Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

HÉTFŐ, 1997. OKT. 6. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 5N w Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közér­dekű problémáikat, észrevételei­ket, tapasztalataikat az elmúlt héten Sulyok Erzsébettel oszt­hatták meg. Ezen a héten Szabó C. Szilárd munkanapokon reg­gel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívása­ikat a 06-20-432-663-as rádióte­lefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink hirdetésben tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról szóló bejelentéseket továbbra is közöljük telefonos rovatunkban. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a Sajtóházban. Tolatott. A Somogyi utcában szombaton tolatott valaki és eltalálta B. E. au­tóját majd továbbált. Ha mégis meggondolta volna magát és jelentkezne a 432-614-en, még kulturált módon elintézhetnék az ügyet - üzeni B. E. Anya. A Piroska téren gyakran találkoznak a so­kat próbált kutyatulajdo­nosok, de a tacskóját pén­teken sétáltató L. K.-né ilyet még se nem látott, se nem hallott. Egyszercsak azt vette észre, hogy egy jó 50 kilós rotweiler rohan a tacsira. Összemarta az oldalát. A nagykutya gaz­dájánál sem volt póráz, nemhogy a kutyán. De a szájkosár is ismeretlen volt mindkettejük számá­ra. Ezt L. K.-né egyrészt látta, másrészt hallotta, mert a rotweiler-gaz­da(nő) mindennek a tete­jébe még az ő felmenőit emlegette, nem nyomda­festéktűrő szövegkörnye­zetben. PANNON «I élv*Ml. 1 GSM A Tömörkény száz éve • Letették a piarista iskola alapkövét A régi lö újra sarjad Európa első nyilvános és ingyenes népiskolája, a római piarista iskola megnyitásának 400. év­fordulóján ünnepélyesen lerakták a Dugonics András Piarista Gimnázi­um új épületének alap­kövét. Az épületegyüttest előreláthatólag jövő au­gusztusban adják át a tanulóknak. , A szegedi piarista iskola egykori és mai diákjai, taná­rai jelenlétében ünnepélyesen elhelyezték a Dugonics And­rás Piarista Gimnázium új épületének alapkövét. A gim­názium franciahögyi telkén, az épülőben lévő iskola kör­nyezetében megtartott ünnep­ségen dr. Jeleníts István pia­rista tanár, helyettes taro­mányfőnök mondott beszé­det. A jeles irodalomtörté­nész Illyés Gyula: Széchényi hidja című versét felidézve, a Lánchíd újjáépülésével állí­totta párhuzamba a szegedi piarista iskola megújulását. Dr. Jeleníts István megemlé­kezett arról, hogy a rend 275 évvel ezelőtti szegedi megte­lepedésétől kezdve a piarista iskola folyamatos megbecsü­lésnek örvendett a várospol­gárok körében. Ebben szere­pe volt annak is, hogy hosszú ideig a piarista iskolaműhely volt a város legelevenebb szellemi központja. Mostan­ra, amikor a rendszerváltozás után a régi tő fiatal hajtást hoz, a piarista iskolának egy gazdag szellemi életű város­ban kell megtalálnia szerepét. Az iskola új feladatát a pia­rista tanár abban látta, hogy a modem lét számtalan kocká­zata között élő ifjúságot meg­tanítsa az európai szellemi örökség órzésére és alkotó továbbvitelére. Az ünnepsé­gen. amelyen dr. Szalay Ist­ván polgármester is megje­lent, dr. Kállay Emil piarista tartományfőnök kért áldást az új piarista iskolára. Az új létesítmény egy 12 tantermes iskolaépületet, egy 80 tanulót fogadó kollégiu­mot és egy nagy méretű tor­nacsarnokot foglal majd ma­gába. A kivitelezési munká­kat jórészt szegedi cégek végzik; az iskola taneszkö­zökkel való felszerelését pe­dig egy német cég intézi, a remények szerint a legjobb európai színvonalon. A ter­vek szerint a piarista gimná­zium diákjai az 1998-as tan­évet már az új helyen kezd­hetik. S. P. S. Műsorukban a leánygimnázium hajdani egyenruháit is bemutatták a mai diákok. (Fotó: Schmidt Andrea) Szombaton délelőtt az újszegedi sportcsarnok­ban több száz egykori tanítvány, tanár, vala­mint az iskola mai diák­jai és pedagógusai rész­vételével megkezdődött a Tömörkény István Gim­názium, Művészeti Szak­középiskola és Kollégi­um egy hétig tartó cente­náriumi ünnepségsoro­zata. Tegnap délután a Horváth Mihály utcai képtárban az iskolában végzett alkotóművészek munkáiból nyílt kiállítás, majd az intézmény egy­kori növendékei a Sze­gedi Nemzeti Színházban adtak gálahangversenyt. A szombati megnyitó ün­nepségen dr. Kühn János kö­szöntője után dr. Szalay Ist­ván polgármester emlékezte­tett rá, hogy az iskola Szeged fénykorában épült, a város oktatáspolitikája nagyot lé­pett előre, amikor 1897-ben 214 tanulóval és 10 pedagó­gussal korszerű felső leányis­kola kezdhette meg működé­sét. Noha a történelem viha­rai sokszor megtépázták az iskolát, mindig akadt valami - például a művészeti vagy a német kéttannyelvű képzés -, amivel példát tudott mutatni. A centenárium alkalmából tartott ünnepi beszédében dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter úgy vélte: egy évszázados múltra visszatekintő iskola esetében fontos a történelem, a hagyo­mányok, amelyek stabil ala­pot jelentenek, de lényeges az is, hogy ezeket a hagyo­mányokat újrateremtsék, megújítsák. Az Európai Uni­óhoz való csatlakozás közel­sége nagy feladatokat ró a magyar közoktatásra. Általá­nos oktatáspolitikai kérdé­sekről szólva a közoktatási reform fó céljainak nevezte, hogy az oktatási rendszer mindenki számára biztosítsa az esélyegyenlőséget, és az iskolák olyan diákokat ké­pezzenek, akik megállják he­lyüket az EU munkaerőpia­cán is. A miniszter szerint a tanárok jelenlegi alacsony bérezése mellett nem lehet végrehajtani az oktatási re­formot, a közalkalmazotti bértábla ketrece alkalmatlan a pedagógusok minőségi munkájának differenciált díj­azására, ezért ezen a téren is jelentós változásokra van szükség. Dr. Kühn János igazgató az iskola alapítványának első alkalommal odaítélt díját Ko­vács Miklósné igazgatóhe­lyettesnek és Pölös Endre grafikus-tanárnak adta át, ezt követően az intézmény mos­tani és egykori diákjai hangu­latos ünnepi műsorukkal az elmúlt évszázadot elevenítet­ték fel. Különösen nagy tap­sot aratott Janikovszky Éva József Attila-díjas író, a Mo­solyrend lovagja, aki saját és édesanyja diákéveire emléke­zett, amikor még Árpádházi Szent Erzsébet Leánygimná­ziumnak htvták az iskolát, majd „Kire ütött ez a gyerek" című könyvéből olvasott fel részletet. H. Zs. Közéleti Kávéház • DM-információ Ma, hétfőn este 6 órakor a Virág Cukrászdában, a Közéleti Kávéház szervezé­sében a Dél-magyarorszá­gi MÉH Rt. estjére kerül sor. Vendégek: Szabó Jenő, az Rt. vezérigazgatója és Onczay Zsolt marketingve­zető. Az érdeklődők megis­merkedhetnek az ötmegyés cég tevékenységével, a hul­ladékhasznosítás „rendszer­váltásával", a környezetvé­delem terén betöltött szere­pükkel és egyéb - Szeged életében vállalt - hasznos szerepével. A vendégeket Dlusztus Imre, a Délmagyarország főszerkesztője kérdezi tevé­kenységükről. Pályakezdő napok • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ min­den pályakezdő fiatalt sze­retettel vár a „Pályakezdő napok"-on. Az érdeklődők kérhet­nek állásajánlatot, munka­közvetítést, munkajogi ta­nácsadást és tájékoztatást kaphatnak humánszolgálta­tásokról és a civil szerveze­tek kapcsolódó programjai­ról. A különböző megyei ki­rendeltségek az alábbi időpontokban fogadják a fiatalokat: Csongrádon október 6-án, Kisteleken 7­én, Makón 8-án, Szegeden 9-én és 10-én, Mórahalmon 15-én, Szentesen 16-án és Hódmezővásárhelyen 17­én. Dr. Kállay Emil piarista tartományfőnök elhelyezi az új piarista iskolaépület alapítólevelét. (Fotó: Schmidt Andrea) Nem szerencsés, de a jogszabályoknak megfe­lelő helyzet alakult ki Algyón. A Magyarország legújabb önálló települé­sének nevével ékesített pecsét elkészült, de nincs közhatalom, mely hasz­nálhatná. Közigazgatási határa létrejött, azaz Algyö község október 1­jétöl önálló, ugyanakkor a település önkormány­zata csak a november 16-i választást követő 15 napon belül jön létre. Az átmeneti időszak problé­máiról dr. Siket Judittal, a szegedi polgármesteri hivatal aljegyzőjével be­szélgettünk. • Az előttünk álló más­fél-két hónapban Algyőn interregnum lesz? - Igaz, Algyőnek még" nincs törvényes vezetője és önkormányzati testülete, még­sem alakulhat ki zűrzavaros állapot a saját önkormányzat felállásáig tartó másfél-két hónapban. A jogszabályok szülte probléma: nem problé­ma, ugyanis az önkormányza­ti feladatokat Szeged továbbra is ellátja, a város polgármes­teri hivatala mindent megtesz azért, hogy az algyői lakosok ne vegyék észre helyzetük át­menetiségét. • Tehát az iskola, az óvo­da, a szociális otthon a korábbiaknak megfe­lelően működik. Egyálta­lán: érzékelhető az önál­lósodás hozta változás? - A díjemelések tették észrevehetővé az új időszá­mítás kezdetét. Nőtt a tömeg­közlekedési díj, melyet ezen­túl nem az önkormányzati tu­lajdonú Szegedi Közlekedési Algyőn nincs interregnum • Munkatársunktól Algyőn november 16-án nem csupán népszavazásra, hanem önkormányzati vok­solásra is hívják a polgáro­kat. Ezt jelzik az algyői postaládákban mostanában koppanó kopogtató cédu­lák. Ezért most az algyői önkormányzati választási tudnivalókat kötjük csokor­ba. A választójogi törvény értelmében Algyőt a pol­gármesteren kívül 13 fős képviselő-testület igazgat­hatja. A jelöltállításhoz szükséges kopogtató cédu­lát a választásra jogosultak­nak október 10-ig viszi a postás. A jelöltállítás októ­ber 12-től 27-ig tart. Az le­het képviselőjelölt, aki az 5300 algyői 3 százalékát meggyőzi arról, hogy alkal­Választási napló mas e feladatra. Polgármes­terjelölt pedig az lesz, aki az algyőiek 5 százalékának kopogtatócéduláját összegyűjti. A választási kampány november 14-én 24 óráig húzódhat. Novem­ber 15. a kampánycsend, november 16. pedig a vok­solás napja. November 16­án a népszavazáson vokso­ló „átalagmagyarokhoz" képest az algyőiek két listá­val többet kapnak. Nekik az egyik listán a polgármester­jelöltek közül egy személy, a másik, a kislistán szereplő képviselő-jelöltek közül pe­dig 13 személy neve mellé kell „ikszelni". Az önkor­mányzati választás eredmé­nye még aznap, késó este köztudott lehet. Ezt követően 15 napon belül meg kell alakulnia az önkormányzati testületnek. Ennek első intézkedései kö­zött lesz, hogy fölállítja a polgármesteri