Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

6 UNIVERSITAS HÉTFŐ, 1997. SZEPT. 1. Juttatások • Munkatársunktól Az állani minden főiskolai és egyetemi hallgató után évi 65 ezer forint normatívát ad a felsőoktatási intézményeknek, amelyek azt különböző támogatások formájában és általuk megalkotott szabályok szerint osztják ki az ott tanulóknak. JATE A József Attila Tudományegyetemen az éves normatíva 70 százalékát fordítják tanulmányi ösztöndíj fizetésére. Ösztöndíjban a hallgatók mintegy kétharmada részesül, az egy szakosok havonta maximum ezer, a két szakosok 12 ezer forintot kapnak. Ennek egyik része a mindenkinek járó féléves közlekedési bérlet, értéke az előző tanévben 3120 forint volt. A megmaradó részből állandó szociális támogatást kap a hallgatók kb. 30 százaléka. A támogatás havonta 1500-5000 forint lehet. 5ZOTE A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen a tandíj- és ösztöndíjszabályzat szerint tanulmányi ösztöndíjat a normatívában részesülő hallgatók legfeljebb 60 százaléka kaphat, ám 3,5l-es átlag alatt nem jár ilyen juttatás. Az ösztöndíj minimális összege az éves hallgatói normatíva 3 százaléka, vagyis havonta legalább 1950 forint. A kiváló teljesítményt nyújtó diákokat megillető kiemelt ösztöndíj havi 14 950 forint, de ebből az egyes karokon csupán a hallgatók 2 százaléka részesülhet. Főiskolák A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a hallgatói normatíva 70 százalékát költik tanulmányi ösztöndíjra, 15 százalékát állandó szociális támogatásra. Ösztöndíjat csaknem mindenki, az ott tanulók 98 százaléka kap. A szociális támogatás összege 1000 és 4000 forint között változik. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karán - a másik három intézménytől eltérően - szociális támogatásra jut több pénz, a normatíva kb. 55-60 százaléka, a maradékot tanulmányi ösztöndíj fizetésére fordítják. Havonta 15006500 forint közötti szociális támogatásra, és legfeljebb 10 ezer forint ösztöndíjra számíthatnak a hallgatók. Nulladik évfolyam • DM-információ Újságírás iránt érdeklődőknek nulladik évfolyam indul a Budapest Média Intézetben. A JATE budapesti, kihelyezett tagozatán két szemeszteres újságíró-kommunikáció szakos képzésre lehet jelentkezni 1997. szeptember 15-ig. Az önköltséges kurzuson a hallgatók államilag elismert középfokú képzettséget szerezhetnek az újságíró, illetve public relations szakmában, és megfelelő eredmény esetén felvételi nélkül kezdhetik meg tanulmánaikat az egyetem első évfolyamán. Érdeklődni a 157-5622-es telefonon, vagy a következő címen lehet: JATE-BMI, 1191 Budapest, József Attila utca 74. • Csejtei tanár úr bölcseleti kapaszkodói ffAz értelmiség szerepe szerényebb lett" Az életfilozófiák szakértőjét Hegel indította el. (Fotó: Karnok Csaba) Csejtei tanár úr vizsgáin nagy szégyen nem tudni a tételt. Pedig nála szelídebb, csendesebb szavú oktatója nemigen van az egyetemnek. Orái már akkor rendkívül népszerűek voltak a hallgatók körében, amikor az egyetemi filozófia elvben még a marxizmus oktatását jelentette. Rendkívüli tekintélyének forrása: szelleme. Csejtei Dezső a szegedi tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője. Kutatási területe a modem élet- és egzisztenciálfilozófiák spanyol és német ága. 1974-ben végzett a JATE történelemangol szakán. A filozófia tanszék tanársegédje lett, az ELTE-n elvégezte a filozófia kiegészítő szakot. Egyetemi doktori fokozatot 1976-ban, kandidátusit '82-ben szerzett, '97-ben habilitált, ekkor nevezték ki professzornak. - A filozófia iránti vonzalom kialakulásában meghatározó érdemei vannak középiskolai történelem tanáromnak, Suki Bélának. A tanszéken több olyan munkatársam dolgozik, akik szintén Sukitanítványnak vallják magukat. Az egyetemi évek alatt Wittman Tibor történész professzornak volt döntő szerepe a kutatási területem kialakulásában: az ő szakmai tekintélyének és Latin-Amerika előadásainak köszönhetően kezdtem el foglalkozni a hispán világgal és tanulni a spanyol nyelvet. így lett az egyik kutatási területem a modem spanyol bölcselet. Az a filozófiai vonulat, amellyel Suki tanár úr segédletével foglalkoztunk, szerencsésen egybeesett azzal a spanyol, személyközpontú, egzisztencializáló gondolati hagyománnyal, amelyet Unamuno és Ortega képvisel. 9 Mit olvasott középiskolás korában, ami hatott későbbi pályájára ? - Az első lökést a hegeli történetfilozófia adta. Akkor nálunk még a marxista filozófia bírt korlátlan egyeduralommal, és az egyetlen lehetséges kilépést a tágabb filozófiai mező felé a marxizmus forrásai, így Hegel bölcselete jelentették. Az ő univerzális elméje nyitotta tágra számomra a filozófiai világot, hiszen általa a tényleges filozófiában találhatta magát az ember. 9 Gondolom, amikor a tanszékre került nem volt könnyű hozzáférni a spanyol forrásokhoz, a szakirodalomhoz. - Ezt nagyon egyszerűen úgy oldottam meg, hogy 1976-ban összespóroltam valamennyi pénzt, turistaként kiutaztam Spanyolországba, és Madridban három nap alatt megvettem a könyvesboltokban a szükséges irodalmat. Összesen 48 kilót nyomott a poggyászom. 9 Mit tett a bölcselettel a rendszerváltás Magyarországon? Mennyire került más közegbe a filozófia és a filozófia oktatás? - A filozófia közegét rendkívüli mértékben átalakította a rendszerváltás. Jelentősen pluralizálódott az egyetemisták gondolkodása, és ez bizonyos értelemben meg is nehezíti a diskurzust. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt még többé-kevésbé pontosan lehetett tudni, hogyan gondolkodnak a hallgatók, mit hoztak a középiskolákból: bizonyos ellenállást az akkori rendszerrel szemben. Ennek alapján adott volt a közös nyelv. Most ez teljességgel megszűnt, a középiskolás oktatási mező kitágult, nemigen lehet tudni, ki milyen ismeretekkel érkezik. A politikai szimpátia és értékválasztás területe is színesedett, ma már nem lehet tudni, ki milyen szempontok szerint értékeli a világot. Bizonyos intoleráns, exkluzivitásra törekvő irányzatok, mint például a rasszizmus is megjelentek. Rendkívüli sokféleség van tehát a fejekben, és így kell egy közös nyelvet találni. Ez a helyzet a korábbiaknál nagyobb vitákat indukál, és ahhoz is hozzá kell szokni, hogy ezt a véleménysokaságot az ember tiszteletben tartsa. Nem helyes, ha a tanár túlzottan próbálkozik a •meggyőzéssel, a saját meggyőződésének átültetésével - helyesebb a sokféleséget megőrizni. 9 Mi a helyzet a középiskolaifilozófia oktatással? - A rendszerváltás itt kisebb hullámvölgyet okozott, hiszen korábban a filozófiát a marxizmussal azonosították. A rendszerváltás után az addig középiskolai tantárgyként szereplő filozófia fakultatívvá vált. Ez az iskolák jelentős részében a filozófia tanításának kiiktatását jelentette. Most komoly harcot kell folytatni azért, hogy bizonyos helyeken megmaradjon az oktatás, pedig a filozófiának, és különösen az etikának, de a logikának, esztétikának is meglehetősen fontos szerepe lenne a nevelésben. Az etikán fordul meg minden. Ez a tudomány képes választ adni a „hogyan éljünk" kérdésre, akár a közéletre, akár a szakmai tevékenységre vagy a magánéletre vonatkozóan. A filozófia pozícióinak gyengülése e tekintetben fájdalmas űrt hagy. Ráadásul éppen abban az időszakban, amikor az embereknek rá kell döbbenniük, hogy magukra vannak utalva. Amikor eltűnik a gondoskodó állam. Az, hogy rengeteg egyéni tragédia következett be az utóbbi öt-hat évben, hogy az emberek tojáshéjként roppannak össze, éppen e kapaszkodó-nélküliségnek tudható be. 9 Milyennek találja a jelenlegi magyar társadalom szellemi állapotát? - Nem túlságosan szívderítőnek. Nagyon keserűen kellett tudomásul venni, hogy a piaci viszonyok ide is betörtek, és ezeknek az értelmiség is kénytelen alávetni magát. A nyolcvanas években létező profetikus, váteszi küldetéstudat - amelyből sokan éltek, vagy legalábbis kihasználták - semmivé foszlott, lekopott. Tudomásul kell vennünk, hogy egy piacgazdaságban a szellemi értékek máshol helyezkednek el, mint egy puha diktatúrában. Ma már mindent ki lehet mondani, ugyanakkor ennek a kimondásnak már semmi visszhangja nincs, számos fontos dolog szinte észrevétlen marad. Az a gyutacs, amelytől annak idején robbant egy-egy könyv megjelenése, nincs többé. A szellem művelőinek egy korábbinál jóval szerényebb szerepre kell berendezkedniük. Elszomorító a közélet megosztottsága is. Nem alakult ki az a diskurzus, amely a különböző politikai meggyőződéseken túlmenően teret biztosít a kölcsönös megértésnek és megértetésnek. Erre a helyzetre sokan úgy reagálnak, hogy megpróbálnak mindentől függetlenek lenni, mások természetesnek vallják valamely eszmeáramlathoz való csatlakozásukat. Én inkább az első csoportba tartozónak érzem magam. A politikának való lekötelezettségből elég volt egyszer. 9 A szellemi megosztottság Szegeden egy sajátos formában is létezik: a városi és az egyetemi értelmiség mintha két külön világ lenne. Született szegediként mit gondol erről? - Ahogy visszaemlékszem, ez az elkülönülés mindig megvolt. Soha nem szervesült a várossal az egyetem. Hiába kerültek városi posztokra egyetemi emberek, nem sikerült elérni, hogy Szeged magáénak érezze a felsőoktatási intézményeit. Lehet, hogy kissé el van kényeztetve a város azzal, hogy évtizedek óta vannak egyetemei. Lehet, hogy ahol csak nemrég jelent meg a felsőoktatás - például Veszprémben - ott többet tesznek azért, hogy ezt a kapcsolatot szorosabbra fonják. A helyi gazdasági szféra sem ismerte még fel igazán, mit jelentenek az egyetemek, főiskolák: ismertté teszik a város nevét szerte a világon, embereket hoznak ide, akik itt fogyasztanak és viszik tovább a város hírét. Kapcsolat-kezdemények már Szegeden is vannak, de ezek inkább csak személyes ismeretségen alapulnak, és nem valamilyen általánosan bevett filozófián. Nem tapasztalható a közös érdekek felismerése a felek között. 9 A saját életében milyen módon jelent kapaszkodót a bölcselet? - Számomra Nietzsche műveinek megismerése jelentett felszabadító erőt. Azzal, hogy kimondta: az emberben felhasználatlan energiáknak és erőknek nagyon nagy hányada szunnyad, ezek mozgósításával saját világunkat is szilárdabbá, kevésbé törékennyé tehetjük. Persze, a bölcselet lehetőségei e tekintetben korlátozottak, hiszen a környezetünk elvárásai gyakran mások, mint amit a legmegfelelőbb magatartás vagy viselkedés kívánna. Keserűen tudomásul kell venni, hogy a világ nem olyan, amilyennek szeretnénk. Koczor Gabriella A szerves képcsőiét „És ilyenkor látjuk, mennyire igazuk van azoknak, akik a kultúrát nem fényűzésnek, nem impraktikus emberek hasznavehetetlen képzelgésének, hanem az energiákat hatványozó eleven erőnek tekintik, amelynek környezetében fermentál, forr, fejlődik minden. Megbecsülhetetlen szolgálatot tettek az annyi ellenzéssel küszködő egyetemi gondolatnak azok a professzorok, akik ... egyfelől a tudás, másfelől az Alföld egészségügyi szociális, közművelődési és gazdasági problémái között megteremtették a szerves kapcsolatot." „Itt van Szeged, Budapest után a legnagyobb magyar város, amely évtizedeken át becsületes küzdelmet folytatott azért, hogy egyetemhez jusson. És most bámulatos áldozatkészség mutatkozik Szeged részéről ... Ha ekkora áldozatkészség nyilatkozik meg egy vidéki városnál azért, hogy egyetemet kapjon, nagyon nehéz lenne a választása annak a miniszternek, aki egyikmásik egyetemet halálra akarná Uélni." „ Vállalatba adtuk a szegedi templomtér építését. A magyar tervszerűségnek és harmonikus együttműködési készségnek egyik legszebb megnyilatkozása ez. Három tényező fogott itt össze. Szeged városa ... megépítette a fogadalmi templomot. A csanádi püspökség ... a tér másik oldalán emeli a maga kulturális intézményeit. Az állam pedig a tér harmadik és negyedik oldalát veszi igénybe az egyetem ... intézményei számára. ... Szeged város egyetemének építéséhez hét és félmillió pengővel járult hozzá." „Igazi kultúrgócpont csak az, ahol egyetem is van. Egyetemével Szeged belép a nagy kultúrvárosok sorába és lassanként kialakulnak Nagyszeged körvonalai." „Nekünk, magyaroknak ... megvan az a hibánk, hogy szeretjük minden dolgunkat lekicsinyelni. Becsüljük meg azt, ahol kemény munka lüktet." Gróf Klebelsberg Kuno • Emeljék a hallgatói normatívát A HÖOK három kívánsága Többféle támogatást is kapnak a felsőoktatásban tanulók. Ezekre a kormány öt éve fejenként évi 65 ezer forintot állapított meg. A hallgatók érdekképviselete most az összeg felemelését követeli. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája demonstrációt szervez abban az esetben, ha a kormánnyal folytatott tárgyalásokon nem sikerül megegyezni a hallgatói normatíva és a jegyzettámogatás növeléséről. Az érdekvédelmi szervezet az 1992 óta változatlan összeg 25 százalékos emelését akatja elérni. Ezen kívül szeretnék, ha a jövő év elejétől a lakhatási támogatást újra bevezetné a kabinet. Követelésük alátámasztására szeptembertől aláírásokat gyűjtenek a felsőoktatási intézményekben. A kormány egy főiskolás vagy egyetemista normatíváját tíz hónapra 65 ezer forintban, a jegyzettámogatásra fordítható összeget 6200 forintban határozta meg öt évvel ezelőtt. Rendeletben azt is előírta, hogy a normatívából milyen címeken kaphatnak támogatást a hallgatók. Azt már a hallgatói önkormányzatok vagy a tandfj- és ösztöndíj bizottságok döntik el, hogy a havi 6500 forintból mennyit fordítanak a különböző célokra, ezért az intézményenként eltér egymástól. A jegyzettámogatás hetven százalékát a diákok kapják könyvutalvány formájában, a maradékot tankönyvek előállítására és vásárlására költik. A normatíva legnagyobb részét minden szegedi felsőoktatási intézményben tanulmányi ösztöndíjra és szociális juttatásra fordítják. Tanulmányi ösztöndíjat az elért eredményüktől függően kapnak a hallgatók. Az intézmények évfolyamonként és szakonként külön-külön állapítják meg, hogy milyen átlagot kell elérnie valakinek ahhoz, hogy ösztöndíjban részesüljön. Szociális támogatást pályázattal lehet kapni, amelyben a hallgatónak igazolnia kell, hogy rossz körülmények között él. Évek óta gondot okoz, hogy nincsenek olyan objektív mérőszámok, amelyek alapján kétséget kizáróan eldönthető, valóban rászorul-e a kérelmező a támogatásra. A beadott pályázatok elbírálásában a JATE-n a hallgatói önkormányzat szabad kezet kap, a SZOTE-n és az élelmiszeripari főiskolán a tandíj- és ösztöndíj bizottság ellenőrzi a hallgatók döntésének szabályszerűségét. Az állandó mellett rendkívüli szociális segély is adható egyegy alkalomra abban az esetben, ha valakinek hirtelen rosszabbodnak az életkörülményei. Erre a támogatásra külön pályázni kell. A hallgatók egyéb juttatásokban is részesülhetnek, amelyek azonban már nem ugyanazok minden intézményben. A SZOTE-n és a JATE-n költségtérítést fizetnek a szakmai gyakorlatokon résztvevőknek. Tömegközlekedési bérleteket a JATE-n minden nappali tagozatos kap, a SZOTE-n csak az, aki igényli. Az orvosegyetem beiratkozási segélyben részesíti a hallgatóit. A JATE pedig a diplomához előírtakon felül letett nyelvvizsgák után nyújt egyszeri ösztöndíjat. A hallgatói normatíva emeléséért meghirdetett aláírásgyűjtést Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola gólyatáborában már megkezdték, és - amint azt Jancsák Csaba, a Hallgatói Önkormányzat elnöke elmondta - eddig mintegy három-négyszázan álltak ki a követelések mellett. A többi felsőoktatási intézmény közül a SZOTE-n tudták biztosan, hogy mától ők is gyűjtik az aláírásokat. H«9«4Ai Szabolcs