Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-04 / 180. szám
6 Esetek HÉTFŐ, 1997. AUG. 4. Megnyílt! A MOBIL SAROK, a Westel Rádiótelefon Kft. és a Westel 900 Rt. hivatalos forgalmazója. 06-60-as, ill. Westel 900 GSM szolgáltatások, készülékek értékesítése. Az aktuális Westel-akciók. Szegeden a legolcsóbb GSM-tartozékárak! Kérésére üzletkötőnk felkeresi. .„ Kiru-fon Kft. Szeged, Bartók tér -Jósika u. sarok Tel.: 06-30/685-200 06-60/303-030. T./f.: 06/62/423-223 iimmiin II WESTEL KÁOlÓTttlrOM KFT Kivégzések Japánban • Tokió (MTI) Japánban kivégeztek négy elítéltet. A halálos Ítéleteket akasztással hajtották végre Tokióban és Sapporóban. A kivégzettek között volt egy 48 éves férfi, aki 19 éves korában négy embert agyonlőtt, és 29 évig várt a jogerős ítéletre. Fasiszta freské • Róma (MTI) Az olasz kulturális minisztérium a hét végén bejelentette, hogy Rómában rábukkantak egy elfelejtett freskóra, amely A fasizmus dicsérete címmel készült 1928 és 1932 között, s amelyet 1944-től mostanáig egy nagyméretű vászonlepel eltakart. A kép Benito Mussolini fasiszta vezért ábrázolja hívei körében. A 12x8 méteres falfestmény, Luigi Montanari műve, az olasz olimpiai bizottság dísztermének falát éktelenftette. A bevonuló szövetségesek takarták le 1944-ben azzal a nagyméretű vászonnal, amelyet a jelek szerint 53 éven át senkinek sem jutott eszébe fellebbentem. Gyermekrablók a fömuftinál • Dusanbe, (MTI) Egy fegyveres banda behatolt Amunullo Negmatzoda főmufti, Tádzsikisztán muzulmán vallási vezetője házába, lefegyverezte a biztonsági őrséget, és magával hurcolta a főmufti két fiát. Később a tádzsik belügyminisztérium egyik illetékese bejelentette, hogy a főmufti egy harmadik fiát, a 29 esztendős Dzsaloleddint szintén elrabolták egy, a közelben található másik házból. A bűncselekmény indítékai egyelőre ismeretlenek. Gyújtogattak • Párizs (MTI) Gyújtogatás miatt égett le szombatra virradóra 250 hektár fenyőerdő és bozótos terület Marseille közelében: a francia csendőrök elfogtak két fiatalt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy ők okozták a tüzet. A 17, illetve 18 éves fiúkat az buktatta le, hogy kocsijukat több órán át a térségben látták a szemtanúk, miközben ez a körzet - különösen éjszaka - távol esik a kirándulók megszokott útvonalaitól. Üzletembert lőttek • Stockholm (MTI) Agyonlőttek egy orosz üzletembert a svédországi Malmö kikötővárosban egy bevásárlóközpont parkolójában. A 46 éves Jevgenyij Golubcsik fiával éppen a vásárolt holmikat pakolta be kocsijába, amikor egy kerékpáros megközelítette, rálőtt, majd elhajtott. Az üzletember 1994 óta él Malmöben feleségével és három gyermekével, és egy hajózási vállalat tulajdonosa. • Dubrovnik, az Adria gyöngyszeme Gyógyulnak a háborús sebek • Dubrovnik (MTI) Dubrovnikban mindent megtesznek azért, hogy „az Adria gyöngyszemeként" ismert városban ismét ragyogjon minden, eltűnjenek a horvát-szerb háború, a jugoszláv hadsereg tüzérségi tüzének nyomai. A repülőtér még folyó korszerűsítéséből a turisták láthatják, hogy a város szenvedélyesen, makacsul igyekszik helyrehozni a legszembeötlőbb károkat. A dalmát város legtöbb szállodáját, amelyekben öt éven át nem szálltak meg turisták, s amelyeket megrongáltak a lövedékek, majd lakhelyükről elűzött menekültek lakták, fel kell újítani. hogy ismét fogadni tudják a fejlett világból érkező turistákat. „A szállodák 70 százalékát a menekültek két évi itttartózkodása után már helyreállították" - mondja az AFP tudósítójának nyilatkozva La Volpicella, a Minceta szálló recepciójának főnöke. A szálló része a Babin Kuk nevű, 2000 ágyas szállodaegyüttesnek, amelyben a háború idején Dubrovnik környékének 4000 menekültje húzta meg magát. A háború befejeződésével fokozatosan hagyták el az épületeket, és lehetett felújítani a szobákat. Már csak néhányan maradtak a komplexum Plakir nevű szállójában, ami abból is látható, hogy szobáik ablakai előtt még ott vannak kifeszítve a ruhaszárító kötelek. A külföldi beruházók bátortalanul kezdenek részt venni a város újjáélesz, tésében. Az Accor francia szállodalánc például júniusban vagyonkezelési szerződést kötött az Osmine, a Kolocep és a Lero szállókkal. De több más beruházás megvalósítása még egyhelyben topog, üzleti körökből származó információk szerint a Daewoo dél-koreai cég egyelőre csak érdeklődik a Babin Kukba való befektetés iránt. A Libertás szálló teljesen kiégett, csak a váza áll a magas tengerparti sziklafal tetején. Új tulajdonosra és újjáépítésre vár. Egyelőre csak a Hilton szeretné megvenni a Libertást, és az Imperialt is. A háború előtt elbűvölő Belvedere szálló homlokzatát ahelyett, hogy kijavították volna, bevakolták. A tudósító egy turistától megtudta, hogy az épületen belül semmi mást nem látni, csak törmeléket. A városi idegenforgalmi hivatalban pedig elmondták, hogy 1990-ben, egy évvel a háború kitörése előtt Dubrovnikban 10 ezer 923 szállodai ágy volt, most ellenben csak 6252. A város kulturális öröksége szintén sok kárt szenvedett, de az UNESCO, a Soros-alapítvány, és az 1992ben amerikai utazási irodák által, valamint magánadományokból létrehozott Rebuild Dubrovnik Fund (Dubrovniki Újjáépítési Pénzalap) adományainak jóvoltából eredeti állapotban hozzák helyre a műemléképületeket. Kimentették... • Thredbo (MTI) Ausztráliában a mentőalakulatoknak sikerült a felszínre hozni egy férfit, aki közel három napja, vagyis azóta feküdt a romok alatt, hogy a thredbói síközpontot egy földcsuszamlás maga alá temette. A mentők 11 órán át a legnagyobb óvatossággal, csupasz kézzel dolgoztak a kiásásán, nehogy a romok megbillenjenek, és végleg maguk alá temessék a férfit. Egy ökölnyi lyukon át tartották vele a kapcsolatot: meleg levegőt fúvattak be az üregbe, különféle vitaminokkal és ásványi sókkal feldúsított tápláló folyadékot juttattak be hozzá. A párhuzamosan több ponton is folyó mentés során egyébként újabb három holttestet találtak, (gy a katasztrófa halálos áldozatainak száma hatra emelkedett. G Meghívás a szegedi polgármesternek „Madonna" könnyei A szoba falát vastagon borítja a penész. (Fotó: Miskolczi Róbert) Folytatódik annak a szegedi családnak a kálváriája, amelynek törtenetéről már írtunk: Rókusi körúti panellakásuk szobái feketéllenek a penésztől, s otthonukat egészségtelennek nyilvánította az ANTSZ ám egyelőre senki sincs, aki segítene a végsőkig elkeseredett szülőkön, s a két gyereken. Az asszony azonban nem adja föl a küzdelmet... Lapunkban nem először frunk egy szegedi család szomorú sorsáról: emberinek alig nevezhető életkörülményeik bemutatása után most annak jártunk utána, hogy több hónapos kitartó küzdelem után sikerült-e valamit javítaniuk a helyzetükön. Történetünk szereplői még 1991-ben vásárolták meg a szegedi önkormányzattól Rókusi körúti, harmadik emeleti lakásukat, amelynek „rejtett hibái" csak a fölújftás után kerültek napvilágra. Nagyobb esők idején a szobákba (de még az előszobába is!) becsorgott a víz, s az utcára néző falak rossz szigetelése miatt hamarosan vastag, fekete penész borította el a tapétát. A kisebbik gyerek a rossz levegőjű lakásban betegedett meg: asztmáját csak hosszadalmas és gondos orvosi kezeléssel sikerült meggyógyítani. A lakók utóbb már hiába tiltakoztak, minden fórumon elutasították óket, mondván: tudniuk kellett (volna), mit vásárolnak. Az asszony viszont elhatározta, hogy addig nem tágít, amíg nem szerez segítséget: a mai napig úgy érzi, becsapták őket, hiszen úgy vették meg a lakást, hogy a ház rossz szigetelésének következményeit nem láthatták előre. A családanya minden követ megmozgatott: írt a Népjóléti Minisztériumnak, a kisgazda pártnak, a polgármesteri hivatalnak. A minisztérium főosztályvezetője levelében csak sajnálkozását tudta kifejezni, s az ügyet visszautalta a helyi önkormányzathoz. A kisgazdák sem érezték magukénak a problémát. A szegedi polgármesteri hivatal illetékes irodájától kijöttek ugyan, de a rövid helyszíni szemle után csak tanácstalan hümmögés volt a válasz. Egyedül a lakók közös képviselője csillantott föl egy kis reménysugarat: föl kellene újítani a tetőt, s szigetelni a végfalat - akkor megszűnne a beázás, eltűnne a penész. Csakhogy közben kiderült, hogy a költségek igen tetemesek: az egyedül üdvözítő, de meglehetősen drága német technológia több mint félmillió forintot emésztene föl. S ehhez még a lakógyűlésnek is lesz egykét szava... A végsőkig elkeseredett családanya így beszélt: „Meghívnám a polgármester urat egy délelőttre: becsuknék ajtót-ablakot, aztán megkérdezném tőle, hogy ebben a dohos, nehéz levegőben hogy érzi magát. Mert a mi egészségünknek lassanként vége... A nagylányom szobájának falán sírnak a Madonna-plakátok, olyan nedves a fal; az ágynemű megpenészedett. De addig nem nyugszom, amíg az önkormányzat nem segít: hiszen ők adták el nekünk ezt a rosszul megépített lakást - most vállalják érte a felelősséget...!" A Rókusi körúti család kálváriája tehát még korántsem ért véget: a folytatásról a továbbiakban is beszámolunk olvasóinknak. Ny. P. • Rendezvényház, a túlélő? Az élethez tökeiniekció kell Haldoklik a Rendezvényház - összegeztük a minap a megyei közgyűlésen hallottakat. Mert az 1989-es születése óta tizenegyszer átszervezett, ma közhasznú társaságként létező intézmény hiába lehetne konferenciaközpont vagy pedagógiai centrum, mégis halálán van. A Rendezvényház gazdája, a megyei önkormányzat eddig őrizte az épület jelentette vagyont, lehetőségeihez képest sanszot adott a szakembereknek, mondván: „Boldoguljatok!" Ám most úgy tűnik, a méltóságteljes épület tőkeinjekció nélkül maga alá temet mindent és minden érintettet. Az újszegedi Középfasor elejét uraló, sárgaszínű épületegyüttesnek nehéz volt megtanulni a nevét, mert fennállása óta szinte minden évben átszervezték. A tanácsi továbbképzőnek álmodott, majd művelődési központtá, pedagógiai intézetté duzzasztott épület legutóbb a Csongrád megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézetének adott helyet. Ez az intézménymamut kihalásra ítéltetett: a Rendezvényház majd másfél éve közhasznú társaságként próbál megélni a piacon. E kht. bevételként tavaly háromszor annyit produkált, mint amennyi költségvetési támogatást a közhasznú feladatok ellátására kapott - tudtuk meg dr. Farkas Katalin ügyvezető igazgatótól. De ez az erőfeszítés is kevés, nehéz az önkormányzati és a társasági törvénynek egyaránt megfelelni. A rendszerváltás viharait túlélő, közcélokat szolgáló épületet adottságai konferenciaközponttá emelhetnék. Hiszen a 220 fős nagyterem mellett 16 szemináriumi szoba található, a konyha legalább 300 adagos, továbbá 700 méteres körzetben - a közeli szállodák közreműködésével — ezer személy találhat magának szállást. Ám ezt a piaci szempontból is-egyedi pozíció csak ritkán kamatoztatható, mert kevés a „nagyrendezvény". Hiába visszatérő vendég itt néhány orvoskonferencia közönsége, hiába az önerős női vállalkozók vagy a természetgyógyászok rangos összejövetele, ha a város nem veszi tudomásul, hogy Újszegeden Csipkerózsika-álmát alussza egy konferenciaközpont. így a Rendezvényház jórészt irodák bérbeadásából, a nagytermi háromdimenzós moziból és más, hasonló jellegű bevételekből vegetál. A házban létező tanárképző központtal is az a fő „baj", hogy - bár (Újszegeden létezik - a megyei önkormányzaté. Az itteni két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely hasonló jogosítványokkal rendelkezik, mint a megyei önkormányzat - például az oktatás területén. S bár megszületett a megyei közoktatás-fejlesztés terve, de a három főszereplő által közösen elfogadott dokumentum ellenére Szeged kijelentette: a szakmai- és szakszolgáltatást a város külön kívánja ellátni, a Humán Szolgáltató Központ által korábban már bekebelezett Pedagógiai Segítő Központban (PSK). így a megyében a többség számára a Rendezvényház nyújtja e tanároknak szóló szolgáltatást, a szegedi iskoláknak pedig a PSK. Ez csak azért „baj" - hallottuk szakmai körökben - mert sok a párhuzamosság, s közpénzt emésztve versenyzik két (köz)intézmény. Miközben adott a kultúrának megmentett Rendezvényház épülete, melynek működtetése drága, ezért gondok forrása, holott a térséget kiszolgáló, virágzó pedagógiai centrum lehetne. Most haldoklik a Rendezvényház. Az ok: az alultőkésítés. Azaz a megyei önkormányzat mint (tőke)szegény gazda a törvényben megszabott minimális törzstőkével alakította mamutintézményét kht-vá. Az azóta eltelt másfél év igazolta: a szellemi tőke sok mindent kompenzál, de nem a működéshez szükséges pénzmagot. Újsiúsil Ilona Igyekeznek, hogy maradjon virágos a kedvük. (Fotó: Miskolczi Róbertf