Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

IV. MÓRAHALOM AZ EURÓPA-KAPUBAN PÉNTEK, 1997. JÚL. 25. Itthon, Európában • DM/DV-információ Miénk a tér! - mondhatják idén is a mórahalmi fiatalok, hiszen július 26-án, szomba­ton délutántól a Piac téren is­mét lesz ifjúsági fesztivál. A megszokott, jókedvet vará­zsoló programokon kívül eb­ben az évben Európát is láttat­ják a szervezők. A Mórahalmi Bounty ma­zsorett és formációs tánccso­port bemutatójával veszi kez­detét szombaton 14 órától a Miénk a tér! programsorozat. Megnyitót a szervezők nevé­ben Dobó Gábor, a Dél-Al­földi Ifjúsági Szövetség (Dal­isz) alelnöke mond. Az EU­vetélkedő és az Itthon, Euró­pában című fórum előtt Pata­ki István, a Külügyminisztéri­um Integrációs Államtitkársá­gának helyettes vezetője kö­szönti az egybegyűlteket. Az EU-fórumon a „színpadi sze­replők", azaz Pataki István, továbbá dr. Mikula Lajos, az AGRYA Országos Szövetség elnöke és Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere vá­laszol az érdeklődők kérdései­re. A három részből álló EU vetélkedő keretezi a műsort. Ihos András Kató néni dél-al­földi ténykedése címmel mu­tatkozik be. A Futóhomok tit­kai, a Szívtépő gumi című fia­talok „show-ját" a filmsoroza­tok ihlették. A tér szépe vá­lasztás után föllép a My Cre­am zenekar, majd az utcabál idejére a teret átveszi a Vol­vox együttes. A Piac tér kör­nyéke egyéb okból is csábító lesz, hiszen ott autószalonok, kézművesek mutatkoznak be. A gyerekeket népi játékok, a felnőtteket büfé csalogatja a térre, ami a mórahalmiaké. Európába - támogatókkal • Munkatársunktál A Miénk a tér '97 - Itthon, Európában cfmű mórahalmi rendezvény nem jöhetett vol­na létre a Külügyminisztéri­um, Mórahalom város önkor­mányzata, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés művelődési bizottsága, az AGRYA, a Szerencsejáték Rt. 3. számú Területi Igazgatósága, a Mó­rahalom és Vidéke Takarék­szövetkezet, a Daewoo-C­Mobil Kft., a Renault Budes­heim-Baunok Autoker Kft., a Chio Magyarország Kft., a Pepsi-Cola FÁÜRT, a Hafen Zsombói Sör, továbbá a Dél­magyarország Könyv- és Lap­kiadó, Nyomdaipari Kft., il­letve a Seat Ottó Kft., Szeke­res Sándor vállalkozó, az XL Divatáru, a Mórahalom és Vi­déke Afész, az MS Tabak Kft., Hódi Gábor vállalkozó, a Bounty Szórakoztató és Szabadidő Központ, a Dé­mász Rt. mórahalmi kiren­deltsége, a Móraép Kht., a Stollwerck és a Cerbona tá­mogatása nélkül. Nincs brit embargó • Brüsszel(MTI) Elhárult a veszély, hogy Nagy-Britannia betiltja a mar­hahúsimportot az EU többi tagországából, mert kevesli az azok által alkalmazott egész­ségvédelmi intézkedéseket. Ugyanis az emberi és állati fogyasztási láncból, valamint a gyógyszeripari és kozmeti­kai termékek gyártásából kivonják azokat a szöveteket, amelyekről nem állítható, hogy nem közvetítik a sziva­csos marhaagyvelő gyulladást (BSE). • Ifjúsági körök Megyehatáron innen és túl Mórahalom. Miénk a tér! (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktál Miközben az ország nagy horderejű problé­mákkal foglalkozik, a fiatalság ügye csak úgy lóg a levegőben! Ezt mon­dogatták egymásnak azok az ifjoncok, akik a kulturális és szabadidő programok hiányától is szenvedtek. Aztán gon­doltak egy nagyot, s ifjú­sági szervezeteket alakí­tottak, hasznos és szóra­koztató rendezvényeket szerveztek. Igy például évről évre elhangozhat Mórahalom központjá­ban az egyre izmosodó ifjúsági szervezetek kö­zös fölhívása: Miénk a téri A mórahalmi kistérségben az utóbbi években gomba módra szaporodnak az ifjúsá­gi szervezetek. A Pusztamér­gesi Ifjúsági Szervezet (PISZ) 1992-től működik. A tagok 14-26 évesek, s az a céljuk, hogy Pusztamérges és a környék lakóinak számára tartalmas programokat teremt­senek. Bekapcsolódtak az AGRYA vérkeringésébe is. Mottójuk: gondolkodjunk po­zitívan! Hogy megéri-e a sza­badidőt sem kímélve fáradoz­ni - magunkért és másokért? A PISZ válasza: mindenkép­pen! A 10 kilométerre elterülő Szeged, e nagyváros előnyeit és hátrányait is érzékeli Zsombó, a 2900 lelket szám­láló település. A közösségi élet csiholása nehéz a passzi­vitás és a heterogenitás miatt. A Zsombi Ifjúsági Klub a helyi művelődési otthonban kapott helyet. Az alkalmi összejöveteleken túl a nép­tánccsoport és az alkalmi ko­sármeccsek vonzzák a fiatalo­kat. E klub tagjai alkotják a két éve havi-kéthavi rendsze­rességgel megjelenő helyi új­ság, a Zsombi szerkesztőségét is. Mindkét Zsombi, azaz a klub és az újság is sokat kö­szönhet a művelődési háznak és annak igazgatójának. E jó kapcsolatra alapozva bíznak abban, hogy rengeteg, jobb­nál jobb ötletük, mint például a falu számára meglepetésnek szánt tavaszi-nyári program, megvalósul - Zsombó lakos­ságának örömére. E körhöz tartozik a Kis­kunsági Ifjúsági Kulturális Egyesület (KIKE) is, mely 1994-ben alakult. A 10 ezer fős Kunszentmiklós lakossá­gának szórakoztatását szolgá­ló rendezvények, nyári ifjúsá­gi táborok és találkozók szer­vezését vállalták föl. A Tanyavilág Kulturális Egyesület 1990-ben született. A hagyományőrző egyesület fő profilja a népi kismestersé­gek alapjainak megismerteté­se, tanítása. Ezért szerveznek játszóházi foglalkozásokat, il­letve kézműves alkotótáboro­kat. Az egyesületen belül működik a Lámpás együttes, mely a népzenei hagyomá­nyokat ápolja. A Kisszállási Kulturális Egyesület 1993 óta segíti a község lakóinak kulturális, közösségi kezdeményezéseit, kiemelten fogalkozik a fiata­lok igényeivel. A társaság cél­ja, hogy csökkentse a vidéki létből fakadó hátrányokat ­információ áramoltatással, ta­nácsadással, szolgáltatások­kal. Az egyesület munkáját a kisszállás! önkormányzat és a SZITI Kulturális és Mentálhi­giénés Egyesület támogatja. Szegedtől 22 kilométerre, a háromezer lelket számláló Bordányban 1994-ben húsz, 10-23 éves srác és lány mega­lakította a Bordányi Ifjak Társaságát. Számos akcióval hívják föl magukra a figyel­met. így például gereblyéztek, padokat festettek, zsíros ke­nyeret osztogattak a járó­kelőknek, ajándékokat készí­tettek beteg gyerekeknek, ma­dárodút építettek, zajongtak, buliztak. Óriási erőbedobással teszik azt, amiről hiszik, hogy a dolguk. Most a bordányi mozi fönnmaradásáért küzde­nek - úgy néz ki, nem hiába. Az AGRYA nagy és kicsi, hiszen az országos szervezet mellett 1995 óta létezik az Agrár- és Falusi Ifjúság Csongrád Megyei Egyesüle­te is. E kisebb, kistérségi szer­vezet születése körül a nagy AGRYA és a mórahalmi ön­kormányzat bábáskodott. Az újszülött gyorsan megerősö­dött: felvette a kapcsolatot a környék kistelepülésein, falva­iban élő fiatalokkal, folyama­tosan részt vesz Mórahalom közéletében. Például a „Már­ciusi díjat" az AGRYA és a mórahalmi önkormányzat ala­pította azon idősebb polgárok munkájának elismerésére, akik életük során sokat tettek Mórahaiomért és ifjúságáért. Eddigi legmozgalmasabb programjuk a tavalyi Miénk a tér című egész napos, kistérsé­gi ifjúsági találkozó volt. Mórahalom, Bordány és Pusztamérges ifjai alakították meg a Dél-alföldi Ifjúsági Szövetséget (Dalisz) mint ér­dekvédelmi szervezetet. A Dalisz célja: az egy szervezet erejét meghaladó programok kidolgozása és megvalósítása, a településközi kapcsolatok erősítése, a civil szervezetek hatékonyságának növelése, a vidéki ifjúság érdekeinek kép­viselete, külföldi kapcsolatok kiépítése és ápolása, a hagyo­mányőrzés. A Dalisz a de­mokrácia fejlesztését célzó képzést szervez a Hálózat a Demokráciáért Alapítvánnyal és a Civil Kuratóriummal kö­zösen, de részt kér az európai uniós képzésből is. A Dalisz védnökségével jött létre a Mi­énk a tér '97 - Itthon, Euró­pában regionális ifjúsági ta­lálkozó. Magyarország euró­pai és euroatlanti integ­rációjának időszakában kevés szó esik az Egye­sült Nemzetek Szerveze­téről (ENSZ). Pedig a Föld 185 államát tömö­rítö szervezet nemrégi­ben választott új elnö­kével az élen jelentós változások elátt áll. Ha­marosan az ENSZ is megszorító intézkedé­sek áldozata lesz. A nemzetközi diplomáci­ában nyílt titok, hogy a ghá­nai Kofi Annán elnökké emelése az Egyesült Álla­mok érdekeivel áll össz­hangban. Az USA elképze­lése a jövőbeli ENSZ-műkö­désről ugyanis az, hogy a szervezetnek sokkal hatéko­nyabban, s olcsóbban kell ellátnia a feladatát. Érdekes az amerikai hozzáállás, hi­szen voltaképp zsarolják a ENSZ-szorítás szervezetet. Az ENSZ legna­gyobb befizetője az USA, ez azonban csak elvben igaz: az Egyesült Államok évek óta nem fizeti a tagdíját, tgy mintegy 1,3 milliárd dollár­ral adós. Ugyanakkkor kilá­tásba helyezték, hogy ha karcsúsítják és ésszerűvé, átláthatóvá teszik a költség­vetést, megfékezik az admi­nisztratív kiadásokat, akkor az USA is hajlandó rendezni a számláját. Az ENSZ működésének átgondolása természetesen nemcsak amerikai igény. A terjedelmes és átláthatlan segélyprogramok, valamint a már említett pazarló appa­rátus több tagállamnak is gondot okoz. Ezzel szemben állnak viszont az afrikai kontinens államainak elkép­zelései: ők a fejlődő álla­mok növekvő támogatását várják a megújuló ENSZ­től. Annán tíz pontban foglal­ta össze elképzeléseit. Az 1989 és 1999 közötti költ­ségvetést 123 millió dollár­ral kívánja csökkenteni. A kiadások érzékeltetésre: nem hivatalos adataink sze­rint tavaly a szervezet ren­des évi költsége és a béke­fenntartási költsége egyaránt mintegy 1,3 milliárd dollár volt. Annán javasolta, hogy ezer ENSZ-titkársági mun­kahelyet is szüntessenek meg: ezek a posztok azon­ban jelentős részben ma is betöltetlenek. A sokak által kritizált adminisztrációs költségeket 2001-ig a jelen­legi 38 százalékról 25 száza­lékra csökkentenék, a doku­mentációs és iratkibocsátó tevékenység pedig 25 száza­lékos mérséklést szenved majd el. Létrehozzák a mun­katársakra vonatkozó visel­kedési kódexet, s ezzel pár­huzamban fokozottabban el­lenőrzik a gyenge munka­végzést. A különféle ENSZ­irodák és kirendeltségek erőteljesebb kontrollra szá­míthatnak, s egységesítik a gazdasági és szociális fej­lesztéssel, valamint az admi­nisztratív eljárásokkal fog­lalkozó részlegek működé­sét. Létrehoznak egy, a közgyűlést kiszolgáló osz­tályt, valamint javítani fog­ják a tájékoztatási tevékeny­séget is. Mindezzel együtt az ENSZ-en belül világossá vált, hogy a nagy békefenn­tartó missziók ideje lejárt, és a hosszú távú, egy-egy térség gondjait megoldó bé­keépítésen lesz a hangsúly. Arató László A II. világháború sújtotta Európának 1947-ben az ak­kori árakon 13,3 milliárd, mai árfolyamon 88,2 milli­árd dollár segélyt folyósított az Egyesült Államok. A Marshall-program néven ismertté vált támogatás az USA GDP-jének 1,2 száza­léka, a központi költségve­tés 15 százaléka volt, a pénzügyi támogatás 90 szá­zalékát pedig segélyek tet­ték ki. A segélyprogram lebo­nyolítására született meg az- Európai Gazdasági Együttműködés Szerveze­te (Organization for Euro­pean Co-operation - OE­EC). 1948. április 16-án 16 nyugat-európai ország, va­lamint a németországi nyu­gati megszállási zónák főparancsnoksága irta alá a Párizsi Konvenciót, mely­hez 1950-ben az USA és Kanada társult tagként, Spa­nyolország és Jugoszlávia tagként csatlakozott. A szervezet működésében a francia elképzelésekkel szemben az a brit álláspont győzött, amely fenntartotta a résztvevők teljes nemzeti szuverenitását. Az OEEC bábáskodása mellett jött lét­re 1950-ben az Európai Fi­zetési Unió, amely többol­dalú nemzetközi elszámolá­sok elősegítésével járult hozzá a világkereskedelmi kapcsolatok normalizálásá­hoz. A Tanács első elnöke Paul Henri Spaak volt, aki az európai integráció fej­lesztésében a későbbiekben kiemelkedő szerepet ját­szott. A Marshall-terv sike­resen megalapozta a gyors nyugat-európai újjáépítést, a szovjet terjeszkedés korlá­tozását, s egyben piacot biz­tosított az USA számára. Az OEEC semmilyen szempontból nem élvezett függetlenséget a kormá­nyokkal szemben, ami az Egyesült Királyság, a skan­dináv országok és Svájc ál­láspontjának volt köszön­hető. így azután az Európai Vámunió terve, amelyet már 1947-ben megvitattak, papíron maradt. Ez legin­kább az Egyesült Királyság érdekeit sértette volna, amely nem akarta gyöngíte­ni a birodalmi preferenciá­kat a Brit Nemzetközössé­gen belül. Az OEEC nem tűnt el a Marshall-terv végrehajtásá­val. Feladata a tagállamok közötti kereskedelmi és fi­zetési forgalom akadályai­nak elhárítása lett. A kvó­ták 90 százalékát 1960-ra leépítették, a vámok csök­kentésében, illetve az egyéb akadályok felszámo­lásában viszont nem ala­kult ki egyetértés. Ezért in­kább más nemzetközi ügyekkel kezdtek foglal­kozni. 1960-ban 20 állam, a fejlett ipari demokráciák írták alá azt a konvenciót, amely megalapította a Gazdasági Együttműkö­dés és Fejlesztés Szerve­zetét (Organization for Economic Co-operation and Development ­OECD). A hosszú időn ke­resztül 24 tagállamot tömö­rítő szervezet (19 európai ország, valamint az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zé­land, Japán) a gazdaság- és szociálpolitikák összehan­golásának fóruma. 1994­ben Mexikó, 1996-ban Csehország, Lengyelország és Magyarország is tagja lett a legfejlettebb piacgaz­daságokat tömörítő szerve­zetnek. Az OECD szakmai és nem pénzadó szervezet lévén a piaci érettség ob­jektív mércéjének tekint­hető. Dialógus • Munkatársunktól Az Európai Uniós tag­ság egyik legnyilvánva­lóbb előnye az az erő, amit az egyes tagorszá­gok a közös kereskedel­mi politikából meríthet­nek. Valamennyi tagor­szág az Európai Bizott­ságra ruházta a kereske­delmi tárgyalások hatás­körét. A tagországok kereskede­lem-politikájának a kezelésé­ben az EU kizárólagos fe­lelősséggel bír, s mint ország­csoport teljes jogú résztvevője a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) többoldalú tárgyalása­inak és menedzsment tevé­kenységének. Az Unió emel­lett kereskedelmi megállapo­dások széles körével rendel­kezik - olvasható az Európai Dialógus, az Európai Bizott­ság magyar nyelven is megje­lenő folyóiratának legújabb számában. Hogy mit várnak e téren a tagállamok a jelölt országoktól? „Értésükre ad­juk, hogy az európai nyílt piac nem csak valamiféle politikai projekt, hanem technikai rész­letek sorából álló gyakorlati kihívás" - nyilatkozza a lap­ban Richárd Bartelot; az EU bővítési egységének vezetője. „Bizalmat kelt a piaci partne­rekben egymás iránt: az EU­val szembeni kereskedelmi viták megoldásának a képes­sége, illetve annak elérése, hogy az ilyenek lekerüljenek a napirendről és ne merülje­nek föl újra. A másik: a haté­kony versenypolitika, lévén, hogy az állami támogatások átlátható ellenőrzése mellett ez demonstrál átfogó felügye­letet azon meghatározó elvá­rások felett, amelyek együtte­sen szavatolják a piacok nyílt és fair jellegét." A kontinens két térfelének összekapcsolását célzó erőfe­szítéseket is szemügyre veszi az Európai Dialógus júliusi­augusztusi száma. A hatékony közlekedési infrastruktúra megteremtése annak kézzel­fogható példája lesz, hogy az európai integráció működik. A Transzeurópai Hálózatok (TEN) élen járnak az EU munkahelyteremtést célzó tö­rekvésében és hatékony kap­csolatot építenek az Unió egy­séges piacának különböző ré­szei között. Mit jelent a haté­kony közgazdasági adminiszt­ráció? E kérdésre is válaszol a lap idei negyedik száma. Ugyanis a tíz jelölt ország kö­zül csak kevés rendelkezik a szükséges adminisztrációs struktúrával ahhoz, hogy biz­tosítsa: az EU alapokmányait, szabályozóit, rendelkezéseit és ajánlásait, amelyek együt­tesen alkotják az EU jogrend­jét alkalmazzák majd. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom