásokat be kell szed­nie, illetve ha már nincs más megoldás, be kell hajtania. Hivatal végrehajtással fog­lalkozó szervezete folyama­tosan tárja fel a köztartozá­sok befizetésének minden­kori helyzetét, s a fizetési határidők elmulasztása után kötelező intézkednie a vég­rehajtásról. Ez általánosan a vállalkozók bankszámlájá­nak „letiltásával" indul, s ezt követik egyéb, az adótarto­zás beszedhetőségét szolgáló intézkedések. Az állami adóhatóságnak nincs jogszabályi kötelezett­sége arra nézve, hogy a számlakezelő bankhoz kül­dött azonnali beszedési meg­bízásról a számlatulajdonos vállalkozót előzetesen érte­sítse. Meg nem fizetett adó­jának és előírt adótartozásá­nak mértékéről minden vál­lalkozó tud vagy tudomást szerez az adóigazgatási eljá­rás során, tehát az azonnali beszedési megbízás megin­dulásával az következik be, amire értelemszerűen számí­tani kell és lehet. Az azonnali beszedési megbízás, amely az adózó bármelyik bankszámlája el­len benyújtható, az első vég­rehajtási cselekmény azok­kal szemben, akik önként nem teljesítik adófizetési kö­telezettségeiket. Ha ez az el­járás nem vagy csak arányta­lanul hosszú idő után vezet­ne eredményre, akkor az adózó ingó és ingatlan va­gyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. A köztartozások növeke­dése társadalmi érdeket sért, ezért az állami adóhatóság minden törvényes eszközt alkalmaz a költségvetés kint­levőségeinek csökkentésére. Az APEH végrehajtással foglalkozó szervezete tavaly összesen 39 milliárd forint, idén szeptemberig pedig 41 milliárd forint köztartozást hajtott be. múlt időben Az anyós jrrét üres szék is akad a mennyországban, mondják AV az öregek. Poros mind a kettő. Az egyik szék a mostoháé, a másik az anyósé. Azt tartják, ha valaki életében jó volt, le lesz törölve előtte a szék. Mások meg azt bizonygatják, nincsen a mennyországban se mostoha, se anyós, se szék, de még asztalos sem. Rá­adásul - szól az ellenérv -, a széket nem porolják le az ember előtt idelenn, a földön sem. így azután kevéske okunk sem marad mostanság az optimizmusra. A politikusok előtt meg végképp nem csapdos a vi­lág törlőrongyokkal. Akár Európában, akár a NATO­ban szeretnénk helyet foglalni. Több hónapi huzavona után a magunk mögött hagyott héten a kormánypártok ugyanis végre kimondták a verdiktet: kizárólag a vé­delmi rendszerhez való csatlakozás kérdésében kíván­ják meghallgatni a népet. A magyar földről való nép­szavazás kérdését még az Alkotmánybíróság sem tudta értelmezni. Kérdezni tehát tudni kell - mondhatnánk. Csavarjunk most egyet a dolgon! Megkérdezhettük volna azt is sok millióba kerülő népszavazáson, hogy vehetnek-e a magyarok földet külföldön? Esetleg vil­lát, házat a tengerparton. Csak éppen így értelmetlen az egész: ettől még nem rohannának a hazai befek­tetők a Kanári szigetekre nyaralót vásárolni. Ők in­kább megmaradtak az elmúlt héten is az OTP papírjai­nál, még akkor is, ha hosszú órákat kellett sorba állni­uk mindezért. Rossz kérdésekre csak rossz válaszokat lehet adni. Hazai politikusaink persze az utóbbiban is élen járnak. Itt van mindjárt Szabó Iván, aki fölállt az elmúlt héten - kiszállt, feladta a további küzdelmet. Ez is válasz. Le­mondó, s ugyanakkor kissé számító reakció is. Ha ma nem a küzdőket, hanem a félreállókat, a passzív ellen­állókat emelik piedesztálra a választópolgárok, akkor kifizetődőbb átmenetileg kiszállni. A választásokon ettől csak még fényesebb lehet majd egy politikus gló­riája. A Z is elgondolkodtató persze, ha a kormány vissza­vonta a földtörvényt módosító javaslatát, akkor minden különösebb szavazás nélkül is oda jutottunk, ahová szerettünk volna - csak éppen olcsóbban. Vagy mégsem? A hazai gazdák alighanem egészen másra fi­gyeltek már a hét végén. A lerágott csontot meghagy­ták a politikusoknak, csámcsogjanak rajta ráérő ide­jükben tovább. A földművelési tárca ugyanis a hét kö­zepén nyilvánosságra hozta a jövő évi agrártámogatá­sokat: 25-30 százalékkal többet „pumpálnak" majd a mezőgazdaságba, mint az idén. Még véletlenül sem ju­tott eszébe senkinek, hogy népszavazást kezdeményez­zen arról, milyen mértékben szeretnénk adóforintjain­kat a magyar agrárium feneketlen zsákjába szórni. Mert kérdésnek ez sem lenne éppen ostoba. De térjünk vissza a székhez, amit szombat reggel alaposan leporoltunk, hogy a televízió elé ülhessünk, s szívdobbanva figyeljük a Habsburg-házi frigyet. Előtte a menyasszony, Eilika von Oldenburg hercegnő már megtartotta leánybúcsúját a Vajdahunyad-várban, Habsburg György pedig akkurátusan rendbe tehette nagyköveti íróasztalát, hogy az esküvő után két hét, gondtalan nászút következhessen. A hercegi pár való­színűleg mosolyog magában perpatvarainkat figyelve: s csendesen eltűnődnek olykor magukban, vajon mit is akarnak a magyarok? Miközben a Parlamentben ádáz csatát vívnak a po­litikusok, házasodnak a Habsburg hercegek és fejüket csóválják a NATO vezetői, az ország lakossága a való­ságban egészen mással van elfoglalva. Mondjuk, arra hegyezi igazán a fülét, hogy évek óta először már októ­ber végén megszületett a megállapodás a jövő évi mi­nimálbérekről. Felemelő látvány a hercegi esküvő, jó dolog földről és csatlakozásról vitázni, de megélni vé­gül mégiscsak a pénzből kell. Miközben jövő januárban még mindig húszezer fo­rint alatt marad kicsivel a minimálbér, arról is szóltak a híradások a héten, hogy több mint 15 százalékkal több autót adtak el idehaza az idén, mint tavaly. Hiába, ellentmondásos világban élünk. Miközben évek óta ar­ról hallani, hamarosan tönkremennek az autókeres­kedők, mégiscsak kerül pénz időről időre a négyke­rekűekre is. M esszire kanyarodtunk az anyós székétől. Ideje, hogy visszatérjünk hozzá, s leporoljuk végre itt, a földön. Mert alulról nézvést igazából még meg is volna valahogy ez az ország. A bajt leginkább fentről lehet kavarni. Az élet dolgai pedig legtöbbször pofonegy­szerűek. Ha a világ jókedvéből nem tesz széket alánk, akkor ne várjuk el még azt is, hogy leporolják előttünk. Európa ugyanis nem fog hozzánk simulni. Nekünk kell - saját érdekeinket is figyelve - hozzásze­lldülnünk. Ha pedig le szeretnénk ülni valahová, jobb, ha keve­sebbet vitatkozunk. Alapos törölgetés után már csak arra kell vigyáznunk, nehogy végül a szék mellé csü­csüljünk. OíA

Next

/
Oldalképek
Tartalom