Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-18 / 140. szám

Egyházfők a ko jési Könyvtár I törölve yfönél (3. oldal} ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG H'MIHff llll—HI IM1MI1 tflHE llPMBDII SZERDA 1997. JÚN. 18., 87/140. • Halált terem az algyői kanyar Csomópont, huszonnégymillióért A rendőr rögzíti: évente 2-4 áldozatot szed a vásárhelyi út és a Téglás utca kereszteződése. (Karnok Csaba felvétele a két héttel ezelőtti halálos baleset helyszínén készült.) Az utóbbi években 7 ember lelte halálát, s legalább ennyien sérül­tek meg súlyosan a Hódmezővásárhely felé vezető 47-es út és az al­győi Téglás utca keresz­teződésében. Az áldatlan állapot a köz­út négysávossá szélesítése óta bőszíti a gyevieket. A balesetveszély csökkentése sok-sok millió forintba ke­rül. Az útalapból származó állami pénzt az önkormány­zatnak ki kell egészítenie. Tartalékba helyezte a sze­gedi közgyűlés azt a 12 mil­lió forintot, amivel hozzájá­rulna az állam adta pénzhez. Az idei költségvetési vita nyomán megtett lépés fölzú­dulást váltott ki Algyőn ­mesélte Széplaki László vál­lalkozó. Mindenki arra gon­dolt, hogy Szeged így áll bosszút azért, mert a hozzá kényszerített település, Al­győ válni készül a várostól. - Pedig az nem politikai ter­mészetű ügy, hogy emberek lelik halálukat egy rosszul tervezett útkereszteződésben - hangsúlyozta. Algyő egyik forgalmas szeletét, a vasútállomást és az oda vezető utcát nyesi le a 47-es út a község testéről. Arrafelé sok idős ember él. De azok is kénytelenek át­kelni a forgalmas csomópon­ton, akik az algyői földeket művelik - tudtuk meg az ön­kormányzati képviselőtől, dr. Piri Józseftől. Június ele­jén két súlyos, emberéletet is követelő baleset történt a halálkanyarban. Úgy is mondhatjuk, betelt a pohár! Az önkormányzati és az or­szággyűlési képviselő, vala­mint a szegedi polgármesteri hivatal irodavezetője össze­fogott, elment a Közlekedé­si-, Hírközlési- és Vfzügyi Minisztériumba, hogy együtt érveljen: nem lehet halogatni ennek az útkereszteződésnek az átalakítását. Már a 47-es út hét évvel ezelőtti rekonstrukcójakor meg kellett volna építeni a járdaszigeteket - hallottuk Nagypál Miklóstól, a szegedi polgármesteri hivatal műsza­ki irodája vezetőjétől. A cso­mópont átépítéséhez, az ot­tani közvilágítás megterem­téséhez hiányzó 12 millió forintot tartalékalapjából, de végre megadja a minisztéri­um a Közútkezelő Kht.-nak. A szegedi közgyűlés július­ban dönt arról, hogy ehhez milyen feltételekkel teszi hozzá a maga 12 millióját. Majd a pályázati procedúra következik. Azaz szeptem­berben-októberben készülhet el a 47-es út és a Téglás utca találkozásánál az autók szá­guldását csillapító, a gyalo­gosoknak biztonságot nyújtó járdasziget, s a keresztező­dés közvilágítása. Algyőtől e gesztus értékű tettel (is) bú­csúzik Szeged. Újszászi Ilona Clinton bocsánatot kér? • Washington (MTI) Bili Clinton amerikai el­nök azt tervezi, hogy a nem­zet nevében bocsánatot kér az Egyesült Államokban élő feketéktől elődeik rabszolga­ságáért. Nem tartja viszont jó ötletnek az egykori rabszol­gák leszármazottainak kár­pótlását, amit afroamerikai közéleti személyiségek szor­galmadnak, mert „oly régen volt már ez". A bocsánatké­rés eszméje Tony Hall ohiói (fehér) törvényhozótól szár­mazik. A republikánus hon­atya a múlt héten törvényja­vaslatot teijesztett be erről a kongresszusban. Az afroamerikaiak számos közéleti képviselője azzal az indoklással szorgalmazza az egykori rabszolgák leszárma­zottainak fizetendő kárpót­lást, hogy az lehetne az első lépés a két évszázados egyenlőtlenség orvoslásában. Az elnök e hetekben készíti tervezetét „a fajok közti vi­szonyról szóló nemzeti pár­beszédhez". Előkészületeiben közéleti személyiségekkel és tudósokkal tanácskozik a kérdésről. A konzultációkon javasolták neki, hogy először kezdeményezze az össztársa­dalmi szembenézést a rab­szolgatartó múlttal, s utána lásson hozzá a máig ható faji problémák megoldásához. • Budapest (MTI) A jövő hét végéig kérhető a kártyaleolvasó-berendezé­sek elterjedését ösztönző, azok vásárlásához biztosftott legnagyobb, 75 százalékos tá­mogatás. Az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Kártyaleolvasók (APEH) legfrissebb adatai szerint eddig 11 adózó élt az elektronikus kártyaleolvasó­berendezések beszerzésénél igénybe vehető kedvez­ménnyel. Az összesen 27 ter­minál üzembe helyezéséhez az adóhatóság 2 millió 25 ezer forint támogatást utalt ki. A kedvezményt a kártyaleol­vasó-berendezést beszerző adózó üzletenként egy-egy terminál vásárlásához veheti igénybe. A törvény rendelke­zése alapján 1997 első félévé­ben a támogatás a nettó be­szerzési ár 75 százaléka, de legfeljebb 75 ezer forint. Királyné, teherautón • Munkatársunktól Tegnap kora délután, a szegedi Várkertben a leve­gőbe emelkedett Erzsébet ki­rályné márványszobra, s rö­vid lebegés után egy darus teherautó rakodóterére ereszkedett. Ligeti Antal szobrászművész 1907-ben készült alkotásán Novoszáth László kőfaragó és épület­szobrász javítja ki a repedé­seket, s pótolja az apróbb hi­ányokat is - ezért a szobrot a mester telephelyére szállítot­ták. A tragikus sorsú magyar királyné szobrát a Stefániá­ra, a Nagyszínház és a régi Hungária Szálló közti füves területre helyezik majd. (Er­zsébet szobra korábban csaknem ugyanezen a helyen foglalt helyet.) A restaruá­lással még e hónapban vé­geznek, s megépítik a szobor talapzatát is. Erzsébet király­né márványszobrát augusz­tus elején állítják ki régi-új ­s most már föltehetőleg vég­leges - helyére. ÁRA: 33 FT A karcsú Erzsébet-szobor súlya 14,2 tonna. (Fotó: Karnok Csaba) EU-lcémia Amszterdam: vita a „vészfékrendszerröl" (2. oldal) Fesztiválárnyékban Nyertek A lombardok. (5. oldal) A Stadler alkonya? Elővesszük-e Orth György átigazolási ügyét? (11. oldal) Új apostoli nuncius • Budapest (MTI) Budapestre érkezett ked­den Karl-Josef Rauber, Ma­gyarország és Moldávia nem­rég kinevezett apostoli nunci­usa. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatalos közlése szerint a Szentszék követe még a nap folyamán bemutatkozó látogatást tett Paskai László bíboros prímás­nál. Karl-Josef Rauber 1934­ben született Nürnbergben, 1966-ban lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába. A Vatikáni Államtitkárságon, majd a belgiumi, a görögor­szági és az ugandai nunciatú­rán dolgozott. 1990-től a Pá­pai Egyházi Akadémia elnö­ke, 1993-tól Svájc és Liech­tenstein apostoli nunciusa. Elhelyezkedni nehéz? Az iskolai gyakorlatok haszna a munkába álláskor derül ki. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Munkatársunktól Vége a tanévnek, s idesto­va a szóbeli érettségi idősza­kának is. Hol találnak mun­kát a most végző szakközép­iskolások, szakmunkástanu­lók? Sokan tanult területükön belül lelik meg a munkalehe­tőségeiket, de néhányuk ese­tében előfordul: szakmájuk­tól távol kell elhelyezkedniük - derült ki Makó, Csongrád, Szentes és Vásárhely egy­egy, ilyen jellegű oktatási in­tézményében. Ismét másokra a szülők családi vállalkozása tart igényt, ha van nekik, ők akkor is szerencsésnek mondhatók, amennyiben nem a tanult szakmájuk terén dol­goznak. A továbbtanulást vá­lasztók közül számos sikerrel fölvételiző kér évhalasztást, s szerez technikusi végzettsé­get középiskolája ötödévén. Mások viszont a felsőfokú oktatási intézményben kezdik az új tanévet. (Összeállítá­sunk az Egy százalék cím­oldalán olvasható). Feldarabolta társát • Szekszárd (MTI) A gyilkosság után három évvel derítette fel a rendőr­ség, hogy K. Lajos 32 éves bikácsi lakos baltával agyon­verte és egy disznóólban el­ásta az élettársát, majd egy év múlva feldarabolta a holt­testet és a falu mellett lévő dögkútba dobta. A tettes el­mondta: az asszony el akarta hagyni, Budapestre készült, és már be is csomagolt. Ek­kor baltával agyonverte, majd zsákba rakva elásta an­nak a távolabbi háznak a disznóóljában, amit később megörökölt. Miután odaköl­tözött, nem tudta elviselni, hogy a holttest ott van a kö­zelében, a hátsó udvarban, ezért kiásta, feldarabolta és egy zsákban - mint a kóbor kutyák tetemeit szokta - be­dobta a dögkútba. A zsák így nem volt gyanús annak a vállalkozónak, aki március 17-én két és fél méter mé­lyen kitisztította a dögkutat és a kiemelt maradványokat a kút közelében temette föld alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom