Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-15 / 163. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. JÚL. 15. A vigasz listája figyelőre nem jeleni meg az a lista, amely azt tartal­m2j mázza, hogy Szent Péter a mennyek országában hány gazdagot számlál tössze, és ehhez hogy viszonylik a világ állatkertjeiben azoknak a tevéknek az aránya, ame­lyek átjutottak a tű fokán. De elsősorban nem ez az, ami engem megvigasztal. Még csak az sem, hogy lám, Kelet-Európának is van esé­lye a fölzárkózásra a gazdagokhoz. Borisz Berezovszkij személyében nekünk is van már igazi gazdagunk! Le­gyünk büszkék rá, hisz nem is oly rég egy gazdasági tö­mörülésben voltunk vele, és azonos katonai szövetség­ben. Berezovszkij biztosan már akkor jelentős gyűjtő volt, amikor egy rubel még egy dollárt ért. Vagyonát bizonyá­ra abban a hatalmas prosperitásban alapozta meg. Ugyanakkor majdnem vigasztalanná tesz, hogy polgár­társáról, Joszip Kobzonról, akit a komszomolista mozgal­már világban Joszjának becéztek a Vörös téri főnökök, nem olvashatok. Hiszen Joszja, a hírek szerint, daléne­kesből keresztapává képezte át magát. Ezek szerint rosszul megy az orosz maffiának. És pláne nekünk! Hol van ezekhez a folyószámlákhoz képest Czinege Lajos vagyonkája, a Komócsin-család kis motyója, vagy annak az őrnek a szerzeménye, aki a Ká­dár-villa pincéjéből annakidején elcsórta a nejlonzacskó­ba rejtett százezer forintot, és ráadásul még le is bukott vele ? Hogy a nagy váltás pótkáderéről, Boross Péter ex­miniszterelnökről már ne is beszéljünk, hiszen képviselői vagyonnyilatkozata szerint, ő talán a világ legszegé­nyebbjeinek a listáján kerülhetne az élbolyba, néhány garantáltan hajléktalan kábítószerfüggő mögött. De nem ez vigasztal. Még csak az se, hogy nem min­den világforradalmár olyan élhetetlen, mint magyar kol­légáik. Fidel, ha a kubai nép szinte beledöglött is, azért csak megszedte magát a zombijárta karibi szigeten. T ngaszomat a gazdagok számának örvendetes növeke­V désében lelem meg. Tíz évvel ezelőtt még csak 96 milliárdos volt az egész világon, ma pedig már 447 gyűjti a pénzt. Nem hiába mentek végbe a földgolyó nagy szo­ciális küzdelmei, íme, van eredmény. Még néhány ezer év, és ön is, én is a gazdagok közé kerülhetünk. Mindnyájan. • Horn Gyula luxemburgi napja Elsők között az EU-ba • Volt egyszer egy Bastille Ünnepeltek a franciák • Párizs (MTI) Katonai díszszemlével, utcabálokkal, tűzijátékok sorozatával, s a köztár­sasági elnöki rezidencián, a párizsi Elysée-palotá­ban adott hatalmas fo­gadással ünnepelték a franciák tegnap nemzeti ünnepüket, július 14­ét. Kétszáznyolc évvel ezelőtt, 1789-ben ezen a napon vette be a felkelő tömeg a párizsi Bastille várbörtönét, útjára indít­va a francia forradalmat. Párizs hfres sugárútján, a nemzeti zászlókkal felobogó­zott Champs-Elysées-n ér­deklődők százezrei nézték meg a hagyományos dísz­szemlét: magán a felvonulá­son négyezer ember, 300 har­cijármű, s a francia Köztársas­ági Gárda 270 lovasa vett részt, miközben a levegőben több tucat repülőgép és heli­kopter húzott végig. Az idei július 14. első számú „sztárja" a francia haderő legmoder­nebb harckocsija, a Leclerc­harckocsi volt, amely most először vett részt ezen a dísz­szemlén: a harckocsi a létező legmodernebb elektronikával rendelkezik, s a szakértők nem is tanknak, hanem „ágyú­val és lánctalpakkal felszerelt számítógépnek" minősítik. A csapatok felvonulását megtekintette Jacques Chirac francia államfő, aki ezt kö­vetően a Champs-Elysées kö­zelében lévő rezidenciáján, az Elysées-palotában fogadást adott: ezen nem csak a politi­kai élet, gazdasági, kulturális képviselői, s a Párizsban akk­reditált nagykövetek vehettek részt, de Chirac háromezer fi­atalt is meghívott az esemény­re az ország minden részéből. A francia köztársasági el­nök egyébként a szokásoknak megfelelően interjút is adott a nemzeti ünnep alkalmából: ezt az interjút különleges ér­deklődés övezte, mert ez volt az első alkalom a júniusi, Chi­rac számára balul sikerült, parlamenti választások óta, hogy újságírók az új francia politikai helyzetről, a „politi­kai társbérletről" faggathassák őt. Chirac azt hangoztatta, hogy még az eredmény isme­retében sem bánja döntését, a parlament idő előtti feloszlatá­sát, bár természetesen jobban örült volna a jobboldal győzelmének - ami pedig a „társbérletet" (azaz a baloldali kormányzattal való együttélé­sét) illeti, reményét fejezte ki, hogy az konstruktív lesz. Rakétatámadás • Isztambul (MTI) Rakétatalálat érte hétfő reggel Isztambul szívében a török hadsereg egyik tiszti szállóját. A támadásnak nin­csenek áldozatai, és csak ki­sebb anyagi kár keletkezett ­jelentette az Anadolu Ajansi hírügynökség. A lövedék a Harbiye ne­gyedben levő épület 13. eme­letén csapódott be. A bizton­sági erők őrizetbe vettek egy gyanús személyt, egy közeli ház tetején pedig megtalálták a támadáshoz használt orosz gyártmányú gyalogsági raké­tavetőt. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő a tizenkétcsillagos, „európai" esernyőt nézi? (MTI Telefotó) • Luxembourg (MTI) Az Európai Uniónak nincs vesztegetni való ide­je a csatlakozási tárgya­lások megkezdéséig - je­lentette ki Jean-Claude Juncker luxemburgi mi­niszterelnök tegnap, Horn Gyula magyar kor­mányfővel folytatott talál­kozója után. Az EU soros elnöksége arra törekszik, hogy a jövő év elején a lehető leghamarabb meg­induljanak a belépési tár­gyalások a tagjelöltekkel. Horn Gyula ezzel kapcso­latban bejelentette, hogy Ma­gyarország a szükséges kor­mánydöntés megszületése és a tárgyalási mandátum parla­menti jóváhagyása után janu­árra készen fog állni a megbe­szélések megkezdésére. Egy­napos luxemburgi munkaláto­gatásán a magyar kormányfő a hagyományoknak megfe­lelően átadta azt a dokumen­tumot kollégájának, amely a soros elnökséggel szemben tá­masztott magyar kívánságokat tartalmazza. Ezen túlmenően Magyarország Lengyelország­gal és Csehországgal együtt javasolja, hogy az EU marad­jon intenzív kapcsolatban azokkal az államokkal, ame­lyek a bővítés első köréből ki­maradnak. A három közép-eu­rópai állam tapasztalatainak átadásával és további folya­matos egyeztetéssel is segíteni kívánja a további tagjelölte­ket. Jean-Claude Juncker a tárgyalások utáni sajtóértekez­leten többször hangsúlyozta, hogy az EU-tagjelölteket ob­jektív kritérumok alapján, egymástól függetlenül kíván­ják kezelni. Kijelentette, hogy a tagfelvétel nem csoportban történik majd, hanem minden egyes országgal a saját érde­mei szerint folynak majd a megbeszélések és majdani fel­vételük is. Azt szintén hang­súlyozta, hogy Magyarország mindenképpen az elsők között lesz majd - ahogy egy ízben fogalmazott, „kiválóak az or­szág ütőkártyái". Horn Gyula kiemelte, hogy a luxemburgi elnökség­nek és a magyar vezetésnek minden tekintetben azonos vagy hasonló az álláspontja. Az integrációs költségekkel kapcsolatban mindkét kor­mányfő hangsúlyozta: a NA­TO-ból való kimaradás többe került volna, mint a taggá vá­lás. A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy a magyar honvédelem fejlesztésére a csatlakozás nélkül is feltétle­nül szükséges lett volna. Horn Gyula hozzátette: a gazdaság rendbeszedése mind az EU, mind a NATO-tagsági szán­déktól független követelmény volt. A kormány a társadalom valós érdekeiből indult ki az euroatlanti integrációs fel­készüléssel kapcsolatban, és az ország már nagy árat fize­tett a gazdaság stabilizásáért. Az EU-t illetően a magyar kormányfő szerint jogosan vetődik fel - és ebben a tekin­tetben Brüsszel is konstruktív -, hogy az unió támogatást nyújtson a felzárkózáshoz, mindenekelőtt az e célt szol­gáló belső - strukturális - ala­pok révén. • Brazíliaváros (MTI) ' Az amazóniai brazil szö­vetségi állam, Acre törvény­hozói arra készülnek, hogy korlátozzák az esőerdők elér­hetőségét a külföldi tudósok és tudományos kutatók szá­mára, hogy ezzel útját állják a ritka fajtákkal való illegális kereskedelemnek és - mint fogalmaznak - a „genetikai kalózkodásnak". Az állam he­lyi törvényhozása elé kerülő törvénytervezet a nem brazil kutatócsoportoktól engedély beszerzését követeli, és az ál­lam területén csak ennek bir­Módszer a genetikai kalózkodás ellen tokában tevékenykedhetnek ­idézett a Reuter egy helyi tör­vényhozót. A törvénytervezet­ben szereplő másik rendelke­zés pedig a helyi indián lakos­ság díjazását írja elő, cserébe azért az értékes tudásért, amelynek birtokában vannak a esőerdők növényvilágáról és amelyet legtöbbször megosz­tanak a külföldi kutatókkal. ­Ez a törvény véget fog vetni a modern újgyarmatosításnak, ami néhány év óta ismét fel­lendülőben van a Amazonas vidékén - vélekedett Edvaldo Magalhaes, aki képviselő az állam parlamentjében és egy­ben ő a törvénytervezet szer­zője is. A brazil kormánytiszt­ségviselők régóta gyanakod­nak, hogy a külföldi kutatók gyakran nem regisztráltatják genetikai felfedezéseiket, amelyeket az Amazonas vidé­kén tettek, hogy ne kelljen szabadalmi díjat fizetniük és megkerüljék az adókat. Magalhaes egy nem kor­mányzati szervezet esetét em­lítette példaként, amely nem­rég hat indián törzzsel fájda­lomcsillapítókkal „kereske­dett" és cserébe gyógyhatású növényfajtákat kapott. A növényeket aztán eladták a gyógyszeriparban tevékeny­kedő multinacionális óriáscé­geknek. • Forbes magazin A leggazdagabbak listája • New York (MTI) Mind szebb a kilátás az „ablakból", ameny­nyiben az a Microsoft „windowsa". A Miscro­soft Corp. elnöke, Bili Gates harmadik éve a világ leggazdagabb em­bere és előnye egyre nö, az amerikai Forbes ma­gazin legfrissebb listája szerint, amely a világ 200 leggazdagabb em­berét tartalmazza sor­rendben. A Windows programot gyártó Microsoft tőzsdei ér­téke csaknem megkétsze­reződött egy év alatt, és ettől Gates nettó vagyona 36,4 milliárd dollárra nőtt. Közel 9 milliárd dollárral előzi meg a második helyezett Walton-családot, a Wal­Mart szupermarket-hálózat örököseit, akiknek vagyona 27,6 milliárd dollár. Ugyan­csak amerikai, Warren Buf­fett tőzsdei befektető, az idén a harmadik helyezett, 23,2 milliárd dollárral. A Forbes 11 -ik éve jelen­teti meg rangsorát, de az idén csak az első kétszázra korlátozta a listát, mivel­hogy a milliárdosok száma túl gyorsan nő a lap terjedel­méhez képest. Tíz évvel ezelőtt a magazin 96 milliár­dost talált szerte a világon, tavaly 447-et. A szárnyaló New York-i értéktőzsde szemlátomást hátára vette az amerikaiakat: az első tízben az idén hat amerikai milliárdos van, a tavalyi három helyett. Ta­valy a világ tíz leggazda­gabbja között öt ázsiai volt, az idén csak kettő. Li Sa-ki, a hongkongi ingatlanbáró azért az idén is fölfért az első tíz közé, a negyedik helyre, 14,7 milliárd dolláros vagyonnal. Az első tíz között van az idén a Microsoft Corp. társ­alapítója, Paul Allén 14,1 milliárd dollárral, a Levi Strauss farmert gyártó Haas család 12,3 milliárd dollár­ral, valamint a Mars csoko­ládét elnevező és gyártó csa­lád, 12 milliárd dollárral. A lista első európai helye­zettje, a 10. helyen, a BMW mögött álló német Quandt család 11,7 milliárd dollár­ral. Az első száz között egyet­len kelet-európai van: Borisz Berezovszkij Oroszország­ból a 97. helyen, aki a For­bes magazin szerint olajjal. autóval és sajtóval foglalko­zik, és vagyona 3 milliárd dollár. Az idei gyűjtésből ki­hagyták a királyokat és a diktárorokat, mert - mint a magazin indokolta - üzleti irányító szerepük nem köz­vetlen. Külön listájukon a brunei szultán ismét az élre került 38 milliárd dolláros vagyonnal. II. Erzsébet an­gol királynőt óvatosan kezel­ték: ha államfői és királyi jussa is beszámít - egyebek közt a koronaékszerekkel együtt -, akkor 16 milliárd dollárt ér a vagyona, ha nem számít be, akkor személyes vagyona inkább csak 350 millió dollárra tejiető. E lista tizedik helyezettje a Forbes szerint Fidel Castro kubai el­nök, 1,4 milliárd dolláros ál­lítólagos vagyonnal. Ajánlás • Brüsszel (MTI) Összesen mintegy 1150 ol­dalt tesz ki az a jelentéshal­maz, amelyet az Európai Bi­zottság kedden este véglege­sített formálisan is, nyilvá­nosságra pedig szerdán reg­gel hoznak, miután az ország­értékeléseket átadták az egyes jelentkező országok nagyköveteinek. Ezzel egyidőben kerül majd sor a bővítési kérdéskör fölötti első vitára is az Európai Parla­ment strasbourgi plenáris ülé­sén, amely azonban még nem irányoz elő semmilyen for­mális állásfoglalást. Kiszivár­gott hírekből már tudni lehet, hogy a mindezek alapján al­kotott vélemény öt kelet-eu­rópai társult állam - Csehor­szág, Észtország, Lengyelor­szág, Magyarország és Szlo­vénia - esetében ajánlja meg a tagfelvételi tárgyalások megkezdését, kiegészítve ezt az erről már korábban bizto­sított Ciprussal. Milosevics, az egyetlen • Belgrád (MTI) Szlobodan Milosevics szerb elnök lesz az egyetlen jelölt a jugoszláv államfői tisztségre - erről a szövetségi parlament bizottságai hatá­roztak. A Reuter anyagában megírta: Milosevicset való­színűleg annak ellenére meg­választják államfőnek, hogy ez feszültséget okozhat a ju­goszláv szövetség másik tag­országában, Montenegróban a kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártján (DPS) belül. Németek és lengyelek • Bonn (MTI) Hétfőn Bonnban tartották az első német-lengyel kor­mányközi találkozót, amelyet a két ország elhatározása sze­rint ezentúl a rendszeres fran­cia-német megbeszélések mintájára évi rendszeresség­gel tartanak a legfontosabb kormánytagok részvételével. Aleksander Kwasniewski len­gyel elnököt katonai tisztele­tadással fogadták, majd rövid megbeszélést tartott Helmut Kohl kancellárral. Maradnak • Ráma (MTI) Az olasz kormány fejen­ként 500 ezer lírát fizet azok­nak a felnőtt albán menekül­teknek (további 150 ezer lírát a gyerekeknek), akik augusz­tus végéig hajlandók Itáliából visszatérni hazájukba. Ez az ösztönzés egyelőre nem túl­ságosan hatékony: a hétfői olasz lapok szerint eddig mindössze hat albán felnőtt és két gyermek élt a le­hetőséggel. Árvízkárok • Hodonín (MTI) Mintegy 10 ezer 500 sze­mélyt evakuáltak aa dél-mor­vaországi Hodonínból és 14 környező faluból, amelyeket a hétfő délelőtti órákban ért el az árvíz. Hodonín belvárosá­ban homokzsákokkal torla­szolták el az utcákat, hogy megakadályozzák az értékes történelmi központ elpusztulá­sát. A mintegy tíz kilométer széles mesterséges tó, amelyet a medrükből kiömlött folyók hoztak létre, óránkénti két-há­rom kilométeres sebességgel hömpölyög dél felé, elpusztít­va mindent, ami útjába kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom