Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚN. 5. SZEGED 5 • Tények az egyházi ingatlanok visszaadásáról Hogy §6! értelmezzük! \jagy számokkal dobálóznak, amikor a Vatikán és Isi a magyar kormány megállapodása kapcsán az egyházi ingatlanok visszaadásáról írnak. Mi is az igazság e területen? Miért és kinek kell ez a „sok" pénz? Megszületett az 1991-es 32-es törvény. Pontosan meghatározza, hogy az egyházak milyen ingatlant kérhetnek vissza; vagyis csak azokat, amelyek a működésükhöz szükségesek és amelyek vagy állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak jelenleg. Nem jöhettek szóba azok az ingatlanok, amelyek bérházak voltak és anyagi hasznot jelentettek régen, sem azok, amelyeket már eladtak és jelenleg magántulajdonban vannak, bár régen az egyházé voltak. A visszaadás elve tehát az egyház működőképességének biztosítása. A kívánt időre elkészült a lista az adott ingatlanokról. Folyamatban vannak a megállapodások és a tárgyalások a kormány és egyház bizottságai között. A tárgyalt ügyek kerültek a kormány elé döntésre, ami többnyire meg is történt. A törvény kimondta, hogy évente 5 százalékot vissza kell adni, és hogy az összes ingatlan visszaadásának 2001-ig kell megtörténnie. Sajnos, nem határozta meg, hogy ez alatt az 5 százalék alatt mit ért, darabszámot vagy értéket. így történt, hogy az állami költségvetés először 1, majd 4—4 milliárd forintot irányzott elő évente. Ez viszont kevés volt az évi 5 százalék visszaadásához, Minek kell ide'pénz? Az egyházé volt, igazságtalanul elvették, visszaadták és kész• Nem? így volna rendjén, gondolja az ember, de van egy kis bonyodalom. A 32-es törvény elfogadása előtt életbe lépett az önkormányzatokról szóló törvény, amely tulajdonukba adta az általuk használt ingatlanokat, s volt egyháziakat is. Most tehát az átadandó ingatlanokat „meg kell vásárolni" az önkormányzattól a költségvetési pénzen akkor, ha mi más célra akarjuk felhasználni (pL közösségi háznak, ami eddig egy iskolaterem voU), mert nekik szükségük van egy újabb iskolai tanteremre. Sőt, ha iskola lesz, jelzik, hogy nekik ezért új iskolát kell építeniük (bár több gyermek azért nem lesz a faluban), vagy felszámítják az ún. értéknövelő beruházásokat, víz-, gázbevezetés stb., vagy a kiköltözés, illetve az ingatlanban lakó családok részére biztosított lakás árát más házban. így tehát a pénz, ami nagy számnak tűnik, nem az egyházé, hanem az önkormányzatoké, kft.-ké, vállalatoké, amelyek átadják!!! Nagyon ritkán történik meg, hogy valami miatt nem tudják a visszakért épületet átadni s ekkor annak értékében építhet egy-egy szerzetesrend vagy plébánia magának megfelelő új épületet. Ennek lehetőségét kivételes esetekben maga a törvény is megengedi De az egyházé lesz a visszakért épület, gazdagszik! Nem? Amint fentebb iram, ezek munkahelyek lesznek, amelyek a működésünkhöz szükségesek, s ha teljes értékű munkát akarunk végezni, akkor ezekre szükségünk van. De általában olyan állapotban adják vissza, hogy nem kis költséggel lehet csak rendbehoznunk (ezt már nem fizeti sem az előző tulajdonos, sem az állami költségvetés), és ezeket berendezni, fűteni, takarítani, gondozni kell, ami szintén nem kis pénz Végül azt is méltányolnia kellene az e témáról nyilatkozóknak, amit a miniszterelnök úr is elmondott, hogy nem a 32-es törvény szerinti 2001-ig, hanem csak 2011-ig kérjük vissza ezeket, sőt vannak, amelyeket bizonyos járadéknyújtás alapjaként, bár a jegyzéken szerepeltek, vissza se kérünk. TTa ezeket tudják, nem hiszem, hogy telhetetlenLI nek, az ország állapotát figyelembe nem vevőnek lehet mondani a vatikáni magállapodás tervezetét. Az egyház nem gazdagodni akar, hanem élni és dolgozni hívei és az egész magyar társadalom javára. Gyvloy Kndra szeged-csanádi megyés püspök • Ötszáz vendéget vár Szeged „Bentlakásos" fesztivál A táncosok eljátszották, milyennek képzelik a hatvanas éveket. (Fotó: Gyenes Kálmán) Aló. országos színházi fesztiválra 500 vendéget várnak Szegedre a szervezők: művészeket és az előadások láthatatlan kulcsszereplóit, a műszakiakat, a díszletezóket, a kellékeseket, az öltöztetóket. 18 színház 23 előadását bonyolítják le a június 8-ától 15-éig tartó fesztiválhéten - s ebben nincsenek benne az utolsó két napon rendezett Szlnészkarnevál utcai produkciói. A tegnapi tájékoztatón Szemán Béla, a szervezőbizottság elnöke és Pleskonics András, a fesztivál sajtótitkára arról is beszámolt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök itt lesz a fesztivált záró díjátadó gálán. A három játszóhely - a két színház és a régi zsinagóga mellett központi fesztiválhelyszín lesz a kívül-belül félkész Kass Szálló: itt lehet találkozni a művészekkel és olyasmi spontán játékokkal, amilyenekből tegnap kaptak ízelítőt a tájékoztató résztvevői: a Pavane fiatal táncosai eljátszották, milyennek gondolják a 60-as éveket... Lesznek szervezett színész-közönség találkozók is, csak még nem tudni hol, ezért ezekről később tájékoztatunk. A Színház című szaklap kritikusainak vezényletével minden nap szakemberek értékelik az előző napon látott előadásokat a Tisza Szállóban. Az utolsó két napon, június 14-én és 15-én rendezik meg a Színészkarnevál '97 eseményeit: a Dóm téren, az Eötvös utcában és az Árpád téren délelőtt 10-től estig folyamatosan öt színpadon lépnek fel előadóművészek, társulatok, köztük a Fővárosi Operettszínház és a Vidám Színpad művészei. A díjátadó záróünnepségen - 15-én 21 órakor a nagyszínházban - Göncz Árpád, a fesztivál fővédnöke beszél és átadja az általa felajánlott különdíjat. Különdíjat ajánlott föl Szeged városa is. A fesztivál hagyományos szakmai díjai mellett most is átadják a színésztársak szavazatai alapján kapható Hekuba-díjat. Á színházi találkozó eseményei most először a világ bármely részén nyomon követhetők, hiszen az Internetto Szeged (www.tiszanet.hu/internetto) naponta friss interjúkkal, kritikákkal, tudósításokkal jelentkezik. S. I. Földügyek: részaránytalanságok? Négy éve született meg a földkiadásokról szóló törvény, amelynek paragrafusai szerint a földkiadó bizottságoknak december 31-óig kellett volna a részaránytulajdonokat nevesíteni. A maradék földterűleteket ós az iratokat pedig ez óv elején kellett a helyi FM-hivatalok rendelkezésére bocsátani, ahol viszont se ember, se idó nincs a munka gyors befejezésére. - A földkiadások befejezésének első határideje 1995 vége volt, de már akkor látszott, ekkora munkát nem lehet ennyi idő alatt elvégezni. így azután egy évvel meghosszabbították a határidőt - mondja Tasnádi Gábor, az FM Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője. Az év elején még mindenki abban bízott, hogy ismét meghosszabbítják a határidőt. Ám nem így történt. A földkiadó bizottságokat feloszlatták, és az évek alatt ki nem adott részaránytulajdonok gondját az FM-hivatalok nyakába varrták. - A bizottságok az elmúlt három évben a kiadandó földtulajdonok 90 százalékát már nevesítették. Gyakorlatilag mindenki tudja, hol a földje, csak éppen a papírmunka csúszott meg. Ez hárul most ránk. Hetvenegy földkiadó bizottság szűnt meg a megyében, nekünk pedig egy évet adott a törvény a félbemaradt munka befejezésére. Már látjuk, ez nem fog menni. Egyszerűen lehetetlen. A hivatalban három csoportba sorolták az eddig be nem fejezett ügyeket: lesznek, akikét három hónapon belül lezárják, másokét az év végéig, s a maradékot jövő év májusáig szeretnék végérvényesen rendezni. - Eddig 24 helyen kezdtük meg a munkát. A volt földkiadó bizottságok egyegy tagját szerződtettük, tőlünk pedig 7 koordinátor segíti a munkát. Április végéig a teljes dokumentációt átvette a helyi FM-hivatal. Elkészült az aranykorona-mérleg is: azaz összevetették az eddig még ki nem adott földek mennyiségét és a jogosultak körét. Mit tehetnek a tulajdonosok, hogy gyorsítsák a munkát? - Azt javasoljuk, hogy aki már a bizottságok engedélyével földet méretett ki és rendelkezik záradékolt vázrajzzal, az mihamarabb adja át azt az FM-hivatal helyi ügyintézőjének, vagy vigye el a volt földkiadó bizottsághoz. A záradékolás ugyanis csak egy évig érvényes, azután jelentős összeget kell fizetni a megújításért. Más a helyzet ott, ahol jelentős területek maradtak vissza a kárpótlásból. A törvény alapján, a vagyonnevesítés szabályai szerint ezeket a területeket fel kell osztani a tagok között. A termelőszövetkezetekben most folynak a közgyűlések, ahol dönteni kell a visszamaradt tulajdonról. Ahol ezt a tagság nem teszi meg, ott az FM-hivatal nem tudja lezárni a földkiadást. R. G. Ma: közgyűlés • Munkatársunktól tak abban, hogy a területre Ma délelőtt 9 órai kezdet- közös beruházásként lakásotel tartja soron következő ülését a szegedi közgyűlés. A városháza dísztermében negyvennél is több napirendi pont kerül terítékre, s közülük öt a város egyes területeinek részletes rendezési tervével foglalkozik. Marostő, Petőfitelep, Kiskundorozsma, Szentmihály és Tápé fejlesztését szolgáló tervjavaslatokról döntenek majd a képviselők. Lehetséges, hogy már nem sokáig éktelenkedik a szegedi Centrum Áruház mögötti üres telek: az önkormányzat és az OTP Ingatlan Rt. képviselői megállapodkat, üzleteket és parkolóházat építenek. Ehhez azonban még a közgyűlés jóváhagyása is szükséges. A képviselők tárgyalnak még a víz- és csatornadíjakról, Reizner János szobrának fölállításáról, a Szegedi Internet Tanács Egyesület megalapításáról is. Küszöbön áll a szegedi lakáskoncepció megalkotása: a munka jelenlegi állásáról ugyancsak tájékozódik a közgyűlés. Azt is megvizsgálják, miképpen sikerült eddig érvényt szerezni a hulladékok kezelését szabályozó rendeletnek. Kátyúk. A közlekedést zavaró, balesetveszélyes kátyúkról adtak hírt a 401107-ról és a 437-452-ről telefonáló olvasóink. Kiskundorozsmán az ABC előtt és a Szent János téren, valamint Újszegeden a Derkovits fasoron és a Hársfa utcában akadályozzák a közlekedést az óriási gödrök. Fesztiváli packázás. Elsőként jegyeztette elő jegyét az országos színházi találkozó egyik előadására Juhász Károlyné - 320-102 -, s azzal a nyugodt tudattal ment el június 2-án a jegyeiért, hogy biztos megkapja ezeket. Kétórás sorban állás után közölték vele és a többi, előjegyeztetett csorog a pannon gsm Kedves Olvasóink! Közérdekű észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Kalocsai Katalinnal oszthatják meg. Ügyeletes újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótelefonszámon. Elveszett tárgyak és állatok ügyében hívják a a 62-481-281/154es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyen tesszük közzé az apróhirdetések Talált rovatában. jegyre várakozóval, hogy a jegyek elfogytak. Olvasónk azt mondja, becsapták, s nemcsak őt, hanem sok színházszerető embert. Ugyanezen a véleményen van Dávidné Simon Mária - 421-876 -, aki szintén kétórás várakozás után tudta meg, hogy előre jegyeztetett jegyeit valaki másnak adták el. Ezek után csak annyi a kérdése: a színházi találkozót a közönség bosszantására vagy szórakoztatására szervezték? Elvágólag. Winkler Tiborné utcai telefonfülkéből hívott bennünket, mert a saját telefonja május 25-e óta nem működik. A hibát egy kábel átvágása okozza, amit többszöri bejelentése ellenére sem állít helyre a Déltáv által megbízott kft. Panaszos olvasónkat megbénítja a telefonhiány, mert üzleti ügyeit enélkül képtelen intézni. Próbáltuk telefonon elérni az illetékes kft.-t, de telefonjuk folyamatosan foglaltat jelez. •<•" ái IIxmI, Ebesi emlékmű • Munkatársunktól Az ötvenes évek elején körülbelül ezerkétszáz szegedit telepítettek ki a Hortobágyon található Ebes községbe. Jeszenszky Ivánt és családját 1952. július ötödikéről hatodikára virradó éjjel vitték el az Arany János utcából az Államvédelmi Hatóság emberei. A szegedi születésű, Svájcban élő üzletember a Kitelepítettek címmel frt dokumentumregényében családja sorsán keresztül mutatja be közelmúltunk szégyenteljes eseményeit. A könyv megjelenése után testvérvárosi kapcsolat alakult ki Ebes és a svájci Meilen között, amelynek keretében a svájci városka húszmillió forintnyi frankkal támogatta a falu beruházásait. Jeszenszky Ivántól megtudtuk, hogy június 7-én, szombaton délután fél 3-kor a községháza mellett ünnepélyes keretek között felavatják azt az emlékművet, amely az Ebesre kitelepített embereknek állít emléket. Az ünnepségen többek közt beszédet mond Szalay István, Szeged polgármestere, valamint Juhász Ferenc költő is. Tudósítói pályázat • Munkatársunktól Mikszáth Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából tudósítói pályázatot írt ki az év elején a Somogyikönyvtár. A pályázat nyertesei: 10-14 éves korosztály 1. László Edina, 2. Ábrahám Vera (mindketten a Weöres Sándor Általános Iskola tanulói), 3. Nyilas Dániel (Rókus I. sz. Altalános Iskola); 14-18 éves korosztály - 1. Győrfi Krisztina és Vincze Andrea (Krúdy Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola), 2. Kánvási Endre (Dugonics András Piarista Gimnázium) és Aigner Éva (Kossuth Zsuzsanna Gimnázium), 3. Tombácz Katalin (Karolina Általános Iskola és Gimnázium) és Halászevics Gábor (Csonka János Műszaki Szakközépiskola). Boltosok, figyelőm! • DM-információ Ezen a héten ismét várjuk azoknak a szegedi kiskereskedőknek a jelentkezését, akik a következő napokban „A " Rizst, Liberó Unisex pelenkát, Olympos citromlét, paradicsomot, eü-papírt, tojást, finomlisztet, párizsit, Vénus olajat és Persil 3,6 kgos mosóport a szokásosnál olcsóbban kínálnak. (A „nevezéshez" egy termék árának csökkentése is elég!) Szerdán és csütörtökön 9-12 óra között kolléganőnk, Mucsi Szilvia fogadja az aktuális ajánlatokat a 481-281/350-es telefonon. Péntekenként a Délmagyarország „Itt olcsóbb!" című rovatában természetesen csak a legkedvezőbb árakat közöljük! Beiratkozás és felvételi • DM-információ A Király-König Péter Zeneiskola június 10-én és 11-én 14-től 18 óráig beiratkozást tart előképzés osztályaiba, valamint felvételit valamennyi klasszikus hangszerre és a klasszikus balett tanszakra.