Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19 / 193. szám

Jelcin és Maszhadov „Valahol eltűnnek a pénzek..." (2. oldal) Torgyán József Szegeden Őrizhessük meg magyarságunkat! (3. oldal) Pandák, pékmajmok Új lakók a Vadasparkban. (5. oldal) • Egészségbiztosítási önkormányzat Eredmény nélkül • Budapest (MTI) Ahogyan hétfőn délelőtt a nyugdíjbiztosítási, úgy dél­után az egészségbiztosítási önkormányzati közgyűlésen sem sikerült megállapodni a testület elnökének személyé­ről. Bár az újonnan megala­kult közgyűlés kétszer is neki­rugaszkodott a szavazásnak, sem Kovács Pál volt népjóléti miniszter (MSZOSZ), sem a SZÉF jelöltje, Gerő Gábor nem kapta meg az elnökké vá­lasztáshoz szükséges kéthar­mados szavazattöbbséget. A testület így felfüggesztette ülését, a munkát augusztus 27-én a költségvetés megvita­tásával folytatják, az elnökvá­lasztással pedig szeptember 1­jén próbálkoznak újra. ##A magyar föld nem eladó!" • Budapest (MTI) A földtörvénnyel kapcso­latos aláírásgyűjtés és a vá­lasztójogi törvény módosítá­sa volt annak a megbeszélés­nek a témája, amelyet Géme­st György, az MDF ügyveze­tő elnöke és Áder János, a Fidesz alelnöke folytatott hétfőn Budapesten - tájé­koztatta az MTI-t Herényi Károly, az MDF szóvivője. A két pártvezető a népszava­zás kiírásához szükséges alá­írások összegyűjtésének technikai részleteiben egye­zett meg. A választójogi tör­vény módosítását illetően egyetértetttek abban, hogy a parlamentnek szeptember végéig mindenképpen el kel­lene fogadnia a végleges jogszabályt. A kormány által szerintük lebegtetett kérdé­sek ugyanis rendkívüli mó­don megnehezítik az 1998­as választásokra való fel­készülést. x Ami Istvánnak sikerul^Wellőtte senkinek (6. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN J DELMAGYARORSZAG ÁRA: 33 FT István, a rendszerváltó 17 gy-egy komolyabb M2j bombalelet után, 1930 óta tatarozatlan, go­lyónyomoktól cifra palota láttán bárki megállapít­hatja, hogy a második vi­lágháborús romeltakarítás sem ért még véget igazán, miközben már a rákosiz­mus, kádárizmus roncsai­nak eltakarításába is bele kellett fognunk. Ezt az utóbbit nevezzük, magun­kat is hitegetve, rendszer­váltásnak. Rendszerváltás, amelynek nincsenek nagy egyéniségei, amelyhez nem fűződnek nagy gon­dolatok. Szent Istvánnak volt mit mire váltania. Hosszú har­cok végösszege lett a kezé­be téve, s jól váltott. Ázsiát Európára, a pogányságot kereszténységre, a népván­dorlás küzdelmeit hazára váltva megalapítja a füg­. getlen magyar államot: „István király müve az volt, hogy az elődei által megkezdett félbarbár belső rendezést magasabb szin­ten fejezte be és az egész országra kiterjedően egysé­ges szervezettel látta el. ő építette az állam ideológiai támaszát, az egyházai is. Miután III. Ottó csá­szár támogatásával koro­nát kapott II. Szilveszter pápától, és 1001. január 1­jén királlyá koronáztatta magát, székhelyén, Eszter­gomban érsekséget állított fel és megkezdte tíz püs­pökség szervezését... Az új rendet két törvénykönyv szentesítette. Ezekben in­tézkedett István király az egyház működésének biz­tosításáról, a királyi és magántulajdon védelmé­A Szent Jobb. A mai napig csodás eröt tulajdonítunk neki. (Fotó: Cnyedi Zoltán) ről... Emellett intézkedett törvényeiben a leggyak­rabban előforduló bűncse­lekmények és vétkek bün­tetéséről is..." - méltatja Szent István alakját Győrffy György. István fejedelemként és királyként 41 évig uralko­dott, 1038. augusztus 15­én temették el a székes­fehérvári bazilikában. Ahogy történelmünk nagyjaival gyakran meg­esik, őt is áttemették. Ha­lála után trónviszályos, za­varos idők jöttek, s a ki­rály tetemét a megszent­ségtelenítéstől féltve ki­emelték a bazilika közepén álló márvány szarkofág­ból, és titokban eltemették a bazilika alá, egy sírkam­rába. István király testéről ekkor választották le az épségben maradt jobb ke­zet. Csodás erőt tulajdoní­tottak neki, s a bazilika kincstárában helyezték el. István király második sírját nyitották fel 1083. augusztus 20-án, a szentté avatási eljárásban, s ekkor fedezték fel, hogy a jobbja nincs a koporsóban. A Szent Jobb és a szent király, immár jelképesen, 1771-ben forrott össze új­ra, amikor Mária Terézia a Raguzába, a mai Dub­rovnikba került Szent Job­bot visszaváltotta az ottani domonkosoktól, s egyúttal elrendelte Szent István napjának, augusztus 20­nak a megünneplését. Van mit ünnepelni. Amit az imádkozó dolgozó, de harcoló István király megalkotott, az még da­rabjaira vagdosva is képes a működésre. • Reformátusok Világszövetsége Az elnök tajvani • Debrecen (MTI) A Református Világ­szövetség (RVSZ) 23. debreceni nagygyűlésé­nek küldöttei hétfőn dél­után az RVSZ új elnökévé Choan Seng Songot, a tajvani presbiteránius egyház lelkészét válasz­tottak, A választást csaknem egyórás ügyrendi vita előzte meg, amelynek során több 'küldött kifogásolta, hogy a jelölőbizottság csupán egy­egy jelöltet állított a posztok­ra. Az egyik delegátus úgy fogalmazott: „konzerváljuk az igazságtalanság bilincseit, holott letörni akarjuk azo­kat". A delegátusok ennek el­lenére az elnöki tisztségre nem állítottak újabb jelöltet, s egyhangúlag, közfelkiáltással választották meg az RVSZ új elnökét. A nagygyűlés egy­hangúlag. ugyancsak közfel­kiáltással választotta meg az RVSZ két alelnökét, Andre Karamagát, a ruandai presbi­teriánus egyház lelkészét és Olivia Masih White-ot, az Amerikai Egyesült Államok Krisztus Egyesült Egyházá­nak képviselőjét. A harmadik alelnök személyére a nagy­gyűlés újabb jelöltet is java­solt. A titkos szavazás ered­ményeként az eredetileg erre a posztra jelölt szomózai kép­viselő helyett Pieter N. Holt­rop professzort, a Hollandiai Református Egyház képvise­lőjét választották meg. A 25 tagú végrehajtó bizottságban Afrikát hat, Ázsiát hat, a kari­bi-térséget egy, Európát há­rom, Latin-Amerikát négy, Észak-Amerikát három, a Közel-Keletet és a csendes­óceáni térséget egy-egy tag képviseli. Az európai küldöt­tek sorában választották az RVSZ végrehajtó bizottságá­nak tagjává Tamás Bertalant, a Magyarországi Református Egyház Zsinata ökumenikus osztályának vezetőjét, aki az elmúlt hét esztendőben is tag­ja volt a végrehajtó bizottság­nak. A Balatonba fulladtak • Siófok (MTI) Az idén eddig már tizen­hatan fulladtak a Balatonba, többen mint tavaly, és mint 1995-ben egész évben. A hét végén is két áldozat holttes­tét találták meg a tóban. Egyikőjük egy 39 éves len­gyel állampolgár, aki hét közben tűnt el a vízben, mi­után vfzi bicikliről a tóba ug­rott. A másik egy 27 éves móri fiatalember, aki társai­val együtt diszkóban volt szombaton, majd hajnalban fürdeni ment, de vissza már nem tért. Barátai két órával később bukkantak rá, de ak­kor már halott volt. Cengyel Tibor, a balaton­földvári vízi rendőrőrs pa­rancsnoka az MTI-nek el­mondta: a tizenhat tragédia közül öt azután következett be, hogy a fürdőzők felhe­vült testtel, vízi bicikliről vagy gumicsónakból ugrot­tak a vízbe. A tizenhat sze­rencsétlen áldozat közül hár­man külföldi állampolgárok voltak. (Panek József cikke Lovagi torna - avagy játék a történelemmel. Ópusztaszeren többről van szó... a 7. oldalon. (Fotó: Enyedi Zoltán) • A Dél-Alföld kincse Mennyit ér Ópusztaszer? Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark tavaly több mint 600 ezer vendéget fogadott. Ezzel Magyaror­szág leglátogatottabb múzeu­mává nőtte ki magát. Számí­tásaink szerint a magyarok öt százaléka már látta, s jön­nek, mind tömöttebb sorok­ban a látogatók. Lehet, hogy a Dél-Alföld kincse európai látványossággá válik; hírét viszik az Erdélyből, a Vajda­ságból, a Felvidékről és Kár­pátaljáról érkezők, de a Nyu­gaton élő magyarok is mind többen írják be nevüket az emlékkönyvbe. Milyen be­fektetések szükségeltetnek ahhoz, hogy az adottságok ne vesszenek el a kedvezőt­len infrastruktúra miatt? Fe­hérvár, Esztergom 2000-re nemzeti emlékhely lesz, sor­sukról az állam gondoskodik - miért maradt le Ópuszta­szer erről a listáról?

Next

/
Oldalképek
Tartalom