Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-25 / 172. szám

IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. JÚL. 25. Lengyel László politológus: „Magyarország jó helyen van." (Fotó: Miskolczi Róbert) Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója független és egyéni gondolkodása miatt a legismertebb magyar politológusok közé tartozik. Az Értelmiség '97 nyári egyetemen kifejtett nézete szerint a magyar átalakulás szakasza lezárult, s az integrációs szervezetekbe való meghívással egy konszolidációs időszak kezdődik meg Magyarországon. • Horn Gyula miniszterelnök nemrég az ellenzék bírálatai ellen mint kormánya érdemét említette fel az ország meghívását az integrációs szervezetekbe. Ön szerint kinek az érdeme ez a meghívás? - A folyamat, amely a meghívást eredményezte, azzal kezdődött, hogy a hetvenes évek óta kinyflt magyar gazdaságba tartós kapcsolatokkal beépültek a nyugatiak. A rendszerváltás utáni időszakban a nyugati beruházó már tudta, hová jön és miért érdemes itt befektetni. Részben már elő voltak készítve azok a rendszerek, amelyeknek a továbbépítésébe be tudott kapcsolódni. Itt aztán a tartós kapcsolatok kölcsönös összecsiszolódást Magyarország európai és euroatlanti integrációjának időszakában kevés szó esik az Egyesült Nemzetek Szervezetéről (ENSZ). Pedig a Föld 185 államát tömörítő szervezet nemrégiben választott új elnökével az élen jelentős változások előtt áll. Hamarosan az ENSZ is megszorító intézkedések áldozata lesz. A nemzetközi diplomáciában nyílt titok, hogy a ghánai Kofi Annán elnökké emelése az Egyesült Államok érdekeivei áll összhangban. Az USA elképzelése a jövőbeli ENSZ-működésről ugyanis az, hogy a szervezetnek sokkal hatékonyabban, s olcsóbban kell ellátnia a feladatát. Érdekes áz amerikai hozzáállás, hiszen voltaképp zsarolják a alakítottak ki a mindennapokban is. Az, hogy ma 17 milliárd dollárnyi tőke működik itt, kevésbé az Antall- vagy a Horn-kormánynak köszönhető, sokkal inkább annak, hogy az a német beruházó ismerte a magyar vállalatokat. Jöttek a németek, és ez vonzotta a többieket is. A másik nagy hatású dolog, amely meghívásunkat erősítette az, hogy Magyarország jó helyen van. Tudom, ez nem hangzik szépen, de az országnak szerencséje, hogy nincs kényes stratégiai helyen: a Baltikumban vagy a Balkánon. Ellenkező esetben szóba sem jöhetett volna, hogy az integrációs szervezetek az első vonalban emlegessék. Szlovénia vagy Észtország teljesít annyit, mint Magyarország, s ennek ellenére a helyzetük kedvezőtlenebb. • Miben látja a magyar kormányok érdemét? - A meghíváshoz vezető harmadik, nagyon lényeges tényező az, hogy van egy tartós európai szövetségesünk: Németország, amely a legtöbb tőkével érdekelt nálunk. Márpedig, ha a németek itt érdekeltek, akkor az ő szövetségük nem ugyanaz, mint Chirac elnök kiállása Románia mellett. De az Egyesült Államok is pozitívan veszi Magyarországot, szervezetet. Az ENSZ legnagyobb befizetője az USA, ez azonban csak elvben igaz: az Egyesült Államok évek óta nem fizeti a tagdíját, így mintegy 1,3 milliárd dollárral adós. Ugyanakkkor kilátásba helyezték, hogy ha karcsúsítják és ésszerűvé, átláthatóvá teszik a költségvetést, megfékezik az adminisztratív kiadásokat, akkor az USA is hajlandó rendezni a számláját. Az ENSZ működésének átgondolása természetesen nemcsak amerikai igény. A terjedelmes és átláthatlan segélyprogramok, valamint a már említett pazarló apparátus több tagállamnak is gondot okoz. Ezzel szemben állnak viszont az afrikai kontinens államainak elképzelései: ők a fejlődő állaami szintén lényeges. Nos, a rendszerváltás utáni magyar kormányok érdeme az, hogy ezeket a szövetségeket megőriztük. Sok mindent elrontottak, de végeredményben nem követtek el olyan drámai hibát, amely miatt kitaszítottak volna bennünket. Olyan hibára gondolok, amilyent Meciar elkövet Szlovákiában. Ugyanakkor kormányaink nem voltak különösebben sikeresek sem. Sőt, 1995 januárjában benne volt a politikában, hogy az ország esetleg kibukik az integrációból. Ha akkor nem Bokros Lajost húzzák be, hanem folytatják áz „ostromlottpolitikát", amelyet a Horn-kormány kezdett, akkor kieshettünk volna. • Mit gondol, a csatlakozásnak milyen hatása lesz a lakosság életére? Mikorra várja a csatlakozást? - A csatlakozás szerintem 2004 körül valósul meg, de majdnem egy évtizedet kell majd várni arra, hogy európai uniós tagságunknak valódi hatása is legyen. A csatlakozás három dologban hozhat komoly pozitívumot. Egyfelől az Uniótól kapott településfejlesztési pénzek révén, ami persze azt is jelenti, hogy megfelelő programokat kell felmutatni, amelyeket az mok növekvő támogatását várják a megújuló ENSZtől. Annán tíz pontban foglalta össze elképzeléseit. Az 1989 és 1999 közötti költségvetést 123 millió dollárral kívánja csökkenteni. A kiadások érzékeltetésre: nem hivatalos adataink szerint tavaly a szervezet rendes évi költsége és a békefenntartási költsége egyaránt mintegy 1,3 milliárd dollár volt. Annán javasolta, hogy ezer ENSZ-titkársági munkahelyet is szüntessenek meg: ezek a posztok azonban jelentős részben ma is betöltetlenek. A sokak által kritizált adminisztrációs költségeket 2001-ig a jelenlegi 38 százalékról 25 százalékra csökkentenék, a dokumentációs és iratkibocsátó Unió finanszírozni tud. Ez a pénz vállalkozásokat generálhat, hozzájárulhat az infrastruktúra fejlesztéséhez, és általában véve, vállalkozási készségeket alakít majd ki a kezdeményezőkben. Szerintem Európa ebben hozta és hozza majd a legtöbbet. Másodsorban Magyarország komoly vasútés útfejlesztési pénzeket tud majd szerezni az európai infrastrukturális nagyrendszer alapjából. A harmadik előny pedig az - s ebben igaza van a miniszterelnöknek -, hogy az ország e meghívásokkal automatikusan egy másik kategóriába kerül. A beruházó tudja, hogy nyugodtan jöhet Magyarországra, mert megbízhatónak lehet tekinteni. Tudni kell azonban, hogy amíg a nagy állami rendszerek: a szociális, az egészségügyi vagy a településfejlesztési rendszer átalakítása le nem zárul, a lakosság életszínvonala csak lassan fog növekedni. Rossz rendszerekkel nem lehet hatékonyan javítani. Ezeket a rendszereket előbb ki kell találni, majd ki kell alakítani, s e téren a rendszerváltozás utáni magyar kormányok nagyon rosszul teljesítettek. Panek Sándor tevékenység pedig 25 százalékos mérséklést szenved majd el. Létrehozzák a munkatársakra vonatkozó viselkedési kódexet, s ezzel párhuzamban fokozottabban ellenőrzik a gyenge munkavégzést. A különféle ENSZirodák és kirendeltségek erőteljesebb kontrollra számíthatnak, s egységesítik a gazdasági és szociális fejlesztéssel, valamint az adminisztratív eljárásokkal foglalkozó részlegek működését. Létrehoznak egy, a közgyűlést kiszolgáló osztályt, valamint javítani fogják a tájékoztatási tevékenységet is. Mindezzel együtt az ENSZ-en belül világossá vált, hogy a nagy békefenntartó missziók ideje lejárt, és a hosszú távú, egy-egy térség gondjait megoldó békeépítésen lesz "a hangsúly. Ara tő László A II. világháború sújtotta Európának 1947-ben az akkori árakon 13,3 milliárd, mai árfolyamon 88,2 milliárd dollár segélyt folyósított az Egyesült Államok. A Marshall-program néven ismertté vált támogatás az USA GDP-jének 1,2 százaléka, a központi költségvetés 15 százaléka volt, a pénzügyi támogatás 90 százalékát pedig segélyek tették ki. A segélyprogram lebonyolítására született meg az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (Organization for European Co-operation - OEEC). 1948. április 16-án 16 nyugat-európai ország, valamint a németországi nyugati megszállási zónák főparancsnoksága írta alá a Párizsi Konvenciót, melyhez 1950-ben az USA és Kanada társult tagként, Spanyolország és Jugoszlávia tagként csatlakozott. A szervezet működésében a francia elképzelésekkel szemben az a brit álláspont győzött, amely fenntartotta a résztvevők teljes nemzeti szuverenitását. Az OEEC bábáskodása mellett jött létre 1950-ben az Európai Fizetési Unió, amely többoldalú nemzetközi elszámolások elősegítésével járult hozzá a világkereskedelmi kapcsolatok normalizálásához. A Tanács első elnöke Paul Henri Spaak volt, aki az európai integráció fejlesztésében a későbbiekben kiemelkedő szerepet játszott. A Marshall-terv sikeresen megalapozta a gyors nyugat-európai újjáépítést, a szovjet teijeszkedés korlátozását, s egyben piacot biztosított az USA számára. Az OEEC semmilyen szempontból nem élvezett függetlenséget a kormányokkal szemben, ami az Egyesült Királyság, a skandináv országok és Svájc álláspontjának volt köszönhető. így azután az Európai Vámunió terve, amelyet már 1947-ben megvitattak, papíron maradt. Ez leginkább az Egyesült Királyság érdekeit sértette volna, amely nem akarta gyöngíteni a birodalmi preferenciákat a Brit Nemzetközösségen bélül. Az OEEC nem tűnt el a Marshall-terv végrehajtásával. Feladata a tagállamok közötti kereskedelmi és fizetési forgalom akadályainak elhárítása lett. A kvóták 90 százalékát 1960-ra leépítették, a vámok csökkentésében, illetve az egyéb akadályok felszámolásában viszont nem alakult ki egyetértés. Ezért inkább más nemzetközi ügyekkel kezdtek foglalkozni. 1960-ban 20 állam, a fejlett ipari demokráciák (rták alá azt a konvenciót, amely megalapította a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetét (Organization for Economic Co-operation and Development OECD). A hosszú időn keresztül 24 tagállamot tömörítő szervezet (19 európai ország, valamint az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán) a gazdaság- és szociálpolitikák összehangolásának fóruma. 1994ben Mexikó, 1996-ban Csehország, Lengyelország és Magyarország is tagja lett a legfejlettebb piacgazdaságokat tömörítő szervezetnek. Az OECD szakmai és nem pénzadó szervezet lévén a piaci érettség objektív mércéjének tekinthető. Dialógus • Munkatársunktál Az Európai Uniós tagság egyik legnyilvánvalóbb előnye az az erö, amit az egyes tagországok a közös kereskedelmi politikából meríthetnek. Valamennyi tagország az Európai Bizottságra ruházta a kereskedelmi tárgyalások hatáskörét. A tagországok kereskedelem-politikájának a kezelésében az EU kizárólagos felelősséggel bír, s mint országcsoport teljes jogú résztvevője a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) többoldalú tárgyalásainak és menedzsment tevékenységének. Az Unió emellett kereskedelmi megállapodások széles körével rendelkezik - olvasható az Európai Dialógus, az Európai Bizottság magyar nyelven is megjelenő folyóiratának legújabb számában. Hogy mit várnak e téren a tagállamok a jelölt országoktól? „Értésükre adjuk, hogy az európai nyílt piac nem csak valamiféle politikai projekt, hanem technikai részletek sorából álló gyakorlati kihívás" - nyilatkozza a lapban Richárd Bartelot, az EU bővítési egységének vezetője. „Bizalmat kelt a piaci partnerekben egymás iránt: az EUval szembeni kereskedelmi viták megoldásának a képessége, illetve annak elérése, hogy az ilyenek lekerüljenek a napirendről és ne merüljenek föl újra. A másik: a hatékony versenypolitika, lévén, hogy az állami támogatások átlátható ellenőrzése mellett ez demonstrál átfogó felügyeletet azon meghatározó elvárások felett, amelyek együttesen szavatolják a piacok nyílt és fair jellegét." A kontinens két térfelének összekapcsolását célzó erőfeszítéseket is szemügyre veszi az Európai Dialógus júliusiaugusztusi száma. A hatékony közlekedési infrastruktúra megteremtése annak kézzelfogható példája lesz, hogy az európai integráció működik. A Transzeurópai Hálózatok (TEN) élen járnak az EU munkahelyteremtést célzó törekvésében és hatékony kapcsolatot építenek az Unió egységes piacának különböző részei között. Mit jelent a hatékony közgazdasági adminisztráció? E kérdésre is válaszol a lap idei negyedik száma. Ugyanis a tíz jelölt ország közül csak kevés rendelkezik a szükséges adminisztrációs struktúrával ahhoz, hogy biztosítsa: az EU alapokmányait, szabályozóit, rendelkezéseit és ajánlásait, amelyek együttesen alkotják az EU jogrendjét alkalmazzák majd. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona ENSZ-szorítás Itthon, Európában • DM/DV-információ Miénk a tér! - mondhatják idén is a mórahalmi fiatalok, hiszen július 26-án, szombaton délutántól a Piac téren ismét lesz ifjúsági fesztivál. A megszokott, jókedvet varázsoló programokon kívül ebben az évben Európát is láttatják a szervezők. A Mórahalmi Bounty mazsorett és formációs tánccsoport bemutatójával veszi kezdetét szombaton 14 órától a Miénk a tér! programsorozat. Megnyitót a szervezők nevében Dobó Gábor, a Dél-Alföldi Ifjúsági Szövetség (Dalisz) alelnöke mond. Az EUvetélkedő és az Itthon, Európában című fórum előtt Pataki István, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője köszönti az egybegyűlteket. Az EU-fórumon a „színpadi szereplők", azaz Pataki István, továbbá dr. Mikula Lajos, az AGRYA Országos Szövetség elnöke és Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere válaszol az érdeklődők kérdéseire. A három részből álló EU vetélkedő keretezi a műsort. Ihos András Kató néni dél-alföldi ténykedése címmel mutatkozik be. A Futóhomok titkai. a Szívtépő gumi című fiatalok „show-ját" a filmsorozatok ihlették. A tér szépe választás után föllép a My Cream zenekar, majd az utcabál idejére a teret átveszi a Volvox együttes. A Piac tér környéke egyéb okból is csábító lesz, hiszen ott autószalonok, kézművesek mutatkoznak be. A gyerekeket népi játékok, a felnőtteket büfé csalogatja a térre, ami a mórahalmiaké. Görög vétó? • London (MTI) Görögország nem hajlandó kizárni a kelet-európai jelentkezők EU-felvételének megtorpedózását abban az esetben, ha Ciprus nem lesz a közösség tagja a következő bővítési fordulóban - ez derül ki abból az interjúból, amelyet a Financial Times készített a görög miniszterelnökkel. A vezető brit gazdasági-politikai napilapnak nyilatkozva Kosztasz Szimitisz kijelentette: a jövőre esedékes érdemi felvételi tárgyalásokkal párhuzamosan erőfeszítéseket kell tenni a megosztott sziget egyesítésére. A kormányfő közölte: reméli, hogy „Görögország nem kényszerül majd gáncsot vetni az EU-ba törekvő egykori kommunista országoknak, hiszen a hosszadalmas felvételi tárgyalások alatt bőségesen lesz idő valamilyen politikai egyezség összekovácsolására (Ciprusról)". Nincs brit embargó • Brüsszel (MTI) Elhárult a veszély, hogy Nagy-Britannia betiltja a marhahúsimportot az EU többi tagországából, mert kevesli az azok által alkalmazott egészségvédelmi intézkedéseket. Az EU mezőgazdasági miniszterei megszavazták, hogy az emberi és állati fogyasztási láncból, valamint a gyógyszeripari és kozmetikai termékek gyártásából vonják ki azokat a szöveteket (agy és csontvelő, szem és mandula), amelyekről nem állítható, hogy nem közvetítik a szivacsos marhaagyvelő-gyulladást (BSE) és a juhféléket sújtó hasonló agybetegséget. • „A kormányok érdeme, hogy nem hibáztak nagyot" Új rendszereket kell kitalálni