Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 21. kommentár A kanapé titkai i rém tudom, milyen ülés eshet az egykori német bi­1Y rodalom vezetőjének kanapéján. Kemény-e, mint a birodalom volt, vagy süppedő, lágy, ami utolsó pilla­nataiban még e világ gyönyöreivel ajándékozta meg az öngyilkosságra készülő Adolf Hitlert. Az oroszok úgy gondolják, jobb, ha soha senki nem ismeri meg a ka­napé titkát. Amiről nem beszélünk, amit nem látunk és amibe nem ülhetünk bele, az olyan, mintha nem is létezne ­gondolják az oroszok. Sokkal érdekesebb lenne a do­log, ha mondjuk Sztálin foteljét is kipróbálhatná a történelmi relikviák után kutató látogató: ki tudja, melyik diktátor, mennyire ragaszkodott a kényelem­hez? A történelem megmaradt szilánkjainak elrejtésével azonban a világ egyetlen országában sem érnek el semmit. Miközben hét lakat őrzik az orosz levéltárban Hitler tárgyainak maradványait, azonközben Német­országban a „Führer" helyettese, Rudolf Hess halálá­nak tizedik évfordulóját igyekeztek megünnepelni a neonácik - sikertelenül. Az elmúlt hét végén ugyanis a német rendőrség, egy alkotmánybírósági ítélet alap­ján, nagyszabású razzüíval vetett gátat a német fiata­lok domonstrációjának: négyszázötven neonácit vettek őrizetbe, ők nem kanapén, hanem a fogdapriccsen el­mélkedhettek egy ideig. Ö tvenkét évvel ezőtt, egyetlen pisztolylövéssel, vég­leg lezárult egy történelmi korszak. A világ egyik legnagyobb diktátora bevégezte egy kanapén. Mégis akadnak olyanok, akik fél évszázad után sem tartják eléggé felnőttnek a világot ahhoz, hogy megismerjük az igazságot. Diktátorok dolgában, igaz, sokat tudnak. Ellepték a francia fővárast Ami Hitlerből megmaradt • Moszkva (MTI) Oroszország tulajdo­nában van Hitler kopo­nyájának egy része és az a kanapé, amelyen a diktátor öngyilkosságot követett el, a nagykö­zönségnek azonban egyiket sem akarják ki­állítani. Az orosz Orszá­gos Levéltár igazgatója, Szergej Mironyenko nyilatkozott erről Moszkvában az AFP francia hírügynökség­nek. Hitler koponyájá­nak maradványait a le­véltárban őrzik, ahová nincs szabad bejárás, mondta az igazgató. Egy brit utazási iroda, a Steppe East igazgatója, Nick Laiang nemrégi újság­íróknak elmondta, hogy az orosz hatóságok enged­élyezték látogatások szerve­zését ebbe a levéltárba. „El kell ismerni, hogy elég för­telmes Hitler koponyájának a darabja, benne a golyó ál­tal ütött lyukkal és a véres kanapé", ismerte el Nick Laiang. Hivatalosan most először erősítették meg azt a több­ször nyilvánosságra hozott információt, hogy Oroszor­szág tulajdonában van Hit­ler koponyájának egy része. Tavaly januárban a volt KGB lapja azt írta, hogy az orosz belbiztonsági szolgá­latok a pincéjükben tartották Adolf Hitler állkapcsát, a „Führer" egyik katonasap­káját, Joseph Goebbels aranyból készült horogke­resztes jelvényét, egy arany cigarettatárcát, amelyet Hit­ler ajándékozott Magda Goebbelsnek, Hermann Göring egyik aranygyűrűjét és más olyan ékszereket, amelyeket 1945-ben Berlinben találtak. Adolf Hitler holttestét 1945 májusában Berlinben a szovjetek találták meg és ti­tokban eltemették Kelet-Né­metországban, majd 25 év múltán 1970-ben elham­vasztották, és a hamvakat az Elbába szórták. Ez egy tit­kos KGB-jelentésből derült ki 1995-ben. A jelentésben az áll, hogy Hitler, Eva Braun, Goebbels és a Goebbels család tagjainak holttestét Magdeburg közelében egy szovjet helyőrség területén 1946 februárjában temették el, majdnem egy évig tartó huzavona után. 1970 márci­us 13-án Jurij Andropov, a KGB akkori vezetője Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának írt levelében azt javasolta, hogy hamvasszák el a tete­meket. A szovjet csapatok­nak távozniuk kellett az NDK-nak erről a részérói, és Moszkva attól tartott, hogy azt követően kiáshat­ják a holttesteket. Jagland „ügye FI • Olso (MTI) Thorbjörn Jagland, Nor­végia jelenlegi miniszterel­nöke a hidegháborús évek­ben rendszeres megbeszélé­seket folytatott a szovjet tit­kosszolgálat (KGB) képvi­selőivel - frták a keddi nor­vég lapok. Maga a miniszterelnök mondta el a Verdens Gang napilapnak, hogy annak ide­jén a Norvég Munkáspárt if­júsági szervezete vezetője­ként egyik feladata volt a Norvégiában állomásozó külföldi nagykövetségek ­közöttük a szovjet követség - tájékoztatása az ország po­litikai helyzetéről. Ifjak a párizsi világnapokon Tömeg a Mars-mezőn. Az Eiffel torony vigyáz rájuk... (MTI Telefotó) • Párizs (MTI) Lustiger bíborosnak, Párizs érsekének miséjé­vel hivatalosan is meg­nyílt a katolikus fiatalok ifjúsági világnapja Pá­rizsban. Az Eiffel-torony lábainál elterülő hatal­mas Mars-mezőn leg­alább 200 ezer, a világ minden tájáról érkezett ifjú zarándok vett részt a több órás színes ren­dezvényen, melynek főbb történéseit öt hatal­mas vászonra közvetí­tették a távolabb állók­nak. A hangulat karneváli volt: zenével, tánccal és persze beszélgetve-vitatkozva is­merkedtek egymással az öt kontinens legkülönbözőbb térségeiből érkezettek, gyak­ran szolidaritást vállalva ne­héz vagy nem ritkán tragikus helyzetben lévő államokból érkezett társaikkal. A Szentatya, II. János Pál a hét második felét tölti Pá­rizsban, az ifjúsági világna­pok rendezvényein. A várakozásokat megha­ladóan immár legalább 160 országból vannak jelen fiata­lok a rendezvényeken, igaz, egyes államokból, például Algériából, Örményország­ból, Iránból, Hongkongból vagy egyes fekete-afrikai or­szágokból egyenként alig százan érkeztek. A legtöb­ben Lengyelországból, Né­metországból, az Egyesült Államokból és Kanadából utaztak az egyhetes párizsi ünnepségsorozatra, ahol a jelentős, ezer főt meghaladó létszámú küldöttségek kö­zött tartják számon a magya­rokat is. A fiatalok többsége saját erőből fedezte az utazás, a szállás és a párizsi tartózko­dás költségeit, de több mint 50 ezer résztvevő támogatá­sát a francia egyház és a Va­tikán vállalta magára. Min­den jelentkező viszonylag csekély térítés ellenében a szálláson túl étkezési jegye­ket, ingyen utazási igazol­ványt, térképeket és egy há­tizsákot is kapott - e napok­ban vidám csapataik ellepték a francia főváros valamennyi nevezetességét. Vasárnapig több mint 100 helyszínen közel félezer val­lási és kulturális rendez­vényre kerül sor Párizsban, melyekből részt vállaltak az itt székelő nemzetközi intéz­mények is. Az UNESCO például szerdán nagy szabá­sú nemzetközi kollokviumot tartott az ifjúság szerepe a kultúra és a béke építésében témakörben. Ausztria nem cinkos! • Bécs (MTI) Ausztria nem fogja szét­osztani a náci népirtás áldo­zatainak örökösei között azt az aranyat, amelyet a II. vi­lágháború után a szövetsége­sek döntése nyomán kapott ­közölte kedden az osztrák külügyminisztérium. Az osztrák közlés válasz a Los Angeles-i Simon Wie­senthal Központ vezetőjének, Marvin Hier rabbinak arra a pénteki kijelentésére, amely á náci Németország cinkosá­nak minősíti Ausztriát. Hier szerint Ausztria kötelessége lenne a háború alatt és után szerzett javakat a népirtás túlélőinek visszaadni. A szö­vetségesek döntése nyomán Ausztriába visszakerült arany eredetileg az osztrák nemzeti bankból származott, és sem­mi köze a népirtás során rab­lott vagyonokhoz - jelentette ki kedden az AFP tudósítójá­nak Flórian Kenkel külügyi szóvivő. A németek 1938­ban, Ausztria megszállása után az osztrák központi bank 78,267 tonna aranytar­talékát átszállították a német központi bankba. A háború után a szövetségesek elismer­ték Ausztriának, éppúgy mint 9 további európai országnak a jogát a nácik által elrablott arany 65 százalékára. Auszt­ria (vissza)kapott tehát 50,181 tonna aranyat. A töb­bit jelenleg is Nagy-Britannia és az Egyesült Államok őrzi. Bécs korábban kijelentette, hogy hozzájárul e 35 száza­lék átadásához a tömeggyil­kosságok áldozatai örökösei­nek, azzal a feltétellel, hogy a másik kilenc érintett ország is hasonlóképp jár el. Szilikonbetét és tőzsde • New Orleans (MTI) A New Orleans-i kerületi bíróság esküdtszéke hétfőn elmarasztalta a Dow Chemi­cal vegyipari céget, mert megítélése szerint a mamut­vállalat mulasztásokat köve­tett el a szilikonbetétek előzetes kipróbálásában, és szándékosan visszatartotta a beültetések veszélyére vo­natkozó információkat. A bírósági eljárást nyolc nő kezdeményezte, több mint tízezer, plasztikai műtéten átesett társuk nevé­ben. Az érintettek valamennyi­en szilikonbetétet ültettek a mellükbe, és azóta külön­böző egészségügyi problé­mákra panaszkodnak. A New Orleans-i polgári per­nek azért van jelentősége, mert most első ízben indítot­tak együttes eljárást a Dow Chemical ellen. (Korábban Nevadában és Texasban szü­letett kárpótlást elrendelő Ítélet a vállalattal szemben, de mindkét esetben egyéni kereset alapján). A szilikonbetéteket a Dow Corning nevű cég gyártja, amely a Dow Che­mical és a Corning Inc. kö­zös vállalkozása. A hétfői esküdtszéki ál­-lásfoglalás szerint a Dow Chemical nemcsak hogy mulasztásokat követett el a betétetek megfelelő tesztelé­sében, hanem - a gyártócég­gel összejátszva - félreve­zető nyilatkozatokat is tett a termékek biztonságosságá­ról. Az ítélet nyomán je­lentősen estek mind a Dow Chemical, mind a Dow Cor­ning részvényei a tőzsdén. • Egy hónappal a választások előtt Felbomlott a lengyel koalíció • Varsó (MTI) Pontosan egy hónap­pal az országgyűlési vá­lasztások elótt felbom­lott a négy éve hatal­mon lévő lengyel kor­mánykoalíció. „Mély meggyőződésem, hogy a koalíció felmondása része a kisebbik koalíciós erő választások előtti színjá­tékának, amely azonban vá­rakozásaik ellenére nem fog számukra sikert hozni" ­írta a Lengyel Parasztpárt­hoz (PSL) címzett nyílt leve­lében szerdán Wlodzimierz Cimoszewicz kormányfő. „Egyszerűen nem értem a parasztpárti vezetést, amely négy év gyümölcsöző közös kormányzása után kierősza­kolta a koalíció felmondását jelentő bizalmatlansági in­dítványt" - szögezte le a le­vélben a miniszterelnök. A PSL a megelőlegezett állami gabonafelvásárlás ügyében tanúsított elutasító magatartása miatt kedden éj­jel bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szejm elnökéhez Wlodzimierz Cimoszewicz ellen, pontosabban az alkot­mány előírása miatt a teljes kormány ellen. A parasztpárt indítványában hangsúlyozta, hogy bár személyesen a kor­mányfővel áll szemben, a lengyel alkotmány nem teszi lehetővé, hogy külön a mi­niszterelnök ellen adjanak be indítványt. A PSL nem kí­vánja feladni a kormányban birtokolt pozícióit, hanem ki­zárólag a miniszterelnök le­váltását szeretné elérni. „Meggyőződésünk, hogy Ci­moszewicznek a választáso­kig csupán ügyvezetőként szabad ellátni feladatát, hogy több súlyos hibát már ne kö­vethessen el" - szögezte le Aleksander Bentkowski, a PSL szóvivője. Varsóban affelől senkinek nincsen kétsége, hogy a kor­mány a szeptember 21-i vá­lasztásokig a helyén marad, mert egyrészt a PSL nem számíthat az ellenzék támo­gatására a bizalmatlansági indítvány szavazásakor, másrészt Aleksander Kwas­niewski államfő bejelentette: nem fogja elfogadni a kor­mány lemondását. Harckocsik • London (MTI) Szíria a Golán-fennsík közelébe telepíti azokat a T­55 MV típusú harckocsikat, amelyeket a közelmúltban vásárolt Ukrajnától - írta a Londonban megjelenő Ja­ne's Defence Weekly kato­nai szaklap kedden megje­lent számában. A 200 harc­kocsiból álló rendelés első szállítmánya nemrég érke­zett meg Szíriába. Bírálat • Bukarest (MTI) Több bukaresti lap bírál­ta a magyar kormányt, amely véleményük szerint a „szűkös költségvetés" miatt azt akarja elérni, hogy a jú­nius elején elfogadott, 29-es kárpótlási törvény alkalma­zásának késleltetésével mi­nél kevesebb külföldi kérvé­nyező igényeit elégítse ki. A National megállapítja, hogy a „horthyzmus áldozatainak kárpótlására" hozott törvény módosításai valóságos ká­oszt okoznak a közvéle­ményben, különösen Erdély területén. Színvallás • Belgrád (MTI) Jogsértéseket bizonyító dokumentumokra és nagy mennyiségű fegyverre buk­kantak szerdán azok az ENSZ-rendőrök, akik bosz­niai szerb rendőrség Banja Luka-i objektumait kutatták át az SFOR-erők oltalmá­ban. E fegyverek vasárnap még nem voltak a Momcsi­lo Krajisnik nevével fémjel­zett keményvonalas palei vezetéshez hű rendőrség épületében. Ez arra utal, hogy a rendőrség nem akar­ta átadni a hatalmat a Bil­jana Plavsics államfő által kinevezett új rendőrpa­rancsnokoknak, illetve az őt támogató egységeknek. Az akcióval az ENSZ és az SFOR nyíltan és tevéke­nyen is Plavsics oldalára állt. Első az ember • Róma (MTI) Az egyház töretlenül hir­deti és hirdetni fogja az em­ber elsődlegességét a gazda­sággal és a piaccal szemben - szögezte le II. János Pál abban az interjúban, amelyet a Párizsban rendezett katoli­kus ifjúsági világnapok al­kalmából adott a La Croix című francia katolikus lap­nak. Az interjúban a pápa részletesen foglalkozott az­zal, hogy miként viszonyul a katolikus egyház napjaink két jellemző, egymásnak el­lentmondani látszó folyama­tához: a globalizációhoz és az erősödő nacionalizmusok­hoz. Egy tanú • Stockholm (MTI) Raoul Wallenberget azért ölték meg a Szovjetunióban, mert elutasította, hogy szov­jet ügynök legyen. Finnor­szágban a minap megjelent könyvében Oleg Gorgyi­jevszkij, aki a szovjet tit­kosszolgálat, a KGB ezrede­se volt, majd 1985-ben Nyu­gatra menekült, azt írta, hogy Sztálin, a szovjet diktá­tor azt szerette volna, ha Wallenberg szovjet ügynök lesz. A svéd diplomata ezt visszautasította, ezért kellett meghalnia.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom