Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-10 / 211. szám

SZOMBAT, 1997. SZEPT. 13. UNIVERSITAS 7 • Göncz Árpád a fölsőiskolákról A randevú néha fontosabb Füvészkert! születésnap Az ünnep vendégei megtekintették a kertet. (Fotó: Miskolczi Róbert) Göncz Árpád volt a vendége szombaton a József Attila Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségének. A köztársasági elnököt a rendezvény után arra kértük, idézze fel emlékeit arról az időszakról, amikor a nyolcvanas években az egyetem vendégoktatója volt. Göncz Árpád beszélt arról is, hogyan látja a felsőoktatás helyzetét. - Nagyon szerettem tanítani. ugyanakkor meg voltam győződve róla, hogy pocsék pedagógus vagyok. Mindenkinek ötöst adtam. Volt, akinek azért, mert tehetséges volt, a tehetségtelennek meg azért, mert keményen dolgozott - mondta a JATE angol fordítóképzésének egykori oktatója. - Azt is megmondtam a hallgatóknak, hogy egy randevú néha fontosabb, mint a fordító szeminárium. Csak arra kértem őket, előre szóljanak, ha nem érnek rá, ne jöjjek hiába. Ennek az lett az eredménye, hogy mindig mindenki eljött. Sok hallgatóhimal ma is tartom a kapcsolatot. Úgy érzem, a magyar felsőoktatás erőteljesen fejlődik. Tudom, hogy kevés a pénz, de amíg egyetemi oktatás lesz, az intézmények mindig panaszkodni fognak, Kezdetben mezőgazdasági növényeket termeltek benne, és a termést eladva teremtették elő a pénzt a facsemeték vásárlásához. Később artézi kutat fúrtak, dombot emeltek, növényeket telepítettek. A háború és az árvíz az egészet elpusztította, de gazdái újjáépítették, bővítették, szépítették. így szól a szegedi Füvészkert története. A József Attila Tudományegyetem füvészkertje 1922-ben jött létre. Az ideköltözött kolozsvári egyetem növénytanprofesszora, Győrffy István területet kért a várostól botanikus kert létesítéséhez. Győffy professzor választása az újszegedi vasútállomáshoz közeli Nagykirály utcában lévő húsz holdas tefcletre esett. Akkoriban a lapos, kissé szikes talajon mezőgazdasági termelés folyt. Az első években továbbra is gazdasági növényeket termeltek a füvészkertben. A termést eladták és az így befolyt összegből vásárolták az első facsemetéket 19j28 körül. j 1929-ben fúrták meg a 206 méter mély artézi kutat, 1930-ban pedig kiásták a Nagytó medrét, amelyet szintén a kút táplált. A tóból kikerült földből építettek egy nagy dombot, ahol a Kárpátok növényeit gyűjtötték össze, a dombban lévő barlangban pedig kísérletekhez szükséges mohát termesztettek. Az első, földbe süllyesztett csatornafűtéses üvegházak az 1930-as években épültek. A kolozsvári egyetem 1940-ben visszaköltözött Kolozsvárra. A kert élére új igazgató került dr. Greguss Pál személyében. A második hogy több kellene. És igazuk lesz, mert valóban mindig több kellene. De a pénzügyekkel azonos fontosságú, hogy az egyetemek oktatási autonómiája ma már teljes, mindenki azt tanít, amit szeretne. Bővül a fölsóiskolák oktatási skálája, és kínálatuk iránt nó a fizetőképes kereslet. Van viszont egy nagyon fontos tennivaló. Ahhoz, hogy ma valaki egyetemre kerüljön, nyelveket kell beszélnie, igen jól felkészültnek kell lennie. A mi dolgunk az, hogy ennek feltételeit megteremtsük azoknak, akik hátrányos helyzetből indulnak a társadalmi egyenlőség híján. Ahhoz ugyanis túlságosan szegények vagyunk, hogy pazaroljuk tehetségeinket. A tanulás ma jóval nagyobb anyagi áldozatot követel a családoktól, mint korábban. A tankönyvkiadás ésszerűsítésével, a versenyhelyzet megteremtésével, a használt tankönyvek haszosításának megszervezésével lehet enyhíteni a terheket. Ugyanakkor az is biztos, hogy aki megkoplalja a továbbtanulást, annak többet ér a tudás, mint annak, aki Astrával jár egyetemre. A hatezer forint feletti tandtj valóban sok. A támogatási rendszert kell úgy kialakítani, hogy a rászorulókat és a tehetségeseket segítse fejtette ki Göncz Árpád. K. G. világháború idején a füvészkert háborús színtér lett, az 1940-42-es árvtz következtében pedig szinte a kert egész faállománya elpusztult. 1945 után a semmiből kellett újjáépíteni a füvészkertet, más kertekből, felszámolásra kerülő faiskolákból hoztak csemetéket az újratelepítéshez. 1952 és 1958 között új, nagyobb üvegházak épültek széntüzeléses kazánházakkal. Az 1950-es évek végére beépítették az arborétumot. 1964-ben Greguss professzor nyugdíjba ment, őt Szalay professzor követte, majd 1965-tól dr. Horváth Imre vette át a kert igazgatását. 1968-ban a kert területe tíz holddal bővült, itt Magyarország tizennyolc főbb növénytársulását mutatták be. Az 1960-as évek végére kiépült a betonúthálózat, a kert világítása és felújították a rózsakertet is. 1975-ben a régebbi kisebb sziklakertek helyén egy sokkal nagyobb kiterjedésű sziklakert épült, ahol idegen égtájak, például az Alpok, a Kárpátok, a Kaukázus, a Balkán és a Pirenneusok növényeit gyűjtötték össze. 1975 és 1977 között épült három nagy fóliaház a pozsgások, a nagykaktuszok és a pálmák elhelyezésére. Horváth professzor halála után 1979-ben dr. Simoncsics Pál lett a kert igazgatója. Őt 1982-ben dr. Gulyás Sándor követte, 1995 óta pedig dr. Mihalik Erzsébet áll a füvészkert élén. Az 1980-as években készült el az új kazánház, ahol kezdetben olaj-, ma pedig már gáztüzelésű kazánokkal biztosítják a megfelelő hőmérsékletet. Az 1990-es évek elején a régi üvegház alapjain egy új, korszerűbb műanyag karbolux borításos új üvegház épült. Békefi Anett • A város A szegedi Füvészkert közös büszkesége a városnak és az egyetemnek, fontos a kutatás, az oktatás és a növényvédelem szempontjából. Ezért mindenkinek - a maga módján - segítenie kell ennek az értéknek a megőrzését és fejlődését. Ez lehet a summázata a Füvészkert tegnapi, 75. születésnapi ünnepségén elhangzott köszöntöknek. Születésnapi ünnepséget ültek tegnap a Füvészkertben. A szegedi tudományegyetem botanikus parkját éppen 75 éve létesítették. Ebből az alkalomból előadásokból, kerti sétából, fogadásból és szakmai tanácskozásból álló egész napos programot állítottak össze. A rendezvényen az egyetem vezetőit és professzorait, a társintézmények képviselőit, a helyi szakembereket és az ország többi botanikus kertjének munkatársait látták vendégül. A megjelenteket Mihalik Erzsébet, a kert igazgatója, a JATE Növénytani Tanszékének vezetője köszöntötte. Elmondta, hogy a füvészkertek úgy négyszáz évvel ez• Tudósítónktól Hajózni pedig kell! idézte többször is a latin mondást tegnapelőtt ünnepélyes tanévnyitó beszédében Weninger Richárd, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriumának főigazgatója az intézmény nagytermében. Az utóbbi években sűrűn találkoztunk előre nem látható akadályokkal - folytatta -, s a közeg, a társadalom legalább olyan barátságtalan volt velünk szemben, mint a rómaiakkal a tenger. Ennek ellenére mindig kell tanulni, művelődni és hinni valamiben. A főigazgató a konzervatórium sanyarú sorsát ecsetelve elmondta: költségvetésük már évek óta nem követi az inflációt; a gazdasági szoaz előtt, az egyetemekhez kapcsolódva jöttek létre kifejezetten gyakorlati okok miatt. Egyrészt a növénytani bemutatóul szolgáltak a hallgatók számára, másrészt a városi polgárokat látták el gyógynövényekkel. A botanikus kertek kezdettől fogva nyitottak voltak a helyi lakosság előtt; történetük során pedig kutatási feladat is társult az előzőekhez. Szalay István polgármester felidézte a 75 évvel ezelőtt történteket, amikoris a város 20 holdnyi területet adományozott az egyetemnek füvészkert létesítésére. Elmondta: a város és a kert kapcsolata azóta is élő, ennek köszönhető a terület csatornarendszere és a bejárat előtti parkoló. A város vezetője ígéretet tett arra, hogy Szeged a jövőben a jelenleginél nagyobb figyelmet fordít a város egyik legfontosabb látványosságára. Mészáros Rezső rektor elmondta: a világban járva mindig büszkén szólhat arról, hogy intézményének - a többi valamirevaló egyetemhez hasonlóan - van botanikus kertje. A JATE erejéhez mérten mindig támogatta, és a jövőben is segíteni fogja a kertet, de - kérte az egyetem rítás miatt tantárgyakat szüntettek meg, s már a hangszerpark szinten tartására sem futja. Bár a sokszor átgondolatlan finanszírozási rendszer megkeserítette az intézmény életét, ettől függetlenül az oktatók és a növendékek idén nyáron is jelentós eredményeket értek el mind itthon, mind pedig külföldön. A múlt évhez hasonlóan az új tanévben is fogadnak ismert és elismert zeneművészeket, így például mesterkurzust ad majd az iskolában a világhírű zongoraművész, Sebők György. A főigazgató beszéde végén sok sikert és szép diákéveket kívánt annak a negyvenegy hallgatónak, akik most kezdik el tanulmányaikat a konzervatóriumban. vezetője a megjelenteket - a maga módján és eszközeivel mindenkinek hozzá kellene járulnia a város eme értékének megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Mihalik Erzsébet igazgató a jövőről szólva elmondta: az oktatási feladat mellett fontosnak tartják a várossal és a lakossággal való kapcsolatok bővítését. Ennek a programnak a része volt az augusztusi közvéleménykutatás, ezért kapcsolódott be a Füvészkert az Adjon egy fát Szegednek akcióba, és ezért tervezik a növények tematikus rendben történő bemutatását a jövőben. A kert fontos feladatának tekintik a bekapcsolódást a génrezervációs programba, melynek célja a pusztulásra ítélt növényfajok megőrzése. Ennek érdekében a kert szoros kapcsolatot tart fenn a hazai és külföldi botanikus kertekkel. Az oktatási feladatok magasabb szinten történő ellátása érdekében tantermet rendeztek be a Füvészkertben, amelyben a JATE hallgatói mellett a társintézmények, valamint a közép- és általános iskolák tanulói tarthatnak rendkívüli biológia órákat. A Füvészkert anyagi körülményeinek javítása érdekében alapítványt hoztak létre. A kert szabadföldi növénykülönlegességeiről Szőllősi István, az üvegházi gyűjteményekről Pulics Júlia tartott előadást. A szegedi Füvészkerttel való együttműködés jelentőségéről szólt a palicsi állatkert és a Bessenyei tanárképző főiskola képviselője. A kert kutatásban betöltött szerepéről beszélt Borhidi Attila akadémikus. A Füvészkertben létesült az ország első fitotronja 1968-ban. Ez olyan laboratórium, ahol klímafülkékben, ellenőrzött környezeti feltételek mellett nevelhetők a kísérleti növények. Itt vizsgálják a gyomnövények stressztűrő képességeit, és a vízinövények környezeti stresszhatásait. A vendégek ezt követően sétát tettek, megtekintették a botanikus kert büszkeségeit: az indiai lótuszt, a szecsuáni ősfenyőket, a kaktuszokat, a broméliákat, a páfrányokat, a rózsagyűjteményt, az évelő dísznövényeket, a különleges fűszernövényeket, a berberis gyűjteményt, a sziklakerti, egynyári és évelő dísznövényeket, a speciális erdőtársulásokat. Kecxer Gabriella Tanárképzős aranyak • DM-információ Ötven éve végzett egykori hallgatóknak adtak át Arany díszoklevelet a tanévnyitó alkalmából a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Kitüntetésben részesültek: Albarné Vass Klára, Angyal Károlyné, Balássy Magdolna, Bánfalvi József, Vielik Károly, Botos Györgyné, Bozsó István, Dékány Tibor, Dibusz Sándor, Frizzi Elvira, Gácser József, Gyepes János, Halmos István, Hári József, Hecskó János, Hofgesang Péter, Honfi Aladár, Illésy István Zoltán, Jaross Kálmánné, Kaza Ilona, Keliger István, Kenedi Istvánné, Kispéter János, Kóbor Jenő, Lang Ernő, Lózsa Albertné, Lőrincz Gyula, Magyar Vilmos, Mazanecz Józsefné, Mihálka György, Nagy József, Remete Emilia, Rónai Béla, Sárosdiné Kapovits Erzsébet, Somogyvári Zoltán, Szarvas Ferenc, Tölgyesi Zoltán, Turcsányi Emil, Vigh Klára, Vörös Jolán, Wunderlich Józsefné. Új képzések • DM-információ Az idei tanévben több szegedi felsőoktatási intézményben indítanak újfajta képzéseket. Ezek egy része egyetemi alapképzés, a többi felsőfokú tanfolyam, másoddiplomás képzés vagy új tantárgyi blokk. SZÉF Az élelmiszeripari főiskolán egy Phare-program keretében mindhárom szakon bővül az oktatás tartalma. Szeptembertől a gépészmérnök szakos hallgatók választhatják a logisztika-informatika tantárgyi blokkot, januártól a technológus hallgatók a környezetgazdálkodás, a menedzser szakosok pedig az üzleti menedzsment tantárgyi blokkot. A következő félévben felsőfokú szakképzés indul az élemiszeripari menedzser szakon. Jövő ősztől új szakirányként jelentkezik a gépészmérnök képzésben a műszaki informatika, a technológusmérnök képzésben pedig az alkalmazott biotechnológia. SZOTE A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem a jövő tanévtől kívánja indítani egészségtudományi szaktanári és egészségügyi informatikai másoddiplomás képzését. Hittudományi Főiskola A Hittudományi Főiskolán a tavalyi kísérleti év után idén szeptembertől indul egyetemi szintű teológus képzés. Tanárképző főiskola A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola környezetvédelem-, ének-zene-, fizika-, földrajz-, könyvtár-, magyar-, matematika-, szlovák-, technika-, történelem-, francia-, német- és olasz nyelvtanár-, orosz-, számttástechnika szakokon szakon hirdette meg másoddiplomás képzéseit. Tanévnyitó „konziban" A gazdaság pszichológiáia • Szeged (MTI) Garai László professzor tanulmányaiból gazdaságpszichológiai tárgyú szöveggyűjteményt jelentetett meg a JATE Press. A szakfolyóiratokban publikált cikkek gyűjteménye a tudós Gazdaságpszichológia tankönyvének közelmúltban megjelent második, jelentősen bővített kiadását egészíti ki. Elsősorban a tudományterület gyakorlati, alkalmazási problémáival foglalkozik. A szerző elmondta: a gazdaságpszichológia tanrendbe illesztett oktatását négy éve kezdték meg a József Attila Tudományegyetem Jogi Karán folyó közgazdászképzés keretében. A karon tanszék koordinálja az oktatást és a kutatást. A pécsi tudományegyetemen ez év szeptemberétől indul egy hasonló tárgyú kurzus, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vezetői is alapozó tárgyként ktvánják felvenni a következő (1998/99-es) tanévtől a gazdaságpszichológiát. A tudományterület rövid jellemzéseként Garai László két problémakört vázolt fel. A gazdaságpszichológiai kutatások részben arra irányulnak, hogy feltárják: az „emberi tőke" a tudás létrehozásának jelentós költségeiből mekkora arányt képvisel, illetve az általa előállított jövedelmekből mekkora arányban részesedik az állam, a gazdasági szféra és az egyén. A vizsgálódások másik jellemző vonulata arra irányul, hogy megállapítsák, milyen kulturális, szociális jegyek befolyásolják a gazdasági szereplók viselkedését. Botanikustörténet