Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-27 / 226. szám

SZOMBAT, 1997. SZEPT. 27. STEFÁNIA-RIPORT 3 • Bizottságot szülnek Hatpárti tárgyalás a Dunáról Horn Gyula miniszterelnök az Országházban ismertette a parlamenti pártok vezetőivel a hágai bíróság döntését. (MTI Telefotó) jegyzet Évszázados hülyeség miamikor az évszázad legelején gondolták azt elő­V szőr, hogy szabályozni kellene a Duna magyaror­szági fölső szakaszát, mivel a Rajka és Gönyű közötti szakasz az új, nagyobb merülésű folyami hajók számá­ra egyre kevésbé járható. A történet és az alapgondolat innentől párhuzamosan fut a magyarság sorsával és a mindenkori politikusok gigantikus hülyeségével. A Dunát - miután lelassulva érkezik az osztrák hegyvidékről a kisebbik magyar alföldre -, mint min­den más folyóvizet, kétféleképpen lehet hajózhatóvá tenni, folyamatos kotrással vagy vízlépcsővel. Európai példák százai bizonyítják, hogy ilyen méretű probléma esetén az utóbbi megoldás a korszerű. A hajózhatóság kérdését előbb az első világháború, majd a Trianonra felelő irredentizmus, azután a máso­dik világégés odázta el, mígnem jött 1948, a Belgrádi Konvenció, a Bős-Nagymarosi Vízlépcső közvetlen előzménye. Normális, szükséges és szakmailag indokolt lett volna a Duna e nehezen hajózható szakaszának belépcsőzése, annál is inkább, mert a korabeli Duna Bizottság a teljes szakaszon 47 vízlépcső építését vette tervbe. Ekkor csempészték Moszkvából a vízlépcső genetikai rendszerébe az első hibás kódot. A nagy Szovjetunió számára ugyanis kulcskérdés lett Bécs elérése akár ten­gerjáró hadihajókkal is, így az európai vlziút egyébként indokolt terve gondosan titkolt katonai igények mentén módosult. Ma már nehezen lehetne kikövetkeztetni, hogy az eredeti 2,4 méteres hajózási mélységet a szovjet hadihajók mérete vagy a Duna-Rajna-Majna transzeu­rópai vlziút megépítésének terve módosította 3,5 méter­re, mindenesetre ez a mélység már a vízlépcső köré csá­bította az energetikai lobbit. Nem vitás, a homokszem akkor pergett a gépezetbe, amikor az eredeti (hajózási) szempont helyén az ener­getikai kezdett működni. A Z ötvenhatos forradalom elterelte egy időre a fi­gyelmet. De az osztrák államszerződés miatt a bé­csi medencét nélkülözni kényszerülő szovjet birodalom nem nyugodott, s akkor újra jöttek a politikusok, no meg a baljós végkifejlet. A legenda szerint Husák elv­társ könnyes szemmel kérte Kádárt, ha már nem jött létre a Skoda és a Wartburg házassága, legalább a ma­gyarok ne mondjanak nemet a nagy közös, szocialista műre. És Kádárnak csókra gyúlt a szája. Később, amikor már sztálinista meg gigantomániás jelzőket kapott a bősi műtárgy, az ellenzék felejtette el, hogy ez szigorúan vízépítési és hajózási kérdés, magya­rán, akkor még elébe lehetétt vojna menni a Duna elte­relésének. De a Németh-kormánynak fontosabb volt egy színpadias nem kimondása, mint a vitatott kérdés tárgyszerű rendezése. Később a kormányzati szerepbe öltözött Antall-kabinet is csak színes könyveket, pros­pektusokat adott ki a dunai táj szörnyű pusztulásáról, ahelyett, hogy tett volna valamit a megmenthető meg­mentéséért. így jutottunk el a mához A hágaiak valószínűleg úgy csodálkoztak a magyar fél egy évtizedes tehetetlenkedé­sén, ahogy egy harmadik évezredi egyetemista fog elké­pedve nézni a vízerőmű huszadik századi történetére. O se fogja megérteni, hogy ha egy folyam nehezen hajózható, akkor miért nem kezelik az ügyet hajó­zási kérdésként. S persze azt sem fogja érteni, hogy két szomszédos ország a zátonyok közös legyűrése helyett miért utazik föl a Németalföldre - kiröhögtetni magát... • Land Rover-találkozó Sárdagasztás az éjszakában? az MTI elnöke? • Budapest (MTI) Az MTI Rt. elnöki poszt­jára kiírt pályázat beadási határideje pénteken délben lejárt. A cég Tulajdonosi Ta­nácsadó Testületének titkár­ságára az előírt határidőig ti­zenketten nyújtották be pá­lyázatukat. Bara István, a Fotolux-Extra ügyvezető igazgatója; dr. Benczúr Zsu­zsanna, az ÁPV Rt. igazga­tója; Dorogi Sándor, az MTV Rt. belpolitikai szer­kesztőségvezetője; Ferencz Gábor, a Népszabadság ro­vatvezetője; Kopreda Dezső, az MTI Rt. megbízott intéz­ményi főszerkesztője; Ma­gyar Péter, a Heti Világgaz­daság rovatvezetője; dr. Marton János, az MTI Rt. külföldi tudósítója (jelenleg fizetés nélküli szabadságon); Meruk József, a Reform fő­szerkesztője; dr. Simó End­re, az MTI Rt. külpolitikai főszerkesztőségének turnus­vezetője; S. Kovács Ferenc, az MTI Rt. külpolitikai fő­szerkesztője; dr. Orosházi József szellemi szabadfog­lalkozású; dr. Tompa Gábor, az MTI Rt. megbízott vezér­igazgatója. Sertés­helyzet • Budapest (MTI) A sertéstartás jövedelme­zőségének biztosítására kor­mányzati segítséget sürget a Magyar Húsiparosok Szö­vetsége és a Húscéh. A két szervezet állásfoglalása sze­rint a húsipar eredményessé­ge meglehetősen alacsony: az árbevétellel arányos nye­reség sem a kis-, sem a nagyüzemeknél nem haladja meg a 2 százalékot. A két szervezet sérelmezi, hogy az agrártáca a terméktanáccsal és az érdekvédelmi szerve­zetekkel való egyeztetés nél­kül emelte a húsvizsgálati díjakat. Gödöllöi eszmecsere • Gödöllő (MTI) A készülő nemzeti agrár­program kimunkálásával fog­lalkozó szakmai tanácskozás kezdődött a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetemen pénte­ken a Földművelésügyi Mi­nisztérium szervezésében. A célja az, hogy a politikai ha­talmon lévőktől függetlenül és hosszú évekre határozza meg a mezőgazdaság fejlesz­tésének irányát, s ugyanakkor átláthatóbbá, kiszámíthatób­bá tegye a termelők számára a folyamatokat. Törlik a Meinl­részvényeket • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa jövő keddtől törli a Csemege-Julius Meinl rész­vényeit a tőzsdei értékpapír­listáról. Mint ismeretes, a Csemege-Julius Meinl Rt. szeptember 30-ával beolvad a Kunság Élelmiszer és Vegyi­áru Rt.-be. A Csemege-Julius Meinl elsőbbségi részvénye­sei a Kunság Kereskedelmi Rt. alaptőke-emelés során ki­bocsátott részvényeiből egy darab Csemege elsőbbségi részvényért egy darab Kun­ság elsőbbségi részvényt kap­nak. • Budapest (MTI) Hatpárti ad hoc bizott­ság létrehozásáról egyez­tek meg a parlamenti pártok vezetői a Horn Gyula miniszterelnök ál­tal összehívott pénteki ta­nácskozáson. A megbe­szélés tárgya a Bős­Nagymaros ügyében szü­letett hágai döntés nyo­mán kialakult helyzet ke­zelése volt. A megállapo­dás értelmében létreho­zandó hattagú bizottság már kedden megkezdi működését. Feladata a kormány tárgyalási stra­tégiáját megszabó or­szággyűlésihatározat elő­készítése, s szoros együttműködés a szlová­kokkal tárgyaló magyar delegációval. ^ A mintegy másfél órás megbeszélést követően Nem­csók János politikai államtit­kár, a Szlovákiával tárgyaló magyar delegáció vezetője el­mondta: a megbeszélés célja az volt, hogy az ellenzék és a kormánypártok együtt mun­kálkodjanak a lehető'legjobb magyar pozíciók eléréséért. Az államtitkár elégedetten nyugtázta, hogy a kormányfő javaslata a tárgyalódelegáció­val folyamatosan együttmű­ködő, hat fős ad hoc bizottság létrehozására, kedvező fogad­tatásra talált. Szintén üdvö­zölte, hogy a jelenlevők egye­tértettek abban: tárgyalni kell • Füzesabony (MTI) Le Pen, a francia Nemze­ti Front vezetője Magyaror­szágon és Szlovákiában egyaránt szót emelt a tria­noni békediktátum ellen. A Front National mögött 4 millió francia szavazó áll; a MIÉP és az FN kapcsolatá­ból magyar-francia testvér­a szlovák féllel, és - a hágai bíróság döntése alapján, a le­hetőségek függvényében ­megállapodásra kell jutni. El­fogadták az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy a munkában a hat párt által felkért szakér­tők is részt vehessenek. Az államtitkárt bízták meg azzal, hogy kialakítsa azt a formát, amelyben a tárgyalódelegá­ció, a Magyar Tudományos Akadémia szakértői delegá­ciója, valamint a hatfős ad hoc bizottság és azok szakér­tői együtt dolgoznak. Nem­csók János reményét fejezte ki, hogy a folyamatos egyez­tetések eredményeképpen úgy ülhet tárgyalóasztalhoz, hogy teljes nemzeti konszen­zust érez maga mögött. Szent-Iványi István, a Sza­bad DemokratákSzövetségé­nek parlamentffrakcióvezető­je pozitívnak, konstruktívnak értékelte a találkozót. Üdvö­zölte, hogy egyetértés szüle­tett az ad hoc bizottság felállí­tásáról, amely kidolgozza a tárgyalási mandátumot, s ar­ról, hogy az ellenzéki pártok szintén delegálhassanak sza­kértőket, akik bekapcsolód­nak a munkába. Örvendetes­nek ítélte, hogy valamennyi párt jelezte: mindenképpen törekszenek az ésszerű meg­állapodás kialakítására. Pokorni Zoltán, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője el­mondta, hogy az eszmecserén pártja is a miniszterelnökéhez hasonló indítványt tett az or­szággyűlési ad hoc bizottság felállítására. Szükségesnek tartották, hogy e kérdéssel ne csupán a kormány foglalkoz­zon, hanem mind a hat parla­menti párt részt vegyen a tárgyalási elvek kidolgozásá­ban. Pokorni véleménye sze­rint ma nem annak a feszege­tésével kell foglalkozni, hogy ki a felelős a kialakult helyze­tért. Abból kell kiindulni, hogy Magyarországnak tisz­teletben kell tartania a hágai döntést. Ezért haladéktalanul el kell kezdeni a tárgyaláso­kat a szlovákokkal, s nem kormánykeretek között, ha­nem a leendő parlamenti bi­zottság által kijelölt elvek alapján. Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke, parlamenti frakcióvézetője elmondta, hogy a kisgazdák támogatják a hágai bíróság ítéletének végrehajtását még akkor is, ha szerintük a testü­let, számunkra kedvezőtlen döntése meghozatalánál je­lentős tényeket nem vett fi­gyelembe. Az FKGP együtt­működésre törekszik a szlo­vák féllel való megállapo­dást illetően. Úgy vélik ugyanis, hogy ha nem szüle­tik meg az egyezség az előírt hat hónapon belül és ismét a hágai bíróság hoz döntést, akkor az egyértelműen me­rev határozatot jelent. Olyat, amelynél megállapodás út­ján sokkal kedvezőbbet lehet elérni. Demeter Ervin (MDF) úgy ítélte meg: egyértelműen kedvező Magyarország szá­mára, hogy a hágai bíróság elmarasztalta Szlovákiát a Duna elterelése miatt. - A kérdés több előző kormány és a jövőbeni kormányok működését is érinti, ezért fontos, hogy a döntések szé­les körű egyetértéssel szüles­senek meg - mondta a frakci­óvezető. Első lépésként a bi­zottság feladata az lesz, hogy a jelenleg érvényes ország­gyűlési határozat helyett, amely beszűkítette a kor­mány tárgyalási lehetőségeit, olyan jávaslatot készítsen elő, ami nagyobb mozgáste­ret biztosít a kabinetnek. Szabó Iván (MDNP) arról számolt be: javasolták hogy jöjjön létre a pártok saját sza­kértőiből álló csapat is, amely esetleg az akadémiai bizottságban fejthetné ki te­vékenységét. Ezek a szakem­berek közvetlenül segíthet­nék a pártok képviselőiből álló ad hoc bizottság munká­ját. A cél az, hogy minél ke­vesebb politikával minél ere­sebb magyar pozíció alakul­jon ki. Égy politikai külön­vélemény meggyengítheti tárgyalási pozíciónkat. Itt pe­dig hat hónapon belül meg­egyezésre kell jutni, külön­ben újra Hágához kell for­dulnunk, ahol ekkor már az lesz rosszabb helyzetben, aki miatt a megállapodás meg­hiúsult. ződések a porban hevernek, zavarkeltő és nem vall de­mokratikus magatartásra Torgyán Józsefnek a MIÉP és az FN kapcsolatát ért támadása. A kisgazdapárt elnöke ezzel akadályozza a nemzeti összefogást, és a kormány malmára hajtja a vizet. Második alkalommal ren­dezik meg Szegeden a nem­zetközi Land Rover-találko­zót. A tegnap délutáni rajt előtt a rangos rendezvényről a Délász Kft.-nél tartottak sajtótájékoztatót. Dr. Barátné dr. Csanálosi Borbála ügyvezető igazgató elmondta, a találkozóval egyidőben, minden eszten­dőben születésnapot is ül a társaság. Most második alka­lommal a várakozásokat is felülmúlta a jelentkezők szá­ma. A délutáni rajt előtt két órával már 70 terepjárót és 200 résztvevőt regisztráltak, ami jól mutatja a tavalyi kez­deményezés sikerét. Dobó István szalonvezető részletesen szólt a progra­mokról is. A háromnapos rendezvény egyik szenzáció­ja az egész éjszakás terepjá­rás, amely tegnap este indult és ma délelőtt kilenc órakor ér véget. A több mint 300 ki­lométeres „sárdagasztás" után a Land Roverek végig­járják a Belvárost, majd 10 órakor a Széchenyi téren jár­műbemutatót és show-t ren­deznek a városlakóknak. Ma délután 2 órától az új­szegedi Eko-parkban igazi közönségnapot rendeznek. A Land Roverek ügyességi ver­senye mellett hőlégballon-, terepíjász, lovas- és fogathaj­tó-bemutatókkal várják a nagyközönséget. R. G. Csurka: Torgyán a kormányt segíti városi szövetségek szülét- nagygyűlésén. Ezért - foly­tek - jelentette ki Csurka tatta - olyan körülmények István, a MIEP elnöke párt- között, amikor a Horn kór­ja pénteki füzesabonyi mány által kötött alapszer­Metész: Kósát felfüggesztették • Kiskörös (MTI) Felfüggesztette Kósa Gyula elnöki hatáskörét pén­teken Kiskőrösön tartott ülé­sén a Mezőgazdasági Ter­melők Érdekvédelmi Szö­vetségének országos elnök­sége. Az érdekképviselet ve­zetősége határozott arról is, hogy november 8-ára (való­színűleg kiskőrösi helyszín­re) összehívják a küldöttköz­gyűlést. Addig az elnöki te­endők ellátásával Zsikla Győző alelnököt bízzák meg .Zsikla az ügy kapcsán el­mondta, hogy egy bizalmat­lansági indítvány alapján az elnökség már augusztus kö­zepén meghozta ezt a dön­tést. Akkor úgy vélték, hogy az ülésen részt vevő Kósa Gyulának a döntő többség állásfoglalása figyelmeztető jel lesz, ám magatartása saj­nálatosan nem változott. Ezért a mostani összejövete­len - amelyről Kósa külföldi útja miatt maradt távol - az elnökség megerősítette ko­rábbi álláspontját, s úgy dön­tött; nyilvánosságra hozza a felfüggesztés tényét. Zsikla kifejtette: senki sem vitatja el Kósa Gyula érdemeit, vál­tozatlanul nagyra becsülik a mezőgazdasági termelők megszervezéséért végzett munkáját. Ám sajnos, és ezért született meg a bizal­matlansági indítvány is, a Metész elnöke egy szűk ­volt MSZMP-s illetve szél­sőséges politikai erő tagjai­ból álló - csoport befolyása alá került, s emiatt elhanya­golta az érdekképviselet ér­demi munkáját, nem hajtotta végre az elnökségi határoza­tokat. A személyi kérdésben a végső döntést a küldött­közgyűlés mondhatja ki. E fórum összehívására az el­nökség előkészítő bizottsá­got hozott létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom