Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

PÉNTEK, 1997. AUG. 29. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 222-111 Parkolókakukk 222-111 A Klauzál tér 5. számú átjáróház udvarára min­denki beáll az autójával, csak azok nem, akik ott laknak, vagy ott az üzle­tük. Ök már nem férnek be. Az Épületkezelő és Fenntartó Kft. szerint egyetlen megoldás kí­nálkozik: a kapuzárás. A műemlékként is számon tarott Klauzál tér 5. számú ház udvarán bútor- és méter­áruüzlet, fürdőszobaszalon, keleti különlegességek boltja várná a vevőket, meg az áru­szállító autókat - a vevők vi­szont az udvaron parkoló au­tók sokaságától észre sem veszik az üzleteket, a szállí­tókocsik meg be sem tudnak állni. De a házban lakók sem járnak jobban: sokan „beállá­si engedélyt" váltottak az Épületkezelő és Fenntartó Kft.-nél, ám hiába lobogtat­ják a parkolásra jogosító papírt, nem férnek be a saját portájukra. Az ingyen parko­lás szerelmeseit pedig még kérni sem lehet arra, hogy hagyják el az idegen felség­vizeket: az egyik vita kevés híján tettlegességig fajult. Kubát Sándorné, az ÉKF házkezelési részlegének he­lyettes vezetője együttérez a panaszosokkal, ám úgy véli, „hivatalból" nehéz megolda­ni a helyzetet. A házmester nem állhat egész nap a kapu­nál, s az udvar nem közterü­let, a parkolóőrök ott már nem büntetnek. Az ÉKF a Széchenyi tér 8. számú ház­ban megpróbálkozott a par­kolóhelyeket lezáró acélhá­romszögek fölállításával, de a zárakat hamarosan tönkre­tették, így ez a módszer nem vált be. Nincs más megoldás: be kell zárni a kaput. Több bel­városi házban már sikerült kirekeszteni az idegen „fé­szekbe" kívánkozó „autós kakukkokat." Ehhez persze a lakók, bérlők összefogása, fegyelme szükséges. Ny. P. Az új testvér Rijeka lesz? Rendkívüli közgyűlést tartott tegnap Szeged város képviselö-testüle­te, s több formai dönté­sen kívül a víz- és csator­na bizottság előterjeszté­seit hagyták jóvá a kép­viselők. A közgyűlés vendége volt Slavko Li­nics, Rijeka (Fiume) pol­gármestere is. Szalay István, Szeged pol­gármestere a rendkívüli köz­gyűlés napirendjének tárgya­lása előtt köszöntötte a hor­vátországi Rijeka (Fiume) vá­ros delegációját. A küldött­ség azért látogatott Szegedre, hogy az eddig kapcsolatokat tovább mélyítsék. Ennek je­gyében a két város polgár­mestere, Szalay István és Slavko Linics már aláírt egy szándéknyilatkozatot annak szellemében, hogy az együtt­működés előbb-utóbb test­vérvárosi kapcsolattá fejlőd­jön. Slavko Linics köszön­tötte Szeged város vezetését és lakosságát, s emlékeztetett arra, hogy a magyar és a hor­vát nép kapcsolata évszázad­okon keresztül szoros volt. A víz- és csatornabizott­ság előteijesztése alapján ez­után a képviselők döntöttek a Maty-éri evezős pálya szenny­vízelvezetéséről, majd egy ré­gi problémáról, a Holt-Ma­ros rekonstrukciójáról tár­gyaltak. A határozati javaslat három variánsa közül a „B"-t fogadta el a testület. Az elő­terjesztés egyébként a Víz­part Kft. tanulmányterve alapján készült, s a doku­mentumban foglaltak alapján a teljes rehabilitáció ez évi árszinten 900 millió forintot emészt majd fel. A most jó­váhagyott, 200 milliós első ütem lényege, hogy a Holt­Marost három szakaszra ta­golva tisztítják meg az iszap­tól a medret. Az elsőként ki­kotrandó szakasz a Derkovits fasor és a Fő fasor közötti rész, a másik két ütemben pedig a töltéstől a Bérkert ut­cáig, illetve a Bérkert utcától a Fő fasorig terjedő szakaszt tisztítják majd. A közgyűlés a továbbiak­ban jóváhagyott olyan bead­ványokat, amelyek elvi jelle­gű támogatást biztosítanak a Paprikaház Szeged Kft. tevé­kenységi körének bővülésé­hez, a KFSZ Kft. iparfejlesz­tési koncepciójához, vala­mint a Csongrád Megyei Kézműves Kht. technológiai központjának létrehozásá­hoz. Ugyancsak jóváhagyta a testület a Somogyi-könyvtár kérését, mely szerint az in­tézmény informatikai célok­ra a város költségvetéséből jövőre 6,4 millió forintot, 1998-ban pedig kétmilliót kap. A testület elutasította ugyanakkor a szegedi tűzol­tóság azon indítványát, hogy a város egy új emelőkosaras gépjárműre 40 millió forintot biztosítson. A közgyűlés an­nyit vállalt, hogy a jelenleg még működő, de már elavult gépkocsi árát a tűzoltóság a hiány pótlására fordíthatja. Arató László • Mindenhonnan lopják az autót Vadászterep az egé$z város Felszállás: elöl • Munkatársunktól A Szegedi Közlekedési Társaság villamosain, troli­buszain és autóbuszain szep­tember l-jétől teljes üzem­időre az első ajtós felszállási rend lép érvénybe. Az SZKT kéri és köszöni az utasok megértését. Déd forintok A Délmagyarország au­gusztus 22-tól szeptember 11­ig arra vállalkozik, hogy amit aJtŰSf' . Önök kérnek - azt teljesíti! Ha bárkinek észrevétele vagy kér­jáBL| dése, javaslata vagy kívánsága • „ van, bátran hívja fel a 222­11 l-es számot (szombat kivé­telével, naponta 10-tól 12 órá­a M^mwm: jg^ ?)rendelését" közölje ve­zető újságíróinkkal. Legyen szó akár közérdekű problémáról, akár sokakat érintő egyéni panaszról, ígérjük - mi azonnal utánajárunk! Ma 10-től 12 óráig Szávay István felelős szerkesztő várja hívásukat! # Délvidéki könyvek Magyarországon Érdeklődés van, bolt nincs... Kemény öt év telt el a kis-Jugoszlávia ellen be­vezetett szankciók kezde­te óta. Igaz, tavaly már feloldották a nemzetközi zárlatot, lassan be is indult a forgalom a gazdasági, kulturális együttműködés terén, a csaknem fél évti­zedes bezártság azonban kézzelfogható módon megtette a hatását. Ezt el­ismeri Bordás Győző, az újvidéki Fórum Lap- és Könyvkiadó Vállalat ve­zérigazgatója is, aki a kö­zelmúltban járt Szegeden, s akkor nyilatkozott la­punknak. • A kis-JugoszJáviát sújtó csaknem ötéves embargó igencsak megviselte a ki­sebbségi kultúra területét is. A könyvkiadás terén mi­lyen helyzet alakult ki eb­ben az időszakban? - Valóban nagyon mély nyomokat hagyott ez az idő­szak, mert akkor egyharmadá­ra csökkent a vajdasági ma­gyar könyvkiadás is. Azt ered­ményezte, hogy a megjelené­sek száma az évi 60-65 címszó helyett 25-re csökkent. A Fó­rum kiadóban csak úgy tudtuk kiadni a könyveket, hogy részt vettünk a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium határon túli főosztályának pá­lyázatán, s az azon nyert pén­zekből jelentettük meg a mű­veket. El kell mondjam: mi­nőségileg nem szenvedtünk olyan nagy kárt, mint mennyi­ségileg. Korábban - mint „mindenes" kiadók - tulajdon­képpen kötelesek voltunk min­den olyan könyvet kiadni, amely megérdemelte a megje­lenést. Viszont ezek az évek rákényszerítettek bennünket egy komoly minőségi szelek­tálásra. Én azt mondom, hogy minden rosszban van valami jó is. Talán az, hogy azóta csak a legjobb, a „legminőségibb" könyveket jelentetjük meg. • Műfajilag hogyan oszlik meg a kiadott könyvek struktúrája? - Mivel a Fórum Könyvki­adó annak idején kimondottan szépirodalmi kiadó volt, a vaj­dasági szépirodalmi „termést" volt hivatott megjelentetni, ezt a jellegét továbbra is igyekszik megtartani. Bizonyos fázisel­tolódás történt, talán éppen a szépirodalom kárára. Az az ér­zésem, most a helytörténeü, néprajzi és történeti jellegű munkákat mintha jobban ol­vasnák az emberek, illetve na­gyobb lenne irántuk az érdek­lődés, mint korábban volt. • Mivel magyarázható ez? - Altalános jelenség. Nem kifejezetten magyar helyzet, hiszen a frankfurti könyvvásá­ron is azt hallja az ember, hogy nem a regény- és a ver­seskötet a népszerű, hanem az „egyéb" olvasnivaló. • Példát tudna erre mon­dani? - A közelmúltban jelentet­tük meg Megtartó egyház cím­mel a feketicsi református gyü­lekezet történetét és a köiyv­bemutatón - egy délelőtt - 700 (!) könyv kelt el... • Mit jelentettek és jt len­tetnek meg idén a Főt um­ban? - Bodor Anikó, zentai Inép­dalgyűjtő mintegy ezer, a Vaj­daságban is énekelt né] >dalt gyűjtött be, s összeszedte a Bartók Béla 1906-ban és 1909­ben végzett gyűjtőmunkáj i óta ezen a területen begyűjtött nép­dal-anyagot. Ezt adtuk ki egy kötetben. Egyébként ert a munkát négykötetesre tévéz­zük. A zentai Dudás ( yula Múzeummal együtt megj Men­tettük a Zenta város címe ne és pecsétjei című könyvet, a nely a zentai csata 300. évfordi lójá­nak tiszteletére kerül az olva­sók asztalára. Ezek a le fris­sebb kiadványaink és e '.eket magunkkal hoztuk a k izei­múltban Budapesten tartói t Ré­giók Találkozása elnevezésű magyar-magyar találkozó a is. 0 A korábban ki idott könyvekről is ejtene né­hány szót? - Volt több érdekes vállal­kozásunk is. így például Bori Imre, Bányai János, G'.rold László tanulmánykötetét, Hor­nyik György Morotva cin ű re­gényét, Németh Ferenc, fiatal becskereki művelődés örté­nésznek Fülep Lajos becs kere­ki évei című könyvét, Szt li Ist­ván Bárczi Géza ifjúkori • 'erse­iről készült kötetét, Birdás Győző Üvegház című ess zékö­tetét, Toldi Éva tanulmányait és kritikáit adtuk ki. Ezen kívül több olyan művet is, amelyek nyilvánvalóan nagy érdeklő­désre tart majd számot. • Terveik? - Nagy terveink vannak, de csak néhányat említenék ezek közül, mert azok a magyar­szerb irodalmi és művelődési kapcsolatok tárgyköréből va­lók. Vujicsics Sztoján, Ma­gyarországon élő művelődés­történész Magyarok és szerbek című tanulmánykötetét adjuk közre, valószínűleg szeptem­ber hónap folyamán. Ugyanak­kor fontosnak tartom, hogy 20 év után először - az Akadémia Kiadóval együtt - ismét meg­jelentetjük a szerb-magyar kis­szótárt. 0 Mekkora az érdeklődés Magyarországon a délvidé­ki irodalom iránt és hol jut­hat hozzá a vajdasági könyvhöz a magyar olvasó? - A vajdasági magyar iro­dalom iránt még mindig jelen­tós érdeklődés nyilvánul meg, a gondunk azonban az, hogy kevés helyen tudják beszerezni a könyveket. A mi feladatunk most az, hogy a ,.zárlatos" évek elmúltával hozzunk létre néhány olyan pontot Ma­gyarországon, ahol az érdeklő­dők megvásárolhatják a vajda­sági könyveket. Ez egyelőre csak budapesti Fókusz Áruház, valamint a Széchenyi Könyv­tár, ahova a köteles példányo­kat leadjuk. Kisimre Ferenc • DM-információ Foltvarró - Patchwork ­tanfolyamot szervez a Tabán Családsegítő Közösségi Ház foltvarró klubja szeptember 29-én és 30-án. A jelentkezé­seket szeptember 20-áig vár­ják a Tabánban (Kereszttöl­tés utca 13.). Elmarad a „Kitekintő" • Munkatársunktól Mai lapszámunkból anyag­torlódás miatt a „Kitekintő"­oldal kimaradt. A Kiste­lekkel és környékével foglalko­zó összeállításunkat egy ké­sőbbi időpontban közöljük. • Munkatársunktól A dóci önkormányzat képviselő-testületi ülést tart ma délután fél kettőkor. Négy napirendi pontot tár­gyalnak meg a képviselők, s ezek közül az 1997. I. félévi gazdálkodásról szóló a legje­lentősebb. Belovai Pál polgármester tart beszámolót a bevétel és a kiadás alakulásáról. Az év elején takarékos gazdálko­dást folytatott a település. Az önhibáján kívüli hátrányos helyzetű községek részére kiírt pályazatra csak két mil­liót kapott Dóc. Kevés pénz folyt be a település kasszájá­ba, ezért pótköltségvetés szükséges, hogy a II. félév­ben eredményesen tudjanak gazdálkodni. A második for­dulóban újból pályáznak, va­lamint hitelt vesznek fel. A pótköltségvetés mellett a közgyűlés még megvitatja az iskolakezdéssel kapcsola­tos szociális kérdéseket is. Többek között a tankönyvtá­mogatást, a nevelési segélyt, valamint történjen-e osztály­összevonás vagy sem. Tabán: foltvarrás Fél év alatt a család második kocsija tűnt el a parkolóból. (Foti: Nagy László) • Munkatársunktól Röpke fél esztendő alatt a második kocsit lopták el egy Hont Ferenc utcai csa­ládtól. Elkeseredettségü­kön túl szeretnék minden­ki figyelmét felhívni arra, hogy ez a terület valame­lyik banda kiemelt va­dászterepe. A rendőrségi illetékes sze­rint azonban ez nincs így, elemzéseik ugyanis azt mutat­ják, Szegeden napszakra és te­rületre való tekintetet nélkül mindenhonnan lopják a kocsi­kat. Megdöbbent február 24-én reggel G-né, amikor kinézett az ablakon, a Hont Ferenc ut­cai parkolóban hagyott öreg Ladájuknak ugyanis csak a hűlt helyét látta. Azon az éjsza­kán eltűnt egyébként a vele szemben álló, ám jóval fiata­labb Lada is. A rendőrségtől egy hónap múlva kapta a leve­let, a nyomozást lezárták, a ko­csi nem nincs meg. Az elmúlt héten a félje a vállalati Volks­wagen Transporter kisteherau­tóval néhány napig ugyanitt parkolt. Egészen pontosan va­sárnap hajnalig, akkor ugy mis az éjszaka leple alatt dolf ozó tolvajok meglovasították a jár­művet. Eltűnt a többmillió: au­tó. G.-né az elmúlt hónaik­ban több hasonló esettel t tlál­kozott a környéken, ezért sze­retné felhívni mindenki ft£ yel­mét arra, hogy a Hont Fe enc utcában található nagy par toló minden bizonnyal valami lyik autótolvaj banda vadászter ;pe. Hogy ez nem így van azt Sándorfi Mihály rendőr őr­nagytól tudtuk meg. Jó hírrel sajnos nem tudott szolgál ti, a kocsikat ugyanis minden íon­nan lopják. Alapos elemzése­ket folytattak, amiből kiderült: típusra, korra, időpontra és helyszínre való tekintet nélkül dolgoznak a tolvajok. Éjjel és nappal is tűnnek el autók, me­lyek a város egyik részén sin­csenek biztonságban. A sta­tisztika szerint ugyan a lakóte­lepekről több autó lopnak el, mint a kertvárosból, ám ez az­zal magyarázható, hogy a la­kótelepeken nagyobb a népsű­rűség és így több a kocsi. Re­ményt adhat olvasónknak, hogy az eltűnt járművek har­minc százaléka előkerül ké­sőbb. európai autógyár magyarországi vezérképviselete márka­kereskedőt keres hódmezővásárhelyi telephellyel rendelkező vagy ott befektetni szándékozó vállalkozó személyében. A jelentkezést kérjük az 1386 Budapest. Pt. 906 cimre elküldeni. A részletekről Kaminek Ferencnél érdeklődhet a 06-20­425-982-as telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom