Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 9. BELFÖLD 3 röviden Kalandorok a paprikapiacon Szárítóban a paprika. Lábbal tiporják a szerződéseket. (DM-illusztráció) jegyzet Szocdemék A bból az alkalomból, hogy Horn Gyula szolgálati helyiségében fogadta Luis Ayalát, a Szocialista Internacionálé főtitkárát, és jót beszélgettek a „szoci­áldemokrata család" európai uralmáról, nem akarok mélyebb összefüggéseket keresni abban, hogy a klasszikus maffia is családnak nevezi hatalmi egysé­geit. Sokkal érdekesebb ennél az a probléma, hogy a NATO-csatlakozás, meg az uniós vágyak mennyi ré­gi, de ma is aktuális ügyet lefednek. Itt van például a Duna menti népek konföderációjának álma, amely már Kossuth szeme előtt is lebegett. Mennyivel jobb helyzetben volnának most' az itteni kis államok, ha egy erős konföderációba tömörülve foglalkozhatná­nak a magasztos euro-atlani gondolattal, nem pedig így, hogy gyengeségük, fogyatékosságaik egyesülnek, amint a napnyugati koncon marakodnak. A történelmi lépték nagyon jól látszik. Az első vi­lágháború után létrejött Közép-Európában egy hatal­mi vákuum, ahol a Nyugat is jól tudta érvényesíteni a maga szempontjait, s amelyet aztán a szovjet is maxi­málisan kitölthetett. Miközben a sok kis ország mind­végig örült, hogy óvja nemzeti érdekeit, aközben a lét korábban soha nem látott mélységeibe süllyedt. Most a végső szeletelés következik? Ami eddig nem volt, a magyar nemzettest leszabdalt részei más világ­rendhez fognak tartozni, mint az anyaország. Ugyan­akkor egy hatalmas külpolitikai defekt készül: az uni­ós Csehország és Magyarország között - cseles és hosszú kondor -, a Moszkva felé kacsintgató, boldog­talan Szlovákia lesz az instabilitás állandó terepe ­annak a harapófogónak a felső ága, amelyhez alul Románia tartozik. A kérdés, hogy az Európai Unión belül miképpen lehet a régi Duna menti vágyakat felfrissíteni, hogy a brüsszeli Nagy Partner szerető kézfogását majd egy kicsit erőteljesebben viszonozhassuk? Vagy ez újra csak politikai fantáziálás? Ha az is, Horn, a régi, közismert szocdem, nem fantáziál erről Ayalá­val. A Dél-Alföldért Postai világnap • Budapest (MTI) A korábbi évinél 6-7 mil­liárddal többet, csaknem 60 milliárd forintos forgalmat tervez 1997-re a Magyar Posta Rt. Ebből a tavalyihoz hasonló mértékű, körülbelül egymilliárd forintos tiszta nyereség várható. Ezt Doros Béla, a Magyar Posta Rt. ve­zérigazgatója közölte a pos­tai világnap alkalmából szer­dán, Budapesten sajtótájé­koztatón. A vezérigazgató elmondta: idén négy-ötmilli­árd forintot fordíthatnak vár­hatóan beruházásokra. Konzultáció Horn Gyulával • Budapest (MTI) Horn Gyula miniszterel­nök az Autonóm Szakszer­vezetek, az ÉSZT, az MSZOSZ és a SZÉF képvi­selőit hívta meg konzultáci­óra a Parlamentbe. A mi­niszterelnök a négy szak­szervezeti konföderáció képviselőivel folytatott szerdai megbeszélésen az ország előtt álló fontos dön­tésekről tájékoztatta a mun­kavállalói szervezetek kép­viselőit, illetve ezekről kérte ki véleményüket. A konzul­táción szerepelt a várható népszavazás, az EU, illetve a NATO-csatlakozás, és számos más kérdéskör is, mint például a jövő évi or­szággyűlési választások ügye. Pénzügyi almanach • Budapest (MTI) Megjelent a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Alma­nach 1996-1997. évi száma. A háromkötetes kiadvány 66 fejezetben mutatja be a ma­gyar pénzügyi élet csaknem ezer legfontosabb szerveze­tét. A megjelenés alkalmá­ból szerdán tartott sajtótájé­koztatón Kerekes György, a könyv főszerkesztője el­mondta, hogy a hetedik alka­lommal megjelenő alma­nachban a jogszabályi válto­zások bemutatásával is igye­keztek követhetővé tenni a pénzügyi intézményrendszer változását. Demonstrációra készülnek • Budapest (MTI) A Honvédszakszervezet (Hosz) választmánya csütör­tökön 15 órakor a Pénzügy­minisztérium előtt megtartja figyelmeztető demonstráció­ját. A választmány mintegy hetven tagja egyenruhában, de természetesen fegyverte­lenül vonul a József nádor térre, a Pénzügyminisztéri­um elé, hogy követelje a szolgálati törvény szerint il­letmény bevezetésének előrehozását 1998. január 1­jére. A szakemberek sze­rint idén kimagaslóan jó minőségű paprika ter­mett. Mivel a mennyiség nem túl sok, a felvásár­lási árak a magasba szöktek: a szerződött 45 forintos kilónkénti ár he­lyett ma 73-75 forintot fizetnek a termelöknek. Miközben szélhámosok is megjelentek a papri­kaföldeken. Nincs szerződéses fegye­lem - panaszkodnak azok a felvásárlók, akik beszámol­tak az idei paprikaszüret visszásságairól, ám nevük elhallgatását kérték. „Ke­gyetlenül rossz a termelók hozzáállása az úgynevezett piaci helyzethez" - fogalma­zott egyikük. Ha ugyanis tűi­termelés van - magyarázta -, bahajtják a felvásárlókon a szerződésben foglalt ára­kat. Amennyiben viszont le­vesebb terem, annak adják, aki többet ígér érte. Egy-másfél héttel a papri­• Budapest (MTI) Horn Gyula miniszterel­nök szerdán parlamenti dol­gozószobájában fogadta Luis Ayalát, a Szocialista Interna­cionálé főtitkárát. Luis Ayala a találkozót követően el­mondta: nagy örömet jelen­tett számára, hogy a megbe­kaszüret befejezése előtt dúl­nak a csaták a földeken. Míg korábban a „nagyok", Kalo­csa és Szeged tartották ma­gukat a megyehatárokhoz és csak ritkán sértették meg a másik terréniumát, ma nin­csenek védett területek. Rá­adásul sok a kisebb és na­gyobb kft., amelyek csúcs­technológiával képesek nagy mennyiségben őrölni a „pi­ros aranyat". A felvásárlók az éles verseny miatt megfi­nanszírozzák a termelést, előlegként paprikamagot ad­nak a termelőknek, amely­nek az árával a termés átvé­telekor szeretnének elszá­molni. Elszámolásra azon­ban várhatnak, s mint ahogy egyikük fogalmazott, „most már vesszen, ami veszett". Az elúszott pénz egy hektá­ron 60-100 ezer forintot is kitehet. A termelők szolid számítások szerint 80-90 mázsát takarítanak be egy hektárról, vagyis 600 ezer forinthoz jutnak hozzá, amelynek a fele „tiszta ha­szélésen megismerhette, mi­ként látják a NATO-kibőví­téssel összefüggő kérdéseket Magyarországon. Különösen fontosnak tartotta azt, hogy a magyar nép úgy határozott, a csatlakozásról népszavazás keretében dönt. Luis Ayala kiemelte: Horn Gyula mi­szon". A paprikapiacon idén megjelentek a kalandorok is, akik csak azért vásárolnának paprikát, mivel az őrlemény január 1 -jétől lekerül a jöve­déki termékek listájáról, vagyis bárki árusíthatja. (Mint emlékezetes, korábban a paprikahamisftások miatt szigorították meg a forgal­mazást és kellett zárjeggyel ellátni a csomagolást.) A Szeged környéki hely­zettel kapcsolatban dr. Bö­röcz Sándor, a Szepa Rt. fel­számoló biztosa arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a cég a szezon kezdetekor 600 millió forinttal áll ugrásra készen a termés megvásárlá­sára. A Szegedi Paprika Rt. 340 kistermelővel és 9 na­gyobb gazdasággal (amelyek mögött szintén kistermelók százai állnak) írt alá megáll­apodást arról, hogy 1200 tonna fűszerpaprika-őrle­ménynek megfelelő alap­anyagot vesz meg 45 forin­tos kilónkénti áron (plusz a kompenzációs felár). A niszterelnökkel együtt azt re­méli, hogy az emberek nagy tömegben járulnak majd az urnákhoz. Úgy ítélte meg, hogy a referendum eredmé­nye további lépés lehet egy egységesebb és biztonságo­sabb Európa megteremtődése felé. Tájékoztatása szerint a szerződések azt az ígéretet is tartalmazták, hogy amennyi­ben a piaci helyzet szüksé­gessé teszi, úgy a felvásárló hajlandó megadni a maga­sabb árat. Nos, a piaci helyzet való­ban úgy alakult, hogy maga­sabb árat kellett fizetni a ke­vesebb termésért. A Szepa Rt. jó, ha 7-800 tonna őrleménynek megfe­lelő paprikát tud felvásárol­ni, kilónként 72 forint 80 fil­léres áron. Az idei ár termé­szetesen fölötte van a szerződésben foglaltaknak (még a szeptember 6-i papri­katanács is csak 60 forintos árat prognosztizált). Össze­hasonlításképpen: tavalyelőtt 35, 1996-ban 50-55 forintot kaptak a termelők egy kiló paprikáért. Ezek után már csak az a kérdés, mennyire szökik föl az őrlemény bolti ára? Jelen­leg 1200 forintért mérik ki­lóját. Fekete Klára találkozón áttekintették az Európai Unió kibővítésének kérdéseit, fontos lépéseit is. A „szociáldemokrata család" fontos szerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen jelen­leg a 15 tagállamból 12-ben a szervezet pártjai vannak kor­mányon - hangsúlyozta. Hazánk uniós csatla­kozását kívánja elősegí­teni - természetesen a helyi érdekek alapján ­a Dél-Alföld területfej­lesztési stratégiai terve is. Az EU-támogatások megszerzésére ugyanis regionális igények meg­fogalmazásával lehet igazi esélyünk. A dél-alföldi regionális stratégiai fejlesztési terv irányelveiről, a magyar-ro­mán határ menti együttműkö­dés lehetőségeiről tájékoztat­ta tegnap a sajtó képviselőit az Országos Területfejleszté­si Központ, a KTM Phare Területi Programiroda, vala­mint a Phare CBC Iroda. Im­már egy esztendeje annak, hogy - a területfejlesztési törvény elfogadása után ­megalakultak a megyei terü­letfejlesztési tanácsok. A ha­sonló célokat szolgáló régiók létrehozására viszont sokkal lassabb ütemben került sor. Ennek oka pedig nem más, mint - az ágazati forráselosz­tást felváltó területi finanszí­rozáshoz hasonlóan - az egyéni érdekek csorbulásától való félelem. Az EU-tá­mogatások elnyerése, a mul­tinacionális cégek országunk iránti érdeklődésének felkel­tése ugyanakkor indokolttá teszi a területfejlesztési régi­ókban gondolkodás előtérbe helyezését. A közelmúltban megalakult Dél-alföldi Regi­onális Fejlesztési Tanács re­mélhetőleg azon kivételek közé tartozik majd, ahol az előbb említett célok elérése legyőzi az esetleg felmerülő érdekellentéteket is. A DARFT ugyanis mielőbb lét­re kívánja hozni munkaszer­vezetét, amelyben fontos sze­repet játszik Szeged város és a Magyar Fejlesztési Bank segítőkészsége is, hangsú­lyozta Schwertner János ré- r gióigazgató. Lünk Tamás, a KTM Területi Phare Prog­ramirodájának vezetője konkrét érvekkel támasztotta alá az elhangzottakat. Mint elmondta: a Phare a középtá­vú fejlesztési prioritások kö­zé sorolja az EU-konform te­rületfejlesztési rendszerek ki­építését. A Phare területfej­lesztési programismertetője is elkészült, bár az annak alapjául szolgáló stratégiai tervben szereplő egyes pro­jektek csak akkor valósítha­tók meg, ha a tervet az EU­bizottság is elfogadja. Fontos teendők közé tartozik, hogy a magyarországi régiók megta­nulják az unió elvárásainak megfelelő területfejlesztési programozást, amelyre a két, kísérleti régióban - a Dél­Alföldön és a Dél-Dunántú­lon - nyílik máris lehetőség. N. R. J. A magyar gazdaság kilátásai • Budapest (MTI) Változatlanul összehan­golt, gazdasági egyensúlyt őrző, de a növekedés feltéte­leit megteremtő fiskális jö­vedelem- és monetáris poli­tikát kell folytatni - hangoz­tatta Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium köz­igazgatási államtitkára szer­dán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Közgazdasági Tár­saság rendezvényén. Az ál­lamtitkár szerint a gazdaság stabilizációjában elért szintet legalább meg kell tartani, és nincs szükség további rest­rikcióra. Az államháztartás sokkal kevésbé telepedik rá a gaz­daságra, mint három évvel ezelőtt, s az állam újraelosz­tó szerepe a jövőben tovább mérséklődik - jelentette ki Draskovics Tibor. Az állam­titkár szerint az importterhek csökkentése felemésztette az adóteher mérséklésének le­hetőségét, és csak 1999-től lehet azon gondolkodni, hogy mely adóterhek kiseb­bedjenek. A bérhez kapcsolódó el­vonásokat lenne célszerű csökkenteni, elsőként a tb, majd a személyi jövedelem­adó területén. A jövedelempolitikában nem szabad felborítani a vál­lalkozások és a lakosság kö­zött kialakult elosztási ará­nyokat. Az államtitkár úgy vélekedett: nem szabad en­gedni annak a csábításnak, hogy a gazdasági helyzet ja­vulásától vezetve elszaba­duljanak a bérek. : : : A „szociáldemokrata család" I .^^ ^^ G | A | GARANCIA 1 éVTXÍRA ©AB AJ ^ ÚJ SZOLGÁLTATÁS A FORDNÁL. MMp MINDEN, OKTÓBERBEN MEGRENDELT FORD MODELL EXTRA GARANCIÁVAL JÁR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom