Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1997. AUG. 4. kommentár Hatamit megerősítették Kettős védelem J tkrajnai a NATO és az Európai Unió szervezeteibe EJ ígéri a belga miniszterelnök, és ez, ismerve az elmúlt hónapok NA TO-csatlakozási történéseit, nem kis meglepetés. Egyrészt, Ukrajna a közelében sem volt azoknak az államoknak, amelyek lemaradtak az első körről, sőt, Európa legnagyobb országa éppen mint fenyegető tényező szerepelt a román felvétel megfontolásakor (a román-ukrán ellentét Bukovina és Besszarábia miatt van). Másrészt a felvétel költségei sem csekélyek; nem véletlenül jelent meg a román kampány kellős közepén ezzel a címmel cikk a The Washington Postban: „Mi közünk nekünk Romániához?" Az amerikai közvéleménnyel nem könnyű elfogadtatni, hogy ismeretlen, távoli országok hadseregét amerikai pénzből alakítsák át. Mi tehát az, ami mindezek ellenére olyan csábító a nyugat-európai politikusok szemében Ukrajna beléptetésére? A magyarázat az, ami miatt a német politikusok olyan nagy sikernek könyvelték el az első fordulót: Németországnak soha a történelem folyamán nem volt minden szomszédja egyben szövetségese is. Ha pedig a lengyel-cseh-magyar , függöny" elé még Ukrajna is bekerül, a védettség kettős lesz. Ez a magyarázata annak is, amiért Párizs annyira erőltette a román felvételt: Franciaország déli része délkelet felől „védtelen", s a több szövetséges elvét kellett volna erősítenie a román és szlovén felvételnek. A

jövő tehát nem kétséges. Kiev kell a NATO hátországának. És Ukrajna (valamint Románia) felvétele magyar szempontból is értékes volna, hiszen akárcsak Németországnak, Magyarországnak sem voltak még soha többségben az oldalán álló szomszédai... Ukrajna NATO-tag lesz • Kijev (MTI) Ukrajna a NATO tagjává válik, ha nem ma, akkor holnap - nyilatkozta Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök a Zerkalo Nyegyelji cimú ukrán hetilapnak adott interjújában. Dehaene, aki a hét elején első ízben tett kétnapos hivatalos látogatást Ukrajnában, egy kérdésre válaszolva elmondta: nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy az észak-atlanti szövetség alapvetően gazdasági indokok miatt tolja keletebbre halárait. A belga kormányfő szerint a NATO nem azért választotta ki a csatlakozók első körében Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot, mert az elmúlt években éppen ebbe a három országba áramlott a legnagyobb mennyiségű nyugat-európai és amerikai tőke, melyet meg kell védeni. Dehaene meggyőződése szerint egyáltalán nem erről van szó. A NATO egy biztonsági szervezet, amely az össz-európai, s benne a közép-európai biztonság alapvető eleme. A belga politikus úgy látja, hogy Ukrajnában az európai biztonság építésének minden előfeltétele megvan, tehát ennek az államnak is részt kell vennie a folyamatban. A brüsszeli miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy ha Ukrajna - mint európai hivatással bíró állam - végrehajtja az európai állammá váláshoz szükséges sok átalakítást, akkor az Európai Unió sem fog kifogást emelni Ukrajna tagsága ellen. Ukrajna EUtaggá válásának szintén adott minden előfeltétele. Az EUcsatlakozáshoz szükséges változások végigviteléhez azonban - tette hozzá Dehaene - nagyon sok időre van szüksége Ukrajnának. A belga miniszterelnök ennek kapcsán egyebek között utalt arra, hogy Ukrajnában le kell győzni az EU-csatlakozást elhárító belső ellenzéket. Nem közösködnek • Belgrád (MTI) A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) vezetői szombati szabadkai tárgyalásaikon nem tudtak megegyezésre jutni a szeptember 21-ére kiírt szerbiai parlamenti választásokon való közös fellépésről, s így a két párt minden bizonnyal külön indít majd jelölteket. A VMSZ azzal magyarázta a tárgyalások kudarcát, hogy a Páll Sándor vezette VMDK-küldöttség a közös fellépésért cserébe ki kívánta sajátítani az összes olyan képviselői helyet, amelyet az együttműködés eredményezett volna. „ A VMSZ már több mint egy hete olyan együttműködési feltételeket és képviselő megosztási arányokat kínált, amelyek több képvsiselőt jutattak volna a VMDK-nak, mint amennyit a párt tavalyi választási eredményei, illetve a párt jelenlegi valós támogatottsága alapján remélhetne. A VMSZ ajánlata legalább két, jó esetben három parlamenti képviselői helyet szavatolt volna a VMDKnak" - áll a nyilatkozatban, amely szerint a VMDK nem volt hajlandó lemondani a 60-40 százalékos megosztásról, ami kilenc képviselő bejutása esetén 5-4-es megosztást jelentene. Irán vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah (képünkön középen) vasárnap megerősítette hivatalában Mohammad Hatamit, Irán újonnan megválasztott elnökét. A vallási vezető jóváhagyását követően Hatami hétfőn teszi le a hivatali esküt. (MTI Telefotó) • Jeruzsálem/Gáza (MTI) Az izraeli hatóságok szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a szerdai jeruzsálemi robbantásokhoz hasonló esetleges újabb merényletek elkerülése érdekében. Egy rendőrségi szóvivő szombati közlése szerint a városokban, illetve Ciszjordánia és a Gáza-övezet határán fokozták az ellenőrzéseket, a sok ember által látogatott helyeken a rendőrségi jelenlét erőteljesebbá vált, mint korábban. EU-bövítés • Brüsszel (MTI) Jacques Santer európai bizottsági elnök arra készül, hogy az EU decemberi csúcstalálkozóján megpróbálja rávenni a Tizenötök első számú vezetőit: amikor tagfelvételi tárgyalást kezdeményeznek néhány tagságra váró társult országgal, világosan kötelezzék el magukat az EU intézményi reformoknak még a tényleges bővítés megtörténte előtti véghezvitele mellett. Santer a brüsszeli kiadású European Voice legfrissebb számában beszélt erről. A legutóbbi kormánykonferenciát lezáró júniusi EU-csúcs felemás döntést hozott az intézményi reformok kapcsán. Az Európai Bizottság összetétele és a tagországonkat megillető szavazati súlyok tekintetében a jelenlegi status quo fenntartását helyezték kilátásba az első újabb tagfelvételig. Utána, mindaddig, amíg az EU teljes taglétszáma nem haladja meg a húszat, a két bizottsági taggal rendelkező öt nagy tagállam lemondana egyik biztosáról az újonnan csatlakozók javára. Ha húsznál is több lesz a tagok száma, akkor újabb kormányértekezletnek kell döntenie a nyitott intézményi kérdésekről. Santer szerint mindez nem járható. „Már most is elég nehezen tudunk dolgozni. Elengedhetetlen, hogy olyan intézményrendszerünk legyen a bővítésre, amely hatékonyan, demokratikusan és átlátható módon működik" - szögezte le az European Voice-nak nyilatkozva. Izraeli óvatosság A radikális iszlám irányzaté Hamász palesztin szervezet egy röplapon ultimátumot intézett Izraelhez: eszerint az ottani hatóságoknak közép-európai idő szerint vasárnap este nyolcig szabadon kell bocsátaniok valamennyi palesztin foglyot. Hogy mi történik akkor, ha a követelés nem teljesül, arról nem szól a röplap, amely azonban a rendőrség véleménye szerint hamisítvány is lehet. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyébként cáfolta vasárnap a minisztertanács ülésén Jasszer Arafat palesztin vezető előző napi nyilatkozatát, amely szerint Izrael nem a terrorizmus, hanem a palesztin nép ellen visel hadat. Az izraeli miniszterelnök szavai szerint Arafaton múlik az izraeli-palesztin megállapodás jövője, azon, hogy hajlandó lesz-e keményen szembeszegülni a palesztin terrorizmussal. Dzsibril Radzsúb ezredes, a palesztin biztonsági erők parancsnoka az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Palesztin Hatóságnak érdekében áll leszámolni a terrorizmus minden megnyilvánulásával, és meg is tesz ezért minden tőle telhetőt, de nem hajlandó elfogadni izraeli ultimátumokat. Összeesküvők terve • New York (MTI) Egy amerikai lapjelentés szerint a New York-i rendőrség néhány órával a tervezett robbantásaik előtt csapott le három közel-keleti eredetű merénylőre: az összeesküvők elképzelése szerint az általuk készített csőbombáknak pénteken, a csúcsforgalom óráiban kellett volna felrobbanniuk a metropolis metróhálózatának különféle pontjain. A Reuter hírügynökség közelebbről meg nem nevezett hatósági forrásra hivatkozva olyan értesülést közölt vasárnap, hogy a gyanúsítottak a letartóztatásukat megelőző órákban többször is felhívták New York-i üzlethelyiségek telefonjain a Hamász palesztin terrorszervezet tagjait. Kurd vérengzés • Diyarbakir (MTI) Kurd felkelők péntek éjjel rajtaütöttek egy lakodalmas házon, és a násznép közül három embert megöltek, húszat pedig megsebesítettek. A mészárlás nem sokkal az után történt, hogy a diyarbakiri prefektúra bejelentése szerint török katonák és kurd fegyveresek közötti összecsapásokban 31 felkelő és két kormánykatona vesztette életét Törökország délkeleti részén. Pokolgép a vasúton • Algír (MTI) Házi készítésű pokolgép robbantotta fel szombaton az Algírból Oránba tartó személyvonatot. Az utasok közül sokan megsebesültek, de pontos számuk nem ismeretes. Haláleset a jelentések szerint nem volt. A robbanás Algírtól 50 kilométerre délre, Muzajánál történt, s következtében a vonat kisiklott. Hatúrincidons • Belgrád (MTI) Halálos áldozatokat követelő incidens történt augusztus elsején este a jugoszláv-albán határon. A jugoszláv határőrség közleménye szerint a katonák este tlz órakor észrevették, hogy egy csoport a jugoszláv oldalról, egy másik pedig az albán oldalról közejedik a határ felé. A határőrök megállásra szólították fel a határsértőket, akik ahelyett, hogy elege.t tettek volna a parancsnak, rálőttek a járőrre. A jugoszláv katonák viszonozták a tüzet, s a lövöldözésben életét vesztette két koszovói albán, míg egy harmadik megsebesült. A sebesült albán közlése szerint a csoport azért akart átkelni Albániába, hogy átvegye az ott várakozó albánoktól az árut, s kifizesse annak ellenértékét, 7700 német márkát. Lövöldözés Prágában • Prága (MTI) Egy prágai belvárosi szállodánál kirobbant lövöldözésben szombaton megsebesült három ember. Az eset a Vencel téren, a Jalta szálloda előtt történt. A sebesülteket kórházba szállították. Feltételezések szerint a három férfi a csecsen alvilághoz tartozik és a lövöldözés két csecsen banda leszámolásának következménye volt.