Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

6 Hazai Tükör Szerda, 1997. Aug. 6. Viva la kisopera • Diákszállóvá előléptetett laktanya Összehajigálták az oroszoknak A férj, a primadonna, a librettista meg az impresszárió. (Fotó: Nagy László) Egyeztetés adóügyben • Budapest (MTI) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sajnálattal vette tudomásul, hogy a kedd délelőttre meghirdetett adóegyeztetö megbeszélés elmaradt a Pénzügyminisztériumban, és új időpontot sem tűztek ki. Mivel a kamara nem tagja az Érdekegyeztető Tanácsnak, ahol a többi szervezetnek lehetősége lesz véleményének kifejtésére, úgy döntött, hogy jövő hétre egyeztető megbeszélést h(v össze a jövő évi adótörvényekről a kamara székházába. Soós Adrianna, az MK1K főtitkár-helyettese elmondta, hogy a megbeszélésre a Pénzügyminisztérium képviselői mellett a három gazdasági kamara szakembereit és a jelentősebb vállalkozói érdekeket megfogalmazó tagokat is meghívják. A kamara úgy látja, hogy az adózással kapcsolatban csak akkor van lehetőség az álláspontok megfelelő ütköztetésére, ha az ezzel összefüggő véleményeket a lehető legszélesebb körben kikérik. A kamarai adóegyeztető megbeszélésen a súlyponti kérdéseket is tisztázni szeretnék. A kamara mindenképpen jelezni fogja, hogy a jövő évi helyi adókivetési tervek a jelenleginél lényegesebb átcsoportosítást jelentenének, és ez egyes vállalkozói csoportokat hátrányosan érintenének. A kamara eddig is szorgalmazta a vállalkozói átalányadó kiterjesztését, amit a jelenlegi tervezetek csak kisebb mértékben lépnének meg. Ugyancsak szorgalmazzák az adminisztrációs terhek jelentős mérséklését, ami véleményük szerint hiányzik a tervezetekből. Az MTI értesülése szerint a Pénzügyminisztérium azért állt el a keddi egyeztetéstől, mert még egyes kérdésekben nem alakult ki a végleges álláspont, és még nem fejeződött be a szakmai egyeztetés. Ennek keretében kedden tárcaközi egyeztetés volt a minisztériumban. A kormányzat a jelenlegi tervezeteket megküldte az érdek képviseleti és független szakmai szervezeteknek, ami jelzi, hogy nem zárkóznak el az egyeztetéstől, de ezt csak a végleges szakmai álláspontok kialakítása után tartják lehetségesnek. Patikarészvények • Salgótarján (MTI) Még ki sem jöttek a nyomdából a ColoniaPharma Rt. részvényei, máris kapósak a Nógrád megyei gyógyszerkereskedelmi társaság értékpapírjai. Brókerek járják sorra a megye kisebb önkormányzatait és kihasználva azok filléres anyagi gondjait - a névérték 200 százalékán tesznek ajánlatot az őket illető részvényekre. Igaz, a Domestore Kft. brókerei ehhez azt is hozzáteszik: amúgy is a kezükben van már a pakettnek nagyjából a fele, jobban teszi hát az önkormányzat, ha él a kiváló üzleti ajánlattal. • A sikert Az eső miatt a Muzsikáló Udvar idei operaprodukciójának mindkét előadását a Szegedi Nemzeti Színházban kellett megtartani, de ez nem szegte a publikum kedvét, sokan kíváncsiak voltak a nyári mulatságra. Pál Tamás karmester, Bárdi Sándor rendező és Gyüdi Sándor karigazgató irányításával évről évre egyre színvonalasabb és szórakoztatóbb előadásokat láthatunk, A csengő és a Rita után most egy újabb Donizetti-darabot, a Viva la Mamma című kétfelvonásos vigoperát mutatta be a társulat. Sajátos hangulatuk van a nyári kisopera-előadásoknak. Tudjuk és elfogadjuk, hogy nem szuperprodukcióra, hanem az amatőr együttesekre jellemző szeretetszínházra vállalkozik a lelkes gárda. Nincs pénz milliós díszletekre, a jelmezeket Békefi Antal 1884ben, Cs. Sebestyén Károly 1928-ban, Banner János 1943-ban, Bálint Sándor pedig egész életében azt javasolta, hogy a Víz utáni utcarendezéskor, 1880-ban túlzott lojalitásból és a főváros majmolásából Stefánia sétánynak nevezett ligetet a régi szegedi vár emlékének megőrzésére és a vármaradvány környékének logikus következményeként Várkertnek nevezzék el. Ezt a javaslatot többünk érvelésére több más régi utcanév visszaállításával egy időben csaknem egy évszázad múlva, 1974-ben a városi tanács elfogadta. Ez időtől a Stefánia a történetileg hitelesebb Várkertként szerepel a várostérképen. A rendszerváltozás után valóban szükségessé váló utmosta mint egykoron - a fellépők többnyire saját ruhatárukból, esetleg a színház jelmeztárának meglévő kollekciójából kölcsönzik. A színpadképet megpillantva most is rögtön világos lehetett, hogy szerény vizuális élményt képes csak nyújtani a produkció, de az előadás végére - mivel profi zenei minőséget és önfeledt játékot kaptunk megfeledkeztünk erről. A darab meséje roppant egyszerű, már az alcím összefoglalja: a színház kellemes és kellemetlen oldala. A zenés társulat egy opera bemutatójára készül, a próbák alatt a szokásos feszültségek támadnak a primadonna érdekeit védő vállalkozó férj, az ifjú énekesnőt menedzselő, énekesi ambíciókkal is rendelkező anyatigris, valamint a tenor, a karmester, a komponista és az impresszárió között. Bárdi Sándor rendezése ügyes húzással mai viszonyok közé helyezte a történetet, és napi, helyi aktualitásokat is belecsempészcanév-változtatások során a polgármesteri tanácsadó testület - tiltakozásom ellenére elfogadott - szakszerűtlen és érzéketlen javaslatára a városi önkormányzat úgy döntött, hogy a Magyar Tanácsköztársaság útját Stefániának kereszteli át. (Korábban ez Batthyány utca volt.) Tiltakozásomat azzal próbálták némelyek leszerelni, hogy csak a házsor kapja az új nevet, a liget Várkert marad. Már tavaly kiderült azonban, hogy a parkrendezés terveivel kapcsolatos megnyilatkozások figyelmen kívül hagyták a jeles szegediektől rég óhajtott és húsz éve megvalósított vívmányt, és visszatérnek a Tisza-parti sétatér (egyébként fölösleges a nyelvújítási sétány is) Stefániaként emlegetéséhez. Stefánia Klotild Lujza Hermina Mária Sarolta (1864-1945) hercegnőnek, II. Lipót belga király lányának, Rudolf trónörökös feleségének semmi köze sem az eső ve kacagtató operaparódiát csinált a darabból. Partnerekre talált ebben a bolondozásra mindig kapható énekesekben. Corilla Sartinecchit alakítva Vajda Júlia a primadonnáskodó dívákat figurázta ki nagyszerűen, közben azért arra is ügyelt, hogy a hangi produkciója ne csak imitáció legyen. Féijét, a rádiótelefonjával hadonászó, nyüzsgő vállalkozót Andrejcsik István kiválóan játsszotta, Gulielmót, a kappanhangú tenoristát egyhe öniróniával Piskolti László keltette életre. Donizetti nagy ötlete, hogy az énekesnő édesanyja, Agatha szólamát basszushangra írta. A búgó hangú matróna szerepében - a kőszínházi Aida-kosztümben - Szilágyi Béla lubickolt. Roppant hálás feladat, nagyszerűen megoldotta. Üde színfoltot jelentett az előadásban Biscroma komponista figurája a remekül maszkírozott Gyüdi Sándor interpretálásában, akinek ugyan kevés énekelnivaló volt Szegedhez. Egyetlen alkalommal, 1933 októberében járt itt második féijével, Lónyai Elemér gróffal. A vár viszont Szeged múltjának jelentős emléke. Legalább a helyét őrizzük meg a Várkert nevében. A Délmagyarország keddi számának első oldalán nagy címbetűkkel hirdeti: Megszépült a Stefánia. Legalább az önkormányzati határozatot tartsuk meg: az újjávarázsolt park neve most is, hivatalosan Várkert. Erzsébet királyné szobrának újbóli fölavatása alkalmából a helyes elnevezést sulykoljuk be a szegedi agyakba, nehogy ismét az avatag név gyökerezzék meg. De egyúttal tisztelettel azt is javaslom a közgyűlésnek, hogy vizsgálja fölül az előző önkormányzat korábbi hibás döntését, és a „Stefánia" házait is Várkert névvel számozzuk. Péter László jutott, de megszólalás nélkül is mesterien játszott. A többi szereplő is érdekes, egyéni karaktereket formált: Altorjay Tamás impresszáriója, Papái Terézia és Tóth Judit énekesnője, Lőrincz Zoltán librettistája és Bodnár György portása is hozzájárult egy-egy színnel a sikerhez. Pál Tamás dirigálásával könnyed eleganciával, kifinomult stílusérzékkel, formatisztasággal és humorral muzsikált a Salieri Kamarazenekar. Már a nyitány alatt kiderült: a populáris, de valójában nem túl könnyű vígopera-stílust anyanyelvi szinten beszéli az együttes. A zeneigazgató vezetésével - aki egyúttal Tommaso Paolo karmestert is megnyerő természetességgel alakította - a kottafejekbe zárt szellemesség kibontásán túl a kellemes örömzenéléssel komplex színházi-zenei élményt tudott nyújtani a társulat. Hollösi Zsolt Tarol a Csemege • Bécs (MTI) A bécsi székhelyű Julius Meinl International AG az első fél évben adózás előtti jövedelmét 25,6 százalékkal tudta növelni, mégpedig elsősorban a magyarországi Meinl-Csemege hálózat terjeszkedése, és eredményeinek javulása alapján - közölte Johann Scheinast, az Igazgatótanács pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tagja. A magyarországi „barátságosabb gazdasági környezetben"a Csemege-Julius Meinl csoport, amelyhez a Jééé diszkont lánc is tartozik, 38 százalékkal tudta növelni a forgalmát. Az eredményt a költségek csökkentésével 90 százalékkal sikerült növelni. A Csemege Julius Meinl csoport szupermarketjeinek száma Magyarországon jelenleg 196. Ez év első felében az adózás előtti profit abszolút számokban kifejezve 58,9 millió schillingről 74 millió schillingre emelkedett. 1996ban a teljes forgalom elérte az 5 milliárd schillinget. Szeptemberben a JATE 81 diákja veszi birtokába a volt orosz laktanya egyik épületét. Az ötös út melletti kihalt, kísértetvárosra emlékeztető katonai bázis a szovjet csapatok kivonulását követően ugyanis az Universitas Egyesülés tulajdonába került. Evekig nem történt semmi, a teljesen lepusztult épületek kezdték megadni magukat a sorsnak. A valahai tiszti „lakosztályokat" befogadó négy tipikus panelház közül azonban egyet nemrégiben teljes egészében felújított a szegedi Patent Kft. Szegedről kifelé tartunk az ötös úton. Már messziről látni a téglavörös legénységi épületeket, amelyekről egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsuk. A telek jobb oldali, árnyas fákkal övezett része szemre is komfortosabb, esztétikusabb benyomást kelt. Azt hihetnénk, valahol Taijánban járunk. Ez azonban csak a látszat. A négy panelház olyan lelakott, lepusztult állapotban került az Universitas tulajdonába, hogy azokba magyar ember be nem költözött volna. A felújítás során eddig egy épület három lépcsőháza született újjá állami pénzekből. - A 70-es években átadott épületben 60 lakást találtunk - magyarázza Lázár János, a Patent Kft. ügyvezetó igazgatója -, az egyszobástól a két és felesig, a 45-től a 70 négyzetméteresekig. A felújítást azzal kezdtük, hogy feltártuk a házak statikai középpontjait, megnéztük, milyen állapotban találhatók a szerkezeti csomópontok. Magunk is meglepődtünk rajta, hogy nem ette meg őket az idő, annak ellenére sem, hogy a Délép a házat szemlátomást csak „összehajigálta" az oroszoknak. Ezeken kívül azonban semmi sem volt használható. A Patent Kft. közbeszerzési pályázaton nyerte meg a munkát 1995 decemberében. A felújítás azon nyomban elkezdődött, majd 1996 áprilisában több mint fél évre leállt. Nehezen csordogáltak a pénzek a finanszírozó Kincstári Vagyonkezelőtől. Majd idén januárban újraindultak a munkálatok, s nemrégiben levonulhattak a munkások a terepről. Ha minden igaz, a kivitelező a mai nap folyamán adja át a kulcsokat az üzemeltető JATE-nak. - A lakásokban minden új - folytatja Lázár János -, átalakítottuk a fürdőszobaKözéleti • DM-információ Akik - szerencsések nem ismerik, legfeljebb félnek tőle. Ma már a lakosság mind nagyobb hányada tart az allergia valamilyen formájától. Szegeden egyre riasztóbb méreteket ölt a parlagfű okozta ártalom. Ma este a Royalban 18 órakor azt betérelemeket, lefestettük a falakat, kicseréltük az épületgépészeti egységeket. Valamennyi apartmanban olyan előteret alakítottunk ki, amelyben le lehet ülni, de szintenként is külön társalgókat rendeztünk be. A házat kívülről újraszigeteltük. Ez volt a szakszerű leírás. Női szemmel pedig a következőket látni: egységes, szürkésfehér padlóburkoló, téglavörös szőnyegpadló, korszerű radiátor, minden szobában beépített szekrény, zuhanyfülkés fürdőszoba szép csempével, mahagóni színű konyhabútor beépített hűtővel, mozdítható asztallal, bukó-nyíló ablakok. - Lakásonként 2 millió forintba került a felújítás. A teljes épületet 180 millióért állítottuk helyre. Ilyen panelrekonstrukció különben Szegeden még nem volt, hiszen a Phare-pénzekbői megszépült tarjáni mintaépületeknél csak a hőszigetelés megújítására koncentráltak. A volt orosz laktanya szeptemberben a JATE diákjaival népesül be. Ennek oka, hogy az Universitason belül a tudományegyetem szűkölködik leginkább kollégiumi férőhelyekben. A részletekről dr. Almási Tibor, az épületet üzemeltető JATE ifjúsági rektorhelyettese tájékoztatott: - Tanévkezdéskor 81 hallgatónk - fiúk és lányok vegyesen - költöznek ki az új épület első lépcsőházába. A bútorokat már megrendeltük. Amint a többi lakást is berendeztük, összesen 241en lakhatnak majd a diákszállóban. Ez a létesítmény már nem egy hagyományos kollégium, hanem - diákszállás. Dr. Rácz Bélát, a JATE tudományos rektorhelyettesét bízták meg az Universitas Egyesülésen belül az ingatlancserékkel foglalkozó bizottság vezetésével. Lapunkat arról informálta, hogy az Universitas - állami pénzek felhasználásával - szeretné a másik három tiszti épületet is felújítani, diákszállónak berendezni. S hogy mi várható hoszszabb távon? Az Universitas úgy állapodott meg a város vezetésével, hogy belvárosi ingatlanokra cseréli a rendbehozott épületeket, a volt laktanya így fejlesztési terület, ipari park lehetne. A teljes 100 hektáros telek rendbehozatalához szükség lesz majd a környezetkárosodási vizsgálatok eredményeire, s a helyreállítás - szintén állami zsebből történő - finanszírozására. Addig azonban még sok víz lefolyik a Tiszán. Fekete Klára Kávéház széljük meg, mit tehetünk környezetünk rohamos szennyezése és az allergia ellen. Vendégek: dr. Mohácsi Edit főorvos, Szabó Ferenc, a Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója és Gila Ferenc önkormányzati képviselő. Beszélgetőtárs: Tráser László. • Mit döntött a tanács és az önkormányzat? Nem Stefánia: Várkert!