Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-19 / 141. szám
CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚN. 19. Az ÜGY 7 Régióidentitás Ó riási a tétje annak, hogy ma mennyire lesznek „konszenzuskészek" a regionális fejlesztési tanács résztvevői. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy a három megye összefogásával végre más megítélést kaphat a Dél-Alföld, hanem mód nyílna az európai gyakorlatnak megfelelő térségi változások kezdeményezésére, majd megvalósítására is. Igaz, ez feltételezné a - ma még legfeljebb csírájában létező - régióidentitást, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Dunától keletre eső országrész eddig sokat kifogásolt hátrányos megkülönböztetése mielőbbi megszűnhessen. Az ugyanis nyilvánvaló: egy régió akkor nőhet túl jelenlegi önmagán, ha az ott élők felvállalják az esetleges konfliktushelyzeteket, éppen úgy, mint a nagy körültekintést igénylő továbblépés fáradságos munkáját. Hiszen kormányzati - nem beszélve az Európai Uniótól remélt - segítségre, de még a magántőke ideáramlására sem lehet számítani, ha nem kellően fogadókészek az érintettek. S zerencsére, úgy tűnik, hogy megalapozott az a szakmai vélemény, amely - tekintettel e három megyében működő tudományos, oktatási, kulturális és gazdasági intézmények nagy számára is - intelligens jelzővel illeti a dél-alföldi régiót. A társulás iránti fogékonyság ugyanis igazolja, hogy a partnermegyék belátták: érdekeik maximálisan megkívánják, hogy céljaikat egy nagyobb térségbe „ágyazva" fogalmazzák meg. yu• Területfejlesztési mintarégió leszünk Három megye partnersége Ellenségkép nélkül! Dr. Búzás Péter: A megyei érdekek sérelme nélküli együttműködés a cél. (Fotó: Karnok Csaba) j y y v v: Lünk Tamás: A Dél-Alföld felzárkózási esélyét növeli a régió létrehozása. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az Alföld déli részét alkotó három megye területfejlesztési tanácsainak elnökei - egyöntetű döntés alapján - kezdeményezték a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács létrehozását. Az ezt követő előkészítő munka eredményeként pedig ma Opusztaszeren e grémium megalakításáról határoznak az érintetteknek. A jelentős esemény szervezésében résztvevő Schwertner Jánost, a KTM Országos Területfejlesztési Központ régióigazgatóját a mai napig vezető útról, a jövő lehetőségeiről faggattuk. • Az előkészítő munka szakmai irányítójaként milyen reményekkel tekint a csütörtöki tanácskozás elé? - A területfejlesztési törvény lehetőséget ad arra, hogy az országos és a megyei területfejlesztési tanácsok „között" létrejöjjenek a területfejlesztés regionális intézményei. Mégis sokaknak meglepetést okozott, hogy az ország nagyobb részén már éltek is a felkínált lehetőséggel. Eddig 12 megye - három régióba tömörülve - szeretné kihasználni a regionalitás előnyeit. A dél-alföldi régióhoz tartozó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye többre vágyó lakossága, valamint a politikai, gazdasági szakértők tényekkel szembeni realitása, úgy hiszem, elég garancia lesz az eredményes együttműködéshez. 9 Ez viszont intézményi háttér nélkül nehezen képzelhetőek - Valóban. Szükség lesz egy olyan szakértői csoportra, amelyik segíti majd a megyék együttgondolkodásának megalapozását. Szellemi, kulturális és gazdasági háttér garantálhatja a közös célok megfogalmazását. Ebben pedig szerepet kell kapniuk - a gazdasági és pénzügyi élet szereplőin túl - a térségben működő egyetemeknek, főiskoláknak, kutató- és kulturális intézeteknek is. Természetesen mindezt úgy képzeljük el, hogy közben ne sérüljenek a megyei érdekek. Nagyon veszélyes lenne ugyanis, ha véletlenül egy ellenségkép alakulna ki a megyék és a régió között. 9 Márpedig a nagy hagyományokkal rendelkező megyék minden bizonnyal megpróbálnak ragaszkodni eddigi prioritásaikhoz. - Ez részben érthető, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Európai Unióban csak a régió fogalma létezik, és még a csatlakozás előtt „fel kell nőnünk" a várható igényekhez. Addig pedig a külföldi befektetők megnyerése miatt fontos, hogy az Alföld e legfejlettebb része, azaz a három megye, együtt tudja megfogalmazni pozitív adottságait. Itt ugyanis értékeket lehet felmutatni, és nem mindig az elmaradottságra hivatkozástól kell vámi, hogy felfigyeljenek a térségre. Ez olyan előny, amelyet mindenképpen ki kell aknázni. • Miben látja ön az együttműködés közeijövőbeni lehetőségeit? - Már az országos területfejlesztési törvény vitája során egységes véleményt alakított ki a három megye a legfontosabb fejlesztési irányelvekről. A nyolc témakör pedig jól illeszkedik ahhoz a megállapodástervezethez, amelyet a regionális fejlesztési tanács alakuló ülésén fogadnak el a jelenlévők. Emellett a Phare kísérleti program is a három megye együttműködéséről szól, a megfelelő stratégiai koncepció elkészítése utáni Phareforrásokból mintaértékű projekteket is lehet majd támogatni. A tervek szerint közösen készítenék el például a régió idegenforgalmi fejlesztésére vonatkozó javaslatot is, ami egy, régiót összefogó területi információs rendszert is feltételez. De említhetem a határon túli kapcsolatok bővítésének markáns megfogalmazását is. Összességében ezért hangsúlyozni kell: az ügyben érintett szereplőket mindenképpen az ésszerű előrelátás, a térség lakosaiért érzett felelősség vezérelte, amikor elfogadták a regionalitás eszméjét és vállalták az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalát. N. R. J. Mostanában sok szó esik Magyarország EUhoz való csatlakozásáról, az erre történö időbeni felkészülés fontosságáról. Ugyanakkor azt kevesebben tudják, hogy Phare-támogatással egy kísérleti fejlesztési program színhelye lesz a Dél-Alföld. Ennek előkészületi munkái már folyamatban vannak és - a stratégiai terv néhány héten belüli összeállítása mellett - ma várhatóan megalakul a döntéshozó szervezet, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács is. A nagy horderejű esemény előkészítéséről, illetve fontosságáról Lünk Tamással, a KTM Phare Területi Programiroda vezetőjével, valaminr dr. Búzás Péterrel, a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületének elnökével, az előkészítő bizottság koordinátorával beszélgettünk. • Mi indokolja a három megye együttműködését, a regionalitás gondolatának elfogadását? - tettük fel a kérdést Lünk Tamásnak. - Miután az EU tagállamaiban nem létezik a nálunk megszokott megyerendszer, hanem régiókra vannak osztva az országok, nekünk is alkalmazkodnunk kell ehhez a gyakorlathoz. A területfejlesztést ugyanis eredményesebben lehet megvalósítani, ha az nagyobb térségi érdekeket szolgál. Tudni kell: az Európai Unió a csatlakozásunk után sem támogatná 19 megye különböző érdekeit, de hat-hét régió esetén már eséllyel pályázhatunk az uniós pénzek elnyerésére. A regionalitás viszont elképzelhetetlen az érintettek együttgondolkodása, konszenzusra hajló képessége nélkül. Az európai igényeknek megfelelő fejlesztési célok megfogalmazása, illetve programok kidolgozása a partnerség elvének figyelembe vétele nélkül gyakorlatilag lehetetlen. Ezért tartom nagy jelentőségűnek a jövő kihívására előrelátóan reagáló három alföldi megye együttműködési szándékát. 9 Amennyiben ma aláírják az erről szóló dokumentumot, mikor indulhat el a kísérleti területfejlesztési program ? - Reményeink szerint már az ősszel sor kerülhet rá, természetesen megfelelő projektek esetén. A stratégiai tervnek ugyanis tartalmaznia kell a fejlesztési irányokat, a Phare által e kísérleti programra - amelynek a Dél-Alföld mellett része még a DélDunántúl is - biztosított tízmillió ECÜ felhasználásának ütemét is. 9 A magyar kormány nem járul hozzá a tervek megvalósításához? - De igen. A finanszírozási memorandum értelmében a kapott támogatáshoz hasonló nagyságrendű összeget ad. • Milyen területpolitikai elvek érvényesülnek a Phare regionális támogatási rendszerében? - Az EU szerint kohéziós célja van a területfejlesztésnek, amely a felzárkóztatást, az egységesítést kell, hogy szolgálja. Ebből a nézőpontból az következik, hogy az elmaradott, vagy a viszonylag hátrányos helyzetű térségek számíthatnak európai pénzekre. Ugyanakkor vitatható és feloldhatatlan, örök dilemma: a legelmaradottabb régiót kell-e támogatni, vagy azt, ahol a befektetett pénz már piaci alapon is megtérül. • A Dél-Alföld speciális helyzete, azaz határ mentisége lehet-e előny az említett döntések meghozatalánál? - Egyelőre nem, de e három megyének a régió megalakulásával lehetősége lesz arra, hogy - jó elképzelések „felvonultatásával" elfogadtassa ezt a körülményt is. Sőt: arról sem szabad elfeledkezni, hogy egyegy régió az országos fejlesztési irányokat is könynyebben befolyásolhatja, valamint Budapest erős ellenpólusává is válhat. Ez persze nem nélkülözheti a döntéshozó regionális területfejlesztési tanácsok melletti szakmai munkaszervezet felállítását sem. - Magam is úgy gondolom, a megállapodástervezet aláírása nem lesz elegendő a célok valóra váltásához vette át a szót dr. Búzás Péter. - A szakmai vélemények figyelembe vétele nélkül ugyanis előfordulhatna, hogy a régió szempontjából csorbát szenved az ésszerűen megállapított fontossági sorrendiség elve. Természetesen ezzel szemben néhányan felvetették, hogy szükség esetén képesek lesznek-e a megyék egymás javára lemondani. Véleményem szerint, ha eleinte nehezen is, de a régiótudat erősödésével mindenképpen a logikai érvek, és nem a szűkebb érdekek .jutnak" majd szóhoz. 9 Nem jelent ez hátrányt a kistérségi társulásokhoz tartozó települések számára? - Ez a gondolat már április 9-én felvetődött a régiót alkotó megyék területfejlesztési tanácsainak, kistérségeinek, városainak képviselői által Makón megtartott tanácskozáson. Ekkor esett szó először a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megalakításával kapcsolatos teendőkről. A 38 jelenlévő 63,3 százaléka akkor úgy foglalt állást, hogy létre kell hozni a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületét. Erre május 13-án került sor, valamint állásfoglalás született arról, hogy a megválasztott 9 tagú elnökségből a területfejlesztési önkormányzati társulásokat megyénként - ketten-ketten képviseljék a DARFT-ban. Ezenkívül a megyei elnökök sem lesznek ellenzői a valóban jó kistérségi elképzeléseknek, amelyeket - úgy vélem - a regionális tanács többi tagja is elfogadhat. 9 Sok nehézséggel járt az alapszabály-, illetve a megállapodástervezet elkészítése? - Természetesen azok véglegesítését vita előzte meg, amelynek során az előkészítő bizottság tagjain túl kifejthették véleményüket a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a DATTE elnökségi és felügyelőbizottsági tagjai is. Közösen döntöttek - a korábbi szándéknyilatkozatuk és az általuk meghatározott regionális fejlesztési tennivalók alapján az ellátandó feladatokról, a tanács székhelyéről, a működési költségekről. így azt kell mondanom, hogy részletes átgondolás, mérlegelés után kerül sor a mai tanácskozásra. 9 A feladatok megfogalmazása nem sérti a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörét? - A régió megalakításán fáradozó munkacsoportot kezdetektől nem az a cél vezette, hogy bármilyen feladatot is elvegyenek a megyéktől. Mi az EU-hoz csatlakozás jegyében szeretnénk megteremteni az ehhez szükséges jog- és intézményharmonizációt. Mielőtt beléphetünk az unióba, meg kell tanulnunk az együttműködés technikáit, sőt: egymást is meg kell ismernünk, hogy amint megnyílnak a pályázati lehetőségek, azonnal élni tudjunk velük. Hiszen a megyehatárokon túl terjedő, egyes területfejlesztési elképzelések támogatására az együttes fellépessel kaphatunk majd támogatást. N. Rácz Judit Adatok - Míg Magyarországon az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) 544 ezer forint körül alakult az utóbbi években, addig ez az érték a Dél-Alföldön 453 ezer forint, Budapesten pedig 970 ezer. - A KSH 1996-os adata szerint az Alföld e régiójában az ország lakónépességének 13,4 százaléka, 1 millió 368 ezer ember élt. A három megyében 480 ezer foglalkoztatottat és 60 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. - Hazánkban az ingázók 10 százaléka, 83 ezer ember, a dél-alföldi foglalkoztatottak, illetve diákok közül került ki. Tagok - A regionális fejlesztési tanács összesen 21 tagú lesz. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területfejlesztési tanánácsainak elnöke, a KTM, a BM, a KHVM, az FM, az IKIM, a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti, a Munkaügyi, a Művelődésügyi Minisztériumok képviselői, a kamarák, a megyék területfejlesztési önkormányzati társulásainak küldöttei vesznek majd részt a döntéshozásban. Lehetőségek - A három megye összefogásával olyan, több mint 18 ezer négyzetkilométer területű, csaknem 1,5 milliós népességű területi-tervezésifejlesztési egység jöhet létre, amely méreteiben hasonló európai társaihoz. A sikeres koncepcióalkotás és közös térségi programok, projektek kidolgozása után pedig, mint Phare- mintarégióba, jelentős nemzetközi és központi fejlesztési források érkezhetnek. - A területfejlesztés céljait 1997-ben 2,6 milliárd forint szolgálja a Dél-Alföldön. Feladatok - A vízháztartási egyensúly felbomlása miatt a Duna-Tisza vonalának komplex fejlesztése, a hulladékgazdálkodás gondjainak megoldása. - A megyénként is eltérő adottságú és termelési hagyományú agrárgazdaság modernizációja mellett a gazdaságfejlesztés új innovációs, szolgáltató, logisztikai és ipari parki központjainak létrehozása, amelyekhez igazán csak az alakuló régió nyújthat szerves piaci keretet. - A nagy hálózati infrastruktúra és a közlekedés fejlesztése - vasút-korszerűsítés, autópályák, új hidak, határátkelők építése - is a régió társadalmának közös érdeke. - A humán erőforrások viszonylag kedvező alapadottságainak továbbfejlesztése révén egy adaptív, belső erőforrásait jól kihasználó mintarégió létrehozása. - Utat nyitni a Dél-keletEurópa és a Balkán felé irányuló gazdasági, üzleti, információs és a közlekedésfejlesztési lehetőségeknek. Ezeket, valamint élénk határ menti gazdasági együttműködéseit - az ország és a maga javára - kihasználva a Duna-Tisza-Maros-eurorégió valódi fejlesztési kulcsterülete lehet.
