Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-25 / 146. szám

SZERDA, 1997. JÚN. 25. SZEGED 5 Drága" kaszálás Dán vendégek Szegeden A storströmi vendégeket Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke is üdvözölte. (Fotó: Nagy László) Szeszszám A napokban statisztikai adatok láttak napvilágot a katonai laktanyákról. Például a hivatásos állomány 17 százaléka bevallotta, hogy rendszeresen iszik alkoholt, a sorkötelesek közül pedig minden harmadik volt már legalább egyszer részeg. Ezek az adatok természetesen a legalább tíz-egynéhány évvel ezelőtt leszerelteknek érdekesek, ők ugyanis tapasztalati úton megállapíthatják, hogy az alkoholfogyasztás szempontjából elképesztő javuláson ment keresztül a magyar honvédség. Persze, az ember fülében ott cseng az a mondat, amit a lottónyeremények még nem hivatalos közlésekor szokott hallani: „A közölt adatok nem véglegesek." P. Sz. Versek Az allergiakeltö parlagfűről szóló írásaink mellé kívánkozik annak kiderítése is, hogy a szegedi polgármesteri hivatalban hogyan látják a város zöldterületeinek állapotát. Boldog Mária kertészmérnököt, a műszaki iroda főtanácsosát arról kérdeztük, mit lehetne tenni az elgazosodott területek gondozása érdekében. • A városháza ablakából nézve mennyire gazosak a zöldterületeink? - A látványba sok minden beletartozik: a szépen nyírott park éppúgy, mint a méteren fölüli gazzal borított terület. Csak két számot említenék: 200 hektárnyi városi területről mondható el, hogy „bevontuk a fenntartásba." Magyarul: erre a területre jut pénz, eszköz és munkaerő. De van még ezen kívül csaknem ugyanennyi, egészen pontosan 150 hektárnyi városi terület, amelyet előbb rendeznünk, majd gondoznunk kellene, csakhogy nincs miből. • Mennyit költhetnek a zöldterületekre ? - A kivitelezőként dolgozó Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság összesen 200 millió forintot kapott a köztisztasági feladatok ellátására, a zöldfelületek gondozására, s a közterületek fönntartására. Ebből a pénzből 77 millió forint jut a parkokra. • Ha a város egyes területeinek állapotából meg lehet ítélni, ez a pénz kevés... - Ennyit költhetünk, és • DM-információ Az elmúlt hét végén a Forrás Szállóban megrendezett Rotary Juniálison 1 millió forint gyűlt össze, amit a rendezvény eredeti céljának megfelelően a hátrányos nem többet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nemcsak városi tulajdonú területeken kellene rendet tartani, hanem egyre növekszik a magánkézbe kerülő telkek száma is. A tulajdonosok közül sokan elhanyagolják a parlagon hagyott telkek gondozását, s elképesztő mennyiségű gazt termelnek. Allergiakeltő gyomokat is. Akkor pedig hiába szervezünk látványos parlagfűirtó akciókat, a helyzet nem változik. • A hivatal nem tudja kényszeríteni a telektulajdonosokat a gyomok kiirtására? - Amíg a saját területünkön sincs rend, addig - legalábbis az én véleményem szerint - nincs erkölcsi alapunk másokat kényszeríteni. A polgármesteri hivatalhoz érkező panaszokat természetesen kivizsgáljuk, s fölszólítjuk a tulajdonosokat. A kiszabható bírság összege 10 ezer forint... 9 A hivatal mit tehetne a javulás érdekében? - A fő baj a szakmai egység, s a megbecsülés hiánya. Itt-ott dolgozik egy-egy kertészmérnök, ám ez kevés. Amíg a szakembereket nem fogja össze egy önálló jogkörrel fölruházott szakhatóság, addig nem is számíthatunk érzékelhető változásra, mert a zöldterüleknek továbbra sem lesz valódi gazdája. 9 A főkertészi hivatal megteremtésére gondol? - Igen. Amíg ez hiányzik, a szakmai szétszórtság továbbra is hátráltatni fog bennünket. Nyilas Péter helyzetű szegedi gyermekeknek juttatnak el az általános iskolák igazgatóinak közvetítésével. A szervezők ezúton mondanak köszönetet a város adakozó polgárainak a rászorulókat segítő összegért. Egyhetes látogatásra érkezett Csongrád megyébe a dániai Storström testvérmegye tíztagú delegációja. A Leif G. Rasmussen és Ole Weiser vezette küldöttség megérkezése után, tegnap a megyeházát kereste fel, ahol Lehmann István, a közgyűlés elnöke fogadta és üdvözölte a skandináv vendégeket. Darmstadt minden év júniusában vendégül látja 14 testvérvárosát, közöttük Szegedet is. Az egyhetes rendezvényt Európa-hétnek keresztelték el a németek, s ezen alkalom nyílik a városok vezetőinek, hogy találkozzanak, tárgyaljanak, véleményt cseréljenek a jövőt illető közös ügyekről. Idén is így történt ez, s a darmstadti összejövetelen ezúttal dr. Ványai Éva alpolgármester képviselte Szegedet. Hazatérése után az Európahét történéseiről kérdeztük az alpolgármesternőt. Ezután közös szakmai előadásokon vettek részt vendéglátóikkal, amelyen a Csongrád megyei tisztségviselők beszámoltak a megye mezőgazdaságának helyzetéről, rendszerváltozás utáni átalakulásáról, az agrárkomplexum jelenlegi törvényi szabályozásáról. Az északi vendégek egy hét 9 Szeged és Darmstadt kapcsolatában elsősorban az oktatási intézmények ,Jeleskednek". Németországi útja során önnek is ez volt a tapasztalata? - Rövid látogatásom során valóban én is a legtöbbet ezzel a kérdéskörrel találkoztam. Ismeretes, hogy a szegedi Deák Ferenc Gimnázium és a darmstadti Eleonorenschule között többéves gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. Az első utam nekem is ebbe a darmstadti intézménybe vezetett. Kellemes meglepetésben volt részem, alatt ellátogatnak a szegedi Gabonakutató Intézetbe, majd a csongrádi polgármesterhez, megtekintik a Héjjá testvérek családi farmját, Mórahalmon fogadja őket a város polgármestere és gazdajegyzője. Ezenkívül ellátogatnak még Pusztamérgesre, majd Szegeden találkoznak a Mamert a júniusban Szegeden járt német gyerekek, friss magyarországi élményeikről, egy naplóval ajándékoztak meg, amelyben igen kedvező képet festenek a Tisza-parti városról és egyáltalán Magyarországról. 9 Kinti látogatása során bizonyára hivatalos megbeszéléseket is folytatott a város vezetőivel, illetve intézményeivel. - Az említett iskolalátogatáson kívül tájékozódtam a német nagyváros egészségügyi ellátási struktúrájáról, a szociális támogatások rendszeréről és az ifjúsági segyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetének munkatársaival, a látogatás végén pedig Kovács Lajos, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke és Leif G. Rasmussen, a Dán Mezőgazdasági Szövetség elnöke magyar-dán együttműködési megállapodást ír alá. K. F. gélyprogramokról is. Vendéglátóimmal megegyeztünk abban, hogy a kulturális csere bővítése keretében a szegediek egy fotókiállítással és egy kamarazenekari hangversennyel vendégszerepelnek majd a testvérvárosban. 9 Igaz a hír, hogy Darmstadtban magyar egyesület működik? - Pontosabban: NémetMagyar Társaság, amelynek elnöke Breining Ilona, a korábban említett iskola tanára. Kiválóan működik ez a társaság és tevőlegesen hozzájárul Magyarország kinti megismertetéséhez, elfogadásához is. K. F. • DM-információ Zádory Claudia Pernyék című verseskötetének bemutatója 18 órakor lesz a Royal Szálló különtermében. Ugyanekkor nyílik a kötet illusztrátorának, Rácz-Fodor Katalin grafikusművésznőnek a kiállítása. Közreműködik: Csepregi Hajnalka (fuvola), Szirtes Edina (ének, tangóharmonika), Zádory Édua (hegedű). Az est házigazdája: Csősz Géza. Nyelvi tábor • Munkatársunktól A hét elején megkezdődött a már hagyományosnak számító angol nyelvi tábor első turnusa a Deák gimnáziumban. A középhaladó és haladó diákok részére tartott tanfolyamot idén az iskola volt amerikai lektora, Ms. Arden Campbell vezeti. A második turnusra az iskola titkárságán lehet jelentkezni munkanapokon 10 és 14 óra között. Rotary-jótékonyság Ványai útja fi Mindvégig pedagógus maradtam n Dr. Stájer Géza dékán: „Az ember mindig előre dolgozik." (Fotó: Nagy László) Dr. Stájer Géza gyógyszerész, egyetemi tanár, a kémiai tudomány doktora, a SZOTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja a pedagógusnapon vette át Göncz Árpád államfőtől a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozata) kitüntetést. A hatvankettedik életévében járó egyetemi tanárral ebből az alkalomból ültünk le beszélgetni. 9 Számított ilyen vagy ehhez hasonló elismerésre, kitüntetésre? - Az egyetemi tanács terjesztett fel a kitüntetésre, és a felterjesztést a Magyar Gyógyszerészeti Társaság megismételte. Érdekesnek tartom, hogy idén a pedagógusnapon két gyógyszerészt is kitüntettek Köztársasági Érdemrenddel, a budapesti kar volt dékánját és engem. Ez igen ritka dolog, ugyanis a gyógyszerészképzés az oktatásnak csak egy kis szelete. Éppen ezért a kitüntetés óriási megtiszteltetés számomra. Hozzáteszem, mindezt a gyógyszerészet nélkül sohasem értem volna el. Egyébként a szakma felterjesztése egyben elismerése annak a gyógyszerészképzési modellnek, amelyet a gyógyszertárak privatizálásával egyidőben vezettünk be az egyetemen, s megvalósításában értünk el eredményeket. 9 Honnan a pedagógusvéna? - Tudni kell, hogy én tanítónak készültem, mi több, 1954-ben a szegedi Tanítóképző Intézetben végeztem, ami után Rudabányára helyeztek tanítani. Megmondom őszintén, ellátogattam oda, de alföldi gyerek lévén, nem tetszett a hely. így aztán elhatároztam, hogy továbbtanulok. Vegyész szerettem volna lenni, de nem olyan családból származtam, amit akkor a rendszer preferált. Azt javasolták, legyek gyógyszerész, mert annak sok köze van a vegyészethez. Bár semmilyen indíttatásom nem volt a gyógyszerészi pálya iránt, végül az lettem. Az egyetem elvégzése után másfél évig dolgoztam Kaposvárott különböző gyógyszertárakban, amikor a Gyógyszerészi Vegytani (ma Gyógyszerkémiai) Intézet professzora eljött hozzám, és meghívott Szegedre. Nem nagyon akartak onnan elengedni, mondván, Somogy megyében kevés a gyógyszerész, s az egyetem válasszon magának Szegedről oktatót. A lényeg, hogy 1960-ban mégis visszakerültem Szegedre. A Gyógyszerészi Vegytani Intézetben gyakornokként kezdtem el a pályát. 1964-ben nyugdíjba vonult Kőszegi professzor, aki a klasszikus analitikai gyógyszerészi kémiát művelte, s az organikus kémikus, Vinkler Elemér lett a tanszékvezető. Ezt követően rövid időn belül át kellett állnunk az organikus gyógyszerészi kémiára. Ledoktoráltam, s 1973ban már szerves kémiai tárgyú kandidátusi disszertációmat védtem meg. 9 Professzor úr szerint melyek a jó pedagógus legfőbb ismérvei? - Én a tanítóképzőben tanultam meg bánni az emberekkel. Azt hiszem, hogy aki bekerül egy egyetemi intézetbe, annak többnyire nincs pedagógiai előképzettsége. Nos, nekem volt, hiszen amellett, hogy tanultam módszertant, pedagógiát és pszichológiát, tanítottam kisiskolásokat is. Persze ezeket az ismereteket nem lehetett egy az egyben adaptálni a felnőtt emberekre, meg kellett találni hozzájuk az utakat. Egyébként érzem, hogy mindvégig pedagógus maradtam, hiszen nagyon szeretek tanítani. 9 Pályája során mit tartott, illetve tart a legfontosabbnak? - Azt gondolom, hogy a szakmai karrierhez elsősorban elképzelés kell, a tehetség önmagában kevés. Szerintem a legtehetségesebb embereknek kell a legszorgalmasabbnak lenniük, hogy valamire vigyék az életben. Egyrészt azért, mert mindenki többet vár tőlük, mint az átlagtól, másrészt csak szorgalommal tudják saját magukat kiteljesíteni. 9 Erről jut eszembe, sohasem fordult meg a fejében, hogy elhagyja a pályát, s valami mással foglalkozik? - Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy nem. De mivel pótolnám? Nézze, nekem van egy kutatócsoportom, laboratóriumot vezetek, előadásokat tartok, szóval itt mindig történik valami. A pályafutásom alatt például több ezer új vegyületet készítettünk. 9 Akkor ez az izgalom, felfedezés és új iránti vágy élteti? - Igen, ez a jó értelemben vett stressz. Tudom, hogy ha nem írok meg egy dolgozatot egy hónapig, az valamilyen űrt, hiányt jelent az életemben. Éppen ezért az ember mindig előre dolgozik. 9 Hogyan oldja a feszültséget? Korábban ideadta nekem néhány írását, amelyekből kiderült, hogy vonzódik a művészetekhez... - Kevesen tudják, hogy hat esztendeig zongoráztam, sőt, ének főtanszakos hallgató voltam a konzervatóriumban, ahonnan azért tanácsoltak el, mert mutált a hangom. Gyermekkoromban széles volt az érdeklődési köröm, nem tudtam, hogy mi legyek. A zenén kívül vonzódtam még az irodalomhoz. Utóbbit ma már jól tudom kamatoztatni nemcsak a tudományos közleményeimben, hanem például olyan cikkekben, mint az Ellenpontos dallamok - királis gyógyszermolekulák vagy a Greta Garbó és a gyógyszerészet. Mindezeket az írásokat azért fogalmazom meg, mert azt gondolom, hogy ami számomra különös és meghökkentő, az talán másokat is érdekel. Az utóbbi négy évben például meglehetősen széleskörű szakirodalmi munkásságot fejtettem ki, amelyért a kitüntetésem előtt egy héttel megkaptam a Gyógyszerészet című szaklap nívó díját. Nem tudom, mennyire ismert ön előtt, hogy idén 100 éves a Bayer Aspirin? A mai világban, amikor szinte naponta újabb és újabb gyógyszerek kerülnek a piacra, ez nagyon ritka dolog. Szeretném, ha azok az elvek és gondolatok, amelyeket az oktatásban sikerült meghonosítanom, úgy állnának ellen az időnek, mint az aszpirin. Szabö C. Szilárd