Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-25 / 224. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 25. kommentár Dac A

merika a világ csendőre szerepében tetszeleg, mondják sokan, különösen akkor, amikor ilyen tudósításokat olvasnak, mint amilyen a strasbourgi. Nos, hogy abban tetszeleg-e vagy sem, az megfontolás kérdése. Tudnillik, ha valamilyen problémára rámutat a földkerekség legnagyobb állama, s az mindenkinek jó, akkor agyba-főbe dicsérik. Ellenben, ha valakit bírálni merészel, akkor az már „bűn", vétek, a bírált fél kikéri magának. így van ez Horvátország esetében is, amikor az amerikaiak a horvát kormányt bírálva azt vetik szomszédaink szemére, hogy nem biztosttja területén a szerb nemzeti kisebbség szabad mozgását, korlátozza az emberi jogokat és megkülönböztető intézkedésekkel sújtja a nemzeti kisebbségeket. Persze ezt most így, 1997-ben ki lehet mondani De nem biztos, hogy ki is kell mondani. Tudniillik a horvátok annak idején egy szóval sem mondták a szerb nemzeti kisebbségnek, hogy hagyja el Ukát (a Kini Szerb Köztársaságot), ellenkezőleg: deklarálta az ott élő kisebbség jogait. A szerbek katonai vezetése viszont úgy látta jónak, ha a lakosságot azzal a megfélemlítő jelszóval indítja útnak, hogy: Jönnek a horvátok! De hozzá is tette, hogy ha felpakolnak és elmennek a főleg magyarok lakta Vajdaságba, ott a magyar nemzetiségűek házai, termőföldjei, vagyona az övék lehet. S ezt az Istenadta nép el is hitte. Ma már nem hinné el... Az amerikaiak kifogásolhatják a horvát magatartást a kisebbséggel szemben, azt azonban valóban nem tehetik meg, hogy az Európa Tanácsban való felfüggesztésüket kezdeményezzék. Erre nyilván sem erk"lcsi, méginkább politikai indítékok nem vezérelhetik őket. -WTÜlönösen akkor nem, ha jól tudják, hogy HorvátorM\ szág egyik védőbástyája a nyugat-európai demokráciának. S remélhetőleg az is marad még sokáig. Ami még az amerikaiak szempontjából sem mellékes... Mégis 250 halott Bentalhában? A csehek felkészületlenek? • Bécs (MTI) „Csehország rendkívül rosszul van felkészülve az általa megcélzott NATO-csatlakozásra. Ez jelentősen megnehezíti a prágai diplomaták dolgát, akik kedd óta Brüsszelben erről (a csatlakozásról) tárgyalnak" - áll a Der Standard című független osztrák napilap szerdai cikkében. A szerző szerint a cseh hadsereg személyi állományának helyzete aggasztó. A parlament honvédelmi bizottságának elnöke, a lapnak nyilatkozó Petr Necas, a kormánykoalíció legnagyobb pártjának, a Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) a képviselője szerint még mindig érvényesül a cseh hadseregben a régi káderek befolyása, és ók nyomják a féket Csehország NATO-ba vezető útján. Ugyanakkor azt is megtudja az osztrák olvasó, hogy Csehországban a katonai eszközök helyzete sem jobb: főleg a légierő van aggasztó állapotban, hiszen alkatrész és javítói kapacitás hiánya miatt a gépeknek majdnem a fele nem tud felszállni. Ezenkívül hiányzik a pénz új, nyugati harci repülőkre. Mindemellett az idén ősz óta hivatalban lévő cseh pénzügyminiszter miatt is neheztelnek Prágára Brüsszelben - írja a Der Standard. Ivan Pilip ugyanis csökkenteni akarja a katonai kiadásokat, s az öszszeget a júliusi árvízkatasztrófa utáni helyreállításra tervezi fordítani, holott Prága a NATO-nak azt (gérte, hogy fokozatosan növeli a védelmi kiadásokra szánt költségvetési keretet jegyzi meg a szerző. •ÜMMHBm Ma Napfény, tenger, egzotikum... őszi vásár a Tan-Túránál szeptember 25—27-ig! Rendkívüli kedvezmények mexikói, egyiptomi, thaiföldi és dél-amerikai programjainkra. A részletekről és a további programajánlatokról érdeklődjön irodánkban! Rendkívüli repülőjegyakció a Tan-Air-néL' Fedezze fel Európát! A szeptember 30-ig lefoglalt és 1997. december 31-ig megkezdett utazásokra 2 fő együtt utazása esetén 7% kedvezményt nyújtunk! Figyelje további akcióinkat! TAN-AIR Utazási Iroda 6722 Szeged, Kálvária sgt. 16. Tel.: 62/325-488, 323-287 Két algériai napilap a hivatalos cáfolatok ellenére kétszáz és kétszázötven közé teszi a keddre virradóan Algír déli peremvárosában, Bentalhában szélsőséges terroristák által végrehajtott mészárlás áldozatainak számát. A Liberté és az El Vatan szemtanúkra hivatkozva közölte ezt az eddig legmagasabb mérleget. Habib Savki Hamraui kormányszóvivő viszont újfent határozottan cáfolta a szerinte feltételezéseken alapuló adatokat. Képünkön: családtagok, ismerősök a tömegmészárlás eltemetett áldozatainak sírjainál. (MTI Telefotó) Amerikai javaslat Zágráb ellen • Zágráb (MTI) Az Egyesült Államok nem európai államként csak megfigyelői státussal rendelkezik az Európa Tanácsban, így nincs joga lépéseket kezdeményezni a szervezetben egy teljes jogú taggal szemben - jelentette ki Zarko Domljan, a horvát parlament alelnöke. A politikus Strasbourgban nyilatkozott arról az amerikai kezdeményezésről, hogy az Európa Tanács függessze fel Horvátország tagságát a szervezetben. Szerdai horvát sajtójelentések szerint az amerikai külügyminisztérium a műit héten ötoldalas javaslatot terjesztett az ET tagországainak képviselői elé arról, hogy a szervezet Parlamenti Közgyűlése kezdeményezze a Miniszteri Bizottságnál Horvátország ET-tagságának felfüggesztését. Az amerikai vádak szerint Zágráb alig tesz lépéseket a hágai Nemzetközi Törvényszékkel történő együttműködés és a menekültek visszatelepítése érdekében, nem működik együtt a horvát Duna mente átmeneti ENSZ-igazgatásával (UNTAES) és a Bosnyák-Horvát Föderációval. Washington szerint Horvátország halogatja a daytoni megállapodásokban foglaltak teljesítését, nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, a sajtószabadságot, nem biztosítja területén a szerb nemzetiségűek szabad mozgását, a gyülekezési jog korlátozására törekszik, antidemokratikus választásokat rendez, megkülönböztető intézkedésekkel sújtja a nemzeti kisebbségeket, nem tartja tiszteletben a bíróságok függetlenségét. Domljan szerint az amerikai javaslat non-paper, azaz nem hivatalos jellegű dokumentum, amely miatt semmiféle lépést sem kell tenni Horvátország ET-tagságával kapcsolatban. A politikus szerint az ET jelentéstevői októberben Horvátországba látogatnak, s Zágráb ugyancsak vendégül látja a szervezet 5 politikai csoportosulásának valamennyi vezetőjét. Ezt követően tárgyal majd az Európa Tanács arról, hogy Horvátország hogyan teljesítette azokat a kötelezettségeit, amelyeket tavaly novemberi csatlakozásakor vállalt. A Nációnál cfmű horvát hetilap legfrissebb számában felhívta a figyelmet arra, hogy ha felfüggesztenék Horvátország ET-tagságát, akkor minden ajtó bezárulna Zágráb előtt a nemzetközi politikai és pénzügyi szervezetekben. A lap szerint mélypontra jutottak a horvát-amerikai kapcsolatok, miután Washington a közelmúltban megakadályozta, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalapjóváhagyott hiteleket folyósítson Zágrábnak, most pedig az Európa Tanácsban kezdeményez lépéseket Horvátország ellen. • Seselj vajda terve: Közös szerb-német határ • Belgrád (MTI) A vasárnapi szerbiai elnök- és parlamenti választásokon a Szerbiai Szocialista Pártból, a Jugoszláv Egyesült Baloldalból és az Új Demokráciából álló pártszövetség szerepelt ugyan a legjobban, a győzelem aránya azonban jelentősen elmaradt a várakozásoktól, s a baloldali blokk az utóbbi ötven évben először került olyan helyzetbe, hogy a hatalom megtartása érdekében meg kell osztania a kormányzást valamelyik ellenzéki párttal. A választások egyértelmű győztesének a szélsőséges nacionalista nézeteket valló Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) párt tekinthető, amely megkétszerezte parlamenti képviselőinek számát, s a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Az elnökválasztáson is meglepően - belgrádi vélemények szerint aggasztóan - jól szerepelt Seselj: alig maradt el a baloldali jelölt, Zorán Lilics voltjugoszláv elnök mögött, s jóval népszerűbbnek bizonyult, mint Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) vezetője. Belgrádi vélemények szerint Seselj előretörése több okkal magyarázható: van, aki azért szavazott az SRS-re, mert hatott rá Seselj határozott stílusa, s elhitte a „csetnikvajda" azon ígéretét, hogy győzelme esetén keményen fellép majd a szerb társadalmat politpként fojtogató bűnözés ellen. Sokan vannak azok is, akik azért álltak Seselj mögé, mert nem nyugodtak bele a horvátországi és boszniai háború elvesztésébe, s még lehetségesnek tatják, hogy megvalósuljon a „minden szerbet egy államba" elv. Seselj és párttársai rég nem látott gyűlölettel beszéltek Horvátotszágról, s amellett, hogy a radikálisok csak „fasiszta államként" beszéltek Horvátországról, Seselj azt is bevalotta, hogy személy szerint is utálja a horvátokat. „Ez nem fasizmus, csak sovinizmus" - magyarázta a vajda. Seselj a választási eredmények ismeretében tartott első sajtókonferenciáján bejelentette: pártja sohasem fog lemondani azon programpontjáról, mely szerint Szerbia határa nyugati irányban a Verőce-Károlyváros-Ogutin-Karlobag vonal mentén - azaz Bosznián jóval túl, Horvátország közepén - húzódik. Seselj egy német tévéállomásnak azt is elmondta, hogy tervbe vette: Németország lesz Szerbia nyugati szomszédja. A radikálisok előretörése arra is rávilágított, hogy a vajdasági szerbek döntó többsége nem akarja a tartomány egykori autonómiájának helyreállítását: az önkormányzat visszaállítása mellett kiálló Vajdaság Koalíció csak meszsze a radikálisok és a szocialisták mögött leszakadva végzett. A választások másik magyarok számára - fontos következménye, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyeduralkodóvá vált a Szerbiához tartozó tartományban működő hat magyar párt között. A VMSZ volt az egyetlen párt, amelynek sikerült képviselőket juttatni a parlamentbe, míg a szebb napokat megélt, tél óta Páll Sándor irányítása alatt működő Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége már-már szégyellni való eredményeket ért el. Ugyanakkor aggasztó, hogy egyre nő a vajdasági magyar szavazók érdektekensége: egyes területeken a magyarok részvételi aránya alig haladta meg a harminc százalékot. A voksolás egyben azt is megerősítette, hogy a Koszovó lakosságának mintegy kilencven százalékát kitevő albánok a korábbiaknál is egységesebbek abban, hogy nem tekintik államuknak Szerbiát, illetve Jugoszláviát: az albánok, akik a korábbi választásokat is bojkottálták, ezúttal is szinte egy emberként maradtak távol a szavazástól. Feljelentették Berishát • Tirana (MTI) A tiranai rendőrség kedden feljelentette Sali Berisha volt államfőt és az ellenzéki demokrata párt nyolc másik vezető tisztségviselőjét. A kilenc politikus ellen az a vád, hogy illegális tömeggyűléseket szerveznek. Berisha és társai Tiranában mindennap kormányellenes tüntetést tartanak a múlt hét csütörtöké óta. A rendőrség álláspontja szerint ezek az ellenzéki gyűlések nem állnak a rendfenntartó erők ellenőrzése alatt, és fennáll incidensek kirobbanásának a veszélye is, ez pedig megengedhetetlen. Összetűzés Prnjavornál • Belgrád (MTI) Szerda hajnalban az észak-boszniai Prnjavor közelében támadás érte a Biljana Plavsics boszniai szerb elnök mellé állt rendőrség egyik járőrcsoportját. Helyszíni jelentések szerint a fegyveres összetűzésben senki sem sebesült meg, ám a támadóknak visszavonulásuk előtt sikerült lefegyverezniük a rendőröket. A prnjavori rendőrség a hét elején került Plavsics elnök híveinek kezére, s azóta meglehetősen feszült a hangulat a városban és környékén. Ismét Nong Duc Manh • Hanoi (MTI) Az új vietnami nemzetgyűlés szerdán ismét Nong Duc Manh-t, a politikai bizottság tagját választotta elnökéül. A 450 fős parlament tagjainak 98 százaléka támogatta az 57 esztendős Manh megválasztását a vietnami hatalmi rangsor negyedik legfontosabb helyére. Elhalasztott hadgyakorlat • Washington (MTI) Izrael kérésére elhalasztották a november közepére tervezett közös izraeli-amerikai-török tengeri hadgyakorlatot. Az elsősorban tengeri mentőakciók összehangolására irányuló gyakorlatot, amely az eredeti tervek szerint november 16-ától 20-áig zajlott volna le, a közös manővereket kezdeményező és szervező Izrael kérésére januárra halasztották. Kadhafi követelése • Kairó (MTI) Moamer el-Kadhafi líbiai vezető követelte, hogy országa is részt vehessen abban a nyomozásban, amelyet Diana walesi hercegnő és udvarlója, Dodi al-Fayed halálos kimenetelű párizsi balesetének kivizsgálására indítottak a francia hatóságok. A líbiai vezető kedd este Szirt városában tartott sajtóértekezletet, amelyen elmondta: az Al-Fayed család tagjai egykor Líbiában éltek, majd elhagyták hazájukat, hogy az egyiptomi Alexandria városában telepedjenek le. Kadhafi Dodi líbiai származására hivatkozva követelte, hogy Tripoli is részt vehessen a baleset kivizsgálásában.