Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-12 / 213. szám

PÉNTEK, 1997. SZEPT. 12. SZOMSZÉDOLÓ 13 A titok titok marad Az elmúlt 128 év során sokan, sokféleképpen próbálták kifürkészni a Pick téliszalámi egyedülállóan fenséges ízének titkát. A kiváló minőségű alapanyagok? A természetes érlelési eljárás? A találgatásoknak se szeri, se száma. De az évszázados recept ma is hétpecsétes titok, és az is marad. Azt azonban mindenki tudja: a Pick téliszalámi utánozhatatlanul finom. ^ alapítva 1869 ^ PICK E-mail cím: pbox@pick.hu -Szeged• Szélmalomharc = falusi turizmus Erdély mikor ébred föl Csipkerózsika álmából? A falusi vendégfogadás: mesterség. A falusi turizmus része az idegenforgalmi üzletágnak, mely egyre több profitot termel, hasznot hoz. A turizmus ezen ágának ápolása egy település fölvirágzását hozhatja. Erre a környékünkön a legismertebb példa a megyeszéli település, Pusztamérges. Mit jelent ma a falusi turizmus a vendégfogadó kultúrájáról híres Székelyföldön, az idegenforgalmi szempontból kincsesbányának számító Erdélyben? Erre a kérdésre kerestük a választ Csíkszentmártonban és az öt falut magába foglaló Málnás községben. Mórahalom testvére, a 2222 lelket számláló Csíkszentmárton nem fürdőhely, nem hegyvidék, egy egyszerű alcsíki fal^, de időben lépett: 1994-ben az ottani mezőgazdasági líceumban kétéves faluturisztikai szakemberképzót szerveztek, 1995 végén megszületett a civil információs iroda is. - A falu, a tanya fokozottabb figyelmet érdemel - az ott élők mintaszerű magatartása miatt, s mert a gazdálkodás hagyományórző, de vállalkozási terep is vallja a csíkszentámártoni turisztikai iroda fiatal vezetője, Kabdebó Zsuzsa. - Ám most még a falusi turizmus mint üdülési forma, illetve mint jövedelemkiegészítő tevékenység elfogadtatásáért kell hadakozni. Mert a turisztikai szakemberek sem látják a mezőgazdaság és az idegenforgalom összekapcsolódásának jelentőségét. Kulcs: az információ. Ezért készítünk szórólapokat a falu főbb tudnivalóiról, érdekesebb látnivalóiról - a parajdiak és a szárhegyiek példáját követve. Ezeket a katalógusokat eljuttatjuk a testvérfalvakhoz, testvérvárosokhoz. Mi itt szállást és ellátást nyújtunk a vendégnek, aki számára a környék kínál látnivalót, ezért kirándulásokat szervezünk a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szoroshoz, a parajdi sóbányákba, Segesvárra, Brassóba. - Szeretjük a vendégeket! Örülünk, ha megmutathatjuk a községet alkotó öt falut, a környéket - mutat a lankás hegyoldalak felé Balogh Gábor polgármester abban az alig félórás, szusszanásnyi szünetben, amit magának engedélyezett az aratás beindítása, a kombájnok indulása után, a földrendezéssel foglalkozó bizottság ülése előtt. Mert egy erdélyi község polgármesterének ezernyi fontos és megoldandó feladata közül csak egy a turisztika nyújtotta lehetőség fölmérése. Kovászna megye területileg legnagyobb egysége: Málnás község. A központ: Mikóújfalu, ahol Málnás falu, Málnásfürdő, Sepsibükszád és Zalánpatak ügyeit is intézik. - Ha a falusi turizmus a szinte érintetlen természetet, a civilizációtól való távolságot, a csöndet és a nyugalmat jelenti, akkor a legideálisabb helyszín: a hegyek között megbúvó Zalánpatak, 30-36 kilométerre a főúttól. Málnásfürdő, az én gyerekkoromban is virágzó fürdőhelyiség, a 70-es évektől, amióta a megyei turisztikai vállalat kezébe került, tönkrement. Lehet, hogy nem véletlenül! Pedig a századfordulón Málnásfürdót úgy emlegették mint Románia Karlovy-Vary-ját. Ez a gyönyörű kis ékszer, Málnásfürdő balneológiai szempontból is elismert fürdőhelynek számított. Megszakad az ember szive, hogy e csodálatos érték helyreállítására az önkormányzatnak nincs pénze. A fürdőhely föltámasztására jogi szempontból sincs lehetőségünk. ugyanis ott jóformán semmi, tehát se épület, se terület nincs önkormányzati tulajdonban! Szélmalomharcot vívunk. A drága borvíz, a gyógyforrás csak csorog, hasznot senkinek se hoz!... Turisztikai szempontból Málnás vagy Mikóújfalu nemigen rúghat labdába. Annál inkább a közlekedési csomópont: Sepsibükszád, mely fiatal falu ugyan, alig 250 éves. Itt Orbán Balázs szerint őserdő volt. a falu a huta betelepítésének köszönheti létét. A jövőjét pedig talán annak, hogy innen ágazik el az út a Szent Anna-tó, Uzonkafürdő, Bálványosfürdő felé, de e helyekre gyönyörű gyalogtúrával, a „rövidítőn" is el lehet jutni. A falu közvetlen környéke is gazdag: több mint harminc, különböző gyógyhatású borvízforrás található. Történelmi jelentőségű hely: Sólyomkő vára, Valpa vára romjaihoz érdemes kirándulni, mert e hírközlő várak gyönyörű kilátó helyek is. Errefelé bukkanhatunk a Mikes által alapított fürdőkre, melyek teljesen tönkrementek, de a környzetük gyönyörű - mint például a hidegvizéről nevezetes Vallató-tónak. • Ezen a vidéken korlátlanok a turisztikai lehetőségek! Adottságai miatt többre hivatott, mint az, amit a falusi vendégfogadás keretében adni kell Sepsibükszádtól 10 kilométeres körzetben legalább 15-20 olyan látványosság található, amire a turisztika építhet - lelkesedik szülőfaluja környékéért a polgármester felesége, Balogh Katalin. - Mert a vendégeket el lehet vinni egy felső-háromszéki túrára, amibe belefér Kézivásárhely és Csernáton - a tájmúzeumával, Dálnok - Dózsa György szülőfaluja, Eresztevény Gábor Áron sírhelye és a réti tó, tavirózsáival, természeti rezervátuniával, vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. De a Csíki-medence is, Tusnádfürdő, a Tusnád falusi borvíz, a Szent Imre-i büdös barlang, egészen föl Hargita fürdőig. Ez mind olyan élmény, ami egynapos kirándulással befogadható. • Mondják, nagy kincs errefelé a magyarországi testvértelepülés jelentette kapcsolat. - Egymást látogatjuk, támogatjuk - helyesel a polgármester. - Sepsibükszád testvére: Berhida, Mikóújfalué: Mikófalva, Málnásé: Őrsi, Málnásfürdő még testvérre vár, a 150 lelket számláló Zalánpatakhoz talán egy tanyás település illene. • A csodálatos adottságok ellenére mégsem virágzik a turizmus. Miért? - Az infrastruktúra elmaradottsága miatt. Elég csak a kátyús utakat említeni vagy azt, hogy a vezetékes vízellátás akadozik, a falusi emberek nemigen hiszik, hogy jól kiegészíthetnék a jövedelmüket szoba kiadásával, az átutazók vendéglátásával. • De a látnivalókról információs anyag se igen található. - A Csornád kisrégió létrehozásával, a Csornád hegység alatti öt falu összefogásával próbálunk elmozdulni a holtpontról. Ismertetó füzetünkben bemutatjuk Sepsibükszád, Tusnádfürdő, Tusnád, Lázárfalva és Torja értékeit. A Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület egyik alapítója, Zsigmond Enikő geológus elkészítette a Szent Anna-tó és környékének térképét, sok-sok értékes információval a hátoldalán. Ezt a kiadványt csak Magyarországon árusítják. A hírverés, a népszerűsítés: fontos. Mert vendég nélkül hiába minden, turizmus sincs. Újszászi Ilona A fű, a hegy, a forrás - a békés erdélyi táj önmagában is érték. (Fotó: Gyenes Kálmán)