hivatalt. A köztisztviselői törvény alapján csupán jegyzői ál­lást kötelező pályázat ered­ményeként betölteni. A területi, azaz a megyei önkormányzatban Algyó nem képviseltetheti magát. E testület összetételét ugyanis nem lehetséges időközi választás eredmé­nyeként megváltoztatni. Algyó az 1998-as választá­son fog képviselethez jutni a megyegyűlésben. Társaság, hanem a Tisza Vo­lán Rt. határoz meg. A Dél­táv Rt. sem helyi, hanem tá­volsági díjjal számol. De más közüzemi szolgáltatások díja is változik. Algyó leválása plusz feladatot jelent az in­tézményeknek. Mindent, ami Algyővel kapcsolatos, külön kell nyilvántartani. Ugyanak­kor ez előkészíti az átadás­átvétel procedúráját. • A közgyűlés Szeged közigazgatási határain belülre érvényes jogsza­bályokat alkothat. De e határok október l-jétől módosultak. így milyen jogszabályok váltak sem­missé? - Az algyőiekre nem ter­jed ki például a szegedi iparűzési adó. Ugyanakkor Algyó önkormányzatának leghamarabb decemberre le­hetnek helyi rendeletei. Ezért a cégeknek - például a Mol Rt. itteni üzemének - nem kell helyi adót fizetniük. Visszamenőlegesen pedig nem lehet hatályba léptetni a helyi adórendeletet. De a közterület használatának sza­bályai is megváltoztak Al­győn, ahol - helyi rendelet hiányában - csakis a közút igénybevételéért kérhetnek bármilyen pénzösszeget. Az­tán: a helységbérlet-bevétel most Szegedre érkezik, mert az Algyőn bérbe adható ön­kormányzati tulajdonú épüle­teket az EKF Kft. kezeli. E bevételekről el fogunk szá­molni. • Millió apró részletből áll össze az átadás-átvétel procedúrája. - Már készítjük azokat az iratokat, melyeket tételesen át kell adnunk. Lesz arra is példa, hogy Szeged rendelte meg a munkát, mondjuk a részletes jpndezési tervet, de Algyó önkormányzata fogja minősíteni, elfogadni és kifi­zetni. • Mégis: az új önkor­mányzat felállása után jön a neheze, hiszen meg kell egyezni az esetleges területcserében, a szenny­víztisztító és a gyepmesteri telep üzemeltetésében, az északi vízmű helyzetében. Szeged álláspontja válto­zott-e? A város érdekei­nek védelmében bíróság­hoz is fordul? - A vitás ügyekben a két település önkormányzata jo­gosult megegyezni. Szeged közgyűlésének határozata nem módosult. Az „olajos te­rületért" cserébe Atka-szige­tet ajánlja föl a város. Ha nem sikerül megegyezni, egyik fél sem fordulhat bíró­sághoz. Ez esetben a köztár­sasági elnök határozata válik érvényessé, azaz Algyó 1973-as határaival létezik. Csak vagyoni jellegű vitás ügyek eldöntésében van he­lye a bírói útnak. A gyepmes­teri telep a Környezetgazdál­kodási Kht. tulajdona, s ezen a helyzeten a város nem kí­ván változtatni, nem adja át az algyőieknek. A szennyvíz­tisztító Algyó önkormányza­táé, ott arról kell megállapod­nunk, hogyan üzemeltessük. Az északi vízmű továbbra is a város tulajdona, hiszen a szegedi ivóvízellátás egyhar­madát adja. • Egy nagyváros és a vonzáskörzetében létező települések újfajta kap­csolatára is mintát szol­gáltathat Algyő és Szeged együttműködése. - Valóban. A két önkor­mányzat dönthet arról, hogy például az algyői Faluházat nem önállóan, hanem intéz­ményirányítási társulás for­májában működteti. A köz­ponti szabályozás is ösztönzi a társulásokat. De Szegedet megyei városi szerepköre is predesztinálja arra, hogy tér­ségi feladatokat lásson el. Ú. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom