Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-11 / 186. szám

HÉTFŐ, 1997. AUG. 11. BELFÖLD 3 röviden Mogyoródi tolvajok • Gödöllő (MTI) Annak ellenére, hogy több mint száz rendőr bizto­sította a háromnapos ma­gyarországi Forma-1 rend­jét, számos bűneset zavarta a hazánkba érkezett turistákat. Amint azt Papp György ez­redes, a gödöllői rendőrkapi­tányság vezetője elmondta: a versenyre érkező külföldiek­től több járművet is eltulaj­donítottak és többeket zseb­tolvajok fosztottak meg érté­keiktől a futam idején. A gö­döllői rendőrkapitányságon nyolc nagyértékű gépkocsi és két motorkerékpár eltűné­sét jelentették be. Üzemzavar • Budapest (MTI) A Pannon GSM előfizető­inek egy része szombaton nem tudott telefonálni, illet­ve őket sem lehetett hívni. A távközlési cég közleménye szerint a hibát az előfizetők eléréséhez szükséges adato­kat tároló központi berende­zés részleges meghibásodása okozta. A hiba elhárításán a Pannon szakemberei és a Nokia Telecommunications, a berendezés gyártója folya­matosan dolgoztak, és a hi­bát este 18 óra 45 percre ki­küszöbölték. Lövöldözö rendőr • Fúrta (MTI) Sutka Sándor rendőr dan­tártábornok, hajdú-bihari fő­kapitány szombaton felfüg­gesztette beosztásából Gy. Gábor rendőr főtörzsőrmes­tert. A Berettyóújfalui Váro­si Rendőrkapitányság állo­mányába tartozó tiszthelyet­tes pénteken este - szolgála­ton kívül - Furtán szóváltás­ba keveredett Cs. Lajos helyi lakossal. A vita hevében Gy. Gábor önvédelmi fegyveré­vel egy lövést adott le. A fegyverhasználat során sze­mélyi sérülés nem történt. Füles kuvik • Salgótarján (MTI) „Lakásakciót" készít elő a füles kuviknak a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrád megyei csoportja. A veszélyeztetett és védett madárfaj számára mesterséges odúkat függesz­tenek majd ki parkokban, fo­lyó-, illetve patakmenti füze­sekben, nyárfásokban, öreg gyümölcsösökben. A „laká­sosztás" alapja az a most el­végzett felmérés, amelynek során a Nógrád megyei ma­darászok a füles kuvik állo­mányát igyekeztek felmérni. A számlálás úgy történt, hogy a madarász a magával hozott kazettáról lejátszotta a füles kuvik lágy füttyentéseit, mire a területét védő hím azonnal válaszol. Ily módon a megyében tíz költőpárt si­került regisztrálni. A leghosszabb kisvasút • Lenti (MTI) Az ország leghosszabb er­dei kisvasút-hálózatát építi ki a zalai erdőgazdaság, a Zalaerdő Rt. A 106 kilomé­teres kisvasút két része már most is működik, a Lenti­Szilvágy közötti 20 és a Csömödér-Kistolmács közti 80 kilométeres szakaszon. A két pályát most egy 6,5 kilo­méteres sínpárral kötik' össze. • A nagyüzemek előbb fejezték be Vége a nehéz aratásnak Hazamasírozhatnak a kombájnok a földekről. (Fotó: Gyenes Kálmán) A hét végén közel áll­tak az aratás befejezésé­hez a termelők. A nagy­üzemek már egy héttel ezelőtt pontot tehettek a legnagyobb nyári mun­kák végére, egyedül a kistermelöknél maradt még betakarítanivaló. A rossz időjárás nem befo­lyásolta a gabona meny­nyiségét: Csongrád me­gyében az átlagtermés 4,5 tonna hektáronként. A megyében mintegy 115 ezer hektáron vetettek gabo­nát. Az aratás június 22-én az őszi árpa vágásával kezdő­dött, majd július második he­tében az őszi búzával folyta­tódott. A csapadékos időjárás miatt elhúzódott a búza érés­ideje, ezért már a betakarítása is kéthetes csúszással indul­hatott el. Tetézte a gondokat, hogy az állandó esőzések mi­att az aratóknak napokra le kellett állniuk. Mára az őszi és a tavaszi árpa betakarításával végeztek a termelők - kaptuk a tájé­koztatást az FM Csongrád Megyei Hivatalától -, a búza 95 százaléka raktárakba ke­rült, egyedül a rozs és a zab aratásában vannak lemaradá­sok. A nagyüzemek teljes egészében betakarították a gabonájukat, a kistermelők viszont csak ezekben a na­pokban fejezhetik be a mun­kát. Ennek az az oka, hogy nem rendelkeznek elegendő kombájnnal és várniuk kell a gazdaságok segítségére. A gabona mennyiségére nem lehet panasz a megyében (hozzátéve, hogy voltak már jobb évek is): búzából 4,5, őszi árpából 4,1, rozsból 2,1, tavaszi árpából pedig 3,8 ton­na termett hektáronként. A minőség már kevésbé kielégí­tő, a búza víztartalma magas, szárításra szorul. A termést mostanság jellemzően csak azok adják el, akik nem tud­ják betárolni, avagy kény­szerhelyzetbe kerültek. Az ét­kezési búzát tonnánként 17­24 ezer forintért adják-veszik (tehát meglehetősen széles a skála), a takarmányminősé­gűért pedig 15-19 ezer forin­tot fizetnek. A malmi búza tőzsdei ára július elejétől megállíthatatla­nul kúszott fölfelé, még a 25 ezer forintos tonnánkénti árat is elérte. Jelenleg 23-24 ezer forint között mozog. A rend­kívüli áringadozások egyrészt a chicagói gabonapiac árai­nak is köszönhető volt (eze­ket a hazai tőzsde már napi szinten követi). Másrészt ma­gyarázatul szolgálhat a beta­karítás kezdete óta az egész régióban beállt kedvezőtlen időjárás, amely nemcsak a hazai árakat emelte a plafo­nig, hanem javította az export lehetőségeit is. Az előrejelzések szerint tovább emelkedhet a búza ára, elvben tehát jól járhat az a termelő, aki talál magának, tárolókapacitást. A mérlege­léskor ugyanakkor figyelem­be kell venni azt is, hogy más országokban - az árvízsújtot­ta térségeket leszámítva - ha­sonlóan nagy mennyiségű ga­bonát takarítottak be. F. K. Horn és a bérek • Budapest (MTI) Jövőre legalább az energia­árak mértékében emelked­nek a bérek és a nyugdíjak ­jelentette ki Horn Gyula mi­niszterelnök a Magyar Rádió­nak adott vasárnap délutáni interjújában. A kormányfő védelmébe vette a stratégiai vállalatok privatizációját, mondván, ellenkező esetben legfeljebb különadó kiveté­sével lehetett volna megol­dani azok korszerűsítését. Horn Gyula reálisnak nevez­te az Európai Unió hazánkra vonatkozó országjelentését, bár jelezte: nem ért egyet a korrupcióval foglakozó feje­zettel. - Ez ugyanis nem ma­gyar, vagy közép-kelet-euró­pai, hanem világjelenség ­hangsúlyozta. A szlovák kollégájával augusztus 15-én találkozó miniszterelnök úgy vélekedett, hogy bár sok fe­szítő probléma jelentkezik a két szomszédos állam kap­csolatában, nem merültek ki a tárgyalás lehetőségei. Borminősítők a hamisításokról • Budapest (MTI) Az Országos Borminősítő Intézethez beküldött bormin­ták 8-10 százaléka nem felel meg az előírásoknak - közöl­te Szőke János, az intézet igazgatóhelyettese. Hozzátet­te: az 1970-es bortörvény elő­írja, hogy csak szőlőből és meghatározott adalékokból előállított ital forgalmazható. Mindez nem jelenti azt, hogy az előírásoknak nem megfele­lő bor hamis, vagy káros az egészségre. Az intézethez el­vileg valamennyi termelőnek, vállalkozónak kötelező bekül­denie a bormintát, amennyi­ben termékét forgalomba hoz­za. Az intézet minősíti a boro­kat, s amennyiben ezek nem felelnek meg az előírásnak, módjában áll szabálysértési eljárást kezdeményezni. • Törvényjavaslat őszre Jön a jövedéki adó • Budapest (MTI) A fogyasztási adóbe­vétel több mint 94 szá­zalékát biztosító do­hányáruk, alkoholtartal­mú termékek és ásvány­olajok a jövő évtől a jö­vedéki adó hatálya alá kerülnek. Az összefogla­ló néven jövedéki ter­mékként megjelölt áruk közterheiröl, valamint forgalmazásuk szabá­lyairól szóló törvényja­vaslatot várhatóan az őszi ülésszakon tárgyal­ja az Országgyűlés. Az új adónem bevezetésé­vel a kormányzat az adóbe­vételek biztonságosabb befo­lyásának feltételeit kívánja megteremteni és a feketegaz­daság visszaszorulására szá­mít. Amennyiben a törvény­hozás elfogadja a javaslatot, január l-jétől az intézkedé­sek hatására az üzemanya­gok átlagosan 10, az alkohol és a dohányáruk pedig 7-8 százalékkal drágulnak az adótartalom emelkedése mi­att. Az Európai Közösségben a jövedéki termékek tagálla­mok közötti szabad áramlása és az elfogadott adóztatási elv érvényre juttatása az úgy­nevezett adóraktári rendsze­ren keresztül valósul meg. Ezért Magyarországnak ér­deke, hogy az uniós csatla­kozáskor már működjön ez a rendszer. A törvényjavaslat szerint a jövedéki adó fizeté­si kötelezettsége akkor áll be, amikor a termék elhagyja az adóraktár területét, azaz forgalomba kerül. Az adó­raktárban ugyanis a belföl­dön előállított vagy immpor­tált jövedéki termék adófel­függesztés mellett tárolható. A javaslat indoklása meg­állapítja, hogy jelenleg a jö­vedéki visszaélések legna­gyobb számban az ásványo­laj-termékek területén for­dulnak elő. Itt az eddig több jogcímen létező elvonásokat (fogyasztási adó, útalap-hoz­zájárulás, környezetvédelmi termékdíj) helyettesítené a jövedéki adó. A törvényalko­tói szándék szerint ez a lépés hatékonyabb és szigorúbb adóbeszedést eredményez­het, ugyanakkor nem befo­lyásolja az érintett Alapok önálló forrásképzését. A költségvetés tervezése során kialakuló bevételi igények­hez igazodva a javaslat a fix összegű adók átlagosan 10,5 százalékos emelésével szá­mol. Az üzemanyagoknál a jövedéki adónak a központi költségvetésbe kerülő hánya­da (azaz a jelenlegi fogyasz­tási adó) 10,8 százalékkal nőne, az útalap-hozzájárulás átlagosan 21, a környezetvé­delmi termékdíj pedig 2,22 forint lenne literenként jövő­re. A sör esetében - a borral szembeni versenyhátránya miatt - az átlagos szint alatti, 6-7 százalékos adóemelés szerepel a törvényjavaslat­ban, a cigaretta adótétele át­lagos mértékben (10,5 száza­lékkal) növekedne. múlt IIIMIHII Tőzsdeország A kár az öregek napközi otthonának ebédbefizetésén, tizenkét ügyfél közül tizenkettő volt nyugdljaskorú csütörtökön reggel Szegeden, a Deák Ferenc utcában, ahol a Magyar Nemzeti Bank után már a kincstár inté­zi az államkötvények adásvételét. Azokét, amelyek a legnagyobb biztonságot garantálják a betéteseknek, igaz nem is nagyon kínálnak tizennyolc és fél százalék­nál magasabb kamatot egy esztendőre. Feltűnő változás a homogén, hatvanöt, hetvenöt év közötti életkor, ennél szűkebb már csak a Filmtékában lelhető fel, amikor egy Pasolini-sorozat megy, s csupa egyetemista korú fiatal vált jegyet. A múlt héten tombolt a tőzsde, senki által nem várt, nem jósolt magasságokba szöktek a részvényárfolya­mok. Tavaly, év végén is példátlan volt a felfutás, janu­ár elején nem hittük, hogy még tovább emelkedhetnek az árfolyamok. Ha valaki az év első munkanapján be­vásárolt - a tíz legismertebb részvényből négyet vélet­lenszerűen kiválasztva - az február elsejére húsz száza­lék hozamot könyvelhetett el. Többet, mint amennyit a legbiztonságosabb államkötvény egy esztendőre fizet. Tőzsdézni kevés pénzzel és rossz idegekkel természete­sen nem érdemes. Van. aki azt mondja, egymillió, má­sok szerint kettő alatt kár elkezdeni. A nyár elvileg csendes szokott lenni a tőzsdéken, így akár logikusnak is minősíthető az a gondolat, hogy a kánikulai hónapokra a részvényekből a legnagyobb biztonságot adó államkötvényekbe tegyék át a pénzt a befektetők. Barátom tett így lakása árával, s úgy járt, hogy másnap azonnal bukott egy hetes görögországi nyaralást, majd a következő hét alatt egy kéthetes csa­ládosat. Mára már a visszafogott tengerentúli is össze­jönne, csak a nyári hónapokra számított árfolyam­emelkedésből. Ha a barátom két hónapon keresztül, al­vás nélkül, napi 24 órát dolgozik szabadfoglalkozásá­ban, akkor sem keres annyit, amennyit azon bukott, hogy nyárra nem hagyta részvényekben a pénzét, ha­nem államkötvénybe tette át. r izsdeügyben természetesen mindenki csak utólag okos. Azt a kisbefektetők szemszögéből nem lehetett előre látni, hogy BBB mínuszról BBB pluszra változik az ország minősítése, hogy a környező mintagazdasá­gokról kiderül, korántsem olyan minták, nagy bajban vannak, s milyen nagy szerencsénk is volt nekünk a ko­rábban sokszor elátkozott Bokros mesterrel. Meg nem erősített hírek szerint a tőzsdén meggazdagodók addig nem nyugszanak, míg utcát nem neveznek el emigrált expénzügyminiszterünkről. Akaratlanul is mintaország lettünk, hasznot húzunk más bajából. Azután jött az év­század árvize - bár lehet, hogy ez csak a megmagyaráz­hatatlan hossz magyarázata -, beáztak a telefonvona­lak és közlekedni sem lehetett, nemhogy tőzsdézni. Messzire meg nem akarták vinni pénzüket a befektetők, a Budapesti Értéktőzsdén, a térség kétségkívül legbiz­tonságosabb börzéjén kerestek tehát eladó papírokat. Azért van valami pilótajátékra emlékeztető is a do­logban, lévén, hogy a tőzsdén forgó részvények mennyi­sége lassabban növekszik, mint a befektetők száma, vagy inkább a befektetést kereső pénz mennyisége. Egy darabig elméletileg az is életben tarthatja a hosszt, ha az egyik ember elmeséli jó barátjának, hogy mennyit szakított, mire az étvágyat kap és befektet valamekkora összeget. Ez a szájhagyomány útján terjedő új partner­szerzés nem sokban különbözik a pilótajáték beszerve­tősdijétől, hiszen ott is addig szalad a szekér, ameddig van új jelentkező, friss tőke. A Budapesti Értéktőzsdére pedig nem várt új befektetők is érkeztek. Hol van már az a klasszikus politikai gazdaságtan té­tel, miszerint a részvények árfolyama kamat és osztalék­függő. Nevezetesen, ha egy országban tartósan tíz szá­zalék a betéti kamat és egy társaság tartósan tíz százalék osztalékot fizet részvényei után, akkor - leszámítva az adót - a részvény árfolyamának a névérték körül kell alakulnia. Ha húszszázalék osztalékra képes a cég, ak­kor a részvény tőzsdei árfolyamának a névérték kétsze­resének kellene lenni, de ha csak ötre, akkor féláron fo­roghatna a tőzsdén. Na, ebből a klasszikus és roppant logikus képletből nálunk semmi sem igaz, mindenki az árfolyam-emelkedésre számít, nem az osztalékszelvé­nyek vagdosásából akar megélni, jt Mindenki, kivéve a nyugdíjasokat, akiknek hiába IV.f magyarázza a bróker a Mol-részvényt, melyet a jegyzést megelőzően néhány nappal, május elején még háromezerért lehetett venni, most bő három hónap múlva ötezer, és ez hogyan viszonyul az éves szinten számolt tizennyolc százalékos hozamhoz. Annyival még tartozunk az igazságnak, hogy csütörtök délelőtt azért nem csak nyugdijasok voltak „államkötvényezni". Ba­rátom délben visszatette pénzét részvényekbe. Az pedig a hírekből tudjuk, hogy a hét utolsó két munkanapjára megjött a korrekció, csökkentek az árfolyamok. Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491-022 Dorozsmai út 5. Tel.: 464-092 J AMI NA VEVŐSZOLGÁLAT MODUL BAU TÉGLA-, CSERÉPAKCIÓ! CSABAI, HOLLAND NATÚR, MÁZAS TETÖCSEREPEK: 10%, KQRÖS 38, 30, 10-es TÉGLÁKRA ES FODEMBELESTESTRE 10-18% ENGEDMÉNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom