Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-07 / 156. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚL. 7. BELFÖLD 3 Bravúros nyomozás • Kecskemét (MTI) Bravúros nyomozással megtalálták a kiskunhalasi fegyverrablás tetteseit a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Kiskunhalasi Rendőrkapitányság nyomozói. Csütörtökön Kiskunhalason egy vállalkozóhoz akkor még ismeretlen tettesek betörtek és egymillió forint értékben híradástechnikai eszközöket és lőfegyvereket vittek el. A rendőrök 24 óra alatt megtalálták a tetteseket, a négy elkövetőből három jelenleg őrizetben van, egyet pedig köröznek. A eltulajdonított fegyvereket hiánytalanul megtalálták. Ételfertézés Szigligeten • Budapest (MTI) Ételfertőzés miatt 47 gyermeket szállítottak kórházba pénteken. A gyerekek a szigligeti táborból utaztak haza, a vonaton azonban többen rosszul lettek. Hányás és hasmenés tünetével 21-en kerültek a ceglédi, 8-an a debreceni kórházba. További 18 gyermeket a szülők vittek orvoshoz hazaérkezésükkor Nyíregyházán. A mikrobiológiai vizsgálatokat megkezdték. A szigligeti táborban jelenleg is vizsgálatot folytat az ÁNTSZ Veszprém megyei intézete, egyben fertőtlenítik a tábort, amely új turnust vár. Nemzetiségi tábor • Battonya (MTI) Battonyán vasárnap megnyílt a VIII. dél-alföldi nemzetiségi tábor, amelynek majdnem 200 román, szlovák és szerb résztvevője egy héten át ismerkedik saját nemzetisége néptánc és népzenei hagyományaival s mélyíti el anyanyelvi műveltségét. Magyar film Locarnöban • Budapest (MTI) Beválogatták Moldoványi Ferenc Az út című magyar -francia-belga koprodukcióban készült Filmszemledíjas filmjét az 50. locarnoi nemzetközi filmfesztivál nemzetközi kritikusok hete programjába. Az augusztus 6-16. közötti szemlén a világ idei filmterméséből hét alkotás szerepel. A film meghívást kapott a Sao Paulo-i és a vancouveri fesztiválokra is. Debreceni találkozó • Debrecen (MTI) A volt nyugati hadifoglyok nemzetközi találkozóját immár ötödik alkalommal rendezik meg az idén Debrecenben. Az augusztus 2224. közötti találkozóra 500600 volt hadifogoly érkezését váiják szerte az országból és a határon túlról. A találkozó a debreceni Hősök temetőjében gyertyagyújtással kezdődik, majd másnap ökumenikus istentiszteletet tartanak a Református Nagytemplomban. Az ünnepélyes megnyitót 23-én délelőtt tartják a helyi Kossuth laktanyában. A találkozóra a Debreceni Pedagógus Művelődési Házban személyesen, illetve a Nyugati Hadifoglyok Egyesülete címén (4024 Debrecen, Piac u. 28/B) jelentkezhetnek az érdeklődők. • Horn és Nagy megvédte a szövetkezeteket Minta az EU-nak A miniszterelnök autogramot is adott Balmazújvárosban. (MTI Telefotó) • Balmazújváros (MTI) A közeljövőben a kormány nyolc, a mezőgazdasághoz kapcsolódó törvénytervezetet terjeszt a parlament elé - jelentette be Horn Gyula szombaton a hajdú-bihari szocialista nap keretében Balmazújvárosban tartott lakossági fóruKérdésre válaszolva a miniszterelnök a legnagyobb súlyú kérdésnek nevezte a föld ügyének rendezését. Megerősítette, amit korábban a földművelésügyi szaktárca vezetője az agrárfórumon mondott, miszerint a hazai jogi személyeknek termőföldhöz kell jutniuk, ugyanakkor jogi eszközökkel kell megakadályozni, hogy ne jussanak további termőterületek külföldiek kezébe. Horn Gyula védelmébe vette a mezőgazdasági szövetkezeteket, amelyekről a jelen lévő Nagy Frigyes azt mondta, hogy az Európai Unió tagállamainak is mintául szolgálhatnak. A miniszterelnök a lakossági fórumon kijelentette: sem ígérni, sem fenyegetőzni nem akarnak, folytatják azt a munkát, amit 1994ben elkezdtek, de jobban akarnak kormányozni, mint eddig, és ehhez kérik a lakosság támogatását. Lakossági kérdésre a NATO közelgő madridi csúcsértekezlettel kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: hazánk előtt megnyílik a lehetőség, hogy a demokratikus nemzetek közé kerüljön. „Büszke lehet a magyar nemzet, hogy az első körben hívták meg a csatlakozók közé ez elismerése annak, amit az elmúlt évben tettünk" mondta a miniszterelnök. A Trianonnal kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy foglalt állást, hogy a döntés igazságtalan volt, de ma már nem lehet mit kezdeni vele. A szomszédainkkal együtt kell működni, amelynek jó kerete az alapszerződés. Példaként a magyar-román viszonyt említette, mondván, amire korábban nem volt példa: ma egyenrangú félként élhetnek a magyarok Romániában. Az MDF az EDU segítségét kérte Budapest (MTI) Amennyiben a Horn-korrhány a szlovákiai „bizonyítványháború" miatt nem fordul az európai nemzetközi szervezetekhez, az EBESZhez, az Európai Tanácshoz és az Európai Unióhoz, ez azt jelenti, hogy a kormány lemondott a felvidéki magyarság érdekeinek képviseletéről - fogalmaz szombati közleményében a Magyar Demokrata Fórum. Az MDF szerint a kétnyelvű bizonyítványok eltörlése ellentétes a magyarszlovák alapszerződés 15. cikkének 2. pontja g bekezdésével. Lezsák Sándor, az MDF elnöke levélben fordult az Európai Demokratikus Unió (EDU) elnökéhez, Alois Mock-hoz a szlovákiai magyarságot ért jogsérelem megszüntetése érdekében. • KDNP Barankovics-platform alakult • Eger (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt önkormányzati és parlamenti képviselői, valamint kereszténydemokrata megyei elnökök részvételével ülést tartott Egerben a Barankovics-platform előkészítő bizottsága, majd hivatalosan is megalakult a platform közölte Surján László. A megfogalmazott nyilatkozat szerint elvárják a pártvezetéstől, hogy az alapszabálynak megfelelően biztosítsa a működésüket. A platform célja a pártot visszatéríteni a kereszténydemokrácia és a törvényesség útjára. Ugyanakkor tiltakoznak Isépy Tamás frakcióvezető kizárása ellen és felszólítja a pártvezetést a fegyelmi határozat azonnali visszavonására. • A Délmagyarországgal karöltve Új szerepben a bölcsészkar Együttműködési megállapodás jött létre nemrég a JATE Bölcsészettudományi Kara és a Délmagyarország Kft. között, melynek alapján a két intézmény közösen indít vállalati kommunikációs szakképzést. E kezdeményezés illeszkedik abba a megújulási folymatba, amely a változó társadalmi igények nyomán indult el a felsőoktatásban. A változó társadalmi környezet hatására a tudományegyetemeknek is meg kell újítaniuk képzési rendszerüket. E változás fontos eleme a tanártovábbképzés feladatának felvállalása, valamint a hagyományos egyetemi struktúrán kívüli szakképzés. E két területről Balázs Mihály, a JATE Bölcsészettudományi Karának dékánja fejtette ki álláspontját. - A törvény által előírt, kötelező, hétévenkénti tanártovábbképzésben a kar nem csupán annak kedvező anyagi vonzata miatt kíván részt venni, bár kétségkívül szerencsés, ha az egyetemi oktatók a hivatásukhoz közel álló tevékenységgel jutnak többletjövedelemhez. Úgy gondolom, az oktatásmódszertani „csiszolódás" mellett rendkívül fontos, hogy a tanárok a szakterületükön is megismerjék az ismeretek gyarapodásából eredő új gondolatokat. Márpedig az új kutatási eredmények továbbadásában az egyetemeknek nincs versenytársuk. A bölcsészkar már tavasszal összeállította a tanártovábbképzési kínálatát, a napokban a polgármesteri hivataloknak is elküldtük az indítani tervezett programok listáját. Természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy a kar teljesen nyitott a tanárok további javaslataira, igényeire. Szeretnénk, ha a főiskolai oklevéllel rendelkező tanárok egyetemi továbbképzése mellett olyanok is jelentkeznének, akik az egyetemi diplomájuk mögött levő tudásukat szeretnék kiegészíteni a tudományterület új eredményeivel. A társadalmi változásokra való reagálás másik fontos területe a legkülönfélébb szakirányú képzések indítása a karon, illetve azok befogadása. Ennek egyik legújabb formája az ősszel induló tandíjas szervezeti kommunikációs szakemberképzés, amelyre együttműködési megállapodást kötött a bölMODUL BAU Tel./fax: 62/491-022 Tel./fax: 62/466-092 TÉGLA, CSEREP, SZIGETELŐANYAGOK, AJTÓ, ABLAK, VAKOLAT rendkívüli 10-30%-os | árengedménye A SZEGEDI IPARI VÁSÁRI STANDUNKON! csészkar és a Délmagyarország Kft. E kurzus keretében olyan szakembereket képeznénk, akik már rendelkeznek valamilyen felsőoktatásban szerzett diplomával, és most a sajtóval való kapcsolattartás mikéntjék szeretnék megtanulni. A képzés elsősorban azzal kívánja megismertetni a hallgatókat, hogyan kell vállalatukon belül elismertetni a nyilvánosság fontosságát, hogyan célszerű kiépíteni és tartani a kapcsolatot a sajtóval. A kar és a Délmagyarország közötti együttműködés alapján mindkét fél azt viszi a képzésbe, amihez ért. Az egyetem oktatói az elméleti alapokat rakják le, a meghívott előadók a public relations gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak, a sajtó és az üzleti szféra munkatársai pedig a média és a gazdasági szervezetek közötti kapcsolattartás tapasztalatait osztják meg a hallgatókkal. K. G. múlt IITHfJl Normakontroll a normakontrollról 1T> övid időn belül immár másodszor sikerült a naM\ gyóbbik koalíciós pártnak (némi ellenzéki segédlettel) rákényszeríteni akaratát a kisebbikre. Ismervén az MSZP-SZDSZ-kormány korábbi működését, ez a másutt teljesen természetes dolog méltán váltott ki megkülönböztetett figyelmet, no meg - nem feltétlenül „méltán" - némelyekből némi kárörömöt. Történt ugyanis, hogy nem sokkal az SZDSZ által kifejezetten ellenzett vatikáni-magyar szerződés aláírása után az Országos Rádió és Televízió Testület ellenszavazat nélkül az MTM-SBS és a Magyar RTL pályázatát ítélte legjobbnak, s így - legkésőbb októbertől - e két televízió sugározhatja majd adását az új kereskedelmi frekvenciákon. A döntéshozók jövő keddig hozzák nyilvánosságra írásos indoklásukat, az SZDSZ azonban (többek közt az exminiszter Fodor Gábor útján) már ezt megelőzően komoly fenntartásait hangoztatta, amelynek az az oka, hogy a pártjuk szellemiségéhez közel álló s korábban favoritnak kikiáltott pályázó - Baló György és csapata - e nemes és az ORTT szerint szigorúan politikamentes versengésben alulmaradt. Noha a legnagyobb hangoskodás frekvenciaügyben támadt, a legfontosabb belpolitikai eseménynek kétségkívül az tartandó, hogy módosították a Magyar Köztársaság Alkotmányát. (A kétharmados többséget - 256 voksot - igénylő szavazáson 258-an nyomták meg az „igen"gombot.) A módosítások alapján - elsősorban a koalíciós pártok érdekeinek megfelelően - ezentúl nehezednek a népszavazás kiírásának feltételei, hiszen ehhez az eddigi százezerrel ellentétben kétszázezer választópolgár írásba foglalt akaratára lészen szükség; s a képviselők összeférhetetlenségének kimondásához sem lesz elegendő a korábbi egyszerű többség. Érdekes helyzet alakult ki az Alkotmánybíróság körül, mint azt már létezése óta megszoktuk. A kormánypártok megszavaztak egy módosító indítványt, mely szerint ezentúl a taláros testülettől előzetes normakontrollt csak a köztársasági elnök és a kormány kérhet, az Országgyűlés, annak állandó bizottságai, illetve ötven képviselő viszont nem. Mivel azonban az „egész" törvény végszavazását csak e héten tartják, egyelőre még érvényben vannak az eddigi rendelkezések. Nosza, az ellenzéki képviselők nyomban össze is szedték az ötven aláírást, ami azt jelenti, hogy előzetes normakontrollt kérnek az előzetes normakontrollról, azaz - kicsit érthetőbben -: arra kérik az alkotmánybírókat, hogy még a szavazás előtt vizsgálják meg a róluk szóló törvényt, vajon új formájában is megfelel-é az alaptörvénynek. Az ügy pikantériája, hogy - miként az ismeretes - az Alkotmánybíróság épp' kéthónapos szünetet tart. Ha már népszavazás: még föl sem vettek bennünket a NATO-ba - bár több, mint valószínű, hogy Madridban erről napokon belül pozitív döntés születik -, máris késhegyig menő vita folyik arról, hogy legyen-e, és ha igen, mikor, milyen módon népszavazás hazánkban a NATO-csatlakozásról. A kormány 1994-es programjában egyértelműen vállalta, hogy e kérdésben népszavazás dönt majd. Van olyan ellenzéki vélemény, mely szerint decemberre kellene kiírni a referendumot, annál is inkább, mert a jövő év januárjától érvényes választási törvények időkorlátai miatt a választások előtt erre már nem volna lehetőség. A hazánkban vendégeskedő amerikai szenátusi küldöttség tagja, Joseph Lieberman sietve kijelentette, hogy az USA szempontjából nem szükségszerű, hogy az ottani rafitikációt megelőzze a magyarországi népszavazás. Ez azí is jelentheti, hogy ő most, hogy a magyar kormány készségesen hozzájárult: az amerikai csapatokat visszavonhatják Boszniából, egészen Taszárig - teljesen biztos a magyar lakosság pozitív hozzáállásában, meg jelentheti azt is, hogy amit Washingtonban egyszer már eldöntöttek, az ugye „el van döntve"... A

múlt hét történéseit összefoglalva nem kerülhetjük meg a „személyi kérdéseket" sem. Naszvadi Györgyöt a korábbi paktum ellenére sem választották meg az Állami Számvevőszék elnökének; a számvevőszék egyébként kiszivárogtatta, hogy a Budapest Bank privatizációja 16 milliárd forintos kárt okozott az államnak, s ezért vizsgálatukban Bokros Lajost és Draskovics Tibort is felelőssé teszik. (A két eset közt vélhetően semmiféle összefüggés nincs.) A „pártütőnek" tartott Isépy Tamást kizárták a KDNP-ből, ám frakcióvezetői státusát továbbra is megtartja, eltökélten védelmezi, pedig egyes hírek szerint Füzessy Tibor saját parlamenti alelnöki székét ajánlotta fel Isépy posztjáért cserébe. Befejeződött az APEH revizori vizsgálata, melynek során Tocsik Márta adótartozását 232 millió forintban határozták meg. A zugügyvédnő ügyvédje ezt természetesen vitatja. Elkészült a vádirat Stadler József több milliárdos adó- (és egyéb) csalási ügyében. Amennyiben a valahol mégiscsak NB l-es akasztói vállalkozó bűnösnek találtatik, akár 12 évi börtönbüntetést is kaphat. Addig is: hajrá - Szeged-Dorozsmai