Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-28 / 174. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚL. 28. SZEGED 5 Darmstadtiak Szegeden Egy évvel ezelőtt ala­kult meg testvérvárosunk­ban, Darmstadtban a Né­met-Magyar Egyesület. Eddigi ténykedése is fi­gyelmet érdemel, hiszen tagjai - németek és ma­gyarok egyaránt - a két nép kölcsönös megismeré­sén munkálkodnak. Ma­gyarországi fiatal művé­szek vendégszereplését teszik lehetővé, ismertető jellegű előadásokat, film­vetítéseket, vers- és pró­zamondó esteket szervez­nek a darmstadti egyesü­letben. Egy év után pedig ellátogattak Szegedre is. A testvérvárosi egyesület szombaton Breining Ilona el­nök vezetésével érkezett a Ti­sza-parti városba. A 13 tagú delegációt a városházán fogad­ta dr. Ványai Éva alpolgármes­ter, aki az önkormányzat nevé­ben köszönte meg az egyesü­letnek, hogy hazánk hírét vi­szik - és ápolják- a németor­szági testvérvárosban, s ígére­tet tett, hogy a szegedi önkor­mányzat, lehetőségeihez mér­ten, a jövőben is támogatni fogja a darmstadtiak munkáját. Breining Ilona elnök­asszony a Délmagyarország­nak elmondta, hogy nyolc na­pot töltenek Szegeden, illetve az országban. Nem véletlen, hogy első útjuk a Tisza-parti városba vezetett, ugyanis itt adták át az egyesület tagjai ál­tal gyűjtött ezer márkás támo­gatást, Ványai alpolgármes­temő közvetítésével, a Leuké­miás Gyermekek Gyógyítását Segítő Alapítványnak. Szom­baton, a város vendégeként, megtekintették a Szabadtéri Játékok Aida-előadását, a na­pokban pedig - a városnézé­sen és múzeumlátogatáson kí­vül - felkeresik Ópusztaszert, a fehértói madárrezervátumot, egynapos kirándulást tesznek Kalocsára és Hajósra, megte­kintik a szegedi zsinagógát, el­látogatnak a Deák Ferenc Gimnáziumba, augusztus el­sején pedig a Parlamentet ke­resik fel. A darmstadti Német-Ma­gyar Egyesület szervezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az az adat. hogy a tucat­nyi alapító tag mellett immár 40 rendes tagja van ennek a társaságnak. K. F. Sarcolják-e az őstermelőket? Napok óta dúlnak a csaták a Csongrád Me­gyei Agrárkamara és le­endő tagjai, a frissen őstermelővé előlépett gazdálkodók között. Már országos visszhangja is lett annak a hírnek, hogy a közjogi testület - egye­sek szerint jogtalanul ­regisztrációs díjat szed azoktól, akik őstermelői igazolványt váltottak ki. Ezúttal Kovács Lajost, a Csongrád Megyei Agrárka­mara elnökét kértük arra, nyi­latkozzon: valóban törvényel­lenesen szedi-e a 2000 forin­tos regisztrációs dijakat az apparátus. • Az agrárkamarát Föl­deákról alkotmánybírósá­gi perrel fenyegették meg. Miért? - Az elmúlt hetekben nemcsak az Alkotmánybíró­ságnál, hanem az FM-nél és a PM-nél is feljelentettek bennünket. Az ok az, hogy megyénkben az őster­melőktől - az igazolványok kiváltásának pillanatában, vagyis a nyilvántartásba vé­tel időpontjában - 2000 fo­rint regisztrációs díjat ké­rünk, amelynek jogalapja a köztestületi kamarák önkor­mányzatának döntése. Az összeget különben minden termelő költségként levon­hatja az adóalapjából. • A reklamálók azt állít­ják, kamarai tagdíjat csak egy év múlva kell fi­zetniük, akkor, amikor az első jövedelembevallást elkészítik az APEH szá­mára. - Az őstermelők összeté­vesztik a regisztrációs díjat a kamarai tagdíjjal. Mi jelenleg regisztrációs dijat kérünk, amelynek semmi köze az őstermelői igazolványhoz, valamint a tagdíjhoz. A ka­marai tagság pedig a törvény alapján minden, árutermelés­sel foglalkozó termelő szá­mára kötelező. Aki nem veszi tudomásul, az nem igényelhet gázolaj- és más állami támo­gatást, s nem kaphat hitelt sem. • A panaszosok arra is hivatkoznak, hogy más megyék nem szednek re­gisztrációs dijat. - Az országban hatvan gazdasági kamara működik, s közülük 4-5 megyében szednek regisztrációs díjat. A törvény betűinek szelle­mében. Ez éppen olyan, mint a települési önkor­mányzatok esetében a helyi adóról szóló törvény, amelyből következik, hogy annak keretein belül mást és mást adóztatnak, más-más mértékben. Szolnok megyé­ben például - ahol nincs re­gisztrációs díj - az ottani mi­nimális kamarai tagdíjat, a 4 ezer forintot kérik az őster­melőtől, amikor regisztrál­tatja magát. A Csongrád Me­gyei Agrárkamara megala­kulásakor, 1994-ben más­képp határozta meg a műkö­dési feltételeit. Mindenki fi­zetett eddig regisztrációs dí­jat, aki csak belépett az ag­rárkamarába: a nem jogi sze­mélyiségű termelőktől 5, a jogi személyiségűektől 10 ezer forintot kértünk, aki egyik kategóriába sem tarto­zik, arra jut a fejenkénti 2000. Vagyis nem az őster­melőket „sarcoljuk". F*k*te Klára Thealter '97 • Munkatársunktál Amint arról már hírt ad­tunk, július 28. és augusztus 3. között hetedik alkalommal rendezik meg Szegeden a sza­bad színházak nemzetközi ta­lálkozóját. A Thealter '97 el­nevezésű fesztivál mai prog­ramja: Széchenyi tér, 18 óra: Khor Virap (Jereván) - kötél­táncos attrakció és népzene; Kamaraszínház, 19 óra: Utol­só Vonal Színházi Érdektö­mörülés (Budapest) - Trold Vekdrael lovag; Régi zsinagó­ga, 21 óra: Szegedi Nemzeti Színház - H. H. Jahnn: III. Ri­chárd megkoronázása. • Szünnap nélkül dolgoztak Ágvágók a drótok fölött Zúg a kosárban a fúrész, vágják a fát hűvös halomba... (Fotó: Miskolczi Róbert) Már négy hete nyesik a szegedi villamos- és trolivezetékek körüli fa­ágakat a környezetgaz­dálkodási kht. szakem­berei, s ha minden jól megy, a hétvégére vé­geznek is a munkával. Az ágak legalább há­rom-négy esztendeig nem veszélyeztetik a magasfeszültségű veze­tékeket. Június 3-án kezdődött a Szegedi Közlekedési Társas­ág és a Szegedi Környezet­gazdálkodási Közhasznú Társaság közös munkája. A közelekedésbiztonságért fe­lelős szakemberek már ko­rábban fölmérték, hogy a villamos- és trolivonalakon hol nőtték be a faágak a felsővezetékeket. Ez azért veszélyes, mert szeles, viha­ros időben az ágak akár le is téphetik a 600 volt feszült­ségre kapcsolt drótokat. De az elburjánzott lombok és bokrok a vezetők kilátását is zavarták - ezért bízták meg a környezetgazdálkodási tár­saság kertészeit azzal, hogy nyessék le a rossz helyen nőtt ágakat, hajtásokat. Molnár József, a kht. ke­rületvezetője pénteken, kora délután, a Csongrádi sugár­úti Diófa ABC melletti par­kolóban fölállított műhely­kocsiban válaszolt lapunk kérdéseire. A szakember el­mondta, hogy összesen nyolc-tíz ember dolgozott a brigádokban: két emelőkosa­ras autó, valamint ugyancsak két tehergépkocsi bevetésé­vel fűrészelték-hordták a fa­ágakat. Bár a gyakori eső hátrál­tatta az ágvágókat, mégis si­került tartaniuk az eredeti munkatervet. Megtisztították a három villamosvonal, va­lamint a trolivezetékek lég­terét. Holnap, kedden pótol­ják a 4-es villamos vonalán elmaradt munkát: a Szivár­vány-kitérőtől a kecskési végállomásig a mostoha időjárás miatt hagyták ott a lelógó ágakat. Szerdán kora reggel a Gutenberg és Jósika utcában kezdik a műszakot, majd a múzeum, Deák Fe­renc utca, Vár utca trolifor­dulóját veszik sorra. Végére hagyják a Belvárosi híd új­szegedi oldalától a gyermek­kórházig futó vezetékek vonalát. A parkoló autókkal és gazdáikkal nem volt semmi baj: a fanyesők kora reggel kitették a forgalomelterelő piros műanyagkúpokat, így alig maradt várakozó jármű a munkaterületen belül. De az otthagyott autókra sem zuhogtak az ágak: szükség esetén két ember szállt föl az emelókosárral, s egyikük vágta, másikuk pedig fogta a faágat. Baleset, kárbejelen­tés eddig nem történt. A feszes munkatempót csak úgy lehetett tartani, hogy a munkacsapat sza­bad- és pihenőnap nélkül, szükség esetén éjjel-nappal dolgozott. Ahol a lakók kér­ték, vagy a szakemberek szükségét látták, a házak felől is megnyesték a fákat - mert a féloldalas fakorona nemcsak csúf, de (a fa súly­pontjának megváltozása mi­att) akár balesetveszélyes is lehet. Lassanként tehát elvetik a vezetékekre hajló ágak gondját: legalább három­négy évig nem kell hozzá­nyúlni a troli- és villamos­vonalak menti fákhoz. Ny. P. Halász Judit a múzeumban Halász Judit vadonat­új szerepben tündökölt az elmúlt hét végén a Móra Ferenc Múzeum­ban. Az ismert szín­művésznő a zsúfolásig telt teremben a Kossuth­és Munkácsy-díjas Gross Arnold festő- és grafi­kusművész kiállítását nyitotta meg. Többek között beszélt az igazi szépség és az igazi művészet vonzerejéről, Gross Arnold játékossá­gáról és líraiságáról. Halász Judittal a meg­nyitó után beszélget­tünk. • Egy egészen új szerep­ben lépett a közönség elé a tárlatnyitón. Izgult? - Nagyon, hiszen még so­hasem nyitottam meg kiállí­tást. Azon gondolkoztam, hogyan kerültem ebbe a sze­repbe. Azt értem, hogy ho­gyan kerülök egy képtárba vagy egy kiállításra, mert azokat nagyon szeretem, mi több, gyakran látogatom a különböző tárlatokat. Na­gyon sok helyen jártam már a világban, s nagyon sok mindent láttam a múzeu­mokban. Ehhez hozzátarto­zik, hogy a főiskolán egy igazán kiváló ember, Szőlősi Andrásné tanította nekünk a „Nemcsak Szegeden nem szokványos, hogy egy színész nyit meg egy képzőművészeti kiállítást." (Fotó: Miskolczi Róbert) művészettörténetet. Mindez­zel együtt nem vagyok profi ezen a téren, nem is értek a képzőművészethez, csak szeretem, legyen az festé­szet, grafika vagy szobrá­szat. • Mindenesetre nem szokványos, legalábbis itt, Szegeden, hogy egy színművész nyit meg egy kiállítást. A vidám hang­nem és a játékos stílus is elütött a megszokottól, az akadémiai komoly­ságtól. - Azt hiszem, nemcsak Szegeden nem szokványos, hogy egy szfnész nyit meg egy képzőművészeti kiállí­tást, máshol sem az ország­ban, pedig... Megmondom őszintén, én is örülnék, hogy ha egyszer nem egy kritikus, nem egy kolléga, nem egy színházzal foglalkozó szak­ember mondana rólam véle­ményt. Úgy érzem, hogy esetenként az nekem sokkal többet jelentene, mert a szakma néha elfogult ilyen vagy olyan irányban. S nem­csak a személy befolyásolja őket, akiről véleményt alkot­nak, de a saját szakmai véle­ményük is. Egészen más dolgokat kaphat az ember egy olyan valakitől, aki bár kívülálló, szereti azt, amit mi, színészek csinálunk. 0 Ön általában mit keres egy-egy műalkotásban? A megnyitón elhangzott, hogy Gross Arnoldnál a játékosságot és a líraisá­got szereti. - Ha megnézi Gross Ar­nold munkáit, láthat mezte­len menyasszonyokat, baba­kocsiban kakadut toló házas­párt, égig érő létrát, felhő szélén festegető művészt, Napot, madarakat, virágokat, melyeknek arcuk van. Ezek elviszik valahová az ember fantáziáját. Lehet, hogy oda, ahová a művész akarja, de lehet, hogy a saját fantáziá­mat gazdagítja. • Kollégái között nem egy fest, rajzol vagy tr. Agárdy Gábornak példá­ul pénteken nyílik ikon­kiállítása a Móra múze­um első emeletén. Ön so­hasem próbálkozott a képzőművészet valame­lyik ágával? - Megmondom őszintén, ügyetlen vagyok. írni frok, de csak magamnak, s azt is ritkán. Ha van időm, akkor lejegyzem az emlékeimet. Sajnos, nem vagyok rend­szeres naplóíró, s ez nagy hi­ba, mert nem tudok majd építeni rá szükség esetén. Sx. C. Sx. Köxéleti Kávéház • DM-informáciá A napfény városában ­de a megyében is - sötét folt az idegenforgalom gondozá­sának kérdése, helyzete. Változtathatunk ezen az álla­poton, de hogyan? Hozzá­értő, következetesen szer­vező, folyamatosan progra­mot bővítő gazdára, illetve szervezők összefogására van szükség! A befelé tartó tu­rizmusnak hogyan lehet ma­rasztaló programot adni? A helyi és más települések uta­zási irodái hogyan segíthet­nek? A júliusban megjelenő kormányrendelet sokat segít a fizető vendéglátással és a falusi turizmussal kapcsola­tos kérdések tisztázásában, s az adózással kapcsolatos tudnivalók megismerésében. Hasznos, modell értékű ta­nácsokat hallhatnak hétfőn, 18 órakor a Virág Cukrász­dában Börcsök Antaltól, a Falusi Turizmus Országos Szövetségének elnökétől. Pusztamérges polgármes­terétől és Sándor Pétertől, a Forrás Szálló igazgatójától, akiket Pavlovits Miklós, a Telin TV igazgatója kér­dez. Jótékonysági árverés • DM-információ A szegedi Százszorszép Gyermekház idén is megszer­vezte az Egy-Más elnevezésű honismereti vetélkedőjét, amelynek döntője augusztus 18-2l-e között lesz az ausztriai Burgenlandban. Szegedről, Csongrád megyéből, valamint a Vajdaságból, Kárpátaljáról és Erdélyből csaknem 150 résztvevő - gyerek, tanár, kí­sérő - indul a nagy megméret­tetésre. Utazásuk, étkezteté­sük, elszállásolásuk költsége, értelemszerűen nem kis összegbe kerül. A pénz egy ré­sze, pályázatok útján, össze is gyűlt, szponzorok támogatásá­ra azonban még mindig szük­ség van. Dr. Oláh János, a Hanza­Kruger Záloghitelező és Ár­verőház Rt. vezérigazgatója segíteni akar a hagyományos vetélkedő szervezőinek, még­pedig úgy. hogy jótékonysági árverést szervez Szegeden, au­gusztus 7-én, a Bírósági Árve­rési Csarnokban (Boross J. ut­ca 5/B.) - Augusztus 7-én, csütörtö­kön. délután 5 órakor tartjuk a jótékonysági célra szervezett árverést, amelyre felajánláso­kat várunk a segíteni szándé­kozó polgároktól is - mondja dr. Oláh János. - Az árverésen kalapács alá kerülnek majd festmények, könyvek, bútorok, dísztárgyak, porcelánok, ki­sebb gépek, régiségek. Ilyen tárgyakat várunk a felajánlók részéről is. Az igazgató tájékoztatott bennünket arról is, hogy a tárgyakat július 30-án és 31­én a Százszorszép Gyermek­házban (Kálvin tér) lehet le­adni 8-16 óra között, illetve az említett árverési csarnok­ban, július 30-tól az árverés időpontjáig, minden nap 8-16 óra között. Akció! Vezeték nélküli telefonok, telefax készülékek, kis alközpontok MOST MÉG OLCSÓBBAN a MATÁV Képviseleti Irodájában. Szegedi Szolgáltató Központ 6747 Szeged. VszaLkn. 41. Tel.: (621 475-544. Fax: (62) 470490 Ej

Next

/
Oldalképek
Tartalom