Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

PÉNTEK, 1997. JÚN. 27. KITEKINTŐ 11 Kaszáié derbi Kedves Szülék! \je lepődjenek meg, nem iskolai fölszólítást kaptak, 1V amely szerint ennyit meg ennyit és ekkorra fizessenek be, ilyen meg ilyen nevű gyermekük iskoláztatása érdekében. Gondolom, Önök is tudják: öröm, hogy végre vége a mindennapos iskolába járásnak, s egyben nem kis fejtörés: mi legyen a nyáron a gyerekkel? Maradjon otthon és unatkozzon? Vigyük magunkkal és utálkozzon? Nyomjuk oda nyájasan a mamához vagy valamelyik rokonhoz, és égjen az arcunk miatta? Fizessünk érte, hogy ellegyen másokkal, mint a befőtt? Zaklassuk el táborozó gyümölcsszedőkhöz, dolgoztassuk meg? Főhet a fejünk! Azért se haragudhatunk, ha a nyár lazaságában a gyerek egész nap csak a tévé előtt ülne, verné a számítógép billentyűzetét, lőné, robbantaná, ölné a képernyő szülte ellenségeket. Kólázgatna, tömné magába az édességet. A nagyobbja csavarogna, buliról bulira járna, bagózna az alkotmányra. Inna, és uram bocsá': néha be is szippantana. Automatázna, nyeletné az ősök pénzét. Belekötne a rend őreibe, ordítana, üvöltene, hogy mindenki le van szomorítva, hülye az egész világ... M

ondhatják: megöregedtél, komám, hogy csak a rosszát látod a diákok nyarának! Van itt a nyárban szép is bőven. A gyermeki örömök igaz forrása, ha együtt a család. Ilyenkor tanul főzni a leány, szokik a gazdaságba a fiú. S megtapasztalja: kellemes, ha a közös játék ricsajától hangos az udvar. Ha hangot talál s nem parancsot, a gyerek megeteti, megitatja az állatot, segít a kerti gazolásban. Olvas is. Hazaér időben, még ha később is, mint szülei gondolták. Van itt társadalmi megbecsültség, kitalált állami segítség. Pezsgő élet a falun, kevés keserv a tanyán. Hát, igen... Tényleg úgy lenne az jó, ha nem lennénk begazolva, attól, hogy újra itt a nyár! Tizenhárom rettegős hét, annak, aki igazából aggódik a gyermekéért... A 'ö tzé Ha mezőn nyaral a gyerek Jó fej ez a tábori lófej. (Fotó: Gyenes Kálmán) A látszat kedvéért? Becsei Tünde a balástyai nagymamához megy nyaralni • Munkatársunktól Látszani látszik, hogy az ünnepnek véget vetni valami nagy durranással kell. Amint az ott élők megtapasztalhatták: már a falunapok sem mentesek ettől. Ennek okán a balástyai szomszédolók is látványos fényesővel permetezték be a futballpályát s annak környékét. Nem a véletlen műve volt - tudtuk meg -, illő módon készültek rá. Azt szerette volna a több faluban megjelenő Hungária újság, a tűzijáték megrendelője, hogy a Szent Antal-napi búcsún igazán szép búcsú legyen. Érdeklődtek, tapogatóztak, hogy is lehetne valami látvánnyal zámi a napot. Három közül a gyulai tüzijátékosok ajánlatát fogadták el. Több mint százezer forintba került ugyan, de azt mondják, megérte. Látták a szomszédok az égi virágfüzéreket, annak ellenére, hogy a leglátványosabbnak mondott fűzfabombákat például be sem vetették. A különleges éji alkalomra fölhasználták a futballkapukat. A léceknek most nem hárítani, hanem indítani kellett az idegen csapattól érkező nagy lövéseket. A fölső kapufára helyezték ugyanis a petárdák mesterei a lőnivalót. Előbb csak a kis ívűeket, később a többit. A legnagyobbat hagyták a végére, márcsak azért is, nehogy az legyen a látszat, hogy nem dolgoztak meg a pénzért, s a nép azt mondja rá: ablakon kidobott pénz csupán. Amint megtudtuk, a nép nem mondott igazából semmit. Szinte tátott szájjal nézte a fényözönében szikrázó eget. Lehet, hogy épp - a látszat kedvéért?! Balástyáról kifelé menet, a forráskúti úton jelzi a tábla, hogy valahol a dűlöutak mentén táborhelyet találhat az arrajáró. Kevés autózás után föl is tárja mezei mivoltát a legjobb gyermekbújtató, a Zöldmező Camping. Sátrak rengetegében, az olajfasövény rejtekében, a szikes tó partján akár 300 gyerek is elfér, játszhat, versenyezhet úgy, ahogy a kedve tartja. Ottjártunkkor épp a szegedieké volt a terep. Szegi László azokat szedte a testnevelőtanári „védőszárnya" alá, akik bíiják a strapát, szeretik a bicajos kirándulást. Bene Hajnalka tanárnőnek ettől függetlenül figyelmeztetnie kellett néhányukat, hogy ne árulkodjanak, s ne mondják neki, hogy melyik fiú ment a vízbe engedély nélkül, mert ilyet táborozáskor nem illik. Majd észreveszik, akik tiltják a fürdést a harmincfokos hőségben, hogy a táborlakó tilosban jár. Különben a gyerekek ebben a mezei paradicsomban azt csinálnak, amit akarnak. Ha úgy tartja kedvük, kecskét vezetnek, lovagolnak, kapálnak az iskolakertben és segítenek Imre báA gazdátlanná vált tanyai villamoshálózatok műszaki állapotáról, a megélhetést biztosító tanyai gazdaságok nehézségeiről szemléletes riport jelent meg a Délmagyarország múlt heti Kitekintő oldalán. Kár, hogy a szerző nem boncolgatta tovább a problémát, s a zűrzavaros régmúlt meg a mai áldatlan állapotok kissé egyoldalú rögzítésével beérte. A dél-alföldi tájegység olyan problémájáról van szó, amelyről szívesen lemondana a gajgonyaiakon túl több ezer tanyai lakos és gazda, meg a Démász Rt. is. A tanyai infrastruktúra megteremtése mindig, minden korban nagy beruházást igényel(t). Nem véletlenül fűzték a tanyai vezetékek jó részét, 30-40 éve, a termelőszövetkezetek külterületi majorságainak hálózatára. Úgy volt mindenkinek a legolcsóbb és a leggyorsabb. (A tanyai hálózat sosem volt a szolgáltatóé, a tanyák ún. alcsinak a pörköltet főzni. A háziak elmondása szerint, ide kijön a gyerek, semmit se tud, s hazamegy, mint gyakorlott táborozó... Dr. Héger Valterné, egyik tulajdonosaként a gyerekek nyári táborozóhelyének azt mondta, hogy ezt a munkát csak azért csinálják, mert az összes gyerekkorát hasonló helyeken töltötte. Tudja, hogy mit jelent az a gyereknek, ha elfogadják nézeteit, és közben beleszoktatják a munkába. Bár a tanyai kempingben van minden, amit ma a városi gyerek megkíván, de a nagy élmény az lehet, hogy önállóan egy nem várt eseményen lettek úrrá. fogyasztók voltak.) Évtizedek teltek anélkül, hogy ezeken az alapvetően kis teljesítményigényű, háztartási célokat szolgáló hálózatokon fejlesztés történt volna. A Huszár Imre büszke gazdai mivoltában mutatja meg a kempinghez tartozó birtokot. Ahogy ilyen helyen mondani szokás, addig az övéké, „ameddig a szem ellát". Esetünkben ez több mint 300 hektár. Erdővel, mezővel a szomszédban s a birtokon belül minden, ami ilyesmihez kell. Focipályák, tavak, lovak, kecskék s minden más, ami „szem-szájnak" ingere. A táborlakók sohasem maradnak éhesen, mert akinek nem elég a háromszori föltálalás adagja, még külön kérhet. Tudják ők jól, régi gyereküdültetők, hogy az őzpörkölt 90-es évek elején pedig sorra szűntek meg jogutód nélkül a voltaképpeni tulajdonosok. A DAV jogutódának, a Démász Rt.-nek jutott a feladat, hogy a rendezetlen után esetleg édesség jöhet számításba. Ott a büfé, ott a bolt. Meg azért más is. - Korongozhatnak, ott az égetőkemence - mondja Huszár Imre kosarat fonhatnak, szőhetnek ruhát, festhetnek és táncot is tanulhatnak, ha ehhez van kedvük. Az idén a sportra alapoztuk a tábort, vasárnap indul az Öcsi Bácsi Tornája, amelyre hatvan focicsapat nevezett és Puskás Ferenc adta hozzá a nevét. Hát, kell ennél több!? Pont akkor, amikor Kónya Adám testvérével, Andorral benevez a hirtelen jött hetesrúgó versenybe, szintén kapott az alkalmon és a fölajánlott másfél literes kóláért (amit végül a házigazda állt) hatalmas harc keletkezett a balástyai gyepen. Ibolya asszony említi, hogy ha ő annak idején nem éli le a fiatal életét a különböző táborokban, biztos nem fogtak volna bele ebbe az isten háta mögötti vállalkozásba. Azt is elárulja, hogy valami haszon mutatkozik ezen a munkán, nem lesznek tőle milliomosok, de jól esik, mert egy kicsit pedagógusnak érzik magukat. sorú tanyák áramellátására, fejlesztési költségei terhére, megoldást találjon. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében közel 8000 tanya jut(ott) gazdátlan • DM-információ Ötödszörre mérkőzik meg egymással a Pirosak és a Sárgák kispályás labdarúgóegyüttese Perczel mezején. A komoly tanerőkből, ismert szegedi és környékbeli emberekből álló csapatok a félévi házibajnokság zárómérközését tartják a kiskanális melletti zöld gyepen. A Deák gimnázium parkettájához szokott gárdáknak szombaton, a szokott időben, 14 órakor kezdődik a főmeccs. (Más megmérettetés is lesz). Amint arról annak idején beszámoltunk, az első mezei összecsapás, a „Kaszálóderbi" döntetlenül végződött. Később, a Perczelirka tanúsága szerint - ahová az év minden fontos helyi eseménye rögzítődött - a szerencse a sárga mezben játszó ságváris tanárokhoz pártolt. A kiszivárogtatott hírek szerint most a Pirosak kapitánya, Galambos László külföldön tartózkodik. Már többször bebizonyosodott: a fiúk fej nélkül szárnyalnak csak igazán... A Pirosak a Jeanpaul Hegyes, Szabó T., Bánhegyi I-II., Kovács J., Szabó Zs., Imre, Szederkényi, Perényi, Majoros, Kozsuch, Karikó, mfg a Sárgák a Bárok - Kánitz, Lajkó, Protity, Haraszti, Boros, Csigér, Tímár, Nikolényi G, Dömők, Szűts, Liszkai összetételű csapatot nevezték a szombati mezei játékra. Az állandó csapattagok közül, az első összecsapás mesteri góllövője, a szénagyűjtésben is remeklő Balázs M. visszavonult; Pál József Rómába szerződött, Kovács L. szünetelteti a „tanarak fociján" való részvételét. Ide való hír még, hogy a gólzsák Szabó Zs. Németországba kapott meghívást, Imre T. pedig a fővárosba készül. Tari G. még Franciaországban tartózkodik, Nikolényi I.-t színházi ügyei szólítják el, Pénzes tanár úr inkább edzőséget vállalt... hálózatról áFamhoz! Sok közülük változatlanul háztartási célra vételez, míg másoknak, szép számban, a motorizált gazdaság működtetéséhez kell a villamos energia. Mint táblázatunkból - a riporttal ellentétben - kitűnik, 1996-ra több mint 4000 tanyai fogyasztó villamos ellátása rendeződött, 1997-ben pedig a Démász tulajdonosai - élúkön a külföldivel minden eddiginél nagyobb mértékű és értékű rekonstrukcióról határozott. Idén az áramszolgáltató 750 millió forintot áldoz a gazdátlan hálózatok felújítására. További, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására kiírt pályázaton elnyert, 250 millió forinttal az érintett önkormányzatok járulnak hozzá a költségek fedezéséhez. Potenciális forrás a fogyasztói hozzájárulás is. Ha az idei terv teljesül, s erre minden biztosíték megvan, a gazdátlan hálózatú tanyák túlnyomó többségének villamos ellátása rendeződik. A felújítási munkálatok már tartanak. Démász Rt. Virágfüzér az égen... (Fotó: Gyenes Kálmán) A Démász válaszol 839 1993. Gazdátlan hálózatok átépítése km 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1565 164 180 657 1994. 1995. 1996. 1997. terv E9 Érintett fogyasztók száma • Érintett hálózathossz (km)