Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚL. 14. A HELYZET 11 Gondban a tejtermelők • A törvény 21. változata Állatvédők találkozója • Alkotótábor gyermekeknek, Szatymazon Az agyagozás ifjú mesterei Gondos szemek és kezek kísérik a gyerekek munkáját. (Fotó: Miskolezi Róbert) • Jákotpuszta (MTI) A szakmai alapokra helyezkedő hazai állatvédelem nyitányaként is tekinthető az a nemzetközi állatvédelmi konferencia, amely július 21-én a Nógrád megyei Bercellel szomszédos Jákotpusztán kezdődik. Az V. Nemzetközi Etológiai - Állatvédelmi Találkozót a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség, a Magyar Biológiai Társaság, a Magyar Etológiai Társaság, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a házigazda Eto-farm rendezi. A Keszthelyi Tibor egyetemi tanár kezdeményezésére a hajdani juhász tanya maradékain újjáteremtett etológiai kísérleti farmon évek óta szokásos „akolkurzusok" mára Európa-hírúvé váltak. Ezek egyikeként ezúttal öt napon át az ezredfordulón túli Európa állatvédelmi gyakorlata, a hazai helyzet, az állattartás és -kísérletek etikai kérdései, a vadon élő és az állatkerti állatok védelme, valamint az állatvédelem társtudományokkal kialakított kapcsolatai kerülnek szóba. • MTI Press Végszavazás előtt áll a nyugdíjrendszer reformcsomagja. Várhatóan rövidesen törvényerőre is emelkedik a kormány által - a kiigazítások után - korszerűnek, biztonságosnak, a helyzet ismeretében a lehető legjobbnak minősített tervezet, amely generációk sorsára lesz komoly kihatással. Az ellenzék mást tart a reformról. - Világbanki ajánlásra hasonló nyugdíjrendszert vezettek be Chilében. Tizenöt évvel később, amikor már nem beszedni, hanem fizetni is kellett a pénzt, kiderült, hogy erre a 21 biztosítóintézetből legföljebb 15 képes, legalább 6 nem - állítja dr. Kis Gyula, az MDF országgyűlési képviselője és hozzáteszi: - A sokszorosan gazdagabb Egyesült Államokban ugyanez a rendszer 35 millió, teljesen ellátatlan embert jelent. 0 Egyáltalán, miért van szükség nyugdíjreformra? - Sokáig egészséges korfa volt Magyarországon. A nyugdíjas korosztály számíthatott a középkorúra és bőven volt utánpótlása. Most a népesedési helyzetet követve 2010-ig, egyszerűen megszűnik az utánpótlás. Már olyan kevesen lesznek keresőképes korúak, hogy választaniuk kell: eltartják a szüleiket vagy gyereket neAz előzetes jelzések szerint a pusztai konferencián a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetséghez tartozó mintegy 30 hazai állatvédő szervezet képviseletében több mint százan vesznek részt, eljönnek továbbá a svájci állatvédő szervezetek is. A magyar állatvédelem első jelentős országos rendezvényén várhatóan a küszöbön lévő állatvédelmi törvény kerül az érdeklődés középpontjába. Mint dr. Orbán Zsófia, a szövetség ügyvezető igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: az idén készült el a magyar állatvédelmi törvény tervezetének 21. variációja, de egyelőre nincs jele annak, hogy legalább a parlament őszi ülésszakán napirendre kerülne. Az újbóli elodázás már csak azért is sajnálatos lenne, mert a törvény kifejezetten az ország gazdasági, politikai érdeke. Az Európai Unióhoz való majdani csatlakozás szemszögéből tekintve is alapvető érdek, hogy Magyarországnak korszerű, az ezredfordulónak megfelelő állatvédelmi törvénye legyen. A találkozóval párhuzamosan zajlik a pusztán a magyar önkormányzatok állatvédelmi felügyelőit képző tanfolyam. veinek. Ha gyereket nevelnek, nem lesz pénzük a nyugdíjasokra. A demográfiai előrejelzés azt mutatja, hogy a nagyon népes „Ratkó-korosztályok" 2010 körül érnek be a nyugdíjkorhatárba. Ezért az Országgyűlés szociális bizottsága, amelynek elnöke voltam, komoly szakmai és szakértői munkával fél év alatt kidolgozta a társadalombiztosítás, tehát a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer közép- és hosszú távú feladatait. Mindezt 1991-ben országgyűlési határozatba foglalta, a parlament pedig, amelyben az MDF-nek 51 százaléka volt, 88 százalékkal el is fogadta. A mai kormánypártok is, mert mindenki belátta, hogy a reformra szükség van. 0 Milyen előzményeket vettek figyelembe? Régen is voltak nyugdíjpénztárak - Nálunk 1890 óta van nyugdíjbiztosítás, amely először a közalkalmazottakra terjedt ki. A tb-rendszer a 24 biztosítójával 1950-ig nagyon jól funkcionált. Az 1928-as OTI-törvény egységesítette a tb-t, a sok pénztár önállóan, de azonos szabályok szerint működött. A pénztáraknak 1982-44 között - mai áron - 500 milliA Mentes József Művészetért Alapítvány képzőművészeti tábort indított június elején Szatymazon. Egyhetes turnusokban egészen augusztus végéig táborozhatnak a gyerekek. Első alkalommal szerveztek ilyen jellegű tábort főleg általános iskolások részére, de szeretnék, ha ebből hagyomány lenne, mondta Mentes Erzsébet, a tábor vezetője. A gyerekek elsajátíthatnak többféle kézműves mesterséget is. Megtanulhatnak korongozni, felrakásos ősi edényeket és agyagszobrokat készítenek, gyönygyöt fűznek, szőnek és gipszfigurákat öntenek. Egy árdnyi vagyona volt lakásokba, ingatlanokba, hasznot hozó befektetésekbe forgatva. A nyereséget nem vitték ki, mindig hozzátették a nyugdíjhoz és az egészségügyi kiadásokhoz. A vagyont két csapás érte: a második világháború, majd az államosítás. Megszűnt az önálló tb, a költségvetés fizette a nyugdíjat, és 1950-89 között egyetlen fillért sem tettek félre abból, amit beszedtek. A rendszerváltással a tb ismét önállósult, függetlenedett a költségvetéstől, de vagyonnal nem rendelkezett. Azóta csak azt lehet kifizetni minden hónap 23-ától, amit 22-éig befizetnek a mai dolgozók. A felosztó-kirovó rendszer azonban egyre rosszabb lesz, mert ha folyton fogy a befizetők száma, akkor mind kevesebb lesz a kifizetés is. Emellett van félmillió munkanélküli, aki szintén nem fizet. Ebből lett a deficit. Ezért két dolgot lehetett tenni: az 500 milliárdos vagyonból 300 milliárdot visszakövetelni a költségvetéstől a tb-nek és megreformálni a nyugdíjrendszert 1994-ig 65 milliárdnyi vagyont kapott vissza a tb. Azért nem többet, mert 1994-ben a kormány lezárta a visszafizetést. Hiába volt törvény rá, a kormány úgy döntött, hogy teljesítette a idős szatymazi nénitől elleshetik a csuhéfonás minden apró fortélyát. Tápéi szatyrot, szőnyeget és egyéb használati tárgyakat fonnak kukoricahéjból. A táborozók teljes ellátást kapnak és négyszemélyes sátrakban laknak. A délelőtti foglalkozás négy órás kötelező munkával kezdődik. Itt a gyerekeknek alkotniuk kell valamit. Ezt előbb kigondolják és megbeszélik, majd közösen lerajzolják a terveket. Ezt a mű elkészítése követi a kiválasztott természetes anyagokból. Ebédelnek és utána három óráig szabadfoglalkozáson vehetnek részt. Úszhatnak a medencében, kirándulhatnak és különféle vetélkedőkön mérhetik össze erejüket és tudásukat. Utána ötig újabb kötelező munka vár rájuk. Befejezik a délelőtt elkezdett műveket. Remzső Alexandra (9) a JGYTF gyakorló iskola diákja szerint itt az a legjobb, hogy mindenfélét lehet csinálni. Nem mondja meg senki nekik, milyen anyagból, milyen munkát alkossanak. A korongozást szereti a legjobban, de a csuhészövés és gipszmaszk készítés sé rossz. Kiss Bernadett (9) a tápéi Bálint Sándor Általános Iskola tanulója a szobrászkodást tartja a legérdekesebbnek. Eddig hamutálat és ősi formájú edényt formázott. Legutóbbi szobra pedig egy pingvin és egy bagoly keveréke. A szabadfoglalkozásokon, ha az idő engedi, csak úszna. Boncz Ádám (13) a JGYTF gyakorló iskola diákja már korábban is tanult agyagszobrászatot az iskolai szakkörön. A keze alól többnyire agyag portrék és emberi alakok kerülnek ki. Ha nincs kötelező munka, akkor szívesen úszik, sétál és ismerkedik Szatymaz nevezetességeivel. Takács Tamás (13) a Deák Ferenc tanulója a táborba úgy került, hogy az idei gyermeknapon az alapítvány által megrendezett agyagozó versenyen második helyezést ért el. A korongozás mellett rajzolni és gyöngyből állatfigurákat készíteni szeret a legjobban. K. T. jelent majd. Elég 40-42 év, hogy mindenki bekerüljön ebbe a rendszerbe. Ez idő alatt ^gyre nagyobb lesz a hiány! - állítja a képviselő. - Ismerve parlamenti felszólalásait, lesújtó minősítést ad ennek a nyugdíjrendszernek... Bankszámla ismeretlen kamattal? - Ez nem is nyugdíjrendszer, hanem befektetési alap! Ami pénzt én beadok a kötelező magánpénztárba, azt bankbetétként, tőkeként használják. Most legkorábban 17 év múlva kell belőle visszafizetni. De amire a rendszer beérik, eltelik 40 év, mert annyi a pályakezdéstől a nyugdíjig az átlagidő, és 40 kemény évig a . magánpénztár él a pénzemből. Nagyon jól meg lehet élni belőle! Befektetési alap azért is, mert egyáltalán nem vállalja a nyugdíjrendszerek alapelvét, a közös kockázatot. Ez a magánrendszer annyira nem osztja meg a kockázatot, hogyha valaki megrokkan vagy üzemi balesetet szenved, azt egyszerűen kiveti magából. A munkahelyi balesetbiztosítás, a legrégebbi biztosítási ág pedig az új nyugdíjtörvényből teljesen hiányzik. Miután az űj törvény logikája az, hogy minden befize• Budapest (MTI) A csapadékos időjárás az első félévben nehezítette a takarmányféleségek betakarítását, az abraktakarmányok közül hiánycikk volt az árpa. A takarmányelöállítók kapacitásuknak csak felétharmadát használták ki a csökkenő állatszám és a fizetőképes kereslet hiányában - derül ki a Földművelésügyi Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleményébál, amely az állattenyésztés első félévi tapasztalatait összesíti. Átlagosan 25-30 forinttal emelkedett a vágósertés felvásárlási ára júniusban. A felvásárlók 210-250 forintot adtak a nagyüzemi és 185-215 forintot a kisüzemi sertés kilójáért. A sertéstartók a felvásárlási ár további emelkedésében bíznak. Kínálati piac alakult ki a felvásárolt marhahúsnál. Nem várható az ágazatban állománynövekedés, ugyanis a jelenlegi támogatások a meglévő állatok fenntartását és a minőségi cserét szolgálják. A tej nagytermelői szerény nyereséget tudtak csak elérni a jelenlegi 43-44,50 forintos felvásárlási ár mellett. Nehezíti a termelők helyzetét az is, hogy a felvásárlók gyakran késve fizetnek, és a tejfeldolgozók csökkentették az átvételi árat - ez utóbbi a fogyasztói árakban sehol sem jelentkezett. A juhtenyésztők - a támogatás szüneteltetése ellenére is - növelték állományukat, mivel bíznak a jövő évi támogatásokban és a javuló olasz piacban. Az anyajuhokat 12-14 ezer forintért adták-vették a gazdák. Mélyponton volt a brojler-baromfi ágazat, pedig a baromfitermelők a sertéshiány miatt eladásaik növekedére számítottak. Az évszázad egyik legrosszabb évét kezdte meg a méhészet. tett fillér számít, nem veszi figyelembe, hogy az életnek vannak közcélú beruházásai. Ha valaki gyereket szül, azzal későbbi adó- és járulékfizetőt nevel. De ha gyesen van és nem tud fizetni, a gyereknevelésre fordított évei kiesnek. Ha befizet havi 3250 forintot, az összeget jóváírják a nyugdíjszámláján. Ha egyelemista, ugyanez vonatkozik rá. De csak az idén, mert minden hónapban a mindenkori minimálbér 31 százalékát kell befizetnie a számlájára, ha nyugdtjjogot akar szerezni. Ez számomra azt bizonyítja, hogy itt semmi másról nincs szó, mint arról, hogy pénzt szednek össze a befektetési alapok, a bankok számára. Kötelező bankszámlát nyitok a saját nyugdíjam ígérete fejében! De ellentétben egy valódi bankszámlával, nem mondják meg, mennyi lesz a kamat. Ráadásul az állam nem vállal garanciát, hogy a befizetett pénzemet majd valamikor vissza is kapom. Minden kockázat a befizetőké hangsúlyozza dr. Kis Gyula. - Az államot és a vagyonkezelőket, tehát a magánpénztárakat nem terheli velem szemben megfelelő kötelezettség. A törvény csak azt mondja ki: ha több vagyonkezelő közül valamelyiknek 70 százalékkal rosszabb a hozama az átlagnál, akkor azt egy garanciaalap, amelyet mindegyik összead, kiegyenlíti. Tabálc Anna Nyugdíjrendszer vagy befektetési alap? feladatát. Az említett országgyűlési határozatban pedig hosszabb távra megfogalmazódott a háromlépcsős nyugdíjrendszer. 0 Ennek mi a lényege? Ai elvetett javaslat - Mindenki befizetéseit saját számlán tartja nyilván a tb, és ez a befizetés a befizető nyugdíjalapja. Aki nyugdíjba megy, az az utolsó havi jövedelmének 60 százalékát kapja meg nyugdíjként. Ez az első lépcső, a munkanyugdíj, ami a munka során történő befizetésekkel vásárolt, jó lett volna. De van, akinek ez nem elég a megélhetéshez, mert olyan keveset tudott keresni. Ezért a hiányzó összeget nem a tb egészíti ki a minimálnyugdíjra, hanem a költségvetés, amelynek egyébként szociális segélyt kellene adnia a rászoruló nyugdíjasoknak. Ez a nemzeti alapnyugdíj. Ezzel a költségvetési kiegészítéssel már a tb is tehermentesül valamelyest. A harmadik lépcső pedig az önkéntes kiegészítő biztosításban szerezhető ellátás. Aki a kötelező befizetésnél többet akar fizetni, az a pénzét beteheti önkéntes pénztárakba. Ezek nonprofit módon működnek. A hasznukból csak a pénztártagok részesülhetnek. A társadalmat úgy osztottuk meg, hogy akinek nincs elég, annak a járandóságát kipótolja a költségvetés, akinek több van, az a többletet a saját maga részére félreteheti. De csak a többletet, miután a közösbe betette a kötelező részt. Ez azonban már egyéni kockázatvállalást jelent, mert a befizetett pénz akár el is veszhet, ha rosszak az önkéntes pénztár befektetései. Az emberek eddig már 25-30 milliárd forintot befizettek a pénztárakba. Ezt elősegítettük adókedvezményekkel is. Létrejött volna egy tőkeként működő tőkefedezeti elem a tb-n belül, aminek a haszna az összes nyugdíjasé lehetne. Úgy becsülték a szakértők, hogy ezzel a 2010-ig a nyugdíjrendszer egyensúlyban tartható. 0 Mi a sarkalatos különbség a mostani reformhoz viszonyítva? - Az, hogy a háromlépcsős nyugdíjrendszer mindenkire kiteijedt volna, a mostani nyugdíjtörvény viszont háromfelé szabdalja a társadalmat. 1998-tól a pályakezdők már nem fizetnek a tb-alapba. Az a pénz a sajátjuk, ahhoz senkinek semmi köze. Erre könnyen megnyerhető a jól kereső, fiatal menedzser értelmiség. Csakhogy az az összeg, amit nem kell befizetniük, hiányozni fog a tb-alapból. Évi 100 milliárd forint körüli hiányt MÁV-segítség a partnervasutaknak • Kaposvár (MTI) A MÁV Rt. felajánlotta a segítségét a csehországi, lengyelországi és szlovákiai árvíz miatt bajba jutott partnervasutaknak. Pál József, a MÁV Rt. vezérigazgató-helyettese egy kaposvári sajtótájékoztatón bejelentette, hogy pályaépítő gépekkel és vasútépítési anyagokkal segítik a helyreállítást. Hozzátette: természetesen előbb meg kell várni, amíg az árhullám levonul, hiszen a károk ma még felmérhetetlenek és az egyeztetésre is csak ez után kerülhet sor. Amennyiben erre szükség lenne az állami céltartalékból ideiglenes hidakat is tudnak biztosítani.