Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-12 / 213. szám

PÉNTEK, 1997. SZEPT. 12. HANGSÚLY 9 Magyar ember magyar földje A z ellenzéki és a kormánypárti képviselők között sok különbség van. Az egyik ilyen szembetűnő „más­ság", hogy az ellenzéki, ha a földről beszél, mindig hozzáteszi, hogy az magyar. A kormánypárti csak annyit mond, föld, miközben ő is ugyanarról beszél. Mindennek nem az az oka, hogy a kormánypárti kép­viselő nem magyar, és hogy ő nem tudja pontosan ugyanúgy, hogy amiről beszélnek, az a magyar föld. Aki igazán hatásos ellenzéki szónok, az még azt is kifejti a magyar földdel kapcsolatban, hogy őseink vé­rével és verejtékével szereztük. A kormánypárti is leg­alább akkora hazafi, de csak azért se mondja, szinte gombóc keletkezik a torkában abban a pillanatban, amikor ki kell ejtenie azt a szót, hogy magyar. Manap­ság már nyelvészek írnak tanulmányokat arról, hogy a politikai retorika miként torzította el egyes szavak je­lentéstartalmát, és hogy az az egyszerű jelző, hogy ma­gyar, már nem egyszerűen „magyart" jelent, hanem „magyarabbat", ha ezt a kifejezést lehet egyáltalán fo­kozni Szakemberek arról is cikkeznek, mennyit árt a közszemléletnek, a történelmi tudatnak, hogy a haza­szeretet és a magyarság fogalmát, gondolatkörét teljes egészében a jobboldali pártok sajátították ki. Ha ma azt halljuk, hogy valaki földet ad el, azt egy­szerű adásvételnek fogjuk föl, de ha valaki magyar földet bocsát áruba, akkor az hazaáruló. „A kormány eladja a magyar földet" - jelenti ki az ellenzék. Erre Horn Gyula nemrégiben a Nap-KeUében azJ mondta, a kormány nem ad el földet, mert nincs neki. Földje a gazdálkodónak van, akinek módjában áll eldönteni, hogy alkalomadtán magyar embernek vagy külföldi­nek adja-e el. rts itt kiderülhetne, hogy ki az igazi magyar ember. M2j Mert az igazi magyar ember bebizonyíthatná, ő annyira magyar, hogy eleink földjét nem árulja ki. Csakhogy a magyar ember, ha sokat ígérnek neki, bi­zony, odaadja a magyar földet. Abban a biztos tudat­ban, hogy nem kell ország-világ elé állnia. Az üzlet ti­tokban marad, a pénz a zsebbe vándorol. „Apád­anyád idejöjjön!" - teszi még hozzá, amúgy magyaro­san. • „Nem az EU csatlakozik mihozzánk // Se pénz, se föld, se hitel • Egy kis számtan Zsebben a megye? Csongrád megyében is kötöttek földadásvé­telröl zsebszerződése­ket, ám ezek nem kerül­nek be a nyilvántartá­sokba. így nem tudhat­juk pontosan, hogy egy magánszemély mekkora földterülettel rendelke­zik. A jelenleg érvényes föld­törvény szerint egy termé­szetes személy legfeljebb 300 hektárt vásárolhat, ám négytagú család esetében ez a szám rögtön 1200-ra kere­kedik. A még nagyobb csa­lád kezében ennél is je­lentősebb birtok konűcentrá­lódhat. Amíg a 300 hektáros szabályozás fennáll, a „több­let" megvásárlásáról szóló szerződést zsebre vágják a felek, és majd csak akkor húzzák elő, ha megszűnik a korlátozás. Külföldiek egyelőre nem tolonganak Csongrád me­gyében, hogy földet vegye­nek. Információink szerint ­amelyeket az érintettek sem nem cáfoltak, sem meg nem erősítettek - Deszk és Szőreg térségében két oszt­rák érdekeltségű cég bérel földeket. Hogy ezeket zseb­szerződés formájában már tulajdonosként művelik-e, végképp nem tudni. S hogy mi az ára jelenleg a magyar földnek? A kárpót­láskor egy aranykoronát 500 forintért szereztek meg a gazdák és az ügyes városiak. Licitáltak érte, vagyis 1000 forintról 500-ra vitték le az árat az árveréseken. Ugyane­zeket a hektárokat később már 2000 forintos aranyko­ronánkénti árért adták to­vább, megnégyszerezve a hasznot. Szakértők óva intet­tek attól, hogy olyan számo­kat ftjak le, mennyiért men­nek el a hektárok már most a fű alatt, és mennyiért adhat­ják majd el őket, amint az EU-csatlakozás elérhető kö­zelségébe kerülünk. Egy biztos: Magyarorszá­gon nagyon alacsony a föld ára. Ausztriában egy hektár 200-600 ezer schillingbe (16-47 ezer dollárba) kerül, a fekvésétől és a minősé­gétói függően. Spanyolor­szágban ugyanezért körülbe­lül 600 ezer pezetát (4 ezer dollárt) kértek. Magyaror­szágon ma mindösszesen 100 ezer forint, körülbelül 500 dollár egy átlagos mi­nőségű hektár ára. Mivel itthon ennyire ke­veset ér a föld, egy hektár például csak pár tízezer fo­rintos hitelfelvétel esetében szolgálhat fedezetül a pénz­intézeteknél - tudtuk meg a Mezőbanban. Minden na­gyobb összegű kölcsönnél egyéb ingatlanokra terhelik rá a hitelt, valamint kezes is szükségeltetik az ügylet le­bonyolításához. Magyarországon eddig egyébként sem a földet, ha­nem a tevékenységet finan­szírozták a pénzintézetek. És általában azokban az esetekben, amikor az állam jelentős összeggel megtol­dotta a saját tőkét, vagy ka­mattámogatást adott hozzá. (Máskülönben ugyanúgy a piaci kamatok érvényesül­tek, mint egy televízió vá­sárlásakor.) Amennyiben fölmegy a föld ára, és a földhitelintézeti törvényt is elfogadja a parlament, egészséges gazdasági folya­matok indulhatnak el. F. K. Mintavétel - aratás előtt. Az uniót is „kóstolgatjuk". (Fotó: Gyenes Kálmán) Földügyben nem jut megegyezésre a kormány és az ellenzék. Holott lát­szólag mindkét oldal ugyanazt akarja: ne kerül­jön a külföldiek kezébe a magyar föld. Az ellenzék úgy látja kivédhetónek a dolgot, hogy nem módosít­ják a földtörvényt, vagyis továbbra is csak belföldi természetes személyek je­lenhetnek meg vásárlóként a porondon, gazdasági tár­saságok és szövetkezetek nem. Kinek jó ez? És az örök kérdés is fölmerül: cui prodest? Kinek az érdeke? Beszélgetőtársaim Kállay Péter, a Tisza-Maros Szög Szövetkezet elnöke, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvé­delmi Szövetségének elnöke, valamint Stadler Ferenc, a szövetség ügyvezetője. • A földtörvény módosí­tásával a szövetkezetek is földhöz jutnának. Ez Önök szerint miért „baj"? K. P.: Az ellenzék a szö­vetkezetben még mindig a sztálinista modell továbbélé­sét látja, ezért támad minden olyan törekvést, amely erősí­tené a volt téeszeket. Holott a szövetkezet már a múlt rendszerben is a lehetőségek­hez képest a legdemokratiku­sabb formában működött. A rendszerváltás megtörtént, és furcsamód a szövetkezetek megmaradtak, mert ez a tár­sulás képes a leginkább vé­deni a „szegény emberek" érdekeit. Érdekes az is, hogy az ellenzék által emlegetett új típusú szövetkezés sehol az országban nem jött létre. A szövetkezetet ráadásul nem lehet „kimazsolázni". A külföldi nem vehet meg ben­ne részvénycsomagot. Itt egy ember változatlanul egy sza­vazatot jelent, miközben működik a kontroll. S. F.: A szövetkezetek tu­lajdonában elenyésző mennyiségű földterület ma­radt, a társulások bérlik a földet - idős emberektói, vá­rosiaktól, legnagyobbrészt ügyvédektől. A földbérlet pedig bizonytalan dolog, a szerződések rövid időszakra köttetnek, azokat bármikor föl lehet bontani, hiszen nincs szerződéses fegyelem, így tervezni sem lehet előre. A földbérlet dolgát újra kel­lene szabályozni. Ma egy szövetkezet úgy tartja fönn a tehenészetét, hogy nincs hozzá földje, amin megter­melhetné a takarmányt. Hogy mi lesz ennek a vége? Be fogják zárni a tehenésze­tet. • A Tisza-Maros Szög Szövetkezet mekkora földterülettel rendelke­zik? K. P.: Saját földünk nincs, vagy a kárpótlás so­rán, vagy részaránytulajdon­ban elkerült tőlünk. Jelenleg 3000 hektárt bérlünk, ki le­het számolni, 100 hektár éves bérleti díja mintegy másfél millió forint... De a megyében a legnagyobb mennyiség is csak 300 hek­tár, ami szövetkezeti tulaj­donban maradt. • Mi történne, ha még­sem módosítanák a föld­törvényt és minden ma­radna a régiben? S. F.: Konzerválódna a mai állapot, vagyis a sze­génység, és konzerválódná­nak a zsebszerződések. Meg­maradnának azok a kis par­cellák, amiken még mindig próbálkoznak az emberek búzát, kukoricát termeszteni, így érkeznénk el az EU-csat­lakozás időpontjáig, amikor is szembetalálnánk megun­kat a 20 hektár fölötti átlag­birtokkal és az azon termesz­tett, 80 százalékban támoga­tott termékekkel. Az történ­ne, ami a görög és a portugál paraszttal: az ő terméke drá­gább, mint ami az EU-nak köszönhetően beérkezik az országba. Ha Európai Unió­ról beszélünk, akkor időben el kell kezdeni a felkészülést, időben kell nagy táblákat „csinálni". • Nevezzük nevén a gye­reket: ha módosítják a földtörvényt, akkor kül­földi is vásárolhat földet, mert megtalálja a kiska­put. K. P.: A jelenlegi födtör­vény szerint csak természe­tes személy vásárolhat, és mégis megtalálja a külföldi a módját annak, hogy földet szerezzen. Az új törvénybe viszont sok korlátot be lehet építeni. Dániában például megnézik: a társaság fő te­vékenysége-e a mezőgazda­ság, rendelkezik-e megfelelő berendezésekkel, helyben lakik-e. Amennyiben a kül­földi megfelel mindezeknek a feltételeknek, akkor nem lehet nemet mondani. Ve­gyük tudomásul, hogy nem az Európai Unió akar ben­nünket, hanem mi szeret­nénk megfelelni azoknak a feltételeknek, hogy csatla­kozhassunk. S. F.: Amennyiben a szö­vetkezet vásárolhatna földet, akkor az garantáltan nem ad­ná tovább külföldinek. Hi­szen a tagságának abból kell megélnie. A szövetkezetben bíznak az emberek. A városi­ak például szívesebbén adják ennek a társulásnak bérbe a területeiket, mert tudják, hogy nem „rabolja le". • A föld ára nyomott, egy hektár alig ér 100 ezer forintot. Ha egy pa­raszt 5 millió forintos traktort akar vásárolni, a bank nem fogadhatja el fedezetül a keveset érő földet. Amennyiben a parlament megszavazza a földtörvény módosítását, fölmegy a föld ára, gaz­dasági szempontból ked­vező folyamatok indulnak el. Ugyanakkor a speku­láció is elkezdődik. K. P.: Ilyen alapon a tőzsdét is be lehetne zárni, hiszen aki abban bízik, hogy fölmegy a részvények ára, az is spekulál. Én azt a fajta „spekulációt" sokkal veszé­lyesebbnek tartom, hogy kedvezzünk a magánszemé­lyeknek, hadd vásárolhassa­nak azok olcsón földet. És majd az EU-csatlakozás pil­lanatában megjelennek el­adóként... • Most hogy viselkedik a piac? S. F.: Lemerevedett a for­galom, mindenki kivár. Sen­ki se akar földet eladni. Ilyen körülmények között nem le­het gazdálkodni, nincs se pénz, se hitel. Fekete Klára Csongrád megyei fi • • • • f m „ m 1997. május 31. (Forrás: KSH) . Földhasználó csoport Területnagyság 1000 hektár Változás az előző évhez képest (+,-) hektár % Gazdasági társaság Szövetkezet Egyéni gazdálkodó Egyéb a/ Összesen 81.4 93.5 249,8 18,0 442,7 -2 872 96,6 -3 293 96,6 +6 544 102,7 +71 100,4 +450 100,1 a/Nem mezőgazdasági hasznosítású területek (belterületek, utak, vasutak, ipartelepek stb. területe) A táblázat mutatja, hogy az egyéni gazdálkodók haszná- évi 10 százalékkal nő. Akad olyan egyéni gazdálkodó is, latában több hektár van, mint a gazdasági társaságoknál és a aki egymaga 600 hektárt művel, ám csak a töredéke került a szövetkezetknél együttvéve. A szám hosszú ideje átlagosan tulajdonába, a többiről „zsebszerződést" kötött. • Szokások az EU-ban Szabad a vásár? • Munkatársunktól Az Európai Unió pol­gárai szabadon vásá­rolhatnak termőföldet bármelyik tagállamban. Előfordul, hogy egyes országok, vagy a helyi önkormányzatok bizo­nyos feltételek meglété­hez kötik a külföldiek földtulajdon-szerzését. A „nagy szabadság" el­lenére sem túlságosan gyakori az a jelenség, hogy külföldiek termőföldhöz szeretné­nek jutni - derül ki alábbi összeállításunk­ból. Svédország Svédországban szabadon vehetnek termőföldet más EU-országok polgárai, a helyi önkormányzatok azonban bizonyos feltétele­ket támaszthatnak. A kül­földiek földvásárlását tele­pülési engedélyhez kötik, amelyeket az esetek több­ségében meg is adnak. Jön­köping megyében például az évi mintegy 100 enge­délyből alig egyet-kettőt utasítanak vissza. Németország Németországban a helyi hatóságnak, illetve a lakos­ságnak elővásárlási joga van, amennyiben a vevő nem mezőgazdasági tevé­kenységet folytat, illetve nem rendelkezik mezőgaz­dasági szakképzettséggel. Ezekkel a megkötésekkel annak szeretnék elejét ven­ni, hogy bizonyos földterü­letek kikerüljenek a mezőgazdasági termelésből és spekulánsok kezére jus­sanak. Ezen szabályozás mellett a keleti tartomá­nyokban alig valamivel na­gyobb a földforgalom, mint a nyugatiak esetében, noha a földárak közti különbség tízszeres. Ausztria A németországihoz ha­sonló a helyzet Ausztriában is a külföldiek termőföldtu­lajdonhoz jutása ügyében. Azzal a különbséggel, hogy nyugati szomszédunk az Európai Unióhoz történő csatlakozás után egyes tar­tományokban még két-há­rom évig fenntarthatta a külföldiek földvásárlási ti­lalmát. Dánia Dániában a külföldiek termőföldtulajdonhoz való jutását hasonló megkötések­kel próbálják megakadá­lyozni, mint a mi földtör­vény-tervezetünk. Eszerint a vásárlónak Dániában be­jegyzett társaságnak kell lennie, mezőgazdaságból kell élnie és a mezőgazdasá­gi szakképesítés is szüksé­geltetik. Spanyolország Információink szerint Spanyolországban az Euró­pai Unióhoz tartozó államok polgárai teljesen szabadon vásárolhatnak termőföldtu­lajdont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom