Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

HÉTFŐ, 1997. JÚN. 2. SZEGED 5 Szombati látványosság: a borrendek felvonulása a Kárász utcán. (Fotó: Nagy László) Erőszak. Véget kell vet­ni az esztelen erőszaknak! ­közöltük olvasóink vélemé­nyét azzal az esettel kapcso­latban, amikor a múlt héten kisgyerekek támadtak meg egy 67 éves nyugdíjas férfit. Hozzájuk csatlakozott K. J.­né. Szerinte nem szabad az ügyet azzal lezárni, hogy az elkövetők - mivel kiskorúak - nem büntethetők. Hiszen amennyiben az ő gyereke betöri a szomszéd ablakát, vele, a szülővel fizettetik meg az okozott kárt. Busz. A Penny Marketbe körülményesen jutnak ki azok, akik pénzt szeretnének megspórolni a háztartásuk­nak. A buszok ugyanis fél­óránként járnak. Aki pedig • Munkatársunktól Szombaton befejeződött Szegeden az európai regionális közszolgálati televíziók szer­vezetének, a Circom Regionál­nak a 15. kongresszusa. A több mint 200 televíziós a csü­törtökön kezdődött konferen­cián számos más szakmai té­ma mellett a regionális tévéál­lomások további együttműkö­désének lehetőségeit beszélte meg. A kongresszussal egyidő­ben 20 közép-európai fiatal té­vés továbbképző kurzuson vett részt. A szakmai előadások egyik témája volt az is, hogy a nemzetközi szervezet milyen továbbképzési rendszert alakít­son ki - a következő század­megpakolva a fedetlen meg­állóba áll, még bőrig is ázik. ha jön egy zivatar - pana­szolta dr. Török Gáborné. Köszönet. A Rókus II. számú Garam utcai óvoda vezetése (460-188) azért hívta föl a Csörögöt, hogy még egyszer köszönetet mondjon azoknak a támoga­tóknak. akik a május 30-i családóvodai sportnap sike­réhez hozzájárultak. Gaz, megint. A Buda­pesti körút és a körtöltés kö­zötti terület gazos, már kul­lancsokat is szedtek ki a gyerekekből! - jelezte Bar­na János (476-059). ban. A résztvevőknek módjuk nyílt Szegeden is megismerni és kipróbálni új, korszerű tech­nikai eszközöket. Áttekintették a magyar és a közép-európai televíziózás mai helyzetét és a közszolgálati adók európai együttműködésének új lehető­ségeiről tárgyaltak. A Forrás Szállóban tartott nemzetközi televíziós újságíró konferencia házigazdája a Magyar Televízió szegedi re­gionális stúdiója volt; főszer­vezője, Bán János elmondta, hogy a résztvevők angol nyel­vű kiadványokból, videofil­mekből és személyes benyo­másaik alapján is megismer­hették a várost és a szűkebb régiót. Szombaton este tető­zött a harmadik szegedi borfesztivál a Széchenyi téren. A záró napon ren­geteg vendég, érdeklődő fordult meg a vásáron és kiállításon. Az esti órák­ban sorok kígyóztak a termelök pavilonjai előtt. Igazán jó hangulatban tehettek pontot a szerve­zők a rendezvény végé­re, amikor bezárták a fesztivált. A négynapos szegedi bor­fesztivált ezrek keresték fel. A Széchenyi térre kilátoga­tóknak nem tudta kedvét szegni az „áprilisias" időjárás sem. Az ilyen hűvös idő pe­dig kimondottan alkalmas a borkóstoláshoz, nem engedi, hogy a vendéget gyorsan le­győzze a jobb kaija. Szombaton délelőtt sze­merkélő esőben vonultak fel a borrendek. A díszes ruhába öltözött borászok látványos „menetelését" az őket kísérő táncosok műsora, a zenekar muzsikája tette még hangula­tosabbá. Ezt követően a vá­rosháza dísztermében tartot­ták meg a fesztivál borverse­nyének eredményhirdetését, itt adták át a díjakat. A zsűri tíz terméket jutalmazott arany, tizenötöt ezüst, hetet pedig bronz minősítéssel. A fesztivál a borkínálattal, a vendéglátással, a szórakoz­tató műsorokkal főként a kö­zönségnek szólt. Ugyanakkor a vásáron az üzletemberek, és a termelók is megtalálták egymást, a közös témát. 9 Szakmailag mit jelen­tett a kiállításon való rész­vétel? - kérdeztem a Csongrádbor Kft. ügyve­zetőjét, Pálfi Györgyöt. - Sajnos nem volt alkal­mam a városházi előadásokat meghallgatni, mert az indu­lásnál a pavilont kellett ren­dezgetni. Óriási ötlet volt a szervezőktől, (a Délmagyar­ország Kft.-től, a Nemztetkö­zi Vásár és Piacszervező Kft.­től, az FM megyei hivatalá­tól), hogy felsorakoztatták az év borászait, a szakma vezér­egyéniségeit a fesztiválon. Sokat számított, hogy talál­kozhattunk velük. A Széche­nyi tér ideális helyszínnek bi­zonyult. Cégünknek azért is hasznos a részvétel, mert itt nagy közönség előtt mutat­hatjuk meg, mit tudunk. 9 Biztos sokat tudnak, hi­szen két borukat is „be­aranyozta" a zsűri... - Én még nem tudom ezt biztosan, most lesz az ered­ményhirdetés. Mindenesetre, ha ilyen színvonalú lesz a kö­vetkező fesztivál is, akkor örömmel jövünk ismét. A pusztamérgesi Chardon­nay Szövetkezet először mu­tatta be borait a szegedi kiállí­táson és vásáron. - A szervezők magas szín­vonalon dolgoztak, mindent megtettek azért, hogy a ter­melők és a műértő közönség kellemes környezetben talál­janak egymásra - vélekedett Fődi Imre, a szövetkezet egyik alapítója. - Bízom ab­ban, hogy hosszú-hosszú éve­kig lesz folytatása a rendez­vénynek. 9 Reményeik szerint kós­tolgatták a termékeiket? - Sokan keresték, keresik a pusztamérgesi borokat. Az a bajunk, hogy a mi termékein­ket csak a mi községünkben lehet kapni. Azon törjük a fe­jünket, hogy Szegeden nyi­tunk hamarosan egy üzletet. Keressük hozzá a megfelelő helyet. Szombaton, a zárás estéjén tömve volt a Széchenyi tér. Szólt a muzsika, csillogott a poharakban a jó magyar bor. Majd, amikor eljött a záróra: véget vetettek a zenének, ha­zamentek a legények. Jövőre már a IV. Szegedi Borfeszti­válra várják vissza őket. V. Fekete Sándor Televíziós csúcs Piaristák • Munkatársunktól A Magyar Piarista Diák­szövetség országos elnöke, Szűcs Ervin, látogat ma dél­után Szegedre. A Piarista Diákszövetség itteni cso­portjának szokásos havi összejövetelén tart előadást Antall József néhai minisz­terelnökről, volt osztálytár­sáról. A Bábszínházban dél­után 5 órakor kezdődő elő­adáson minden érdeklődőt szívesen látnak. Kié lesz a föld? • Kiskőrös (MTI) Semmilyen körülmé­nyek között nem alakul át párttá a Mezőgazda­sági Termelők Érdekvé­delmi Szövetsége. Erről Zsikla Győző alelnök tá­jékoztatta a szervezet elnökségének szomba­ton Kiskőrösön tartott ülése után az MTI mun­katársát. Az állásfoglalás, mint hangsúlyozta, egyhangúlag született, s azért tartották szükségesnek, mert az utób­bi időben szerte az ország­ban kósza híresztelések ter­jedtek el a Metész párttá ala­kulásról. Zsikla Győző in­formációja szerint ugyane­zen az ülésen állásfoglalás született arról is, hogy arra az esetre, ha a föld tulajdon­jogával kapcsolatban a ter­melők számára előnytelen törvénymódosítás történik, a szövetség újabb tiltakozó megmozdulásokat helyez ki­látásba. A sérelmezett tör­vénytervezeti módosítás ugyanis, a Metész vélemé­nye szerint, kiskaput nyitna a magyar termőföld külföldi­ek kezébe juttatásához. Erre vonatkozóan Zsikla Győző az azzal kapcsolatos nyilat­kozatokra utal, hogy jogi személyek földtiulajdonhoz juthatnak-e, vagy sem. E nyilatkozatok, mint mondta, nyugtalanítóak és ellentmon­dásosak. • Szakmai és közönségsiker a Széchenyi téren „Csillogott" a magyar bor! Kedves Olvasóink! Közérdekű problé­észrevételeiket, tapasztalataikat a héten Kalocsai Katalinnal oszthatják Ügyeletes újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap pe­14 és 15 óra között várja hívásaikat a rádiótelefonszámon. El­tárgyakat és állatokat kereső olvasó­olcsó hirdetésben tehetik közzé monda­nivalójukat. Talált tárgyak és állatok ügyében hívják a 62­481-281/154-es számon Musztákné Albert Ibolyát - az ilyen jellegű közleményeket ingyenesen tesszük közzé az apróhirde­tések Talált rovatában. • Jó utas nincs, csak razoga autó Taxisdilemma: egy vagy öt? Az aranykor vége: napi tizenkét órából nyolcat a droszton álldogálnak a taxisok. (Fotó: Karnok Csaba) Tizenkétezren igye­keznek ma megélni ab­ból, hogy másokat szál­lítsanak. Becslések sze­rint, zsebünk mai vas­tagságához mérve, a ta­xisoknak a fele elég len­ne. Csak Budapesten 7 ezren lesik az utasok kegyeit és főleg egy­mást. A pesti taxismaffi­áról, már-már legendák járnak: egy-egy jó he­lyet verőlegények vi­gyáznak, s ott igyekez­nek megkopasztani a gyanútlan utast, ahol csak tudják. Szegeden viszont taxisbéke van: bárki, bármelyik droszt­ra beállhat, legfeljebb a háttérben folyik csendes harc az egyre véko­nyabb pénztárcájú uta­sokért. - Ha akad is nézeteltérés a más-más matricájú autót vezetők között, egyben egyetértenek a szegedi taxi­sok, ha baj van, azonnal ki­segítik egymást - állítja Te­mesy László, a megyei ta­xisszövetség főtitkára. Tizenöt éve, 1982-ben en­gedélyezték országszerte először, hogy magántaxi-tár­saságok jöjjenek létre. Az igazi virágkor a nyolcvanas évek végén volt. akkor még jól meg lehetett élni ebből a munkából. Ma viszont az át­lagbér kétszeresét is alig le­het megkeresni napi tizen­négy órai készenléttel. Az ok? Egyre kevesebben en­gedhetjük meg magunknak, hogy taxizgassunk. Ma öt társaságban közel 450 sofőr dolgozik Szegeden. Az aranykorban legfeljebb hat­százan lehettek. - Néhány éve beállt a ta­xisok száma és azóta alig változik - mondja a nemré­giben alakult szegedi taxitár­saság, a Tele 4 elnöke, Bá­nos Sándor. - Legfeljebb át­rendeződik a szakma. Hfrlik, akadnak olyanok is, akik már szinte minden társaságot végigjártak. Hogy miért alakítottak a „csupané­gyesek" új céget februárban, amikor döglődik a szakma?' - Egyrészt megszűnt a Napfény, másrészt voltak, akik új csapatra vágytak. Bános úr szerint relatív, hogy drága vagy sem a taxi­zás Szegeden. Ha négyen mennek haza a Belvárosból a lakótelepre, akkor már semmivel sem több, mint a négy buszjegy ára. - Persze csak akkor, ha tisztességes a taxis! - teszi hozzá az elnök. - De nem igazán érezzük meg. ha eme­lik a tömegközlekedés árát, azért még nem szoknak át a taxira az emberek. Az az igazság, hogy ma még a há­romszáz forint is sok az uta­soknak. Szegeden körülbelül 25­30 olyan maszek van, aki egyetlen társasághoz sem tartozik. Állítják, legfeljebb a szabadúszó tudja „lenyúl­ni" a vendéget. A taxi ugyanis szabadáras kategóri­ába tartozik. Mindenki annyit kér, amennyit akar. A társaságoknál viszont sza­bott tarifa van, az eltérés legfeljebb egy-két forint, amit a vendég meg sem érez. - Az lenne a legjobb, ha az öt társaságból egyet csi­nálnának Szegeden is. Békés­csabán ez már jól működik. 9 Mit nyerne vele az utas? - Szerintem sokat. Ma 5 diszpécserközpontot kell el­tartani, magasak a működési költségek is. Havi 3 millióba kerül az öt társaságnak az, amit akár félmillióból is meg lehetne oldani. Ezt a nézetet sokan nem osztják. Az éppen tízeszten­dős Gábriel taxit képviselő Bálán Tibor érve is elgon­dolkodtató, szerinte a mono­polhelyzet nem kedvezne az utasoknak. A piaci verseny jobban kordában tartja az árakat. - Tíz éve, amikor elkezd­tük, 8 forint volt egy liter benzin, és nyolcért gurul­tunk egy kilométert. Ma 80 forintot kérünk az utastól, és 140 forint a benzin literje. 9 Mennyit kellene szá­molniuk? - Százharminc-száznegy­venet, de ez lehetetlen. Nem ülne be hozzánk senki. A Gábrielnél mára 82-en maradtak. A társaság is megválogatja, kit vesz fel. Két-három havonta kilép va­laki, mert egyszerűen kiesik alóla az autó, újra pedig nincs pénz. - Csak kívülről csillog ez a szakma - mondja Temesy László. - Az utas azt látja, hogy vadonatúj kocsi van a taxis alatt. De az nem az övé, hanem a lízingcégé. Évekig fizethet havi har­minc-negyvenezret. A több­ség autója pedig 10-12 éves nyugati roncs. A taxizásban is legfonto­sabb a piac. Márpedig ez egyre szűkebb, s a háttér­ben Szegeden is kemény küzdelem dúl egy-egy jobb vendéglő vagy egészség­ügyi intézmény megszerzé­séért. A kórházak már pá­lyázatot írnak ki. Azzal a társasággal kötnek együtt­működési megállapodást, amelyik gyorsabb, szolgá­latkészebb: éjjel is soron kívül beszállítja az orvoso­kat, az asszisztenciát. És persze az sem kifogásolha­tó, ha egy-egy taxiscsapat mondjuk lélegeztetőgépet adományoz az adott intéz­ménynek. A vendéglátóhe­lyek pincérei már egészen más szempontok alapján hívnak ilyen vagy olyan kocsit. Itt a személyes is­meretség és persze egy kis „zsebpénz" is besegít oly­kor a fuvarba. Hogy ki a jó utas? A Tele 4 vendégeinek harmada kül­földi diák. A többiek tagad­ják, hogy harc dúlna Szege­den a határon túlról jött egyetemistákért. - A szegedi diákok is ép­pen annyit utaznak - állítják a gábrielesek. Legendás pes­ti fuvarok ma már csak el­vétve akadnak. „Órával" legalább 35 ezer lenne egy fővárosi út, a szokott tarifa ma 15 ezer, de ha nagyon kell a taxisnak a pénz, még tízig is le lehet szorítani az árat. 9 Manapság is bérelnek még három-négy napra kocsit? - Annak a világnak vége! - állítja Bálán Tibor. Igaz, ma sem csak a gazdagok ül­nek taxiba. Sőt. Egyre több utas a biztonság miatt vá­lasztja este ezt a szolgálta­tást. Rafai Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom