Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-07 / 131. szám

SZOMBAT, 1997. JÚN. 7. STEFÁNIA-SZÍNHÁZ 3 röviden Kastély-játékok • Hosszasan késett a vizsgaszabályzat Kétszintű érettségi 2004-tól TjÍ _ I A végzősök 2004-től választhatnak a középszintű és az emelt szintű érettségi között (Fotó: Miskolczi Róbert) jegyzet Fix és VÍ€€ \jem tudom, manapság mennyi havi fixszel lehetne 1Y viccelni. Biztosan nem 200 pengővel. Manapság nem születnek slágerek arról, hogy mi az elég, hogy mi számít jó fizetésnek. A magyar elégedetlen népség lelt - a békebeli két háború közötti évtizedekhez viszo­nyítva. Ma a határ a csillagos ég, ha fizetésekről, s ha ar­ról van szó, mennyiből is tudna az ember ,Jól kijön­ni". Miközben képes bebizonyítani beszélgetőtársai­nak, hogy a saját fizetése az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés. Az általános közhangulat rosszabb, mint amiről a számok nyelvén a statisztika szóL Miközben a Horn­kormány látványos sikereket ért el az ország nemzet­közi megítélésében, nettó adósságállománya csökken­tésében, a privatizációban, a GDP növelésében, az emberek tűrőképessége a kritikus határokat érte eL És most megint itt vannak a számok, melyek szerint az egy évvel korábbi helyzethez képest 22 százalékkal nőtt a versenyszférában a bruttó átlagkereset, mellette pedig az árindex csak 18,8 százalékkal lett magasabb. Az egyenleg: 5,9 százalék pluszban, a mi javunkra. A legtöbbet ráadásul a magyar királyi posta (mint „ver­senyszféra") alkalmazottainak fizetésén emeltek. A boldog békeidők mégsem köszöntöttek be. Nem született egy kupié sem arról, milyen jó me­nedzsernek lenni egy vegyes vállalatnál, avagy köz­tisztviselőnek az önkormányzatnál. A görcsök nehe­zen oldódnak. • Keresetek a versenyszférában „Elmegyek postásnak!" • Gödöllő (MTI) A Gödöllő '97 Kastély-já­tékok keretében emlékeznek meg I. Ferenc József magyar királlyá, illetve hitvese, Er­zsébet, királynévá koronázá­sának százharmincadik év­fordulójáról, vasárnap. A gö­döllői legnagyobb hazai ba­rokk kastély az egyik leg­kedveltebb tartózkodási he­lye is volt Magyarország né­hai királynéjának. Az euró­pai viszonylatban is értékes műemlék-együttes felújított főszárnyát tavaly augusztus­ban nyitották meg a nagykö­zönség előtt. Sárréti tárlat • Szeghalom (MTI) Szeghalmon, a Sárréti Múzeum kiállltóhelyiségé­ben szombaton nyitják meg Boromisza Zsolt festőmű­vész tárlatát. A szeghalmi születésű festő idehaza szá­mos díjat nyert könyvilluszt­rációiért, s külföldön is si­kerrel szerepelt. A szülővá­rosában most bemutatkozó Boromisza Zsolt 47 olajké­pét állítja ki, elsősorban táj­képeket és vallásos tárgyú alkotásokat. Tájvédelmi pályázat • Pécs (MTI) A Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci és béda-kar­apancsai tájegységeinek ter­mészeti értékeit feltáró él­ménybeszámolókra írt ki pá­lyázatot általános iskolás gyerekek számára a nemzeti park igazgatósága és a Mattyi Madár Emlékpark Baráti Köre. Az MTI-hez el­juttatott felhívás szerint a három-négy gépelt oldalas pályamunkák feldolgozhat­ják a terület természeti érté­keiről gyűjtött ismereteket, bemutathatják a tájképi jel­legzetességeket, a még fel­lelhető ősi mesterségeket és a természeti károsodás okait, illetve megszüntetésük le­hetséges megoldásait. A dol­gozatok értékét növelhetik a szakmai szempontból indo­kolt mellékletek is. A pályá­zatokat név, cím, esetleg az iskola feltüntetésével a Du­na-Dráva Nemzeti Park igazgatóságának címére ­7625 Pécs, Tettye tér 9. ­küldhetik be a diákok no­vember végéig. „Lecseng" a tilalom • Budapest (MTI) Megszűnik szombattól az általános tűzgyújtási tilalom az erdőkben és az erdők kö­zelében. A Földművelésügyi Minisztérium a tilalom felol­dása mellett arra hívja fel a kirándulók figyelmét, hogy az erdőkben továbbra is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken lehet tüzet gyújta­ni. Szabálysértést követ el az, aki a tűzvédelmi rendel­kezéseket megszegi. Hivatásos haftárrendészek • Körmend (MTI) Huszonkilenc hivatásos határrendész és útlevélkeze­lő fejezte be tanulmányait Körmenden, a Szent László Határrendészképző Szakis­kolában. Az elsó végzős osz­tály nappali tagozatos hall­gatói kétéves oktatás után térnek vissza szolgálati he­lyükre, az ország több határ­őr igazgatóságához. A kormány elfogadta azt az érettségi szabály­zatot, amelynek értelmé­ben kétszintű érettségi vizsgarendszer és új vizsgakövetelmény-rend­szer lép majd életbe. Az új rendszer szerint először 2004-ben érett­ségiznek majd azok a ta­nulók, akik 1998 szep­temberében kezdik a he­tedik osztályt. Az érettségik új rendszeré­nek két dokumentuma az elfogadásukat megelőző hosszas szakmai és politikai viták miatt majdnem egy évet késett a nemzeti alaptanterv­hez képest. E két vizsgasza­bályzat elfogadása volt az utolsó állomás a magyar kö­zoktatás megújításának fo­lyamatában, miután az új kö­zoktatási törvény és módosí­tásai, valamint a nemzeti alaptanterv kimondta a ma­gyar iskolák új tartalmi ele­meit. A törvény szerint az oktatás tartalmi egységét és Immár tizedik eszten­deje működik az Erdei Ferenc Társaság, amely tegnap tartotta jubileumi közgyűlését Szegeden, a megyeházán. A grémium tagjai ez alkalommal nem csak a társaság ed­digi tevékenységét érté­kelték, hanem megvitat­ták a nemzeti agrárprog­ram és az EU-csatlakozás régiónkat érintő aktuális kérdéseit is. Hazánk fejlődésére vélhe­tően nagy hatást gyakorol majd, ha országunk is tagja lesz az Európai Uniónak. így érthető, hogy az ennek érde­kében teendő előkészületek, feladatok sokakat foglalkoz­• Munkatársunktól Az Ügyészek Országos Egyesülete ezen a héten ren­dezi meg Budapesten a Kri­minálexpo '97 című nemzet­közi szakkiálítást és tanács­kozást. Neves magyar és külföldi szaktekintélyek tar­tanak előadást a szervezett bűnözés elleni harc aktuális kédéseiről, a bűnmegelőzé­az iskolák közötti átjárható­ságot a nemzeti alaptanterv, valamint a 10. osztály után letehető alapműveltségi vizs­ga és az érettségi vizsga kö­vetelményei együttesen biz­tosítják. Az első tíz iskolai évfolyamon egységesen álta­lános műveltségi képzés fo­lyik majd, amelynek fejlesz­tési és tartalmi követelmé­nyeit a nemzeti alaptanterv foglalja össze, a tizedik évet pedig alapműveltségi vizsga zátja. E vizsga csak azoknak a tanulóknak lesz kötelező, akik tíz osztály után alapvi­zsát megkövetelő szakmát kí­vánnak tanulni. A vizsgakö­vetelmények előzetes vitájá­ban a pedagógusok vélemé­nye nyomán a 10. után tehető alapműveltségi vizsga egysé­ges lesz valamennyi iskolatí­pus számára, s vizsgakérdé­seinek felét az úgynevezett minimális követelmények közül kell választani. Az első alapműveltségi vizsgákat 2002-ben rendezik a magyar iskolákban. tatnak. Az Erdei Ferenc Tár­saság elnöke, dr. Varga Gyu­la egyetemi tanár, az EU in­tegrációs bizottságának tagja éppen ezért alapos részletes­séggel kitért a nemzeti agrár­programra. Mint ismeretes, annak 15 pontját ugyan egy­hangúlag elfogadták az ag­rárkerekasztal tagjai, az el­lenérvek között mégis el­hangzott: a kormány nem igazán akarja segíteni a me­zőgazdaságot, illetve a mos­tani elképzelések már késtek 7 esztendőt! Az előadó azon­ban az állítás első részét té­nyekkel igyekezett cáfolni. Elmondta: a kormány nagyon kedvező kamatozású forgó­eszközhitelt kíván biztosítani jövőre a gazdálkodóknak. séről. A tanácskozás kereté­ben tartják a nemzetközi ka­tonai büntetőjogi konferen­ciát. amelyen 15 országból 25 szakember vesz részt. A tanácskozás fő témája a ka­tonák egymás közötti kap­Az iskolák 11. és 12. évfo­lyamának tartalmát az új érettségi vizsgakövetelmé­nyek határozzák majd meg. A középiskolák utolsó két évfolyamán 2002-től kell az új dokumentum szerint meg­szervezni az oktatást. A sza­bályzat a 11. és 12. évfolyam szervezésének, az érettségi előkészítésének, lebonyolítá­sának és értékelésének szabá­lyait is tartalmazza, s megta­lálhatók benne 13 közisme­reti és 17 szakmai előkészítő tárgy eddig elkészült általá­nos tantárgyi követelményei. A kormány indoklása szerint az új érettségi rendszer lehe­tővé teszi majd, hogy a kö­zépiskolai oktatás kiszélesíté­sével egyidejűleg a különbö­ző képességű és érdeklődésű tanulók egységes, mégis a vizsgatárgyak szintjén diffe­renciált vizsgát tegyenek le. Az érettségi két szinten: középszinten és emelt szinten tehető majd le. A középszint a 12. osztály végén elérhető általános műveltségi ismere­Az egybegyűltek azt is megtudták, hogy a híreszte­lések ellenére nem igaz, hogy az EU a családi birto­kok létrehozását a csatlako­zás egyik feltételeként hatá­rozta meg. Elvárás viszont a semleges agrárpolitika, illet­ve a zömmel magántulajdo­non alapuló demokratikus pi­acgazdaság kialakítása. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy belépésünket kö­vetően Magyarországnak szintén az EU agrárpolitikai irányelvei szerint kell majd tevékenykednie. A közeljövő óriási felada­tai közé tartozik viszont, hogy a „kényszervállalkozó" kisgazdaságok mintegy 2 millió hektárnyi területéről is csolatában előforduló durva­ságok, kitolások megelőzé­sének lehetőségei, illetve ezeknek büntetőjogi vonat­kozásai. Dr. Kovács Tamás altá­bornagy, katonai főügyész teket kéri számon, s az így tett érettségi alkalmas a kö­zépiskolai végzettséget köve­telő munkakörök betöltésére, illetve az érettségit előíró szakmák tanulására. Az emeit szint a felsőoktatási to­vábbtanulásra készíti fel. Az emelt szintű érettségi objek­tív értékelési rendszere a do­kumentum szerint azt a lehe­tőséget kínálja a felsőoktatás­nak, hogy a felvételi vizsga helyett az érettségi vizsga eredménye legyen a tovább­tanulás alapja. A felvételről ugyan az intézmények dönte­nek, de a törvény értelmében az érettségi vizsga évében nem kötelezhető felvételi vizsgára az a diák, aki emelt szintű érettségit tett. A sza­bályzat szerint az érettségi öt vizsgából áll majd: a magyar nyelv és irodalom, történe­lem, matematika és idegen nyelv kötelező tárgyak mel­lett kilenc tantárgy közül vá­lasztható meg az ötödik vizsga tárgya. S. P. S. - ahol jelenleg a mezőgazda­sági termékek mintegy 40 százalékát termelik - ver­senyképes áruk kerüljenek a piac. A minőségi követelmé­nyek figyelembevétele mel­lett azonban az esetleges struktúraváltással is számolni kell. A feketegazdaság visszaszorítása szintén elke­rülhetetlen, mivel annak léte veszélyezteti a termelés sza­bályozását. Ugyanakkor dr. Varga Gyula szerint hisztériakeltés folyik a külföldiek földvásár­lásával kapcsolatban, akik­nek pedig legalább a bérlés lehetőségét biztosítani kelle­ne a tőke beáramlása érdeké­ben. N. Rácz Judit és dr. Pap János ezredes, a Szegedi Katonai Ügyészség vezetőjének meghívására a budapesti büntetőjogi konfe­rencia külföldi vendégei - az USA, Belgium, Anglia, Né­metország és még 11 másik állam katonai igazságszol­gáltatásának vezetői - rövid látogatást tettek tegnap Csongrád megyében. • Budapest (MTI) Több mint 22 száza­lékkal növekedett az elözó év negyedik hó­napjához képest a ver­senyszférában a bruttó átlagkereset áprilisban. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete a ver­senyszférában 57 ezer 400 forint volt. Ez 0,3 százalékpontos növeke­dést jelent az elözö hó­naphoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az első négy hónapban a havi bruttó átlagkereset 54 ezer 140 forint volt, ami 22,8 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A szelle­mi foglalkozásúak havi brut­tó átlagkeresete elérte a 83 ezer 460 forintot. Ez 26 szá­zalékkal magasabb, mint 1996 azonos időszakában volt. A fizikai foglalkozású­ak keresetnövekedése ennél szerényebb, 20,3 százalék. Bruttó keresetük átlagosan nem haladta meg a 40 ezer 280 forintot. A legnagyobb mértékű • Munkatársunktól Nagyszabású eseményre váiják az érdeklődőket vasár­nap Öttömösre: a község ön­kormányzata - hagyományte­remtő céllal - egész napos spárgafesztivált rendez. Az eseményen részt vesz az Or­szággyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Orosz Sándor, a Megyei Gazdakö­rök Országos Szövetségének elnöke, Jakab István, vala­mint Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz elnökhelyettese is. A program reggel szent­misével kezdődik, amelyet 9 órától dr. Lénárd György püspöki helynök celebrál. Ezt követően - 10 órától - a Kis­keresetnövekedés az első négy hónapban a posta és távközlési ágazatban volt (32,1 százalék). A pénzügyi tevékenységekkel és kiegé­szítő szolgáltatásaival fog­lalkozók 29,1 százalékos ke­resetnövekedést tudhattak magukénak, míg a legszeré­nyebb, 20,1 százalékos nö­vekedés a kereskedelemben, valamint a közúti járművek és a közszükségleti cikkek karbantartási és javítási ág­azatában volt. A nettó átlagkeresetek az első négy hónapban 36 ezer 410 forintot értek el, ami 25,8 százalékos növekedést jelentett. A fogyasztói árin­dex ugyanezen idő alatt 18,8 százalékkal növekedett, így a reálkeresetek a versenysz­férában átlagosan 5,9 száza­lékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év első négy hónapjában. A szellemi fog­lalkozásúaknál ez 11,4 míg a fizikaiaknál 2 százalékos re­álkeresetnövekedést eredmé­nyezett. Ebben szerepet ját­szott a személyijövedelema­dó-rendszer megváltoztatá­sa, a jövedelemsávok szét­húzása és a legfelső adó­kulcs mérséklése is. teleki Művészeti Iskola diák­jai utcai zenés, táncos bemu­tatója szórakoztatja az érdek­lődőket. A művelődési ház­ban 11 órakor Bata Ferenc polgármester köszönti a ven­dégeket, majd dr. Géczi Jó­zsef országgyűlési képviselő nyitja meg a fesztivált. Fehér Béláné dr., a Kecskeméti Kertészeti Főiskola tanára a spárga jelenéről és jövőjéről. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere pedig az új tí­pusú szövetkezeti együttmű­ködés lehetőségeiről tart elő­adást. Spárgakészítmények kóstolására 13 órakor az is­kola ebédlőjében nyílik lehe­tőség. • Az EU-csatlakozás jegyében Semleges agrárpolitikát! Ügyészvendégek Spárgafesztivál Öttömösön

Next

/
Oldalképek
Tartalom