Délmagyarország, 1997. június (87. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-11 / 134. szám

SZERDA, 1997. JÚN. 11. BELFÖLD 3 röviden Fogyatkozó tévéműsorok • Budapest (MTI) Előreláthatólag mintegy százmillió forint megtakarítást jelent a Magyar Televízió Rt. számára a Peták István elnök által kijelölt műsorok július l-jétől életbe lépő időszakos szüneteltetése. A műsorok nem szűnnek meg véglegesen, csupán „nyári szünetet tartanak" az országos kereskedelmi televíziók indulásáig, azaz várhatóan szeptember 1-jéig közölte az MTV Rt. elnöki titkársága kedden. Mint ahogy azt néhány napilap kedden közzétette: a Peták István által kibocsátott körlevél szerint az említett műsorok között van egyebek mellett a Stúdió '97, a Múzsa, a Tízórai, a Tudományos Híradó, a Törzsasztal, a Szieszta, valamint a Telepakk. Változás lesz az Aktuális című poltitikai háttérműsor, valamint a körzeti stúdiók adásrendjében is. „Eladta" a nagykövetséget • Budapest (MTI) Szerdán ül össze a Külügyminisztériumban az a fegyelmi tanács, amely végső döntést hoz Széles Adolf chilei nagykövet ügyében. A köztisztviselőkről szóló törvény alapján kinevezett vizsgálóbiztos már befejezte tényfeltáró tevékenységét, s a Külügyminisztérium vezetése hétfőn felmentette nagyköveti posztjáról Széles Adolfot. Ezt Szentiványi Gábor külügyi szóvivő mondta el szokásos keddi tájékoztatóján. A chilei nagykövet a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium előzetes felhatalmazása és engedélye nélkül idegenítette el a santiagói rezidencia épületét és kötött előszerződést új ingatlan vásárlására. Üvegolvaszté • Ajka (MTI) Több mint egymilliárd forint összegű bővítési program fejeződött be az Ajka Kristály Kft-nél. A fejlesztés elsősorban új üvegolvasztó kemencéket jelentett. Lehetővé vált, hogy felelevenítsék a 120 éves gyár hagyományait, a színesüveg-gyártást és az úgynevezett szlnköpenyes üveggyártást is. Erre a célra 13 kemencét alakítottak ki. A színes üveg nyújtotta választékbővítésnek is része volt abban, hogy az Ajka Kristály piaca tovább bővült, jelenleg 60 országba szállítanak rendszeresen. Stratégia • Veszprém (MTI) Nagyobb részt vállal ezentúl a balatoni idegenforgalmi programból Veszprém városa. A teendők meghatározására az önkormányzat szakértők bevonásával megkezdte az idegenforgalmi stratégia kijelölését, a hosszú távú terv készítését. Már az idén fokozottan bekapcsolódnak a szervezésbe, a nyáron minden eddiginél nagyobb választékot kínálnak a nyári szabadtéri színházi bemutatókból, hangversenyekből és tárlatokból. A programot magyar, angol és német nyelvű könyvecskében jelentették meg, amelyet eljuttattak a Balaton-parti utazási irodákhoz, kempingekbe és szállodákba. Befektetői csúcstalálkozó A gazdaságpolitika marad? Befektetői csúcstalálkozó a Gundel étteremben. Balról jobbra: Fazakas Szabolcs ipari és kereskedelmi miniszter, Horn Gyula kormányfő és Csiha Judit privatizációs miniszter. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Bármilyen eredményt hozzanak az 1998-as parlamenti választások, a gazdaságpolitika folyamatossága megmarad - hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök kedden, a Budapesten megrendezett befektetői csúcstalálkozón. A Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek képviselői előtt a miniszterelnök kifejezte reményét, hogy a közelgő választások nem eredményezik a befektetői lendület megtorpanását. Hom Gyula kijelentette: a kormány törekszik arra, hogy hosszú távú együttműködést építsen ki a Magyarországon jelenlévő befektetőkkel, támaszkodjon véleményükre. A kormányfő megerősítette: az Országgyűlésben helyet foglaló politikai erők egyetértenek abban, hogy a magyar társadalom továbbfejlődésének feltétele az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás. Ez a külföldi befektetők érdeke is, akik szószólói lehetnek Magyarország felvételének. A tanácskozáson Csiha Judit privatizációs miniszter beszámolt arról, hogy.az utóbbi években Magyarországra beáramlott 16 milliárd dollárnyi működőtőkéből 5-6 milliárd érkezett a privatizáció útján, a többi tőkeemelés és zöld mezős beruházás révén. A magyarországi privatizáció jellemzője a külföldi befektetők magas aránya. A privatizáció devizabevételei eddig elérték a 800 milliárd forintot. A miniszter hangsúlyozta: a privatizáció a „végkiárusltásnál" tart, de ez nem okozat kapkodást a hátralévő értékesítéseknél. • Budapest (MTI) A bíróság felmentette az időközben megszüntetett Agrobank volt vezetőit, Kunos Péter vezérigazgatót és Kovács Mihály elnököt. A Fővárosi Bíróság első fokú Ítéletét kedden hirdette ki. A Fővárosi Főügyészség tízrendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta Kunos Pétert, a Volt AgroFelmentő ítélet Agrobank-ügyben bank egykori vezérigazgatóját, mint tettest, Kovács Mihályt, a bank korábbi elnökét pedig mint bűnsegédet. A vádhatóság szerint az egykori Agrobank vezetői jogsértő pénzügyi konstrukció alkalmazásával helyezték ki az úgynevezett Egzisztencia-hiteleket. Előzőleg - az utolsó szó jogán - Kunos Péter azt mondta, hogy bízik a korrekt ítéletben, de senki nem teheti meg nem történtté az elmúlt két és fél év irracionális eseményeit, vesszőfutásukat. Kovács Mihály pedig arra mutatott rá: nem érti, hogy mit keresett a bíróságon, mert lelkiismerete tiszta. A rendőrség még 1994. november 15-én vette őrizetbe az Agrobank két vezetőjét, a bíróság azonban 72 óra múlva a rendőrségi indítvány ellenére szabadlábra helyezte őket. • Az Alkotmánybíróság döntései Bukott az ezernyolcszáz • Budapest (MTI) Az Alkotmánybíróság teljes ülése döntött azokról az indítványokról, amelyek az új társadalombiztosítási szabályokat kifogásolták. Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a személyi jövedelemadóról szóló törvény azon rendelkezése, amely az osztalék után fizetendő adóelőleg mértékét huszonhét százalékban állapította meg, ezért a vitatott rendelkezést 1997. december 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a jogalkotó alkotmányellenesen írt elő az osztalék után járulékfizetési kötelezettséget. Társadalombiztosítási járulékot ugyanis csak munkavégzéssel összefüggő jövedelem után lehet megállapítani. Az osztalék viszont nem a végzett munkához, hanem a tőkéhez kapcsolódó jövedelem, ezért megalapozatlan és önkényes a járulékalapba történő bevonása. Ezért az Alkotmánybíróság az osztalékra utaló alkotmányellenes szövegrészeket visszamenőleges hatállyal, 1997. január elsejével megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a tavaly bevezetett egészségügyi hozzájárulás a társadalombiztosítási jogviszonyon ktvül eső, olyan adójellegű fizetési kötelezettség, amely nem érinti az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére irányuló jogosultságot. A testület alkotmányellenesnek ítélte, és a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint havi ezernyolcszáz forint egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni mindenki, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik és más nem fizet utána egészségügyi hozzájárulást. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy mivel adójellegű kötelezettségről van szó, amelynek az alkotmány értelmében a jövedelmi és vagyoni viszonyok-' hoz kell igazodnia, a kifogásolt rendelkezés sérti a közteherviselés alkotmányos elvét. Az ugyanis, hogy valakinek személyi igazolványa van, semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy az illetőnek van-e vagyona vagy jövedelme. A határozat kimondja: egy személy adatait tartalmazó okirat önmagában nem lehet alapja a vélelmezett jövedelemnek. A határozat - egy különvéleménnyel - elutasította azokat az indítványokat, amelyek azt sérelmezték, hogy az egyéni vállalkozó arra az időre is köteles hozzájárulást fizetni, amikor tevékenységét nem gyakorolja. A testület szerint ez a fizetési kötelezettség a vállalkozás egyik költségének tekintendő, a vállalkozás feltételeinek meghatározásában pedig az állam nagyfokú szabadságot élvez. • Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte és visszamenőleg, 1997. január elsejei hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint legalább a minimálbér ötven százaléka a járulék alapja azoknál a legalább heti harminchat órás munkaviszonyban dolgozóknál, illetve a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinál, akik emellett vállalkozóként is munkát végeznek. Az indoklás szerint ez a rendelkezés sérti az alkotmányt, mert olyan jövedelmek után ír elő járulékfizetést, amelyek esetleg nem is folynak be. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a járulékfizetési kötelezettséget a szerzői művekből származó jövedelmekre kiterjesztő szabályokat támadták. Az indokolás szerint a kifogásolt rendelkezések nem alkotmányellenesek, mert e jövedelmek után - a szolgálati idő elismerése révén - biztosítási ellenszolgáltatás is jár. 1997. december 13-i hatállyal megsemmisítette viszont a testület azokat a rendelkezéseket, amelyek a szerzői díjat kifizető egyes jogi személyek között kellő indok nélkül önkényesen tettek különbséget. A határozat rámutat arra, hogy az alkotmányellenes rendelkezés sérti a jogbiztonságot, mert a meghatározott kivételek ellentmondásosak, homályosak, ennek folytán a jogszabály alkalmazása az érintettek számára kiszámíthatatlanná válik. Az Alkotmánybíróság elutasította a járulékkötelezettséget támadó indítványokat a társasházi, lakásszövetkezeti tisztségviselők tekintetében is, mivel nem látott okot arra, hogy az ő jövedelmüket más jövedelmektől eltérően kellene kezelni. jegyzet Tébétasli M

egalapozatlan és önkényes, sérti a közteherviselés alkotmányos elvét, sérti az alkotmányt. Ezek a kitételek - bármily meglepő is - nem olyan bírósági tárgyaláson kerültek jegyzőkönyvbe, ahol csalfa bűnözők tettei fölött mondtak ítéletet. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntései közül szemezgethető mind, amelyekben kimondatott: jogalkotóink az új társadalombiztosítási szabályok kifundálásakor elkövettek éppen annyi hibát, hogy selejtező nélkül bekerülhetnek immár a Guinnessrekordok könyvébe. Hibázni persze lehet. S a palamenti képviselő is megbotolhat, pedig két lába van. Csak aki figyelemmel kíséri elmúlt éveink törvényalkotói munkarendjét, meghallgatja a büszke honatyákat, akik önnön vállukat veregetik a sok (de vajh milyen...?) megszavazott törvényt látván, legszívesebben elsírná magát. Hiszen soha annyi jogtudor, fiskális, magát a törvény útvesztőiben eligazodó szakértőnek tartó tekintély nem koptatta a parlament padjait, mint éppenséggel rövidnadrágjából kinövő demokráciánkban. Ám ez a tömérdek tudás mintha lehorgonyozna a személyeskedő pártvitákban, a tévékameráknak bemutatott lendületes pózokban. S amikor milliók sorsát meghatározó törvények fontos passzusait kellene elemezni, már csak lomha sóhajok kószálnak az ülésteremben. 5

zerencsére kitaláltott mifelénk is ama nevezetes Alkotmánybíróság, s így taláros tudorok adnak taslit honatyák véletlenül sem piruló képére. Kimondva, amit paraszti józan ésszel már hónapok óta harsogtak tüntetőkjegyzékbe foglaltak mérsékeltebb, ám pedáns szakértők. Hogy akkor miért kellett végigjátszani e parlament kontra Alkotmánybíróság tortúrát? Mert demokrácia van nálunk, s annak okos szabályai. Remélhetőleg egyszer e minősítéssel kitüntethetjük a jogalkotókat is... r Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel./fax: 62/491-022 JT rtT > Szeged, Dorozsmai út 5. MODUL BAU Tel./fax: 62/31 1 -092 Uj termék POROTON 36x21 ,5x1 9-es | tégla (22,2 db/m') 83 Ft/db. Szeged területén ingyenes házhoz szállítással! Európa szervezett bűnözése • Budapest (MTI) A szervezett bűnözés a legnagyobb veszélyt jelenti a szabad társadalmi rend és a demokrácia intézményei számára. A politikusok és jogászok közül azonban még mindig kevesen értik, hogy a szervezett bűnözés nemcsak a polgárok ilyen, vagy olyan mértékű biztonságát fenyegeti. Arról is szó van, hogy társadalmi rendszerünk és jogállamunk „a hatalmas mértékben felénk közeledő terhelésnek" ellent tud-e állni, vagy pedig kezdetben lappangva, később nyíltan olyan viszonyok alakulnak ki, mint Oroszországban, Dél-Amerikában, vagy Olaszországban szögezte le Tonhauser László ezredes, az Országos Rendőrfőkapitányság főosztályvezetője a Jelenségek az európai szervezett bűnözésben című konferencián. A kormány vendégházában tíz ország és két európai szervezet képviselőinek részvételével kedden megkezdődött háromnapos tanácskozást a szervezők nevében Kuncze Gábor belügyminiszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere nyitotta meg. Kuncze Gábor kijelentette: a nemzeti stratégiák ma már nem elegendőek a nemzetközi szervezett bűnözés legyőzéséhez. I Jogszerűtlenek Zárt ülések az önkormányzatoknál • Budapest (MTI) Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának ellenőrző albizottsága határozott fellépést vár a Belügyminisztérium vezetésétől, hogy mielőbb megszűnjön az önkormányzati zárt ülések elrendelésének gyakorlata - közölte tegnap Demeter Ervin, a parlament önkormányzati bizottságának MDF-es tagja. Mint elmondta: az albizottság a napokban fejezte be az önkormányzati zárt ülésekkel kapcsolatos vizsgálatot. Erre azt követően került sor, hogy tavaly novemberben egy parlamenti képviselő bejelentésben kifogásolta az országgyűlési képviselők esetenkénti kitiltását az önkormányzati zárt ülésekről. A kérdéssel összefüggő önkormányzati, adatvédelmi és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló jogszabályok összevetése után az albizottság tagjainak véleménye megoszlott. Egy részük szerint a titokvédelmi kötelezettséggel terhelt parlamenti képviselők automatikusan, mások szerint csak testületi felhatalmazással vehetnének részt az önkormányzatok zárt ülésén.