Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

A felfedezett közép A

Z érzékenyebb olvasó figyelmét nem kerülhette el, hogy a NATO-hoz első körben csatlakozhatok az úgynevezett közép-európai országok. Az uniós csatlakozási tárgyalások újabb fordulóját szintén a három közép-európai országgal kezdik - egy mediterráni (Ciprus) és egy balti (Észtország) állam társaságában. E szemléletváltás a '90-es évekre tehető. Az akkori uniós hivatalos orgánumok igazolják: határozottan különbséget tettek a visegrádi hármak-négyek és a többi keleti és dél-keleti (balkáni) régió között. Ennek ellenére a hazai, főleg a fővárosi sajtó, amely egyébként oly érzékeny a „nyugati útmutatásokra", továbbra is közép-kelet, vagy az ennél is szerencsétlenebb kelet-közép-európai országok, illetve régió terminusokat használja, mikor a Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország felsorolást kívánja kerülni. A nyugatiak tudatában a 80-as évek elejétől olyan jelentős disszidens írók erőfeszítéseinek köszönhetően, mint Milos, Kundéra, Konrád, elhintetett a közép-európai identitásról szóló tudás. Az a másság, amit kontinensünkön Kelet- és Dél-Kelet-Európával szemben a közép-európaiság képvisel(t). Az írók célja egyértelmű: jelezni, hogy a szovjet tömbön belül van néhány ország, melynek történelmi, kulturális kötődései nem illeszkednek sem a keleti, sem a dél-keleti régiók tradícióiba. Azaz az akkori úgynevezett Kelet-Európa sem hagyományaiban, sem életvilágában nem homogén tömb. Ezt az írók által képviselet közép-európaiságot, melyet ők földrajzilag nagyjából a volt Monrachia országaira vonatkoztattak, a '90-es évek elejétől létező rangos folyóirat, az Európai Utas őrzi Ha csakis ezeket az előzményeket nézzük, s nem emlékezünk meg a Himly francia geográfus múlt századi Közép-Európa monográfiájától kezdve a napjainkig megjelenő francia, angolszász, német és olasz munkákról, akkor is értetlenkedve kell megállapítanunk: ismét mások fedezték föl számunkra Közép-Európát. Az elveszett, elfelejtett Közép-Európa: búvópatak a régiók Európájában. Sajátos identitásunk, értékterhelt kulturális és történelmi másságunk kifejezője. Ez az, ami összeköt nyugattal és kelettel egyaránt. Ez a szintézisrégió. Ez a másság, a közép-európaiság, vagyis a másik, a nemzeti mellett kialakult azonosságtudatunk nem bezárkózást vagy elkülönülést jelent a tőlünk keletebbre vagy délebbre élőkkel szemben. Inkább a sokszínű Európa egyik színfoltját képviselte és jeleníti meg a jövőben is. E jelentős és jelentéshordozó másságot mint tényt ismerték el és nyomatékosították Madridban és Brüsszelben is. M

ert Közép-Európa nem csupán földrajzi fogalom. Hanem az európai civilizáció értékes, szintézisteremtő régiója, amelyhez való tartozásunkat tudatosan, büszkén vállalhatjuk, mint ahogy ezt a skandináv vagy a mediterrán régiókban élők is teszik. Aki ismeri a közép-európai három-négy ország múltját és jelenét, jól tudja: közép sohase volt keletközép vagy közép-kelet, mindig csak közép, esetleg régimódisan: köztes. / L Aitök esélyegyenlőségéről A TV tv A 1 ."i 1 H & tT ti r w tV Mm lurópa'kapu Nagylakon (ismét és még) minden csendes... A katonanö van olyan jó útlevélkezeló, mint a katona. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól A nők esélyegyenlőségét a magyar Alkotmány deklarálja. Az ENSZ 1979-ben fogadta el a nők elleni diszkrimináció minden formájának felszámolását célzó egyezményt. Ezt Magyarország 1980ban ratifikálta. Az emberi jogok részeként deklarált esélyegyenlőség jogilag biztosított. A gyakorlat: más. A nők 8 órás munkavégzésének elfogadottsága egy 1988-as fölméréshez képest mára jelentősen csökkent, az 1994-ben megkérdezett nők és férfiak egyaránt fontosabbnak tartották az otthoni munkát. A nők munkaerőpiacra Való belépése nem tényleges választás kérdése, hanem a családi jövedelmek és alternatív jövedelemforrások függvényében változó erősségű kényszer következménye. A foglalkoztatási hierarchia alsóbb szintjein helyezkednek el a nők, keresetük még egyazon foglalkozás esetén sem éri el a férfiakét. Például a KSH 1991-es fölmérése a fizikai állományban 38, a szellemi foglalkozásúak között 58 százalékos átlagbér különbséget mutatott ki, a férfiak javára. Egyre több masculin foglalkozást hódítanak meg a nők. így például tavaly a Határőrség hivatásos állományának 4,8 százaléka: nő - derül ki a JATE egyik szociológia szakos hallgatójának dolgozatából. A hivatásos katonanők 60 százaléka 30 évnél fiatalabb, s több mint fele gyermeke(ke)t nevel. A nők több mint 50 százaléka viszonylag rövid ideje, 5 évnél nem régebben dolgozik a szervezetben. A női hivatásos állomány 47 százaléka útlevélkezelőként, szolgálati csoportvezetőként, átkelőhely ügyeletesként dolgozik. Vezetőnek a női állomány 12,5 százaléka tekinthető. A határőrséget a nők elsősorban szakfeladatnak tekintik, kevesek feladatértelmezésében szerepel ennek katonai jellege. A továbbtanulás - annak ellenére, hogy a határőrség specializálódik - belépő a „lehetőségek birodalmába". Zsúfoltság. Kamionok, várakozástól ideges utasok. Ez Nagylak, a 80-as évekig csendes, de az utóbbi időszak egyik legkevésbé európainak nevezhető országkapuja. De e zilált határátkelókép már a múlté. A mai Nagylak igazi kapu - Európára is. A felújított határátkelőhelyen a nyári csúcs végén, a határőrizetről elfogadott törvény életbelépése előtt két hónappal jártunk, hogy megtudjuk: mit gondolnak az itteniek az euroatlanti integrációról, Magyarország esetleges NATO- és Európai Uniótagságának következményeiről. Nagylak: szűrő. E határátkelőhelyen sokféle ember csorog keresztül keletről nyugat felé. Ezért nem mindegy, az ország kapujában ki és hogyan fogadja a megfáradt utazót, a kereskedőt, a fuvarozót. - A ki- és belépő oldalon is megépült a terminál, ezzel együtt megszűnt a tehergépjárművek várakozása - hallottuk Gavallér Barnabás őrnagytól, a Nagylaki Határforgalmi Kirendeltség vezetőhelyettesétől. - A 43-as út leterheltsége csökkent, a terminálok egyszerre 75-80 kamiont is fogadhatnak. Az elmúlt éveket jellemző, a török vendégmunkások szabadságolási időszakával egybeeső nagy személyforgalom idén elmaradt. Tavaly 111 millió személyt léptettek át, 35 millió gépjárművet ellenőriztek a magyar határokon. Bár csökkent a jogellenes cselekmények száma, mégis 19 ezer emberrel szemben kellett intézkedniük a határőröknek. A múlt évben 108 ország polgárai kíséreltek meg, illetve követtek el jogellenesnek számító cselekményt országhatárainkon. Tiltott határátlépés miatt 10579 főt; ember- és árucsempészésért, gépjárműlopás és egyéb bűncselekmény miatt több, mint 8 ezer személyt fogtak el. Ilyen körülmények között nem csoda, ha rácsodálkozunk, mikor a sok „katonaember" között föltűnnek a „gyengébbik nem" tagjai is. - Hogyan lesz egy nő határőr? - kérdez vissza Kovácsné Bohák Henrietta, a 24 éves, egyneruhás, jókedélyű fiatalasszony. - Egyszerűen. Nem volt más