Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-04 / 128. szám
SZERDA, 1997. JÚN. 4. KITEKINTŐ 7 a Kendért! Különösen változik a világ. Valamikor nagyon nem szerettük a rendőröket, a körzeti megbízottakat sem. Valahol az ellenszenves hatalom részének tekintettük őket, nem véletlenül emlegettünk rendőrállamot. A rendszerváltoztatás aztán nemcsak a rendőrség depolitizálását, s nemcsak a testület meggyengülését - legalábbis létszámában - hozta magával, hanem a közrend, közbiztonság fellazulását is. Szabad ország, szabadon elszegényedő polgárokkal, szabad bűnelkövetőkkel... Egy kis Mohács kellett nekünk, s máris megtörtént a fordulat: rendőrért kiáltunk - lehet, hogy éppen a polgárbarát rendőrség születésének vagyunk tanúi? Ö. F. Bizonyítékok híján Napjainkban egyre elképesztöbb hireket hallani a települések közbiztonságával kapcsolatban. A lakosság pedig nemcsak elégedetlen, de lassan reményvesztett is, hiszen a leggyakrabban elkövetett bűncselekmények közé sorolható lopások, betörések mindenki számára reális veszélyt jelenthetnek. Üllésen az elmúlt másfél évben döbbenetes mértékben elszaporodtak a súlyos, vagyon elleni bűncselekmények. Ugyanakkor, úgy tűnik, a rendőrség tehetetlenül áll a szervezett bűnözőkkel szemben. Egyetért ön ezzel a véleménnyel? - tettük fel a kérdést Faltin István rendőr törzszászlósnak, Üllés körzeti megbízottjának, aki 2-2,5 éve gyakorlatilag egyedül látja el a kmb-s feladatokat. A következő választ kaptuk: Valóban, mtg 1995 őszéig jelentősebb vagyon elleni bűncselekmény nem fordult elő a községben, az elmúlt év tavaszától már magánszemélyek és közintézmények sérelmére is követtek el nagyobb értékű vagyon elleni bűncselekményeket. Az itteni őrs viszont még 1978-ban megszűnt, akkor 11 rendőre volt a falunak, pedig akkor a bűnesetek száma, súlya töredéke volt a mostaninak, hiszen kitolódott a bűnözés a kisebb településekre. Községünkben fokozta a gondot, hogy tavaly decemberben beindult itt a Dél-Alföld talán legnagyobb diszkója, ahol szombatonként 1200-1500, zömében igen nehezen kezelhető fiatal gyűlik össze. Ezért érthető, hogy több járőröző rendőrre lenne igény a faluban. A lopások kivédése azonban a lakosságtól is nagyobb óvatosságot, valamint saját és mások értékei iránt több figyelmet követelne. Decemberben például másfél órán át rámolták ki a falu központjában lévő boltot és senki sem foglalkozott a hallott zajokkal. Sajnos, előfordult többszázezer forint értékű ajtó-, ablaklopás, illetve újabb boltbetörések is. Ám bármennyire együtt is érzek a károsultakkal, tudni kell: a közbiztonság helyzete Üllésen sem rosszabb, mint a környező településeken. Ezenkívül a rendőrség csak bizonyítékok alapján gyanúsíthat bárkit. Az említett esetekben azonban vagy azt sem tudjuk, hogy kik lehettek az elkövetők, vagy hiába mentünk ki az adott címre, nem találtunk semmit. Egyébként a pénzről, a parfümről, dezodorról, kávéról, cigarettáról nehéz bizonyítani, hogy az bűncselekményből származik. A marhalopással kapcsolatban pedig el kell mondanom, hogy készült jegyzőkönyv, a bűnjeleket lefoglaltuk. Ám a kenderkötélről nem lehet ujjlenyomatot venni, a festékminta laborvizsgálatára pedig akkor érdemes költeni, ha van egy sérült gépjármű, amelyről el kell dönteni, jártak-e vele a bűncselekmény helyszínén vagy sem. A Márta néniéknél bekövetkezett pénzlopás körülményei is nehezen tisztázhatók, nincsenek ugyanis használható nyomok ebben az esetben sem. A tettenérés lehetne a megoldás, ehhez viszont ma még kevesen vagyunk. Tudomásom van arról, hogy a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tervezi az őrs létrehozását, és addig is még két kollégát helyeznek ide. Az idő ugyanis fontos szerepet játszhat egy-egy bűneset felderítésében - hangsúlyozta végezetül Faltin István, Üllés körzeti megbízottja. N. R. J. Bűnök Ásotthalmon Asotthalom képviselőtestülete nemrégiben tárgyalta a község közbiztonsági helyzetét. A mórahalmi rendőrőrs felügyelete alá tartozó körzetben az országos tendenciához hasonlóan, jelentós mértékben nőtt a bűnözés. Az okok ismertek: a gazdasági helyzet romlása, a munkanélküliség, az állampolgári fegyelem lazulása stb. Az összes bűncselekmények 75-80 százalékát a vagyon elleni jogsértések képezik - arányukban ezek közül is kiemelkednek a hétvégi pihenő- és tanyabetörések. Nem a nagyértékű lopások a jellemzőek, inkább viszik az egyszerű használati tárgyakat, leakasztják a kolbászt, a szalonnát a kampóról, elemelik a kompótot... Ugrásszerűen megnőtt a besurranásos lopások száma. Időnként lába kél a termésnek, vagy az öntözőberendezésnek is. Elsősorban a határközelségnek köszönhetően, a szervezett bűnözés jelei is megtalálhatók a térségben: lopott, nagyértékű személygépkocsik átjuttatása a zöldhatáron, illetve enbercsempészet. Megnyugtató, hogy a határőrség igen jó partneri viszonyban dolgozik a rendőrséggel. Jóleső tény, hogy rablás, erőszakos közösülés, vagy más, a köznyugalmat súlyosan veszélyeztető bűncselekmény az utóbbi években nem fordult elő az Ásotthalmi körzetben. A távolabbi települések fiataljait is vonzó Fényes diszkó háza táján is megnyugodtak a kedélyek, a szigorúbb közrendvédelmi és közlekedésbiztonsági akciók nyomán visszaszorult a garázdaságok, rongálások és testi sértések száma. A bűncselekmények többségében az elkövető kiléte ismeretlen volt az eljárás megindításakor. A nyomozások során azonban 30 százalékos eredményt sikerült elérni a rendőrségnek, ami dicséretes mutatónak számit. Ö. F. Mórahalmi dalosok Erdélyben • A bűnözők is szeretik Üllést A hetedik parancsolat A tolvajok gátlástalanul elvezették - még a tehenet is. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kétségbeesett telefonáló panaszolta, hogy sok üllési lakosban egyre növekszik az aggodalom, mivel nincs elég rendőr a faluban, a bűnözök viszont egyre gátlástalanabbul „dolgoznak" a községben. A közbiztonság romlása Csongrád megye nagyobb városaiban - az országos átlaghoz hasonlóan - sajnos ma már nem számít rendkívüli hírnek. A falvak esetében azonban még döbbenetes hatást válthat ki, ha ott sorozatos, lényegében profinak is nevezhető, szervezett bűnözök tartják rettegésben az értékeiket féltő embereket. Amikor kilátogattunk Üllésre és elbeszélgettünk néhány helybelivel, meglepődve tapasztaltuk, hogy nem túlzott a telefonáló. Az első hölgy, akivel szóba elegyedtünk, nem győzte sorolni az elmúlt hónapok eseményeit, a károsultak nehéz helyzetét, majd hozzátette: - Mindenkit foglalkoztatnak a történtek. Találgatások keltek szárnyra a faluban, ki vagy kik követhették el a lopásokat. Nem tudom mi az igazság, de jó lenne, ha a rendőrség végre a nyomára bukkanna az elkövetőknek. Sári Istvánékról is a nevét a nyilvánosság előtt titokban tartani akaró asszonytól hallottunk, így utunk először hozzájuk vezetett. A gondos kezek munkáját magán viselő ház asszonya szívesen fogadta érdeklődésünket. - Tőlünk még április 8-án loptak el egy vemhes tehenet - mesélte. - Bejelentettük a körzeti megbízottnak, de nem lett eredmény. Igaz, jól megszervezték az állat elszállítását, volt helyismerete az elkövetőnek. A tolvaj ugyanis mintegy 2,5 kilométerre elvonszolta a jószágot, majd a fenyvesben leállított kocsival elvitte. Mivel mi is nyomoztunk - amikor felmerült a gyanúnk valaki ellen - tudjuk, hogy nekiment egy fának, megtaláltuk a zöld festékdarabokat és a kötelet is. Tudják, azért is bánt bennünket nagyon az eset - mondta sírással küszködő hangon -, mert munkanélküliek vagyunk, mindenünk az a néhány jószág. Ráadásul valaki figyelmeztetett minket: baj lesz, ha nyilvánosan beszélünk a gyanúnkról. De kérdem én: milyen világ az, amelyikben a károsultnak kell félnie? És kihez fordulhatunk, ha a rendőrség sem tud segíteni? A megtört asszonytól miután részletesen elmesélte rendőrségi és ügyészségi kálváriáját is - elköszönve egy idős házaspárhoz, Márta Antalékhoz mentünk. A tornácon ülő bácsi, meglátva minket, azonnal hívta a feleségét. A kellemesen hűvös ebédlőben aztán megismerhettük Márta néniék történetét is. - Öregségünkre tartalékolt pénzünk lett oda — mondta a néni. - A tolvaj 500 ezer forint értékben takaréklevelet, illetve 315 ezer forint készpénzt vitt el, amíg kukoricát szedtünk. A rendőrség nem talált erőszakos behatolásra utaló nyomot, a konyhai kisablakon szerintük nem mászott be senki. Ezt nem tudtuk elfogadni, fellebbeztünk, mivel nem hallgattak ki senkit. Dr. Nyáriné Tajti Anna, polgármester, 1974 óta kíséri figyelemmel a község közbiztonságának alakulását, amely véleménye szerint a történtekkel együtt sem rosszabb, mint a hasonló településeken. - Gondunk ismert a megyei és a városi kapitányság vezetői előtt és ígéretet is kaptunk a rendőrőrs újbóli létrehozására. A megyehatár szélen vagyunk, forgalmas út mentén, ami kedvez az átutazó bűnözésnek. Ezért égetően sürgős lenne a 24 órás rendőri szolgálat fettételeinek megteremtése. Mi már biztosítottunk egy szolgálati lakást, most újítunk fel e célra egy másikat. Reméljük, hogy a rendőrség szintén mielőbb tud pénzt fordítani az őrsre. Emellett számítunk a több mint tíztagú polgárőr egyesület tagjaira is, akik járőrözéskor felfigyelhetnek az esetleges betörőkre. N. Rácz Judit Üllésen? • Munkatársunktól A Mórahalmi Parasztkórus 5 napos kiránduláson vett részt Erdélyben. Pünkösdkor éppen a település tesvérvárosában, Csíkszentmártonban jártak, ahol az ünnepi szentmisén énekeltek. A hívők, s a plébános nagy szeretettel fogadta a kórust, amely számára ez a fellépés feledhetetlen élményt nyújtott. Szólt az ének a csíkszentmártoni templomban. (Fotó: Gyenes Kálmán) Milyennek tartja Ménesi Győző (volt önkormányzati képviselő): Nekem úgy tűnik, az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. Igaz, korábban a lakosság is jobban odafigyelt egymásra, mtg napjainkban mindenki egyre inkább csak a saját dolgaival törődik. Rendőrségi „központ" kellene ide, hiszen a polgárőrök egy része talán oda se merne menni a betörőkhöz, mivel ők legfeljebb a saját erejükre hagyatkozhatnának, ha rájuk támadnak a bűnözők. Szögi Mónika: - A diszkóprogramok előtt, illetve után nagyobb ellenőrzésre lenne szükség. Sajnos, vannak olyan fiatalok, akik csupán jó heccnek tartják, ha valamit megrongálnak. Akadnak, akik a gazdagságukat fitogtatva játékautomatáknál szórják a pénzt, másak autóikkal száguldoznak, ami szintén igen veszélyes lehet. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy ez általános jelenség, hiszen nagyon sok rendes fiatal van manapság is. Farkas Sándorné (bolti eladó): - Sajnos nem mondható jónak. Egyre gyakrabban hallani nagyértékű lopásokról. Ez a bolt is három esztendeje került magánkézbe, azóta több alkalommal betörtek ide. Legutóbb két egymás utáni héten. Éjjel elvágták a riasztót, leszedték a lakatot, és kivették a zárat. Cigarettát, kávét, dezodort, parfümöt, rágót vittek el. Tettünk feljelentést, de a rendőrség nem találta meg a tetteseket. közbiztonságot Molnár Józsefné: - Nem jó, régen ilyen nem volt. Az tény, hogy az autósokat leállítja a rendőr, ha valami szabálytalanságot lát. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek az elveszett értékek felkutatásával. Pedig, mivel nem az igazán jómódúaktól lopnak, az érintettek még inkább tragikusnak érzik a nekik okozott kárt. Embertelen dolognak tartom, ha olyanok értékeit viszik el, akik nem tudják hatásosan képviselni saját érdekeiket. Paragi Sándorné (a Nagycsaládosok Egyesületének tikára): - Az utóbbi évben több családot is megloptak. Sőt: az ilyen bűncselekmények már olyan méreteket öltöttek, hogy nagy értékű állatokat és pénzt tulajdonítottak el. A gondot fokozza az a körülmény, hogy a rendőrségen elakad az ügy, egy bizonyos pontnál megáll a nyomozás. Azt hiszem, a kormányzatnak a jelenleginél jóval többet kellene a bűnmegelőzésre fordítani.