Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-13 / 214. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 11. BELFÖLD 3 a felsőoktatásnak • Gyöngyös (MTI) Az 1998-as költségvetésnek a kormány által elfogadott tervezete szerint a jövő évben jelentősen növekednek a felsőoktatás, a hallgatók és az oktatók juttatásai, illetve a kutatásra fordítható összegek - közölte Magyar Bálint, a művelődési tárca vezetője pénteken a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karának évnyitó ünnepségén. Az egy főre jutó hallgatói jnttatások - mondta el - éves szinten az eddigi 65 ezerről 70 ezer forintra nőnek; eszerint az idei 9,7 milliárd forinttal szemben jövőre 12,7 milliárd forint jut erre a célra. A oktatók számára a Széchenyi Ösztöndíjon túl újabb lehetőséget kínál az idén bevezetendő Bolyai Ösztöndíj, amely a minimálbér háromszorosát teszi ki, s a 40 éven aluli oktatók vehetik igénybe három éven keresztül. Ugyancsak a keresetek rendezését szolgá}ja, hogy január elsejétől az egyetemi tanárok pluszjuttatásként a mindenkori oktatói illetményalap négyszeresét kapják meg alanyi jogon. A docensek és adjunktusok kisebb mértékű keresetkiegészttést kapnak szeptembertől. Kisgazda-Fidesz koalíció? • Pécel (MTI) A kormány földkérdésre vonatkozó kérdése sunyi és tisztességtelen, arra jó válasz nem adható, tgy akár meghiúsíthatja az ügydöntő népszavazás eredményességét is - mondta Torgyán József pénteken Pécelen megrendezett nagygyűlésén. Közölte: hétfőn a parlamentben indítványozni fogja, hogy a kormány vonja vissza saját kérdéseit a termőföldek birtoklására vonatkozóan, és fogadja el az ellenzék javaslatát. Kijelentette, elképzelhetőnek tartja hogy pártja 1988-ban közös kormányt alakít a Fidesszel. Ezért elvárja, hogy a fiataldemokraták kötelezően kinyilvánítsák: semmiféle körülmények között nem lépnek választási koalícióra a szocialista párttal. Állásbörze • Szerencs (MTI) Ezerkétszázán jelentek meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, valamint a szerencsi, tokaji és sátoraljaújhelyi kirendeltségek által közösen rendezett pénteki állásbörzén Szerencsen. A városi sportcsarnokban összesen 61 cég kínálatából választhattak állást a megjelent munkanélküliek. Ideiglenes határátkelők • Kétvölgy (MTI) Két ideiglenes határátkelő nyílik vasárnap. A határőrség tájékoztatása szerint az osztrák határszakaszon a Alsószölnöknél 9 és 21 óra között, míg a szlovén határszakaszon Kétvölgynél lehet 9 és 22 óra között átlépni a határt gyalogosan, kerékpárral. vagy személyautóval a magyar és a szomszédos ország állampolgárainak. • Privatizáció Csongrád megyében Lehet-e „jól" magónosítani? A konferenciára indulnak az előadók. Balról jobbra: Samir Rady, Bihari Vilmos és Szalay István. (Fotó: Miskolczi Róbert) A

„legősibb mesterség" művelőit valószínűleg nem véletlenül illetik ezzel az elnevezéssel: szolgáltatásaikra minden időben fölgerjedt az igény, amelyet (tetszik vagy nem) ki is elégítettek, a kor kulturális színvonalának megfelelően. A ,futtatásban" - és most nem a lóversenyre gondolunk - köztudottan hatalmas üzlet rejtezik. Ezért aztán a lányok télen-nyáron ott állnak a forgalmasabb utak szélén, s lengén lengetnek és mutogatnak. Ha viszont az országgyűlés úgy dönt, talán nálunk is kijelölik a párizsi, amszterdami, müncheni stb. utcák és kerületek mintájára létrehozott negyedet, ahová beveheti magát az, akinek éppen örömlányokra fáj a foga. A javarészt férfiakból álló parlament tehát szavazni készül. De vajon hogyan készülnek föl az országié urak a felelős döntésre? Dolgozószobájuk mélyére húzódva őrlődnek (esetleg még feleségük tanácsát is kikérik), avagy igyekeznek személyes tapasztalatokat szerezni úgy az út menti hölgyek, mint nyugat-európai munkatársnőik működését illetőleg? (Utaztatás, plusz egyéb kiadások természetesen államköltségen.) Bárhogy határoznak, ez egyszer igazi „örömhír" érkezik majd az ország házából. Az öröm leányai és asszonyai rendszeres rendőri és orvosi ellenőrzés mellett végzik közszolgálati munkájukat - többek szerint ez sokkal jobb, mint a jelenlegi káosz. Mások viszont azt mondják, hogy egy fertőzött prosti egyetlen műszak alatt kisebb szuronyos rohamosztagra való kuncsaftnak adhatja tovább azt, amiért pedig nem is számított föl külön díjat. Persze erre is van megoldás, amint arról az „Óvszerelem"föliratú óriásplakát értesíti a félig, vagy teljesen fölserdült közönséget. yve hogy mi szökken majd szárba a piroslámpás háLf zak melegágyában, azt - amint a kötelező olvasmányként ajánlott Káma-Szútra is több helyen megjegyzi - csak a gyakorlatból lehet majd megtudni. (vt pl, Leánykereskedelemről Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., valamint a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. tegnap, pénteken konferenciát rendezett Szegeden, a városházán. Ezen a hazai privatizáció általános tapasztalatairól éppúgy szó esett, mint néhány nagyobb cég utolsó pár évének történetéről, valamint a területfejlesztésről. A privatizációs konferencia résztvevőit előbb Németh Mihály, a konzultáció egyik rendezője, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója, majd Szalay István, Szeged polgármestere köszöntötte. Mint mondotta, az a tény, hogy a városháza adott otthont a rendezvénynek, jelzi: az önkormányzat is keresi a helyét a piacgazdaságban. Az esemény aktualitását nem csak az adja, hogy Csongrád megyében majdnem teljes egészében befejeződött a magánosítás, hanem az is, hogy már látszik a jövő. Ennek egyik kulcsszava a regionalitás. A nem hivatalos néven Duna-Maros-Tisza eurorégiónak nevezett, három ország szomszédos megyéit összefogó, 4,3 millió ember sorsát befolyásoló társulás létrejötte arra utal: a tőke nem áll meg a határoknál. A konferencia nyitó előadását Kirilly Tamás, az APV Rt. igazgatóságának tagja tartotta a hazai privatizáció általános tapasztalatairól. Emlékeztetett arra, hogy a magánosítás Magyarországon 1988-89-ben kezdődött, amikor a nagy állami vállalatokról a működőképes egységek kft.-formában váltak le. Mire az állami szervek észbekaptak, már csak a „kiürült" központok maradtak meg. Ezt a folyamatot leállítva indult el 1991-ben a cégek nyilvános pályáztatása. Hat év telt el azóta, és ma az állam kezében már csak néhány stratégiai szempontból fontos cég, valamint kisebbségi portfóliók maradtak, mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendben. A hazai privatizáció során 16 milliárd dollár értékű tőkét fektettek be a cégekbe a külföldiek. Miközben egyfolytában arról szólt a vita, hogy lehet-e jól privatizálni, árukon keltek-e el a cégek, sikerült-e a munkahelyeket megőrizni, s hogy szabad-e magánosítani a stratégiai ágazatokat. Összegzésképpen annyit mondott az előadó: „jó szándékú befektetőkkel jó üzletet lehetett csinálni, gazemberekkel nem". A jövő számára majd az ad feladatokat, nyomon lehet-e követni a privatizációs szerződéseket, s hogy mi lesz az állam kezében maradt kisebbségi portfóliókkal. Ezt követően a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és bankcsoportjának szerepéről dr. Keller József, az MFB Rt. vezérigazgató-helyettese; a Pick Szeged Rt., a Dégáz Rt. és a Kalocsai Mezőgazdasági Rt. privatizációjának tapasztalatairól Bihari Vilmos, Galambosi István és Samir Rady vezérigazgatók tartottak előadást. A területfejlesztési támogatásokról Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, az önkormányzati tulajdonú vállalatok magánosításáról, a helyi gazdaságfejlesztés kérdéseiről Básthy Gábor-alpolgármester tájékoztatta a hallgatóságot. Fekete Klára • Budapest (MTI) A prostitúció jelenségével két nemzetközi tanácskozás is foglalkozik a jövő hét első napján Budapesten. Az Országos Rendőr-főkapitányság Közép-európai Rendőrakadémiáján „Nemzetközi leánykereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia" címmel kezdődik hétfőn egyhetes nemzetközi szeminárium. A Friedrich Ebért Alapítvány budapesti irodája „Prostitúció Magyarországon: az új törvény elé" címmel hirdette meg hétfői rendezvényét. Örömhír „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon külföldi ne szerezhessen termőföldtulajdont?" E fölirat alatt sorjáztak az ívek tegnap késő délután, a szegedi Dugonics téren, mikor az ellenzéki pártok által kezdeményezett népszavazást támogatthatta az, aki a kérdés alá írta nevét, címét és személyi számát. Az akció sikerét Glattfelder Béla, országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPP mezőgazdasági szakértője, személyes jelenlétével segítette elő. A politikussal a népszavazás tétjéről beszélgettünk. 9 Meglesz a népszavazás kiírásához szükséges kétszázezer aláírás? - Két nappal ezelőtt már 150 ezer aláírásnál tartottunk. 9 Miért ragaszkodik az ellenzék saját kérdéséhez? - Mert a kormány olyan kérdéseket javasol, melyek nem adnak valós döntési lehetőséget a választópolgárok számára. Ugyanis ezekre bárhogyan is variálják „igen"-jeiket és „nem"-jeiket, nem tudnak úgy szavazni, hogy a külföldiek által Magyarországon alapított cégek ne szerezhessenek földtulajdont. Ennek, azaz a külföldiek termőföldtulajdon szerzésének teljes körű megakadályozására csak az élné a hazai előállítású élelmiszerek árát, ez rontaná a magyar élelmiszergazdaság nemzetközi versenyképességét, de az itteni élelmiszerek árát is. Márpedig minden magyar állampolgár egyben élelmiszerfogyasztó is, tgy a föld tulajdonlásának kérdése közvetlenül a zsebét érinti. 9 Az uniós országok gyakorlata eltér. Magyarország miért azon csoport mintáját követi, ahol EUn kívüli „külföldi" nem szerezhet termőföld tulajdont? - Mert a külföldiek földvásárlása mögött spekulációs, s nem befektetési szándék húzódik meg. Hiszen a magyar földárak még az európai átlagárak egytizedét sem érik el. Ezért ez nálunk sokkal súlyosabb probléma, mint ott, ahol a földárak nagyjából kiegyenlítődtek. 9 A mezőgazdaság tőkével való ellátottsága hogyan javulhat? - A mezőgazdasági beruházások nem függnek a földtulajdonlás szabályozásától. Ezt az is bizonyttja, hogy '97 második negyedévében a nemzetgazdaság egészében az előző évet 10 százalékkal haladták meg a beruházások, viszont a mezőgazdaságban 39-cel. A növekedés itt a legnagyobb, pedig azok a tulajdonszerzési korlátok álltak fönn, amelyeket ma a kormány föl ktván puhítani. Úfszászi Ilona Az aláírás folytatódik - a földről. (Fotó: Miskolczi Róbert) lenzék által javasolt kérdés alkalmas. 9 Mi az esélye annak, hogy ez kerül a szavazólapra? - A kormánytól nem szívességet kérünk. Csupán azt várjuk el, hogy tartsa be a hatályos törvényeket és a választópolgárok akaratának eleget téve cselekedjék. A népszavazásról szóló törvény előítja, hogy a kétszázezer aláírás összegyűjtse esetén a parlamentnek nincs mérlegelési lehetősége, köteles kiírni az adott kérdésben a népszavazást. 9 De a procedúra késleltetheti a NA TO-csatlakozási tárgyalásokat - szól a kormánykörökből származó legújabb információ. - A NATO-tagságról nem kötelező népszavazást tartani, dátuma lényegtelen. De számunkra megfelelő a közelebbi időpont is. Viszont a kormány mutasson kompromisszumkészséget: a NATO mellett minél előbb ttja ki a mi kérdésünket is népszavazásra! 9 Hogyan fogadta a kormánypártok véleményének változását? • - A történet elején azt mondták, hogy nem kell népszavazást tartani, mert EU- és NATO-ellenes. Közben tagadták, hogy a földtörvényt változtató javaslatuk a külföldiek földszerzését lehetővé tenné. Utána maguk kezdeményeztek, de úgy, hogy azzal valójában nem lehetővé, hanem lehetetlenné akarták tenni, hogy e kérdésben a választópolgárok véleményt nyilvánítsanak. Most abban a helyzetben vannak, hogy a népszavazás időpontjában és tartalmában is felülvizsgálni kényszerülnek korábbi álláspontjukat. E cikkcakkos mozgásnak végül oda kell vezetnie, hogy a kormány engedni kényszerül a választópolgári akaratnak. 9 Az átlagembert mennyiben érinti, hogy a föld kinek a tulajdona? - Az ország földtulajdonosai által birtokolt földek összessége maga Magyarország. A külföldiek termőföldtulajdon szerzése a mezőgazdaságban dolgozó egyéni és társas gazdálkodókat egyaránt ellehetetlenítené. A külföldiek földvásárlása nyomán bekövetkező földáremelkedés olyan mezőgazdasági költségnövekedést eredményezne, amely emel• Fideszes aláírásgyűjtés Szegeden A külföldiek és a ma