munkalehetőség - csattan a válasz. - A kereskedelmi szakközépiskola elvégzése után nem vettek föl a főiskolára. Nagylaki vagyok, ezért könnyen adódott az ötlet, elszegődöm a Határőrséghez. Nem tudtam, mit kell csinálni, de hamar kiderült, ez az elfoglaltság sem csupán férfiaknak való. Mi nők sokkal kitartóbbak vagyunk, s ha kell, határozottak is tudunk lenni. A határozottságra szükség van ezen a határszakaszon is. Bár valamivel kevesebben, de az utóbbi időben is sokan próbálkoznak a zöldhatáron átjutni a mesésnek képzelt nyugatra. Egy adat: 1991-ben 64 ország állampolgára, 6152 személy, 1994-ben 75 ország képviseletében 7 ezer határsértőről tud a statisztika. Aztán egy másik: a román-magyar határ átkelőhelyein az elmúlt esztendőben 11 millió ember, több mint 2 millió személygépkocsi, nagyjából 90 ezer autóbusz haladt át. - Az útlevélkezelést azért szerettem csinálni, mert mozgalmas, mert nagyszerű csapattal dolgozhattam együtt, mert emberekkel kellett foglalkoznom - emlékszik vissza öt éven át végzett munkájára a hadnagy(nő), aki előléptetését most megszerzett fősikolai diplomájának köszönheti. - Egy egyenruhás nő iránt nagyobb a bizalom, a beutazók kérdéseikkel inkább hozzám fordultak, mint férfi kollégáimhoz. Talán azért is, mert egy nőben feltételezik az anyai ösztönt, s a problémás esetben az utas magával hozza a gyereket, abban bízva, hogy így megesik rajta a szívem, s ellenőrzés nélkül átengedem. Pedig ez kétszer sem biztos, mert nincs kedvem rács mögött végezni! Az országos adatok szerint 1995-ben megvesztegetési ügyben 38 bírói inzézkedés született, 1996-ban 27 határőr keveredett korrupcióba. - A kívülálló nem tudja: a katonai pályán egy nőnek kétszer annyit kell bi sunyítani a, mint egy férfinak, hogy elfogadják. Pedig semmivel sem dolgozunk rosszabbul, mint a férfiak - állítja a hadnagy(nő). - Gondolom, a nők megjelenésének az is oka, hogy a fizetések nem eget rengetőek. Itt minden a beosztástól függ. De egy nő számára elfogadhatónak számít a kezdők 30-40 ezer forint bruttója. A tervek szerint idén 450nel növekszik a határőrök összlétszáma, korszerűsödnek a testület által használt technikai eszközök is. Erre várnak a „tűzvonalban dolgozók". - Dönteni kell, sokszor és jól, mert a tévedés - egy katona esetében - súlyos következményekkel járhat. Itt nincs olyan, hogy „szívem szerint...", itt parancs van, amit teljesíteni kell. S az ehhez szükséges feltételek megteremtése a felettesek feladata. Mert az átkelőn a legfontosabb személyek: az útlevélkezelők - hallottuk a fiatal katonanőtől. A határőrizetről szóló új törvény életbe lépését Nagylakon is várják, mert tisztázza a viszonyokat, mert talán javulnak a mukafeltételek. Újdonság, hogy a határőrség a rendészeti kötelezettségein túl növő bűnüldözési feladatok teljesítéséhez nyomozóhatósági jogkört kapott. Kettősség jellemzi a magyar határőrséget: míg békés időszakban - belügyi irányítás alatt - az országhatár védelme és az átkelőhelyeken a forgalom szűrése, majd átengedése a feladata, addig rendkívüli helyzetben, például háború esetén - a honvédelmet szervezők vezényletével - rendfenntartási erőként működtetendő. Ez utóbbi szerepkör miatt a NATO-hoz való csatlakozásunk következményeként legfeljebb a fegyverzet, a technika átalakulására számítanak a Nagylaki Határforgalmi Kirendeltség tiszjei. Magyarországnak uniós tagországává válása ellenben jelentős változást hoz az e keleti határszakaszon dolgozó katonák életében. Itt már mindenki hallott a schengeni megállapodásról, az EU pillanatnyi keleti határának számító Ausztria határőrségének erőfeszítéseiről. - A nemkívánatos elemeket, a beutazás feltételeit nem teljesítőket itt kell kiszűrni, mert akit átengedünk, azt nem csupán Magyarországra, hanem az EÚ bármely tagországába is beléptettük - fogalmaz Gavallér Barnabás. - E szigorúbb fellépés feltételeinek csak úgy tudunk megfelelni, ha itt is kiépítik a számítógépes rendszert, illetve a katonák idegennyelv tudása erősödik, finomodik. Mert szerintem: a határok megmaradnak, legfeljebb az ellenőrzés módszerei változnak - véli a határőr, a katonatiszt. Innen másképpen visszhangzik a politikusi szlogen: a határok átjárhatóak - lesznek. Újszászi Ilona Törvény a határőrizetről • Munkatársunktól Elfogadta az Országgyűlés a határőrizetről szóló új szabályozást, hatályon kívül helyezve a határőrségről szóló régi törvényerejű rendeletet és a minisztertanácsi, belügyi rendeleteket. A novemberben hatályba lépő törvény elvei már eddig is sokféle vitára adtak alkalmat, hiszen abban az Európában, amelyhez csatlakozni kívánunk, alig van a magyarhoz hasonló felépítésű és jogállású szervezet, amely egyszerre kapott felhatalmazást katonai jellegű akciókra is kiterjedő határvédelemre, idegenrendészeti, nyomozati, titkos információgyűjtési, továbbá szabálysértési és szakhatósági feladatokra. A törvény részletezi az államhatár rendjére, átlépésére és őrzésére vonatkozó szabályokat, továbbá nagy teljedelemben foglalkozik a határőrség működésére, felépítésére, irányítására vonatkozó kérdésekkel. A határőrök szerepet kapnak egyéni és tömegesen érkező menekülők ügyeinek intézésében, adataik felvételében is. A felhatalmazások nyomán további kormány- és belügyi rendelet(ek) kiadása várható, például a határőrség adatkezeléséről vagy a nemetközi járatokon a menetközbeni ellenőrzésről. • Szeged: Migrációs célpont • DM/DV információ A Szegedre települt külföldiek társadalmi-gazdasági struktúrájáról tartott előadást a Politikai stratégia és migráció című konferncián Szónokyné Ancsin Gabriella. A kutató feltételezése szerint Szeged a vidéki városok közül az ország legjelentősebb migrációs célállomása. A Magyarországon működő külföldi vállalkozások 2,6 százalékát itt létesítették, s kiugróan magas, 34,3 százalék a jugoszláviai vállalkozások aránya. Kilátások 2000-ig A határőrséghez 1997 augusztusában vonulnak be utoljára sorkatonák. Ezzel befejeződik a határőrség átszervezésének végső szakasza. 2000 januárjától kizárólag hivatásos határőrök tevékenykednek majd az államhatáron. Ma a határőrségnél 7800 sorkatona szolgál a zöldhatáron, míg 9914 hivatásos határőr dolgozik, számukat a közeli jövőben 1200 fővel kívánja növelni a Belügyminisztérium. A korszerűsítési tervekben még nem szerepel, hogy mit fog jelenteni a schengeni egyezmény követelményeinek teljesítése, amely nálunknál jobban felszerelt szomszédunk számára is komoly kiadással járt. Ausztria teljes jogú Schengen-tagsága érdekében végzett beruházásai részeként a keleti határszakasz korszerűsítése 2,7 milliárd más források szerint 1,5 milliárd schillinget tett ki. Júliustól a 1260 kilométeres határszakaszon a csendőrség és a hadsereg 5551 főnyi csapata biztosítja, hogy Ausztriába csakis olyanok léphessenek be, akiket az Európai Unió maga is beengedne. Június végére Schwechat is elkészült, 370 millió schillingért új ellenőrzési pontokat, beszállókapukat építettek ki.