Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

PÉNTEK, 1997. JÚN. 27. KITEKINTŐ 11 Kaszáié derbi Kedves Szülék! \je lepődjenek meg, nem iskolai fölszólítást kaptak, 1V amely szerint ennyit meg ennyit és ekkorra fizes­senek be, ilyen meg ilyen nevű gyermekük iskoláztatá­sa érdekében. Gondolom, Önök is tudják: öröm, hogy végre vége a mindennapos iskolába járásnak, s egy­ben nem kis fejtörés: mi legyen a nyáron a gyerekkel? Maradjon otthon és unatkozzon? Vigyük magunkkal és utálkozzon? Nyomjuk oda nyájasan a mamához vagy valamelyik rokonhoz, és égjen az arcunk miatta? Fizessünk érte, hogy ellegyen másokkal, mint a be­főtt? Zaklassuk el táborozó gyümölcsszedőkhöz, dol­goztassuk meg? Főhet a fejünk! Azért se haragudhatunk, ha a nyár lazaságában a gyerek egész nap csak a tévé előtt ülne, verné a számí­tógép billentyűzetét, lőné, robbantaná, ölné a képer­nyő szülte ellenségeket. Kólázgatna, tömné magába az édességet. A nagyobbja csavarogna, buliról bulira jár­na, bagózna az alkotmányra. Inna, és uram bocsá': néha be is szippantana. Automatázna, nyeletné az ősök pénzét. Belekötne a rend őreibe, ordítana, üvölte­ne, hogy mindenki le van szomorítva, hülye az egész világ... M ondhatják: megöregedtél, komám, hogy csak a rosszát látod a diákok nyarának! Van itt a nyár­ban szép is bőven. A gyermeki örömök igaz forrása, ha együtt a család. Ilyenkor tanul főzni a leány, szo­kik a gazdaságba a fiú. S megtapasztalja: kellemes, ha a közös játék ricsajától hangos az udvar. Ha hangot talál s nem parancsot, a gyerek megeteti, megitatja az állatot, segít a kerti gazolásban. Olvas is. Hazaér idő­ben, még ha később is, mint szülei gondolták. Van itt társadalmi megbecsültség, kitalált állami segítség. Pezsgő élet a falun, kevés keserv a tanyán. Hát, igen... Tényleg úgy lenne az jó, ha nem len­nénk begazolva, attól, hogy újra itt a nyár! Tizenhárom rettegős hét, annak, aki igazából aggó­dik a gyermekéért... A 'ö tzé Ha mezőn nyaral a gyerek Jó fej ez a tábori lófej. (Fotó: Gyenes Kálmán) A látszat kedvéért? Becsei Tünde a balástyai nagymamához megy nyaralni • Munkatársunktól Látszani látszik, hogy az ünnepnek véget vetni valami nagy durranással kell. Amint az ott élők megtapasztalhat­ták: már a falunapok sem mentesek ettől. Ennek okán a balástyai szomszédolók is látványos fényesővel perme­tezték be a futballpályát s annak környékét. Nem a vé­letlen műve volt - tudtuk meg -, illő módon készültek rá. Azt szerette volna a több faluban megjelenő Hungária újság, a tűzijáték megrende­lője, hogy a Szent Antal-na­pi búcsún igazán szép búcsú legyen. Érdeklődtek, tapoga­tóztak, hogy is lehetne vala­mi látvánnyal zámi a napot. Három közül a gyulai tüzijá­tékosok ajánlatát fogadták el. Több mint százezer fo­rintba került ugyan, de azt mondják, megérte. Látták a szomszédok az égi virágfüzéreket, annak el­lenére, hogy a leglátványo­sabbnak mondott fűzfabom­bákat például be sem vetet­ték. A különleges éji alkalom­ra fölhasználták a futballka­pukat. A léceknek most nem hárítani, hanem indítani kel­lett az idegen csapattól érke­ző nagy lövéseket. A fölső kapufára helyezték ugyanis a petárdák mesterei a lőniva­lót. Előbb csak a kis ívűeket, később a többit. A legna­gyobbat hagyták a végére, márcsak azért is, nehogy az legyen a látszat, hogy nem dolgoztak meg a pénzért, s a nép azt mondja rá: ablakon kidobott pénz csupán. Amint megtudtuk, a nép nem mon­dott igazából semmit. Szinte tátott szájjal nézte a fényö­zönében szikrázó eget. Lehet, hogy épp - a lát­szat kedvéért?! Balástyáról kifelé menet, a forráskúti úton jelzi a tábla, hogy valahol a dűlö­utak mentén táborhelyet találhat az arrajáró. Kevés autózás után föl is tárja mezei mivoltát a legjobb gyermekbújtató, a Zöldme­ző Camping. Sátrak renge­tegében, az olajfasövény rejtekében, a szikes tó partján akár 300 gyerek is elfér, játszhat, versenyez­het úgy, ahogy a kedve tartja. Ottjártunkkor épp a szegedieké volt a terep. Szegi László azokat szedte a testnevelőtanári „védőszár­nya" alá, akik bíiják a strapát, szeretik a bicajos kirándulást. Bene Hajnalka tanárnőnek et­től függetlenül figyelmeztet­nie kellett néhányukat, hogy ne árulkodjanak, s ne mond­ják neki, hogy melyik fiú ment a vízbe engedély nélkül, mert ilyet táborozáskor nem illik. Majd észreveszik, akik tiltják a fürdést a harmincfo­kos hőségben, hogy a táborla­kó tilosban jár. Különben a gyerekek ebben a mezei para­dicsomban azt csinálnak, amit akarnak. Ha úgy tartja ked­vük, kecskét vezetnek, lova­golnak, kapálnak az iskola­kertben és segítenek Imre bá­A gazdátlanná vált ta­nyai villamoshálózatok műszaki állapotáról, a megélhetést biztosító ta­nyai gazdaságok nehéz­ségeiről szemléletes ri­port jelent meg a Délma­gyarország múlt heti Ki­tekintő oldalán. Kár, hogy a szerző nem bon­colgatta tovább a prob­lémát, s a zűrzavaros régmúlt meg a mai ál­datlan állapotok kissé egyoldalú rögzítésével beérte. A dél-alföldi tájegység olyan problémájáról van szó, amelyről szívesen lemonda­na a gajgonyaiakon túl több ezer tanyai lakos és gazda, meg a Démász Rt. is. A ta­nyai infrastruktúra megte­remtése mindig, minden kor­ban nagy beruházást igé­nyel(t). Nem véletlenül fűz­ték a tanyai vezetékek jó ré­szét, 30-40 éve, a termelősz­övetkezetek külterületi ma­jorságainak hálózatára. Úgy volt mindenkinek a legol­csóbb és a leggyorsabb. (A tanyai hálózat sosem volt a szolgáltatóé, a tanyák ún. al­csinak a pörköltet főzni. A háziak elmondása szerint, ide kijön a gyerek, semmit se tud, s hazamegy, mint gyakorlott táborozó... Dr. Héger Valter­né, egyik tulajdonosaként a gyerekek nyári táborozóhe­lyének azt mondta, hogy ezt a munkát csak azért csinálják, mert az összes gyerekkorát hasonló helyeken töltötte. Tudja, hogy mit jelent az a gyereknek, ha elfogadják né­zeteit, és közben beleszoktat­ják a munkába. Bár a tanyai kempingben van minden, amit ma a városi gyerek meg­kíván, de a nagy élmény az lehet, hogy önállóan egy nem várt eseményen lettek úrrá. fogyasztók voltak.) Évtize­dek teltek anélkül, hogy eze­ken az alapvetően kis telje­sítményigényű, háztartási célokat szolgáló hálózatokon fejlesztés történt volna. A Huszár Imre büszke gazdai mivoltában mutatja meg a kempinghez tartozó birtokot. Ahogy ilyen helyen mondani szokás, addig az övéké, „ameddig a szem ellát". Ese­tünkben ez több mint 300 hektár. Erdővel, mezővel a szomszédban s a birtokon be­lül minden, ami ilyesmihez kell. Focipályák, tavak, lovak, kecskék s minden más, ami „szem-szájnak" ingere. A tá­borlakók sohasem maradnak éhesen, mert akinek nem elég a háromszori föltálalás adag­ja, még külön kérhet. Tudják ők jól, régi gyerek­üdültetők, hogy az őzpörkölt 90-es évek elején pedig sor­ra szűntek meg jogutód nél­kül a voltaképpeni tulajdo­nosok. A DAV jogutódának, a Démász Rt.-nek jutott a feladat, hogy a rendezetlen után esetleg édesség jöhet számításba. Ott a büfé, ott a bolt. Meg azért más is. - Korongozhatnak, ott az égetőkemence - mondja Hu­szár Imre kosarat fonhat­nak, szőhetnek ruhát, festhet­nek és táncot is tanulhatnak, ha ehhez van kedvük. Az idén a sportra alapoztuk a tá­bort, vasárnap indul az Öcsi Bácsi Tornája, amelyre hat­van focicsapat nevezett és Puskás Ferenc adta hozzá a nevét. Hát, kell ennél több!? Pont akkor, amikor Kónya Adám testvérével, Andorral benevez a hirtelen jött hetes­rúgó versenybe, szintén ka­pott az alkalmon és a fölaján­lott másfél literes kóláért (amit végül a házigazda állt) hatalmas harc keletkezett a balástyai gyepen. Ibolya asszony említi, hogy ha ő annak idején nem éli le a fiatal életét a külön­böző táborokban, biztos nem fogtak volna bele ebbe az is­ten háta mögötti vállalkozás­ba. Azt is elárulja, hogy vala­mi haszon mutatkozik ezen a munkán, nem lesznek tőle milliomosok, de jól esik, mert egy kicsit pedagógus­nak érzik magukat. sorú tanyák áramellátására, fejlesztési költségei terhére, megoldást találjon. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében közel 8000 tanya jut(ott) gazdátlan • DM-információ Ötödszörre mérkő­zik meg egymással a Pirosak és a Sárgák kispályás labdarúgó­együttese Perczel me­zején. A komoly tan­erőkből, ismert szege­di és környékbeli em­berekből álló csapa­tok a félévi házibaj­nokság zárómérközé­sét tartják a kiskaná­lis melletti zöld gye­pen. A Deák gimnázium par­kettájához szokott gárdák­nak szombaton, a szokott időben, 14 órakor kezdődik a főmeccs. (Más megméret­tetés is lesz). Amint arról annak idején beszámoltunk, az első me­zei összecsapás, a „Kaszá­lóderbi" döntetlenül végző­dött. Később, a Perczelirka tanúsága szerint - ahová az év minden fontos helyi ese­ménye rögzítődött - a sze­rencse a sárga mezben ját­szó ságváris tanárokhoz pártolt. A kiszivárogtatott hírek szerint most a Pirosak kapi­tánya, Galambos László külföldön tartózkodik. Már többször bebizonyosodott: a fiúk fej nélkül szárnyal­nak csak igazán... A Pirosak a Jeanpaul ­Hegyes, Szabó T., Bánhe­gyi I-II., Kovács J., Szabó Zs., Imre, Szederkényi, Pe­rényi, Majoros, Kozsuch, Karikó, mfg a Sárgák a Bá­rok - Kánitz, Lajkó, Pro­tity, Haraszti, Boros, Csi­gér, Tímár, Nikolényi G, Dömők, Szűts, Liszkai összetételű csapatot nevez­ték a szombati mezei játék­ra. Az állandó csapattagok közül, az első összecsapás mesteri góllövője, a széna­gyűjtésben is remeklő Ba­lázs M. visszavonult; Pál József Rómába szerződött, Kovács L. szünetelteti a „tanarak fociján" való rész­vételét. Ide való hír még, hogy a gólzsák Szabó Zs. Németországba kapott meghívást, Imre T. pedig a fővárosba készül. Tari G. még Franciaor­szágban tartózkodik, Niko­lényi I.-t színházi ügyei szólítják el, Pénzes tanár úr inkább edzőséget vállalt... hálózatról áFamhoz! Sok kö­zülük változatlanul háztartá­si célra vételez, míg mások­nak, szép számban, a moto­rizált gazdaság működtetésé­hez kell a villamos energia. Mint táblázatunkból - a ri­porttal ellentétben - kitűnik, 1996-ra több mint 4000 ta­nyai fogyasztó villamos ellá­tása rendeződött, 1997-ben pedig a Démász tulajdonosai - élúkön a külföldivel ­minden eddiginél nagyobb mértékű és értékű rekonst­rukcióról határozott. Idén az áramszolgáltató 750 millió forintot áldoz a gazdátlan hálózatok felújítására. To­vábbi, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására kiírt pályázaton elnyert, 250 millió forinttal az érintett önkormányzatok járulnak hozzá a költségek fedezésé­hez. Potenciális forrás a fo­gyasztói hozzájárulás is. Ha az idei terv teljesül, s erre minden biztosíték megvan, a gazdátlan hálózatú tanyák túlnyomó többségének villa­mos ellátása rendeződik. A felújítási munkálatok már tartanak. Démász Rt. Virágfüzér az égen... (Fotó: Gyenes Kálmán) A Démász válaszol 839 1993. Gazdátlan hálózatok átépítése km 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1565 164 180 657 1994. 1995. 1996. 1997. terv E9 Érintett fogyasztók száma • Érintett hálózathossz (km)

Next

/
Oldalképek
Tartalom