Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-24 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚL. 24. BELFÖLD 3 hírek Végvári esték • Gyula (MTI) Végvári Esték '97 címmel négynapos fesztivál kezdődik csütörtökön Gyulán a vár előtti téren. Az immár hete­dik alkalommal megrendezett ünnepi vigadalomban nem­zetközi folklór bemutató, né­pi-, iparművészeti vásár, maskarádés fölvonulás várja a szervezők becslése szerint érkező 30-50 ezer látogatót. A reggeltől estig tartó prog­ramokon régizene együtte­sek, bábjákékosok, vásári mutatványosok szórakoztat­ják az érdeklődőket. Csokoládés aranytallér • Gödöllő (MTI) A gödöllői királyi kastély felújításának folytatásához szervez pénztámogatási akci­ót a Mozart Souvenir Import­Export Kft., erről tartott saj­tótájékoztatót szerdán Farkas Elemér, a márkás külföldi csokoládé magyarországi for­galmazó cégének vezetője. Elmondta: olyan újfajta cso­koládé tallért bocsátanak ki, amelynek aranypapírján a kastély, illetve a múlt század­ban gyakran itt időző Erzsé­bet királyné képe látható. Az érmék árából darabonként 10 forint a kastély rekonstrukci­ójára szánt alapot gyarapítja. Sárdy emléke • Dunaföldvár (MTI) Sárdy János színművész­énekes születésének kilencve­nedik évfordulójáról emlé­keznek meg szombaton Du­naföldváron. Sárdy János 1907. július 27-én született Nagykónyiban. A pápai taní­tóképzőben szerzett diplomát, majd Dunaföldváron'tevé­kenykedett kántortanítóként 1927-től tíz esztendőn át. El­ső színpadi sikereit is a helyi műkedvelő társulatban aratta, amelynek híre aztán eljutott a budapesti Operaházba. A vonzó külsejű tenor filmezett, játszott a Fővárosi Operett Színházban, rádiózott, ven­dégszerepelt többi között a tengeren túl is. Sárdy János érdemes művész 1969. márci­us 9-én hunyt el Budapesten. Kézműves iskola • Pécs (MTI) Kézműves iskola nyílik szeptemberben Pécsett. A Magyar Iparszövetség Okta­tási Központ a dél-dunántúli kirendeltségét bízta meg az új tanintézmény létrehozásá­val. Az iskolaalapítók leg­főbb célja, hogy tanulóikat olyan, a munkaerőpiac igé­nyeinek megfelelő szakmai, elméleti és gyakorlati ismere­tekkel lássák el, amelyek bir­tokában az önálló iparos élet­re is képesek lehetnek. Már nom életveszélyes • Sirok (MTI) A Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság és a siroki nagyköz­ségi önkormányzat összefogá­sának köszönhetően az elmúlt hónapokban megerősítették a nemzeti örökség részét képe­ző Siroki Vár életveszélyessé vált falszakaszait, így újra lá­togatható az impozáns műem­lék. Az év eddigi részében öt­millió forintot fordítottak a XIII. század végén épült erő­dítmény rekonstrukciójára és még további 2,2 milliót hasz­nálhatnak fel állagmegóvási munkálatokra. • Aratás - szünetekkel Még nincs ok pánikra A gabona eisá útja a szárítóba vezet. Egy gonddal kevesebb. (Fotó: Tósik Attila) Az elmúlt napok esős időjárása miatt furcsa mód nem a termelök kezdtek vészharangokat kongatni, hanem a Bu­dapesti Árutőzsde. Az „özönviz" hatására a szá szoros értelmében árrobbanás következett be, ráadásul azt követő­en, hogy mesterségesen alacsonyan tartott búza­árakkal indult az idei aratas. A megyében kedden a cseperésző esők ellenére már itt-ott a földekre merészked­tek gépeikkel a termelők. tegnap, szerdán pedig igye­keztek bepótolni az elmara­dást. A mezőgazdászok sze­rint az esőzés a kenyérgabo­na várható mennyiségét ­amit 5 millió tonnára becsül­nek - jelentősen nem befo­lyásolja, legfeljebb a minő­ség marad el a várthoz ké­pest. A múlt hét végi Illés­napi határszemle kapcsán nyilatkozta lapunknak Tas­nádi Gábor, az FM megyei hivatalának vezetője: az ara­tók csak a termés 30 százalé­kát takarították be. Nos, a helyzet azóta sem változott jelentősen. Az árutőzsdén az „égi ál­dás" miatt mégis árrobbanás következett be. Az aratás kezdetén még 18 ezer forin­tos tonnánkénti búzaárról beszéltek, mára azonban nem ritka a 24 ezer forintos ár sem (plusz szállítási költ­ség). Szakértők nyilatkozatai szerint manipuláció eredmé­nye a búzaár emelkedése, aminek végső célja az lehet, hogy állami pénzeket csikar­janak ki a termelők, illetve az export támogatására. A kistermelők segítségére sietett az agrárkamra is. Ko­vács Lajos, a Csongrád Me­gyei Agrárkamara elnöke la­punknak elmondta: a közjogi testület arra kérte a nagyobb gazdaságokat, hogy támo­gassák a gazdákat a termés beszállításában, szárításá­ban, raktározásában. A fo­gadtatás kedvező volt. A gazdaságok vezetői meg­ígérték, 4-7 nap múlva, amint saját területeikről le­aratják a gabona zömét, a kistermelők rendelkezésére állnak gépekkel, szállító-, szárító és raktározási kapaci­tással. Az agrárkamara kéré­se az, hogy a gazdák keres­sék a területeikhez legköze­lebbi szövetkezetet. F. K. Platform helyett egyesület • Budapest (MTI) Miután a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöksége betiltotta a Barankovics Plat­formot, úgy döntöttünk, hogy egyesületi formában műkö­dünk tovább - nyilatkozta az MTI munkatársának Varga László országgyűlési képvise­lő, a Barankovics Platform alapftó tagja annak kapcsán, hogy hétfőn megalakult a Ke­reszténydemokrata Szövetség Egyesület. A csoportosulás cégbejegyzése egyelőre még nem történt meg, de a proce­dúra folyamatban van. A poli­tikus elmondta: nem akartak bírósághoz fordulni a plat­form betiltása miatt, ezért azt a megoldást választották, hogy a párton kívül alakíta­nak szervezetet a barankovi­csi kereszténydemokrata esz­mék képviseletére. Egy egye­sület ellen ugyanis a KDNP nem tud fellépni. A platform 1200 tagja immár az egyesü­let kötelékéhez tartozik. Var­ga László hozzátette: meg­kapta a péntekre szóló idézést fegyelmi tárgyalására. Románok a • Hidasnémeti (MTI) A hidasnémeti vasúti ha­tárállomáson a Budapesttől Poprádig közlekedő Rákóczi nemzetközi gyorsvonat egyik vagonjának tetőteré­ben az útlevélkezelő határőr kedden két román állampol­gárt talált, akik ily módon szerettek volna Szlovákián át Németországba jutni. Ügyük gyorsított eljárás­sal történő vizsgálata szer­dán befejeződött - tájékoz­tatta a távirati irodát Juhász Frigyes őrnagy, a Miskolci Határőr Igazgatóság szóvi­vője. Árvízsegély • Munkatársunktól A csehországi és a len­gyelországi árvízkárosultak megsegítésére szervez gyűj­tést az MSZOSZ. A legna­gyobb szakszervezeti töm­örülés Csongrád megyei képviselete az elmúlt három nap alatt százezer forint ado­mányt gyűjtött össze. Aki segíteni tud és akar a szom­szédos országok bajbajutott­jain, az pénzadományát az MSZOSZ megyei képvisele­tének titkárságán (Szeged, Eszperantó utca 3-5., tele­fon: 498-172) fizetheti be, elismervény ellenében. Hamis ötezresek és hasis a Wartburgban • Szolnok (MTI) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitány­ság vizsgálati osztálya pénz­hamisítás és más bűncselek­mények alapos gyanúja mi­att kedden este őrizetbe vet­te P. Lajos 41 éves szolnoki vállalkozót. A rendőrök lakossági be­jelentés alapján ellenőrizték P. Lajos Wartburgját a szol­noki Evezős Csárda melletti kamionparkolóban. A gép­kocsiból 176 darab fémszá­las, jó minőségű hamis öte­zer forintos, 665 gramm hasisgyanta, valamint egy engedély nélkül tartott Zbrojovka tfpusű pisztoly a hozzávaló lőszerekkel ke­rült elő. A hírt szerdán Len­gyel György a megyei rend­őr-főkapitányság sajtófőnö­ke közölte a távirati irodá­val. • Cáfol a Magyar Agrárkamara A gazdajegyzők „aprópénze #f • Budapest (MTI) A Magyar Agrárkama­ra (MAK) kategorikusan cáfolta, hogy a köztestü­let bármely területi szer­vezete pénzt kért volna az őstermelői igazolvá­nyok kiadásáért. Mészáros Gyula, a kamara főtitkára szerint egyetlen he­lyen sem fordult elő ilyesmi, mert az egyértelmű törvény­sértés lett volna,. Annyit azonban közölt a vezető tiszt­ségviselő, hogy az őstermelői igazolványok kiadása kap­csán a gazdajegyzők joghé­zagba ütköztek. Nem tisztá­zott ugyanis a kamarai tagsá­got szabályozó törvényben, hogy a 250 ezer forint éves árbevételt meg nem haladó őstermelőket kamarai tagnak kell-e tekinteni, vagy sem. Ezért a MAK legutóbbi kül­döttgyűlése a megyei agrár­kamarák hatáskörébe utalta, hogy a szóban forgó összeg­határt éves árbevételként el nem érő őstermelőket kama­rai tagnak tekinti-e, vagy sem, s ezen őstermelők ka­marai tagdíját 0-3000 forint között állapította meg. A te­rületi agrárkamarákra van bízták, hogy mekkora tagdíjat érvényesítenek ebből az összegből. A törvényi tisztá­zatlanságok miatt volt olyan megyei agrárkamara, ahol az őstermelői igazolványok ki­adásakor kamarai tagként re­gisztrálták azokat is, akik nem érték el a 250 ezer forin­tos éves árbevételt. Tőlük azonban nem kamarai tagdí­jat szedtek a joghézag miatt, hanem úgynevezett regisztrá­ciós díjat. Rámutatott arra, hogy július 15-éig csaknem 460 ezer őstermelői igazol­ványt adtak ki a gazdajegy­zők. Ez a szám már megha­ladja a félmilliót. Jelezte: a köztestület az őszi törvényho­zási ciklusban kezdeményez­ni fogja, hogy a vonatkozó jogszabályt tegyék egyértel­művé a helyzet tisztázása ér­dekében. Szerinte célszerű különválasztani a mezőgaz­dasági árutermelést és a szo­ciális kisegftő gazdálkodást. kommentár Pantsermunka Yja az udvar végében nyárikonyhát kíván emelni a £1 dolgozó, mégpedig olcsón és „házilagosan", meg persze engedély nélkül, „mer' az drága", akkor bármi előfordulhat. Például az, hogy amikor az asszony megtekinti az ura keze munkáját, akkor föltűnhet ne­ki, hogy kicsit csáléra állnak a falak, a tető pedig játé­kosan félrecsapott, csula kalapra hasonlít. De azért ezen nem vesznek össze. Igaz, hogy nem palota, de ha mesterre bízzák, akkor nincs miből megvenni a gáz­tűzhelyt, akkor meg minek a nyárikonyha? És ha szerencséjük van, nem omlik rájuk a mennyezet. Legföljebb csak egyszer. Az új építési törvény után viszont bealkonyul az en­gedély nélkül, kontár módra fölhúzott tákolmányok­nak A megerősödő építési hatóság az eddiginél sokkal jobban résen lesz majd, s úgy visszadobja a rossz ter­veket, mint részeg pallért a csukott ajtó. De a hivatal még az ellenőrzés terén is legény lesz a gáton, még a suttyomban összekókányolt nyárikonyhákban is. Jön majd a bírság, mint derült égből az építési el­lenőr. S ha a hatóság úgy látja jónak, akár a bontást is elrendelheti - akkor pedig újra a régi tűzhelyen kell főzni a krumplistarhonyát. De nemcsak a balul sikerült műszaki rajzokra jön rossz világ: azt is jobban megnézik majd, hogy a terve­zett építmény illik-e a környeztébe, vagy esetleg kívá­natos, ha nem is melegebb éghajlatra, de a város szé­lére utasítani Ugyanis a januártól érvényes törvénybe belefoglalták a mindenkori főépítész jogkörét is. A főépítésznek a jövőben jóval nagyobb beleszólása lesz olyan döntésekbe, amelyekből ma még leki­csinylő mosollyal zárhatják ki a mindenható pénz uralmát hirdető hatalmasok. S akkor az udvar végé­ben, de a vezetői asztaloknál is kevesebb lesz a pan­csermunka. Új épitési törvény • Budapest (MTI) Új fejezet kezdődik a ha­zai építészet történetében az építési törvény elfogadásá­val. Ezt hangsúlyozta Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a július 15-én elfogadott és ja­nuár 1-től hatályba lépő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény­ről tartott szerdai háttérbe­szélgetésen a Budapesti Mű­szaki Egyetemen. Az építési törvény euro­konform és új, egységes szemléletet honosít meg a magyar építészetben. Az év végéig több mint 20 minisz­teri rendeletet, szabályozást kell meghozni a törvény végrehajtása érdekében ­hangsúlyozta Baja Ferenc. A törvény létrehozza jövő év­től az építészeti alapot a Központi Környezetvédelmi Alapon belül. Az építészeti alap kezdetben az építőipar­ban kiszabott bírságok egy részéből adódik össze, és az épttészeti kultúrát támogatja majd. A törvény végrehajtása megfelelő szakembereket kí­ván, ezért több egyetem, fő­iskola épttészeti kara külön­külön 300 ezer forint támo­gatást kap a Központi Kör­nyezetvédelmi Alapból. A magyar építőiparnak a gazdaságban betöltött szere­pét jellemzi, hogy a GDP 5­6 százalékát adja és a nem­zetgazdasági ágazatok közül a negyedik legjelentősebb. Zsaroló az ajtó mögött • Székesfehérvár (MTI) Kommandósok szaba­dítottak ki Székesfehérvá­rott egy, volt élettársa ál­tal fogvatartott, bántal­mazott, s életveszélyesen fenyegetett asszonyt és annak korábban felbom­lott házasságából szüle­tett, hatéves kislányát. A 26 éves székesfehérvári Sz. István a túszok szabadon bocsátásáért 5 millió forintot követelt a rendőrségtől. A nyomozás eddigi ismereteit összegezve elmondták: Sz. István 5-6 hónapig élt együtt volt élettársával. Időközben munkanélküli lett. A gyerme­két egyedül nevelő asszony tartotta el, aki megelégelve a helyzetet, felszólította a fér­fit, hagyja el a lakást. Az el­költözött ugyan, de éjszakán­kánt ittasan továbbra is zak­latta a családot. Kedden este a még a lakásban maradt hol­mijáért tért vissza, s összeta­lálkozott az asszony látogató­ba érkező régi barátjával. Sz. István akkor távozott ugyan. de megleste az éjféltájban el­köszönő vendéget, s egy éles tárggyal megsebezte annak kezét. Ezt követően reggel hat óra körül felcsengetett volt élettársa lakásába, s mi­után az beengedte, támadóan lépett fel. Olyan súlyosan bántalmazta az asszonyt, hogy annak eltörött az orr­csontja, nyakát pedig feltehe­tően késsel megsebesítette, és a kislányt is késsel fenyeget­te. A rendőrséget a szomszé­dok értesítették. A helyszínre érkező járőrökkel Sz. István közölte: foglyai szabadon bo­csátásért 1 órán belül 5 millió forintot követel a rendőrség­től. Amennyiben nem kapja meg, valamelyik túszát ki­dobja a harmadik emeleti la­kás ablakán. Miután Sz. Ist­vánnal a járőrszolgálatot tel­jesítő rendőrök, majd a me­gyei rendőr-főkapitányság időközben helyszínre érke­zett tárgyalótisztje nem tu­dott szót érteni, kommandó­sok léptek akcióba és ártal­matlanná tették a férfit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom