Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. AUG. 29. • Euró 1, Euró 2 Vége a füstölgő kipufogóknak Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona A tudósok szerint kell az euró • Bonn (MTI) Több mint félszáz né­met gazdaságkutató professzor közös nyilat­kozatban szorgalmazta az Európai Unión belüli közös valuta, az euró határidőre történő beve­zetését. Az eddig 58 professzor által aláírt tízpontos állás­foglalásban a kutatók leszö­gezik, hogy semmiféle ésszerű ok nem indokolja az euró 1999-re tervezett beve­zetésének halasztását. A ma­ástrichti szerződésben lefek­tetett követelmények hatásá­ra jelentősen javult az EU­tagállamok többségének pénzügyi helyzete. így szinte mindegyik tagállam megfe­lel az inflációval kapcsolat­ban támasztott feltételnek és a hosszú távú kamatok még soha nem voltak olyan ala­csonyak, mint az elmúlt hó­napokban. A három százalé­kos költségvetési hiányt megszabó feltételt nem kell mereven értelmezni és nem szabad hagyni, hogy egy egyébként stabil pénzügyek­kel rendelkező ország eset­leg 3,2 százalékos deficit miatt legyen kénytelen tá­volmaradni a valutauniótól. Az aláírók egy csoportja elismerte, hogy a gazdaság­kutatók nem egységesek az euró megítélésében és to­vábbra sem csekély azoknak a tábora, akik szerint a közös pénz bevezetését feltétlen el kellene halasztani. A nyilat­kozatot aláíró professzorok meggyőződése szerint azon­ban az átváltási mechaniz­musok megszűnése ösztönzi a gazdaság növekedését és munkahelyteremtéshez ve­zet. Esély az agrár­szektornak • Róma (MTI) Az Európai Unió kibőví­tése aközép-európai orszá­gokkal előnyösnek ígérke­zik az olasz mezőgazdaság­nak és élelmiszeriparnak ­áll abban a jelentésben, amelyet az Olasz Agrárgaz­dasági Intézet (INEA) ké­szített a bővítés várható ki­hatásairól. A jelentés szerint a bővítés sokkal inkább „esély", mint „fenyegetés" az olasz agrárszektor szá­mára. Az olasz hírügynökség megírta, hogy Olaszország 1990-1996 között folyama­tosan növelte agrárkivitelét a csatlakozni kívánó közép­és kelet-európai országokba, melyek addig nettó ex­portőrnek számítottak vele szemben. Mára az olasz ag­rárkereskedelmi mérleg csak enyhe passzívumot mutat. Az EU-hoz csatlakozni készülő országokból szár­mazó olasz agrárimport 70 százalékát Magyarország és Lengyelország adja: első­sorban húst és élőállatot, va­lamint faanyagot szállíta­nak. Olaszország főleg friss gyümölcsöt, rizst, száraz­tésztát és süteményt expor­tál Szlovéniába (28 száza­lék), Lengyelországba (20 százalék) és Csehországba (19 százalék). Rómában arra számíta­nak, hogy az EU keleti kibővítése középtávon a csatlakozók keresletének növekedésével jár majd, és Olaszországnak további előnye származik ebből. Európa kapujában: belépés csak tiszta kipufogóval! (Fotó: Miskolczi Róbert) Az Európai Unióhoz való csatlakozás érzéke­nyen érinti a teherfuva­rozókat, hiszen - a nem­rég megszületett rende­leteknek köszönhetően ­az újonnan üzembe he­lyezett jármüveknek Magyarországon már most is meg kell felelnie az úgynevezett Euró 1 szabványnak. Szigorúan veszik Nyugat­Európában a környezetvé­delmet, s ennek megfelelően szabályozzák a teherautók károsanyag- és zaj kibocsá­tását. Jelenleg két szabvány létezik, az Euró 1 és az Euró 2, utóbbi a szigorúbb. Az Euró 2-es kocsik kipufogójá­ból már nem jöhet ki korom, a többszáz lóerős motorok pedig annyira le vannak csendesítve, hogy egy élte­sebb Lada személygépkocsi képes túlharsogni őket. Az Euró 1 szabványt Ma­gyarország 1997. január 1­től alkalmazza, belföldi for­galomban már csak olyan járművet lehet forgalomba helyezni, ami ennek megfe­lel - természetesen ez a megkötés vonatkozik a nem­zetközi forgalomra is. Az el­múlt évek alatt a fuvarozók­nál a járművek cseréje elhú­zódott, ezért úgy lépett élet­be a rendelkezés, hogy ha valaki már rendelkezett egy járművel, ami esetleg 8 év­nél öregebb és nem tudja az Euró l-es normákat, akkor még két évig, tehát 1998. december 31-ig üzemeltet­heti azt. Utána viszont nincs pardon, nemzetközi forga­lomban csak akkor vehet részt a teherautó, ha 8 évnél fiatalabb és tudja az Euró 1­et. A gyorsított tempójú csat­lakozásnak köszönhetően 1998. január 1-től már jön az Euró 2 előírás, ami azt je­lenti, hogy az új járművek­nek Euró 2-esnek kell len­niük, a használt járművek­nek pedig minimum Euró 1­esnek. Kérdéses, hogy mi lesz a már közlekedő 1FA­kkal, Roburokkal, melyek nem felelnek meg ennek a követelménynek. Türelmi időszak vonatkozik rájuk, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk tervezett időpontjára már csak Euró l-es járművek közlekedhet­nek az országban. A kor­szerűtlen teherautók egy ré­sze átalakítható nem csekély beruházás árán, azonban többségüket menthetetlenül le kell selejtezni majd. Hogy egy gépjármű mely kategóriába tartozik, azt az utcai járókelő is megállapít­hatja, ugyanis a kamionok orrán kerek táblák hirdetik ezt. Két betűjelzés létezik, az „L" és az „S", az előbbi légszennyezésre, az utóbbi pedig a zajra utal. Ha sárga a tábla, akkor Euró l-es a kocsi, míg a zöld szín az Eu­ró 2-es normát jelképezi. Nyugat-Európában jelen­leg is csak Euró l-es kami­onnal szabad közlekedni, ám ha valakinek Euró 2-es járműve van, akkor kedvez­mények vonatkoznak rá, így bizonyos tilalmi időszakok­ban, például éjszaka is köz­lekedhet. T. V. • A postás itt kétszer csenget Jobb, mint a nyugati • Munkatársunktól Attól függ, honnan nézzük. A minősítő ítélet kimondása előtt ajánlott viszonyítani - még a mindenki által ismert szolgáltató cégek, így a Magyar Posta teljesítmé­nyének értékelését me­gelőzően is. Mert a Ma­gyar Posta készül az Eu­rópai Unióba. Már a startpisztoly eldördülése előtt látható: jó formá­ban indul versenyezni ­tudtuk meg Gyimesiné dr. Etsedy Saroltától, a Magyar Posta Rt. Szege­di Igazgatóságának igazgatójától. Az integráció valamely formájában érintett 41 ország postái 1993-ban hozták létre a Post Europe szervezetet, melynek egyik feladata a jogharmonizáció készítésé­hez a tagorszgáok postái ál­lásfoglalásának kialakítása, közvetítése. Ám nem létezik az Európai Közösség postái­ra vonatkozó, a szolgáltatá­sokat szabályozó, kötelező direktíva. Megszületett vi­szont 1995 júliusában az, egyelőre nem kötelező ér­vényű ajánlás, melyhez az egyes országok postái és postaigazgatóságai iga­zod(hat)nak. Mit jelent az egyetemes postai szolgáltatás? E kér­désre is választ ad az említett ajánlás. Azaz: minőségi szín­vonalon, meghatározott szol­gáltatási területen, elérhető áron, mindenki számára hoz­záférhető módon, diszkrimi­náció mentesen biztosítani kell a postai szolgáltatásokat. E dokumentum vezeti be a fenntartott szolgáltatások kö­rét, amit mi régebben mono­pol szolgáltatásoknak nevez­tünk. Azaz biztosítottak azok a területek, melyeket csakis az egyetemes szolgáltatást biztosító posta láthat el az ország egész területén. Az ajánlás kimondja: az egyete­mes szolgáltatást biztosítani kell valamennyi országban. Az EU-tagországok és a magyar gyakorlat között nincs eltérés abból a szem­pontból, hogy nálunk is meg­szakadt a közvetlen költség­vetési kapcsolat a posta és az állam között, a távközlési- és a klasszikus postai szolgálta­tás különvált. így a szabályo­zás, a tulajdonosi- és az üze­meltetési funkciók szétváltak - Magyarországon is. Azo­nosság, hogy a szolgáltatá­sok széles körét látja el a magyar posta is, jelentós há­lózattal rendelkezik. Az EU­tagokat és Magyarországot összevetve az egy postára jutó kiszolgált négyzetkilo­métert tekintve hazánk a 8., tehát a középmezőnybe tar­tozik. De ennél is jobb (6.) a helyezése, ha a postahivata­lok által kiszolgált lakosság számát vizsgáljuk. Mindez azzal is összefügg, hogy Ma­gyarországon az 1992-ben elfogadott Postatörvény vi­lágviszonylatban is korszerű, megfelel az európai normák­nak. Az EU Bizottság is fon­tosnak tartja a postai szol­gáltatások minőségi köve­telményének meghatározá­sát. Folyamatosan vizsgálják a küldeményeknek háztól há­zig való útjának körülmé­nyeit, az átfutási időt, s Ma­gyarország általában megfe­lel ezen elvárásoknak. Az ajánlásoknak megfelelően a próbaküldemények vizsgála­tát külső szakértőknek kell végezniük, de a szegedi igazgatóságon bevett gya­korlat az ilyen belső minősé­gi tréning. Legálisnak számít a gyorspostai szolgáltatás terü­letén Magyarországon kiala­kuló verseny. Ám a súly- és díjhatárhoz kötött, csakis a posta számára fenntartott szolgáltatások területén időnként megjelennek az il­legális tüsténkedők. Néhány lépés megtétele még a Magyar Posta Rt.-re vár, hogy megfeleljen az eu­rópai normáknak. Igy példá­ul az uniós csatlakozásig ha­zánkban is általánossá kell tenni a 2 kilogramos külde­mény és a 10 kilós csomag házhoz szállítását. Ellenben lépéselőnyként kell elköny­velni, hogy a magyar posta a heti öt kézbesítéssel már most az európai gyakorlatot követi, sőt: ahol hírlapot kü­lön is kézbesíti, ott a „pos­tás" naponta kétszer csen­get. A postai szolgáltatás egy­séges normatíváit 2003-ig kell kidolgozni. De az integ­rációra való felkészülés a posta legfölsó vezetése szá­mára már ma napi probléma, jelentős technikai, technoló­giai fejlesztéseket, gondolko­dásmód változást igénylő feladat, hiszen köztudott: az egységes piacon kiélezettebb a verseny. Bővítés = súlyos nehézségek • London (MTI) Nagy-Britannia és Fran­ciaország egyetért abban, hogy az európai integráció bővítése történelmi küldetés­sel felérő szükségszerűség, de abban is, hogy e cél eléré­séig „rendkívül súlyos prob­lémákkal" kell még megküz­deni. London támogatja azt a párizsi ötletet, miszerint az Unióba törekvő valamennyi ország részére tartsanak „eu­rópai szintű értekezletet". Három jelentős gondot kell megoldani a tagjelöltek fel­vételéig.'A legfontosabb a je­lentkezők gazdaságának olyan mértékű fejlesztése, hogy a majdani új tagok „előnyként, és ne lórúgásként éljék meg" az EU-csatlako­zást. Nem kevésbé lényeges, hogy a jelenlegi tagok is vég­rehajtsák a bővítés előtt elen­gedhetetlen reformokat, min­denekelőtt a közös mezőgaz­dasági politikában és a struk­turális alapokban. A brit kül­ügyminiszter kijelentette: „a bővítést úgy akarjuk véghez­vinni, hogy ne jáijon az uniós költségvetés felduzzasztásá­val, így a jelenlegi költségve­tésen belül kell módosításo­kat végrehajtani". Külügyminisztériumban az Integrációs Államtitkár­ságot - az akkor már az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban működött EÜH egyidejű megszünte­tésével -, amely elvégzi a csatlakozással összefüggő tárcaközi koordinációt, va­lamint ellátja a kormány és az Európai Integrációs Ka­binet által meghatározott feladatokat. Az Integrációs Államtitkárság vezetője el­látja az EITB elnöki tisztét és képviseli Magyarorszá­got a Társulási Bizottság­ban. Az Integrációs Ál­lamtitkárság tehát a csatla­kozási felkészülés minisz­tériumok közötti csúcsszer­ve, ezen folyamat nemzeti koordinátora. A joghar­monizáció koordinálásá­nak fó felelőse az Igazság­ügyi Minisztérium. Az EITB feladata az Európai Megállapodás végrehajtá­sával, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra való felkészüléssel össze­függő kormányzati dönté­sek előkészítésének, a tár­cák integrációs tevékeny­ségének összehangolása, továbbá az Európai Unió PHARE programjával kapcsolatos szakmai kér­dések megvitatása. Az EITB mai munka­csoportjainak rendszere az EU-kérdőív kitöltésére létrehozott munkarenden alapul. A teljes közösségi joganyagot területi bon­tásban átfogó 27 munka­csoportban a kormányzati és országos hatáskörű szervek, valamint a szak­mai érdekképviseletek vesznek részt. A munka­csoportok tevékenységé­nek összehangolásáért az Integrációs Államtiktárság vezetője - mint az EITB elnöke - felel. Megemlí­tendő az előzőeken túl, hogy az 1994-ben megala­kult Országgyűlés euró­pai integrációs állandó bizottságot hozott létre. E bizottság véleményezi a jogharmonizációs tör­vényjavaslatokat, illetőleg a jogharmonizációs in­doklással beterjesztett előterjesztéseket, továbbá folyamatosan vizsgálja a Kormány integrációs poli­tikáját és tevékenységét. Emellett az Európai Meg­állapodás közös szervezeti rendszerébe tartozó Tár­sulási Parlamenti Bizott­ságban ellátja Magyaror­szág képviseletét. Az Európai Megállapo­dás állandó közös szerve­zetet hozott létre, amely­nek testületei a Társulási Tanács - miniszteri szintű fórum, ahol a külügymi­niszter képviseli a Magyar Köztársaságot -, a Társu­lási Bizottság - itt a Kor­mány képviselői vesznek részt -, illetőleg a Társu­lási Parlamenti Bizottság - a Magyar Országgyűlés és az Európai Parlament tagjainak közös szerve. Míg a társulási Tanács és a Társulási Parlamenti Bi­zottság alapvetően politi­kai jellegű fórumok, a Tár­sulási Bizottság szakmai alapon szervezett közös in­tézmény. A Társulási Bi­zottság számos albizottsá­got hozott létre, közöttük helyet kapott a jogharmo­nizáció folyamatának vég­rehajtásával kapcsolatos albizottság is. A magyar kormányzat, felismerve az európai integrációs törek­vések megvalósításával kapcsolatos összetett és bonyolult feladatokat, alapvetően koordinációs ­összehangoló - jellegű, in­terminiszteriális munkán alapuló szervezetrendszert alakított ki az ország euró­pai integrációjának lebo­nyolítására. 1992 januárja óta, amikor a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztériumán belül létre­jött az Európai Ügyek Hi­vatala, az integráció és ezen belül a jogharmonizá­ciós intézményrendszer többször is megváltozott. 1994 második felében a Kormány a külügyminisz­ter vezetésével létrehozta az Európai Integrációs Tárcaközi Bizotságot (EITB). 1996 februárjában a mi­niszterelnök vezetésével a Kormány Európai Integ­rációs Kabinetet hozott létre, amelynek feladata az integrációval összefüggő döntések előkészítésének irányítása és végrehajtásuk koordinálása. A kabinet munkáját egy szakértői testület - Integrációs Stratégiai Munkacsoport - segíti neves szakértők részvételével. Az Európai Unióval folytatott legfon­tosabb tárgyalásokra, így a Társulási Tanács és a Tár­sulási Bizottság üléseire szóló irányelveket a Kor­mány hagyja jóvá. 1996 májusában alakí­totta meg a Kormány a

Next

/
Oldalképek
Tartalom