Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-12 / 161. szám

SZOMBAT, 1997. JÚL. 12. SZEGED 5 ajánló Sínpanaszok y unult kollégám arcszíne a bánatos sápatag és a haragos veres között kószált, amikor legutóbbi kalandjáról számolt be. Történt ugyanis - hallgatom meséjét -, hogy egy darab vonatjellegü szerelvény fölhasználásával utazott Gyula városából Szegedre, megjárva annyi idő alatt eme kanosszát, amennyi alatt egy közepesen lestrapált űrszonda minimum háromszor megkerüli a Földet. S már éppen azon fáradoztunk közös erővel, hogy a magyar vasutak hányatott sorsa miatt dőlünk kardunkba, amikor vigasztalásul megerő­sítette a hírt több kommunikációs fórum is - Budapest és Bécs között 16 milliárd forint felhasználásával olyan szupersínsztráda épült, amelynek egyes szakaszain akár 160 kilométeres sebességgel száguldozhat a vonat. így mindössze két órát, s néhány percet kell a minden csi­csával és kényelemmel felszerelt vasúti kocsiban üldö­gélni ahhoz, hogy béfusson a szerencsés vándorral a szerelvény Pestről az egykori császárvárosba. Aki igyekszik napra készen állni a hírzuhatagokat, jól tudja: ez utóbbi információ több mint egy hetes már. Az meg személyes tragédiám, hogy ennyi ülő alatt sem tudta megemészteni a gyomrom. S borzolja kedélyeimet a távolság, ami a fővárosok közötti szuperexpressz, s mondjuk a Gyula-Szeged, vagy akár a Szentes-Oros­háza közötti pályaszakaszok között feszül. S amit nem méterben, hanem inkább időben: minimum száz évben határozhatunk meg. Aki pedig a túlzás vádjával illetne, baktasson ki in­kább Kelet-Magyarország bármelyik pontjára, számolja meg, hány sebességkorlátozást előíró tábla esik egy MAV-négyzetkilométerre, lessen be egy falusi állomás ablakán, netán olvassa el, milyen dátumok is találhatók a Diósgyőrben gyártott, s ma is funkcionáló síneken, s mondjuk kérdezze meg, mikor festették le utoljára az ajtókat némely pályaudvarunk főépületében. Hogy a hírekben az is szerepelt: a szupervonalhoz tö­mérdek nyugati pénzt is kapott a MÁ V? Így igaz, dehogy hallgatnám eL Mint ahogy - bármennyire is elismerem a két főváros között futó sínpár kiemelt fontosságát - a kérdést sem: vajon eme nyugati segélyekből, no, meg a semmibe sem kerülő központi figyelemből mikor jut már egy kevéske a déli, délkeleti, s egyéb, nem pesti érdekelt­ségű körzetekre is? Mert ugyebár azt a vasutasnapi ün­nep idején, ünneprontás nélkül is leírhatom: a túlfe­szített fejlesztések miatt még egyetlen Csongrád megyei slnvitéz sem kapott idegzsábát az elmúlt évtizedekben. S hogy miért éppen ma panaszolom mindezt? Most, amikor sátoros vigadalomra készülnek a vasutasok? Nos, éppen ezért. Mert meggyőződésem, hogy a szolgála­tukat derekasan, sok áldozattal, s bizony nem túl sok pénzért teljesítő MÁ V-osok roppantul örülnek saját napjuknak. Ám úgy vélem, akkor sem borulna el te­kintetük, ha végre nem csak szónoki fordulatokban bő­velkedő beszédekkel járnának kedvükbe - leginkább július második vasárnapján -, hanem munkakörül­ményeiket, javadalmazásukat, s persze szeretett vasút­jukat tennék (nyugat)európaivá. A déli végeken éppúgy, mint Ausztriával puszilkodó Észak-Dunántúlunkon. Mert - mint olvasám a MÁ V menetrendjében - e Balkánhoz támaszkodó régió is Magyarország része. Vasutasnap előtt, közben, s után Bátyi Zoltán Vásári tácsák • Munkatársunktól szegedi Snooker Kft, amely Sajátos, nem tervezhető a Karchner tisztítórendsze­barterüzletet eredményezett rek forgalmazója, s szaküz­a Szegedi Nemzetközi Vásár létük hallótávolságra van a első három napjának pocsék vásártól. Mint Rostás Mi­időjárása. A történet az hály ügyvezetőtől megtud­esővel kezdődött, majd a tó- tuk, a barterüzlet roppant csákkai folytatódott, s miu- egyszerű volt, a cég speciális tán az előzővel nem lehetett gépeivel felszívta, eltüntette mit kezdeni, az utóbbival a tócsákat, a vásár pedig kellett tenni valamit. Neve- hangosreklámmal egyenlítet­zetesen, eltüntetni őket a te ki tartozását, szabad területekről. Ekkor A hét végén állítólag a sietett a vásárszervezők se- „légkodisoknak" is lehet ke­gítségére az egyik kiállító, a resnivalójuk... Városházi Esték # Modulbau, a vásárdíjas Nyolcszögletű túlélés Koncert a démért • Munkatársunktól Gregor József operaéne­kes, Bálint János fuvo­laművész és Égető Mária orgonaművész közreműkö­désével július 13-án 19.30­kor nyári hangversenyt ren­deznek a szegedi dómban. A koncert műsorán Bach: G-dúr Prelúdium és fuga, Ária a János Passióból, Fu­volaszonáta, Hándel: Xer­xész-Largo, Thayer: Gran­dé offertoire, Guilmant: Cantiléne op.15., Doppler: Az erdei madár dala, Flet­cher: Festival toccata, Mo­zart: Koncertária, Beetho­ven: Isten dicsőítése, C. Franck: Final op. 21. A hangversenyre ingye­nes a belépés. A rendezők az önkéntes adományokat a szegedi dóm tornyának fel­újítására fogadják. • Munkatársunktól Ma este 9 órakor a vá­rosháza udvarán Az estély című táncdarabot láthatják az érdeklődők Bozsik Yvet­te és társulata előadásában. A táncmű Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című alkotá­sának színpadi adaptációja. A mai magyar táncélet ta­lán legkülönösebb alakja eddigi pályafutása során megkapta a legrangosabb magyar táncvilágbeli elis­merésnek számító Haran­gozó Gyula-díjat, illetve az egyik legnagyobb nemzet­közi verseny, az Edin­burgh-i Fesztivál nemzet­közi kritikusi díját három­szor is, valamint az Inde­pendent és a The Herald című napilapok különdíját. Az előadás hallatlanul sok­színű zeneanyagát a svájci Jean-Philippe Héritier állí­totta össze. A díszleteket Adám Zol­tán és Ravasz András, míg a jelmezeket Velich Rita készítette. Az estély sze­replői: Bozsik Yvette, Feke­te Hedvig és Tokai Tibor. Vasárnap két előadást is rendeznek a városháza ud­varán. Délelőtt fél 11-től Szalay Kriszta Büdöskölkök című zenés előadásán szó­rakozhatnak a gyermekek. A fiatal színművész színes álmokkal, furcsa mesékkel és különös emlékekkel káp­ráztatja el a gyermekeket. Lesz itt kukorékoló víziló, balettozó sünmalac és fa­ágon csicsergő elefánt. Este 9 órakor az Európai Rene­szánsz Tisztelőinek előadá­sában Az út, avagy Svejk a derék katona további ka­landjai című komédiát lát­hatja a publikum. A dara­bot, Jaroslav Hasek Svejk regénye alapján, Verebes István alkalmazta színpad­ra. A címszerepet Kocsis György játssza. Akció! Vezeték nélküli telefonok, telefax készülékek, kis alközpontok MOST MÉG OLCSÓBBAN a MATÁV Képviseleti Irodájában. Szegedi Szolgáltató Központ 6747 Szeged, Tisza L krt. 41. Tel.: (62) 475-544, Fex: (62) 470490 Nyolcszögletű, tetőfedő anyagait bemu­tató építményével a Mo­dulbau Kft. kivívta a zsűri elismerését: az építőipari termékeket forgalmazó cég területi díjat kapott a Szegedi Nemzetközi Vásáron. Az építmény az ügyvezető, Pölös Ferenc képzele­téből pattant ki. - A cég 1990-es születése óta minden területi vásáron felvonultunk, a Mars téren, a szakkiállításokon, sőt, még a szentesi vásáron is. Minden bemutató meghozza a gyü­mölcsét: érezhetően megnő a forgalom. Itt, a helyszínen is köttetik üzlet, és sok vevőt vonzanak a vásár idejére meghirdetett akciók is. Árról nem beszélve, hogy megtaka­rítjuk az utazás fáradalmát: ilyenkor helybe jön a vevő és a szállító. A vásárok hatását a zárás után még hosszú ideig érezzük a forgalmunkban ­foglalja össze vásári tapaszta­latait a cégvezető. A Modulbau építőanyag kis- és nagykereskedelemmel foglalkozik, telephelye és be­mutatóterme van Szegedig, mintaboltja Szentesen. Elsősorban Szeged és a me­gye építőit szolgálja ki szer­kezeti anyagokkal „az alaptól a tetőig". A forgalmazott tetőfedő anyagok, vakolatok, ragasztók, falazó- és tetőtéri anyagok, gerendák, burkola­tok és nyílászárók nyolcvan százalékát magyarországi gyártóktól - például a Jami­nától, a Bramactól, a szentesi és makói téglagyártól szerzik be. E gyárak márkakeres­kedőjének számít a cég, hi­szen a szegedi vagy a szente­si telephelyen gyári áron sze­rezhetők be a termékek. Kis részben forgalmaznak kül­földről származó építőanya­got is. A kiskereskedelem aránya a forgalomban hozzá­vetőleg hatvan százalék. - Egyre erősebb a verseny - mondja Pölös Ferenc, - hi­szen a megyében pang az építőipar. A statisztikák sze­rint nemcsak a fővárosban vagy a Dunántúlon, de még a Nyírségben is többet építe­nek. Itt, Szeged környékén nagyon „megdobta" az ipar­ágat a jugoszláviai polgárhá­ború, most viszont egyér­telmű a visszaesés. Nem pa­naszkodunk, de tény: ez most a túlélés időszaka. Aki átvé­szeli, talpon marad. Keczer Gabriella VARGA MÁTYÁS Szín­háztörténeti Kiállítóháza (Bécsi krt. 11/A) 13-17 órá­ig látogatgató. Hétfő szün­nap. MA A JATE-KLUBBAN 21 órától Szege-Dili. Buli a leg­jobb zenékkel. HÉTFŐN KIÁLLÍTÁS nyílik a Vasutas Művelődési Ház és a Vasutas Képzőművész Kör alapítótagjainak alkotásaiból • Kamarai különdíj a Délcellnek Habkönnyű stukkók délután fél 3 órakor A Vas­utas Művelődési Házban (Szeged Rákóczi út 1.). A tárlatot Cs. Pataj Mihály festőművész nyitja meg. Polisztirol díszítőele­meiért kapta meg a Csongrád Megyei Keres­kedelmi- és Iparkamara vásári különdíját a sze­gedi Délcell Kft. A ház­gyári részleg utódja ha­zai alapanyagból, jó minőségű és olcsó stuk­kókat állit elő. A cég elődje a Házgyár részlege volt; hungarocell szigetelőanyagot gyártott pa­nellakásokhoz. Amikor a Délép csődbe ment, mint ön­álló gazdasági társaság ki­vált a gyárból. 1993-ban a Bovira Rt. vásárolta meg egyszemélyes káeftéként. A privartizációval egyidőben új fejlesztési irányokat indí­tottak el. A hő- és hangszi­getelő anyagok mellett bel­és kültéri díszítőelemeket, díszléceket, valamint mennyezet-elemeket kezdtek el készíteni. A fejlesztés cél­ja az volt, hogy olyan stuk­kót állítsanak elő, amely he­lyettesíteni tudja az eddig használt, kizárólag import­ból származó formahabosí­tott polisztirol díszléceket, az új termék minősége elérje az európai szintet, Magyar­országon gyártott nyers­anyagból készüljön, ára ala­csonyabb legyen az eddig forgalomban levő dlszléce­kénél. A fejlesztés a tavalyi év Európai szint, magyar nyersanyagok. (Fotó: Nagy László) végén befejeződött. Az új, a kamara különdíjával jutal­mazott termék tökéletesen pára- és víztaszító, nagyobb a szilárdsága, formakövető, hajlékony, nem rideg, kitűnően festhető, szerelése egyszerű, költsége alacsony. A díszlécek alapanyagául Magyarországon gyártott, extrudált polisztirol táblákat használnak, amely környe­zetbarát, talaj- és talajvíz szennyeződést nem okoz. Mint Borbély Sándor igazgató elmondta, a ter­mékcsaládot elsősorban a hazai piacra állítják elő, de a jó minőség és az alacsony ár miatt külföldről is nagy az érdeklődés. A kamara külön­díja kellemes meglepetés, hiszen a cég első vásározó. Az idén azért érezték szük­ségesnek a Mars téren való megmutatkozást, mert úgy érezték, piacképes termékkel tudnak jelentkezni. A díjat a feljesztési siker elismerésé­nek tekintik. További terveik között olyan egyedi hom­lokztai elemek előállítása szerepel, amelyekkel a gipsz és műkő díszeket lehet he­lyettesíteni. A könnyű, műanyag habból készített elemek iránt máris ér­deklődik Nyugat-Európa, és jelentős piac lehet a háború­ban jelentős építészeti káro­kat szenvedett Bosznia. K. G. Hétfői program: „Belső utakon" Önismereti játékok (12-14 éveseknek) a Peda­gógiai Segítőközpontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom