Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

PÉNTEK, 1997. AUG. 8. SZEGED 5 • Az idegenforgalom a sláger Főiskolai képzések • A halott benzinkutak földjén... Tiszaszigeteit ásít a határ Négy hölgy, egy szatyor cigivel. Hát ebból a haszonból aligha épül sarokház... (Fotó: Karnok Csaba) Idén szeptembertől minden eddiginél több szakmai képzést kinál a jelentkezőknek a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola Szakképzési Intéze­te. Az intézetnek közel 50 akkreditált szakkép­zési ajánlata jelent meg a Magyar Közlönyben, amelyekre augusztus 20-ig, illetve szeptember 10-ig lehet jelentkezni. Utóbbi dátum a tanáro­kat illeti, akik tovább­képzésüket végezhetik el az intézményben. A körülményekről a szak­képzési intézet vezetőjét, Szemenyei Saroltát kér­deztük. - A magyar iskolarend­szer kezd igazodni az euró­pai normákhoz és az eddigi általános-, középiskolai és felsőoktatási szintekből egy többszintű rendszer alakul ki. Ennek már nagyon sok megnyilvánulása látható. Amivel mi foglakozunk, az a szakképzés, mégpedig az is­kolarendszeren kívüli szak­képzés. Ez különbözik a fel­sőoktatásban is születő isko­larendszerű felsőfokú szak­képzéstől, amelynek akkre­ditációja körül az utóbbi idő­ben viták folytak. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola intézete által meghirdetett szakképzések akkreditációja már régebben megtörtént az Országos Szakképzési Ta­nács által, így ezek mind jó­váhagyott, a Közlönyben megjelent képzések. 0 Mekkora a szakképzé­si intézet kínálata? - Hogy hány indul be ezek közül a képzések közül, az jelentkezők számától függ, hiszen a főiskola nem kap állami támogatást. Eb­ben az évben sokkal széle­sebb a választékunk, mint az eddigi években volt, közel ötven ajánlatunk van. Ta­pasztalatunk szerint az ér­deklődés elég nagy, de az csak szeptemberben derül ki, hogy az érdeklődők közül mennyien válnak hallgatóvá. Körülbelül fele-fele arány­ban van közép- és felsőfokú ajánlatunk. A középfokú képzéseink nagyobbrészt egyévesek, a felsőfokúak kö­zül néhány egyéves, a többi két évig tart. A felsőfokú szakképzést szerzett hallga­tóink a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán belül érvé­nyesíthetik ezt a képesítést; számukra bizonyos kedvez­mény van a felvételi esetén. Ez egyelőre csak a tanárkép­zőn belül érvényes. • Melyek az idei sláger­szakmák? - Mindent elsöprő most az idegenvezetési szak népsze­rűsége, úgy tűnik, ide lassan nem is tudunk majd jelentke­zőket fogadni. Nagy a nép­szerűsége a számítástechni­kának, valamint az ügyviteli­menedzseri jellegű (irodave­zető, általános menedzser, stb.) képzéseknek, amelyek­kel könnyű elhelyezkedni. 0 Milyen jellegű oktatás­ra készülhet, aki a tanár­képző képzését választja? - A mi képzéseink félig­meddig távoktatási progra­mok, hiszen a tanórák és a közvetlen előadások csak szombatonként vannak. Ilyenkor általában 8 tanítási órát tartunk és egyéni mun­kára készítjük fel a hallgató­kat, akik hét közben otthon végzik el a feladatokat. Most már küszöbön áll annak a le­hetősége, hogy tényleg táv­oktatás legyen belőle, mert a főiskola számítógépes háló­zata elég erős ahhoz, hogy az egyes programok vezetőit'a főiskolai tanszékeken számí­tógépes kapcsolattal el lehes­sen érni. A gyakorlati oktatás jó része (labormunkák, szá­mítógépes gyakorlatok stb.) is a főiskolán folyik. A ter­melési gyakorlatok esetén vagy a hallgató hozza azt a céget, ahol a gyakorlatot vé­gezné (például ha ott szeret­ne dolgozni), vagy mi aján­lunk lehetőségeket. Az ide­genforgalom szak esetén pél­dául megállapodásunk van az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkkal, ahol a gya­kornokaink erre az időre el­helyezkedhetnek. Panelt József Ha azt mondják a Ti­szának partjánál, hogy országhatár, azonnal sok vihart megért Röszkénk­re, netán Nagylakra gon­dol a polgár. Holott im­máron évek óta Tiszaszi­get és a vajdasági Gyála között is megnyitottak egy országkaput, amely a benzincsempészek arany­korában komoly rangot vívott ki magának. De vajon mennyi maradt mára e kétes dicsőség­ből? - faggatóztunk teg­nap a tiszaszigeti puszta­ságban. Am mielőtt még elérhet­tük volna az átkelőt, röpke szemlénk során megállapít­hattuk: e tájék immáron a ha­lott benzinkutak földje. Né­hány kilométeres szakaszon több bezárt töltőállomás ár­válkodik, mint amennyit mondjuk húsz éve a fél me­gyében föllelhettek az autó­sok. S ami még a tegnapi ki­rándulás krónikájához tarto­zik: a tiszaszigeti úton jó, ha tízpercenként elpöfögött egy-egyjárgány, a határt cé­lozván. így aztán nem csoda, hogy az átkelő bádogbódéjá­nál - jó, szólítsuk inkább konténernek... - békés egy­kedvűséggel posztoltak a fi­náncok, s a határőrök. 0 Ennyire nincs manap­ság munkájuk? - álmél­kodtunk a köszönés után. - Nyári forgalmunk leg­följebb 150 autóban mérhető - szolgált egy kis statisztiká­val Halasyné Bacsa Ildikó főhadnagy, a röszkei vámpa­rancsnok, akinek felügyelete alatt működik a tiszaszigeti átkelő is. - Csak magyar és jugoszláv állampolgárok jö­hetnek erre, s kizárólag sze­mélygépkocsik okmányait kezelik itt. Tehát még buszo­kat sem engedhetünk át. 0 A bezárt benzinkutak tehát már csak a régi ko­rok dicsőségének emlék­művei? - Az embargó idején épül­tek, amikor még a mai forga­lom tízszeresét is regisztrál­hattuk. Nem mintha akkor oly sokan vándoroltak volna erre, csupán egy-egy kocsi térült­fordult jóval többször, mint azt az idegenforgalom indokolná. 0 De Szegeden azt beszé­lik, hogy Tiszasziget nem sokat veszített csempész­varázsából, csak éppen most mást utaztatnak a seftelők. - Látja, itt üldögélünk már egy fél órája, de autó csak ritkán jön. Ezt azért nem ne­vezném csempészparadi­csomnak. Meg egyébként is: a Vajdaságból legfeljebb két és fél karton cigarettát lehet egy nap legálisan behozni, no, meg a liternyi tiszta­szeszt. S bár kifelé jóval szé­lesebb áruskála utaztatható haszonnal, úgy látszik, már nem éri meg a fáradságot. A főhadnagy asszony sza­vait bizony egy perce sem kellett megszakítani az átuta­zók kedvéért. S már éppen a totális unalomba fordult vol­na tiszaszigeti kirándulásunk, amikor egy Polski Fiat ka­nyarodott a határhoz. Abból pedig négy, roppant vidám hölgy pattan elénk, s már ko­cogtak is át a free shophoz. Két perccel később pedig hozták azt a tíz karton füstöl­nivalót, ami ugyebár joggal jár egy derék polgárnak. De mielőtt bármit is kérdezhet­tem volna a seftes hétköznap­ok hányattatásairól, széles mosollyal invitáltak: ugyan már, két és fél kartonnal iga­zán beszállhatnék a buliba. Hát ebből nem lett üzlet. Csak egy fotó a hölgyekről, akik közölték: délután még lesz egy kis fuvatjuk. - Ter­mészetesen az is legális ám! - lobogtatták útlevelüket. Amelyekben - ahogy elnéz­tem - csak a szakértő határőr találhatott olyan fél négyzet­centit, ahova még nem ütöt­tek pecsétet... Bátyi Zoltán Sokféle ember jár strandolni a Partfürdöre. Van, aki idén most van itt alig néhányadszor; akad, ki úgyszólván ideköltö­zött és jobban ismeri a strandéletet, mint aki in­nen ment nyugdíjba; ta­lálkoztunk a messzi Ba­konyszentkirályról ideér­kezettekkel is. Haza se mennének fatornyos falu­jukba darab ideig legszí­vesebben - annyira meg­tetszett nekik Szeged, a strand. Zajlik a szezon a Partfürdőn, akár a Tiszán az elsuhanó sétahajó-kel­tette hullám. Kerek Szilvi és Timi testvé­rek, ám ez nem látszik rajtuk. Egyikük borostyánszín sze­mű, barna hajú, másikuk sző­ke, és kék tekintetű. Főiskolá­ra járnak - azaz nyáron a strandra. Ott üldögéltek e vál­tozó felhőzetű, különös au­gusztusi ég alatt, a Partfürdő feszített víztükrű medencéjé­nek a szélén. - Negyedszerre vagyunk strandon ezen a nyáron - be­szélték -, ám, ha nem esne folyton feszt az eső, állandóan itt lennénk. Most is nemsoká­ra indulunk... - Esőcseppek permetege hullik ránk, össze­keveredve a medencében ug­rándozó-sikongó gyerekek keltette zuhanccsal. Füllesztő romlott, rendbetenni a környé­ket; a gyerekeknek a férj ten­gópályát alakított ki, amit szintén maguk nyírnak... És mondja még valaki, a szegedi ember nem vigyáz környeze­tére! Kriszti - vezetéknevét nem mondja, azaz mondja, de le nem írható -, a Zirchez közeli Bakonyszentkirályról, édesap­jával, imerősük kisgyerekével, és vőlegényével jött Szegedre; a Partfürdő egyik faházában szálltak meg. - Voltaképpen Ópuszta­szerre jöttünk, s ha már itt va­gyunk, nem hagyjuk ki Szege­det sem. Holnap indulunk vissza - mondja. Azt is: sok­kal, de sokká több időt el tud­nának Szegeden tölteni, ha nem szólítaná őket haza a munka. S mi az, ami „megfogta" őket a Partfürdő strandjában? - Van többféle medence, hi­deg víz, meleg víz, amilyet csak akar az ember - mondja. Hozzátéve: a víz tiszta, nem ám olyan, mint a Balaton, aminek bezzeg még csak ki sincs betonozva az alja!... Ámulok, értetlenül. Úgy lát­szik, az embernek mindig az tetszik, ami messze van tőle. Ám hogy a Bakonyban kell lakni ahhoz, hogy valaki di­csérje a Partfürdő vizét - nos, erre nem is gondoltam. Farkas Csaba Szeged fürdőváros? (2,) Partffürdö - bakonyi szemmel Ha nem esik az eső, legszívesebben a Partfürdón töltjük az időt - mondja Kerek Szilvi és Timi a medence mellett. [Fotó: Karnok Csaba) a hőség, az eső színtelen égből hullik, s alig csapódik a forró betonra, egyforintos nagyságú pöttyöt formázva, szinte siste­regve máris szárad föl. - Mi a véleményünk a strandról?... - kérdeznek visz­sza Szilviák. És sorolják már­is: a feszített víztükrű medence nagyon tetszik, a másik kevé­bé; az, hogy nagyon szépen le­nyírt a fu, úgyszintén tetszik, az, hogy a Tisza rengeteg hor­dalékot dob itt partra, már ke­vésbé. Egy ide - egy oda. Vi­szont: - Ha nem lenne jó itt lenni, mennénk máshova - ne­vetnek a lányok, közben, két összetorlódott, cakkos szegé­lyű gomolyfelhő közül vakító fénnyel kirobban a napsugár. Aztán visszabújik. - Majd' elfelejtettük- mondják még SzilViáék -, diákok vagyunk, nekünk drága a száznyolcvan forintos belépő. - Én kérem, nem hibázta­tom az üzemeltető fürdőt az árak miatt, mert tudom, mi mibe kerül - fogalmaz Sza­niszlóné dr. Möszmer Erika. egyéni ügyvéd. - Ilyen kínála­tot csak ilyen áron lehet bizto­sítani. Dolgozóik személyes hozzáállása pedig minden képzeletet felülmúl. Dr. Möszmer Erika nem a strandüzemeltető cég PR-me­nedzsere - egészen egyszerű­en évtizedek óta idejár, csa­ládjával együtt, mindenkit s mindent ismer itt. - Szinte már kiköltözködtünk ide ­mondja, s megtudjuk: a fehér műanyag székek, az asztal, a napernyő, mind-mind saját­juk. - Hogy hol tároljuk őket? A vasutas-vendégházban. Édesapám vasutas, azért, és persze tárolási díjat is fize­tünk. Az asztal összecsukható, a székek egymáson, torony­ban, szintén kevés helyet fog­lalnak... Van, mikor meg­vesszük az egész napra való jégkrémet a városban, ahol ol­csó, s azt is itt tartjuk, a hű­tőszekrényben. Egyébként a nem messzeni büfé egészen elfogadható árakon működik, egy hot-dog nálunk például hetvenöt forint, de két gyerek­kel, nap mint nap oda járni... Inkább elhozom ide a befize­téses ebédet. Voltaképp a ví­zen kívül nemigen használunk mást a strandhói, így egészen olcsó. Megússzuk a tömeg­közlekedést is, a Belvárosban lakunk, csak át kell jönni a hí­don. Megtudjuk még: előfor­dult, fűnyírót is hozott le a család, amikor a strandé el­Visszhang Nem maradt válasz nélküli a tegnap megje­lent, nagyvárosi vanda­lizmusról szóló cikkünk. Ebben a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. - egyébként önkormány­zati cég - igazgatója je­gyezte meg a fel-újított Stefánia park ürügyén, hogy jó lenne, ha a köz­terület-felügyelet - szin­tén önkormányzati ha­tóság - és a polgármes­teri hivatal többel tenne a szobrokat, parkokat és házfalakat rondító „va­gányok" ellen. A közterület-felügye­let reagált először. Gyorsan bebizonyította, hogy emberei fürgén és szakszerűen dolgoznak, a szabálytalankodókra kíméletlenül lecsapnak. Csütörtökön délelőtt a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. egyik osztályvezetője parkolt az Erzsébet-szobor előtt, tőzeget is szállító autó­jával a bicikliúton állt meg. Mire visszatért a múzeum mögül, a kocsi­nak hűlt helyét találta. Nem, nem történhetett tévedés, hiszen a kht. a munkák megkezdése előtt hivatalos levélben küldte át a terepen dol­gozó autók rendszámát. Csak sajnos a nagy­városi vandalizmus el­len nem lehet ilyen kis­szerű módszerekkel küz­deni. T. V. Alsóváros vize • Munkatársunktól A Szegedi Vízmű Kft. vízhálózati ellenőrzést végez Alsóváros területén augusz­tus 11-étől 14-éig, éjszaka 23 és hajnali 4 óra között. Ezért a jelzett időszakban ivóvízhi­ány, valamint nyomáscsök­kenés léphet fel. A víz zava­rossá is válhat, de ülepltés után fogyasztható. Virág­kiállítás • Munkatársunktól Mint azt tegnapi lapunk­ban is írtuk, nagyszabású, há­romnapos virágkiállítás kez­dődik ma Szegeden, az 5-ös út melletti virágpiacon. A szervezők több tízezer látoga­tóra számítanak, de az Euró­pát átszelő vendégmunkás áradat miatt az egyébként is forgalmas főúton torlódások­ra kell számítani. Ezért a jár­művezetőket fokozott figye­lemre kéri a rendőrség. Jogi tanácsadás • Munkatársunktól Ingyenes jogi tanácsadást tartanak a Bécsi körűt 7. szám alatti nyugdfjasklubban au­gusztus 9-étől minden szom­baton 10-12 óra között. Jogta­nácsos: dr. Fügi Réka ügyvéd. Schéner-kiállítás Ópusztaszeren • Munkatársunktól Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban - a Rotunda Hunor-Magor ter­mében - ma 11 órakor Gyu­lay Endre püspök nyitja meg Schéner Mihály Jöjj, István király! cfmű kiállítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom