Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. SZEPT. 17. Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interneten megjelenő Intemetto hírle­vélből válogattuk (elérési címe: http://internetto.ti szanet.hu) Apple és klóngyártója Az Apple 100 millió dollá­rért felvásárolta a Power Computing Macintosh-kló­nokat gyártó részlegét, amely a legnagyobb volt a klónokat készítő cégek sorában. Az Apple-nek szüksége van a Power Computing tapasztalt szakembereire és nem utolsó­sorban kiterjedt vevőkörére. A két cég között egyébként rég­óta vita folyt a Mac OS (ope­rációs rendszer) licenszdíját il­letően. Joel Kocher, a Power Computing elnöke két héttel ezelőtt lemondott a vállalaton belüli licenszdíj-vita kapcsán. Szakértők szerint az Apple azért állította félre az agresszív marketingpolitikát folytató cé­get, mivel az túlságosan nagy szegmenst hódított el az amúgy is szúk Macintosh­piacon. Az Apple azonban to­vábblépett: az illetékesek beje­lentették, hogy a cég nem licenszeli klóngyártóinak a Mac OS 8-at, a CHRP (common hardware reference platform) és PowerBook ter­veit. Virtuális könyvesbolt . Az internetes keresőszolgál­tatást működtető Lycos három évre szóló együttműködési szerződést kötött a Bames & Noble-lal (B&N) közös elekt­ronikus kereskedésre. A szer­ződés szerint a Lycos web­helyén a B&N lesz a kizáróla­gos könyvárus és a Lycos szá­zalékot kap az eladott könyvek után. A két másik népszerű ke­reső-szolgáltatás, a Yahoo és az Excite nemrég jelentett be hasonló együttműködési meg­állájxxlást az Amazon, com­mal, a Barnes & Noble legfőbb konkurenciájával. Bár a B&N később indult, mint az Amazon.com, januárban már megállapodott az America Online-nal és a Lycos-szal most kötött szerződése jelentős térnyerést jelent az európai pia­con is. Álhírfigyelő Az Nasdaq amerikai tőzsde új megfigyelő rendszert állít szolgálatba, hogy figyelje az Interneten megjelenő olyan ál­árfolyamokat, amelyek befo­lyásolhatják a valós tőzsdei hangulatot. A közel 4000 ko­moly befolyással rendelkező cég részvényeinek árfolyamá­ról különböző chat-roomokban hajlamosak álhíreket teijeszte­ni. A Nasdaq kb. 1,5 millió dol­lárt költött az év végén szolgá­latba állítandó rendszer kiépíté­sére. Lézerrel a lesifotósok ellen A francia CILAS cég, amely különböző lézerberen­dezéseket gyárt bemutatta Sight Laser Detector 400 nevű új modelljét, amely 2,5 mérföl­dön belül bármilyen optikai lencsét megtalál. A berendezést eredetileg a hadsereg számára fejlesztették ki orvlövészek fel­kutatására, de valószínűleg ha­tékony lesz a paparazzik fény­képezőgépei ellen is. fi Herz: tradíció és modernizáció harmóniája Minősítéssel Európába Vákuumcsomagoló gépsor. Ötszáz tonna, szeletben A budapesti Herz sza­lámigyárat már 1993 februárjától bérelte a Pick, majd a '94 áprilisi megvásárlás után, csak­nem száz százalékos tu­lajdonosként, önálló rész­vénytársaságot alapított. Néhány százaléknyi rész­vénypakett - és az ellen­őrzési lehetőséget biztosí­tó aranyrészvény - az ÁPV Rt. kezében van. Egy lerobbant üzemet, a csődeljárás és a privati­záció bizonytalanságai miatt szárnyaszegett gár­dát vettünk át - emlék­szik vissza Juhász Gyula cégvezető igazgató. Má­ra a cég nyereséges, s mi­nap kapta meg az ISO 900l-es minőségbiztosí­tási tanúsítványt. A Herz szalámigyárat 1888-ban alapították, közel a Dunához, a külvárosban. Má­ra körülölelte a világváros, a víz közelsége azonban meg­maradt, s változatlanul fontos szerepe van a hosszűérlelésú szalámi ízvilágának kialaku­lásában. A helyenként ipa­ri műemlékre emlékeztető üzemben a modern gépsorok mellett ott van a több mint száz éves tradíció is, ami szakértelemmel párosítva a Herz szalámi nagy titka. Induláskor át kellett alakí­tani a vevőkapcsolati rend­szert, elodázhatatlanok vol­tak a műszaki fejlesztések, s termeléssel együtt emelni kellett a dolgozói létszámot is. Az új beruházásokat - töb­bek között - ötszáz millió fo­rint tőketartalékkal segítette a Juhász Gyula cégvezető igazgató Pick. Azóta kiderült, hogy a hasonló profilú anyavállalat nem csak piacot vásárolt, nem csorbította a Herz önál­lóságát, s a hagyományok tiszteletbe tartása mellett évente több százmillió forin­tot fordíthatnak fejlesztésre. A speciálisan csak száraz­árukat gyártó cég - mint ilyen egyedülálló az ország­ban - piackövetőből vezető pozícióba került, háromról húszra emelkedett a termé­kek száma. A jellemzően magas árfekvésű szárazárú negyven százaléka export, legfontosabb piacaik, Né­metország, Hollandia, Cseh­ország, Szlovákia és Len­gyelország. Jelenleg Svédor­szággal folynak komoly tár­gyalások nagyobb megren­delésekről, s ezek hosszú tá­von biztosíthatják a cég kül­piaci teijeszkedését. Három év alatt kétezer ton­nával emelkedett a termelés, s 1996-ban már megközelítette a 3,5 ezer tonnát. A legdinami­kusabb bővülés '95-ről '96-ra történt, amikor egyetlen év alatt nyolcszáz tonnával többet állítottak elő. Az 1995-ös 3 milliárdos árbevétel után, egy év múlva már 3,7 milliárd fo­rint volt, az idei terv pedig 4,3 milliárd. A nyereség '95-ben 160, tavaly 250 millió forint volt, idén várhatóan 350 millió lesz. A féléves adatok arra en­gednek következtetni, hogy ebben az esztendőben vala­mennyi tervszámát teljesíteni tudja a Herz. A nyersanyag kilencven százalékát a Pick Szeged Rt. szállítja, mégpedig speciáli­san kicsontozott szalámiser­tések formájában, azaz elő­vágva, fej, láb és farok nél­kül. Korábban csak három terméket gyártott a Herz, a téliszalámit, a csemegesza­lámit és a csípős kolbászt, azóta sok űj terméket vezet­tek be sikerrel a piacra. Ezek közül kiemelendő a Báthori paprikás szalámi, vagy az alacsonyabb árfekvésű Ked­venc és Bánáti kolbász, illet­ve a Herz kolbász. Emeltek a feldolgozott­sági fokon is, ma már két szeletelő-csomagoló gépso­ruk van, az elérhető legmo­dernebb technológiát vásá­rolták meg. Talpig fehérben öltözött lányok, asszonyok szorgoskodnak a gép mel­lett, az előírt hőmérséklet 8 Celsius fok, ilyenkor leg­szebb a szalámiszelet. Idén már 500 tonnát is elérheti a szeletelt, színvonalas vá­kuumcsomagolású termék mennyisége. A kezdeti 250 dolgozóhoz további százat vettek fel, s az összes alkal­mazottból mindössze 37-en vannak a nem fizikaiak. Ju­hász Gyula szerint ez tény­leg nagyon jó arány. Válto­zatlanul ügyelnek a tradíci­ókra, csak természetes alap­anyagokat használnak, ugyanazzal a technológiával dolgoznak, sok a kézi mun­ka és maradt a hagyomá­nyos bükkfa füstölés is. A társaság az új marke­tingstratégia részeként két évvel ezelőtt kezdte kiépí­teni márkakereskedelmi há­lózatát, s ma már behálózza az országot. Többek között ennek is köszönhető az idő­közben húszra bővülő Herz-termékskála hazai for­galmának növekedése. 1995­ben kezdődött a felkészülés az ISO 900l-es minősítésre és idén áprilisban már min­den feltétel adott volt, így az auditálás sikerrel zárult. A bizonyítványokat a hó­nap elején vették át ünnepé­lyesen. (x) • A magaslégköri ózon védelme Halon- és freonstop • Az olajpancsolók réme MM Csípős" labor • DM/DV-információ Tiz éve 46 ország írta alá a montreali jegyző­könyvet, a magaslégköri ózont veszélyeztető anyagok használatának korlátozásáról. Azóta az egyezményhez csatlako­zó országok száma elér­te a 162-t. Magyarországon már csaknem teljes egészében megvalósultak az ózont ká­rosító anyagok kiváltását célzó beruházások. A Globá­lis Környezeti Alap 6,9 mil­lió dolláros vissza nem térí­tendő támogatásával 1995­ben indultak a fejlesztések. Hazai forrásokból a támoga­tást 1,5 millió dollárnak megfelelő összeggel egészí­tették ki. így sikerült megoldani a hűtőgépek hagyományos hű­tőközegének gyűjtését, a for­róvíz-tárolókhoz, hűtőgépek­hez használt hőszigetelő ha­bok freon nélküli gyártását. A beruházások segítségével a freonok helyett már más anyagokat használnak a szórópalackoknál, az alkat­részmosásnál és a vegytisztl­tásnál. Magyarországon a '80-as évek közepén még évente mintegy hatezer tonnányi, a magaslégköri ózont veszé­lyeztető anyagot használtak. A termelés csökkenése mi­att ez a mennyiség eleve mintegy háromezer tonná­val mérséklődött. Kétezer tonnányival a cégek saját erőből csökkentették a fel­használást. További ezer tonna kiváltása viszont már csak számottevő műszaki fejlesztésekkel valósulha­tott meg. Tíz éve, a montreali jegy­zőkönyvnek megfelelően Magyarországon 1993 júliu­sától már nem alkalmaztak ilyen anyagokat a palackok hajtógázaként. A poliszti­rolhabok gyártásánál is meg­szüntették az ózont veszé­lyeztető anyagok felhaszná­lását. Ezt követően 1994-től már a túzoltókészülékeknél sem használhattak a cégek új beszerzésű halont, illetve hű­tőgépekhez hagyományos freont. Múlt év január 1-től teljes körű tiltás vonatkozik az új termékek előállításánál a magaslégköri ózont veszé­lyeztető anyagokra. Az időközben bevezetett termékdíj-törvény is hozzá­járul a célok eléréséhez, a hűtőközegekre kivetett díj­ból például a hulladékba ke­rülő hűtőgépek környezetba­rát ártalmatlanítását oldják meg. A montreali egyez­mény példamutató más glo­bális környezeti problémák megoldására. A magaslég­köri ózont veszélyeztető anyagokat az évszázad köze­pétől egyre nagyobb men­nyiségben termelték és hasz­nálták fel a gazdasági élet különböző területein. A régióban verseny­társ nélkül dolgozik, de véletlenek sorozata kö­vetkeztében alakult meg Szegeden a Pasinszki La­boratórium Bt.. A Dé­lépnek a gazdasági élet­ből való felszívódása után a vállalat egykori alkalmazottja, Pasinszki József hiába próbált el­helyezkedni, állást ve­gyészként nem talált. A környezetvédőként is különutasnak ismert ve­gyész saját laboratóriu­mot hozott létre. - Öt éve, az önállósulás kezdetén elsősorban építő­anyagok összetételét vizsgál­tam a gyártelepen összeho­zott minilaborban. • Az építőanyagok kém­iájában ma is az Ön la­borja számít profinak. A Pasinszki név azonban az olajpancsolások idején vált ismertté. - A térségben egyetlenként foglalkozom a kőolajszárma­zékok összetételének elemző vizsgálatával. De a gazdaság változásait érzékeli a laborató­rium. Az építőipar stagnálását mutatja, hogy egy esztendőben a labornak 10-15 munkát ad. Az olajipar mozgása is rapszo­dikus: tavaly ilyenkor a 400. vizsgálatnál tartottak, míg az idén a 300-at se értük el. • E bizonytalan jelenből milyen jövőkép vázolha­tó? - A kőolajszármazékok minősítése tevékenységünk 80-90 százalékát teszi ki, de vizsgáljuk például a paprika csípősségének mértékét is. Veszélyes hulladékok, víz­minták, de élelmiszerek vizs­gálatát is szívesen végezném. • Az olajpancsolók legna­gyobb ellenségének szá­míthat az a vegyész oki ki tudja mutatni egy anyag­ról, hogy hamis. Nem fél? - Nincs mitől. Nekem az a dolgom, hogy a benzinkutak által szállított mintát meg­vizsgáljam, a tudomásomra jutott információkat bizalma­san kezeljem. • Egy-egy labor hatósági jogköre politikai kapcso­latokon múlik? - A mi területünkön ható­sági jogköre a notifikált la­boratóriumnak van. Az ipari miniszter rendelete írja elő, hogy bizonyos kőolajszár­mazékokat csak előzetes mi­nőségvizsgálat után lehet forgalomba hozni. A minisz­térium három laboratóriumot jelölt ki, de ezek közül csak egy akkreditált. Mi nem kap­tuk meg a jogkört. Szerintem a politikai kapcsolatok hiá­nya miatt. • Mire képes ez a labor? - Az előző helyünkhöz képest az új nagyobb lesz: közel 70 négyzetméter a vizsgálóterület, a használha­tó raktár pedig 50 négyzet­méter. Nézzen körül: 800­1000 kötet könyv, megbízha­tó műszerek, biztonságos kö­rülmények, ez a mi laborunk. Korrekt módon megoldottuk a hulladék és szennyvízkeze­lést. • Milyen anyag vizsgála­ta adta föl leginkább a leckét? - Kemény diónak az szá­mított, mikor egy fűszeres il­latú anyagról meg kellett mondani, hogy mi. Három­négy hónapi munka után, a városban föllelhető összes nagyműszer segítségével tudtuk beazonosítani az anyagot, ami valamiféle illó­olaj alkatrésze. Most a követ­kező lépés, a szintézis. Szak­mai sikernek számított, mi­kor igazságügyi szakértőként kellett kimutatnom négy-öt nagylabor vizsgálata után, hogy egy téesz traktorjait az olajsavazás tette-e tönkre. A módszeremmel sikerült iga­zolni a gyanút. A legszebb a mi munkákban, hogy az anyag titkait kutatjuk. Újszászi Ilona Pasinszki József: „Mi az anyag titkait kutatjuk." (Fotó: Karnok Csaba) Kabinetérvek • DM/DV-információ Nem támogatja a Gazdasági Kabinet azt az elképzelést, amely szerint a kamarai tagdíj levonható lenne az adóból. A kamarai törvény módosításáról szóló előteijesztést további ki­dolgozásra visszaadta a testü­let. Nem találta ugyanis elégsé­gesnek az állami feladatok át­vállalásának tervezett mérté­két. Vita nélkül fogadta el a Gazdasági Kabinet a számvite­li törvény módosításáról szóló előteijesztést. Eszerint az 5 millió forint alatti éves árbevé­tellel rendelkező társasvállal­kozásoknak az 1997-es mérle­get még nem kellene könyv­vizsgálóval auditáltatni. A KISOSZ a következő, Országos Képzési Jegyzékben szereplő, szakképesítő tanfolyamokat indítja: Kereskedő-boltvezető - élelmiszer-vegyi áru - ruházat - vas-műszaki • Tüzelő- és építőanyag-kereskedő * Drogériakereskedö • Töltőállomás-kezelő • ABC-eladó • Gyorsétkeztetési eladó. Munkanélküliek támogatást kérhetnek a munkaügyi kirendeltségektől. Vidékieknek diákigazolványt biztosítunk. Jelentkezni lehet: Szeged, Debreceni u. 24/B Tel.: 62-485-610, 62-485-634 «„„

Next

/
Oldalképek
Tartalom