Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-30 / 124. szám

PÉNTEK, 1997. MÁJ. 30. KITEKINTŐ 7 i A tanyai főutcán F

őutcáján Balástyának, s Csengelének mintha vért verejtékezne a föld. Piros pipacs szegélyez zöld rozstáblákat, püspöklilán színez köré az útszél vadbükkönye. A természet virágfoltjai terülnek, a föld izzadságcseppjei. Belőlük, mint ünnepi abrosz gyertyái, tanyák emelkednek. A Pántlika út megfestett régi és új színei. Az egyik mellett Kurucsiék kukoricát kapálnak. Elöl a nő, utána a férfi. Húzzák a horolót, le-lehajolnak. Zöld csík marad utánuk a megborzolt homok sötétjében: a gazdaember ki nem mondott, de vágyott reménye, az apró szemekből sarjadó élet. A kukorica. Ilyenkor még biztos, hogy mind megnő, s két csövet is hozhat az majd száranként. Meghízik, kifényesedik az összes jószág. A jó takarmány drága kincs. Miatta görnyednek tőről-tőre, szálazzák a gazt, mert ha nem teszik - biztos, hogy oda a termés. Korai kapálás, biztos púpozása az őszi szekérnek. Kurucsaiéknak is, mint a többi földesztergályos családnak, még kétszer biztosan meg kell kapálniuk, háromszor meghúzatniuk lovas ekekapával a sorokat, hogy a sorsok majd jóra fordulhassanak. A gyerekeké, az unokáké. Ahogy mondani szokás, ilyenkor még köröttük csend, az alsó-csengelei tanyák délelőtti csendje. Melletük a paprika pipiskedik, hogy meglesse, merről jön majd az újabb adag eső, káposzta is erre fülel két kajla levelével. Odébb a rozstábla ringatja magát. Kalászerdejében a pipacskoszorú, mint katonazubbony lőtt foltja. Valóban vérzik a föld. Távolabb a tanyák zöldje, tollfák egymásutánisága. Út menti olajfák, akácok, bodzák borulnak a földvégre. Messziről tarka virágok mind, ahogy elő-elővillantanak egy-egy fehérre meszelt tanyafalat, egymásra rakott cserépsort. A tanyai főutca, a Pántlika virágai. Szálait kapkodva -fsak: Baloghék, Balázsék, Budaiék, Kujberék, Kissék, Katonáék Geráék, Tóthék, Kucsoráék, Borboláék, Juhászék otthona. Kurucsaiék földjén a kukoricasorok az ellenkező útra járnak. Oda fut ki mind. Ők is, mint errefelé sokan, a tanyától hajtják kifelé a területet, oldalra meg a szomszéd földje felé haladnak. Nincs beosztva a napi adag, annyit csinálnak meg, amennyit az idő enged, amennyit a test még elvisel. A szép májusi délelőttön, amikor a Pántlika úti csend kínálta a találkozást, kellően nekivetkeztek a munkának. Csak somolyogtak a cipőben kajtatok kicsiny hadán, amikor velük mezténlábas mivoltukban hozta össze őket a véletlen, hiszen tudják, hogy a csengelei homok csak a mezítlábas talpasait tartja becsben. Kurucsaiék három dolgot vágynak igazán. A hosszú kukoricasorok közt kapálgatva bőven jut idejük végiggondolni a parasztélet igazi mozgatóját, azt a három dolgot, amely szinte sohasem adatik meg egyidőben. Elsősorban esőt kívánnának, másodjára egészséget, s csak hoszas gondolkodás után meri kimondani az ember a harmadik éltető elemet. Akkor is szinte csak suttogja, nehogy megbüntessék érte az égiek. Szégyelli is kicsit, hogy a harmadik fontos elem: a pénz! Abból kívánna magának sokat Kurucsai gazda, legalább is ez látszott kisimuló arcán. M

ert eső már másnap hajnalban megérkezett, arról, hála Istennek, az égiek gondoskodtak eddig is, és a cseng elei határban tartja még magát a régi mondás, esőről ne, inkább csak tetőről gondolkozzék a gazda. Az egészségre is ráfogható, hogy csak mindig ilyen legyen, mint a mostani. Annyi erő maradjon, hogy a kukoricát könnyen meg lehessen véle kapálni. A többi úgy is jön majd magától. Csak az az átkozott pénz... Annak kéne rátalálni igazából a magjára! A pénz magjára kéne rátalálni. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Ki reszkessen a tanyasoron?! A bűn feltörő lidérce A szatymazi lopott fa sándorfalvi udvarba került, s a kisteleki rendörök rátaláltak... (Fotó: Gyenes Kálmán) Szomorú jóslatokkal él manapság a tanyák népe. Köztük a legszomorúbbal, hogy közelítá jeleit látja a betyárvilág újjáéledésének. Mint tudjuk, a régit, a magyar puszták elhíresült szegényeinek cselekedeteit, a hatalom elleni elégedetlenség hívta életre. A messzi katonáskodás elál szökött szegénylegények összeálltak, bujdokoltak s rettegésben tartották a magyar puszták népét. Állatokat hajtottak el, otthonokat dúltak föl, szép lányokat raboltak és néha-néha megleckéztették az őket üldöző zsandárokat... Szívbe markoló legendák, feledhető történések maradtak utánuk. A normális világhoz való csatlakozásunkkal az akkori Magyarország - a törvények szigorával is - útját állta az efféle rablásoknak, lopásoknak. Történetünk kutatói úgy mondják, igazából azért a környezet változása törte meg a kegyetlenkedő, nomádságában zabolázatlan bandákat. Mostanában sokak vonnak párhuzamot az akkori és a mostanság elhatalmasodó „gépesített betyárkodás" között. Általa vélik látni a magára maradt vidék ingoványaiból feltörő lidércet: a bűn hatalmát! Dr. Horváth Sándor kapitányhelyettes, a bűnügyi osztály vezetője szerint: száz eset közül nyolcvan lopás vagy tanyafeltörés. Kiterjedt a környék, a négyezer hektár megközelítően kétezer tanyát számol. A nyomozőmester szerint, az ilyen bűnök elkövetői a gazdálkodásra és a vikendre használt udvarokat látogatják. Azokat, amelyek éjszakára gazda nélkül maradnak. Emiatt kevés az értékelhető nyom, és a bajbajutottak, a szemtanúk se mindig segítenek. A miértre hallottuk, máshol: - Hallom, én, hogy fog a kutya valakit, de istentelenül. Aztán morog valami nagy autó. Kilesek. Tényleg, ott döcög valami a herebálák közt, nincs bekapcsolva a lámpája. Csak nem megyek utána, mit tudom én mit csinálnának a magamfajta öregasszonnyal? Nem attól félek, hogy agyonütnek, mert üssenek, őket csukják le, de jobb az, ha nem is láttam, nem is hallottam semmit. Mondhattam én a tanya asszonyának, hogy ez baj, mert a rendőrök csak használható nyomra, esetleg a följegyzett rendszámra, a megnevezett személy nevére indulhatnak, ingatta a fejét: senkinek semmit! Hallott ő már olyat, hogy összejátszanak... Juj! Ez, bizony rosszul eshet mindnyájunknak. Kérdezzük meg, hogy valóban mit is csinálnak a rend őrei. Kisteleken, dr. Kisapáti István kapitány és dr. Horváth Sándor bűnügyi osztályvezető megjegyzi, hogy az emberölés, a kábítószerrel való visszaélés, a tiltott fegyverkereskedelem nem jellemző a kisvárosra, de a lopások, tanyafeltörések ügyében, sajnos, van, mit mondaniuk: - A vonzáskörzetünkbe tartozó községekben, így Balástyán, Bakson, Csengelén, Ópusztaszeren és Pusztaszeren követik el a lopások, betörések kétharmadát. Ennek 60-65 százalékát a dűlők közt, a tanyán. • Akkor, tényleg nem unatkoznak... - Egyre több az úgynevezett trükkös lopás, amely annyiból áll, hogy 3-4-5 személy megjelenik a kiszemelt tanyánál, főleg az időseknél. A megjelentek közül egykettő vásárlási szándékkal, személy iránti érdeklődéssel vagy bármi ürüggyel elvonja az idős ember figyelmét. Ezt kihasználva, a többiek a lakásból elviszik a mozdítható értékeket. Főleg aranyat, ékszert, készpénzt. Területünkön 16-17 ilyen ügy van folyamatban... • Puff neki! Idevalók a tolvajok? - Jó nyomon haladunk, annyit tudunk már, hogy nem a mi területünkön élő csoport az elkövető, és különböző gépkocsikat használnak. Föltehetően ez a brigád Bács megyei területeket is látogat. • Elárulná, hogy milyen nyomon indulnak ilyenkor? - Mi csak üldözni tudjuk a bűnt, ha már megtörtént a baj. Fórumokon, újságokban elmondjuk, szóljanak, ha gyanús jeleket látnak. Ha azonnal nem is érünk oda, vagy kiderül, hogy nem ránk tartozik az ügy, mi akkor is intézkedünk. • Mit tegyen, aki éppen látja, hogy viszik a szomszéd lovát? - A lehető leggyorsabban hozza ezt valakinek a tudomására. A szomszédéra, járőrére, a körzeti megbízottéra, vagy ide a kapitányságra. Ha nincs a keze ügyében telefon, se autója, se biciklije, jegyezze föl a rendszámot, jegyezze meg jól, hogy mit látott. Kéljük az embereket, ha tehetik, segítsenek egymáson. 0 Van ilyenre példa? - Nemrégiben történt, nevet és helyszínt nem mondok, de az egyik tanyatulajdonos ballagáson volt, és lakodalomba ment utána. Észrevették a szomszédai, hogy idegen autó áll a kapujában, amelyben öten voltak. Megközelítették őket, és előbb a porba, később a papírra Írták a kocsi rendszámát, merthogy nem voltak a gazda ismerősei. Más kapitányságról is jelezték, hogy a bejelentett autó feléjük is járt. 0 Akkor, akár már kattanhatnak is a bilincsek... - Szomorú tapasztalat, hogy félnek az emberek... Már a szembesítést sem nagyon vállalják. Mire odaér az ügy, a bírósági tanúskodást pedig csak nagy nehézségek árán. Maguk a bűnelkövetők is, hogy úgymondjam: kiokosodnak a hosszú eljárási idő alatt. Volt, aki a lopott biciklire először azt mondta, hogy találta és éppen vissza akarta vinni a gazdájának, a bíróságon meg azzal érvelt, hogy lekéste az utolsó buszt, mindenképp haza kellett mennie és már visszafelé jött, amikor a járőr igazoltatta... • Ahogy ilyenkor lenni szokott, a végén már az a hír keringhet, hogy a részeg rendőr molesztálta a makulátlan kerékpározót... Maradva a tettek mezején, milyen ügyek adnak sok munkát a rend őreinek? - Öntözőberendezések, szivattyúk, szórófejek tűnnek el. Állatokat is lopnak, tavaly például 17 sertést tulajdonítottak el az egyik balástyai tanyából. 0 Elkapták hamar az újmódi betyárokat? - Itt nem értünk el eredményt, akárcsak a másfél éve történt rablásnál. Az idős házaspár román állampolgárságú személyeket foglalkoztatott a tanya körül. Kettejük közül az egyik szállást kért, hogy ne kelljen másnap korán kelnie, mert ide megy majd a közelbe, a másik meg elköszönt. Éjszaka a házaspárt megkötözték, összeverték, kikövetelték a pénzt, majd elhagyták az országot. Ha visszajönnek, és el is kapjuk őket, bizonyítani nem tudjuk, hogy ők a tettesek, a tanúk nem emlékeznek, a lefoglalt bűnjelek nem elégségesek. A külföldi állampolgárokkal nagyok a nehézségeink. • Márpedig Kistelek átutazó hely... - Tavaly a két külföldi benzinkút parkolójában negyven olyan bűncselekményt követtek el, amikor külföldit loptak meg. Legtöbbször külföldiek. Volt, amikor a járőr rajtakapta a kocsiajtó nyitogató személyt, de ez kevés volt. Tudtuk, hogy honnan jöttek, hány kocsival, de nagyon szigorú a szabálya, hogy a rendőr mikor és kit tartóztathat le. 0 Apropó. Eltűntek az útszélek integetős lányai. Talán csak nem a kisteleki rend őrei miatt? - A jog szerint jártunk el. Akadályozták a forgalmat, kiugráltak az autók elé. Igyekszünk beszerezni olyan bizonyítékokat, hogy a tiltott kéjelgés szabálysértése bizonyított legyen. Hogy a bűn üldözésére vagy méginkább a megelőzésére milyen módszerei vannak a kisvárosi rendőrkapitányságnak, az már, ahogy mondani szokás: egy másik mise... Majoros Tibar Volt - lesz Ide most olyan hírek sorakoznak, amelyek nem tegnap történtek, de kapcsolatosak a mával, mert ha nem történtek volna meg, akkor az igazság szerint a holnap hírei se követhetnék. S nem mondhatnánk a fejünkhöz kapva: erről jutott eszembe... Balástyán a múlt vasárnap volt az első áldozás napja, a mostani meg a nem hivatalos gyermeknap lesz. Amint azt Márkus Marianna tanárnő jelezte, a mottó: „Ajándék ez a nap". A falu aprajának, nagyjának szánják, táncolhatnak, rajzolhatnak, biciklizhetnek, sárkányozhatnak, lovagolhatnak együtt. S ha estig nem unták meg egymást, a családi moziba is beülhetnek. Aki balástyai, a pontos programot olvashatja a plakátokon, aki meg nem: érdeklődhet Kocsisné Benkő Beátánál. A még dirrel-durral föl nem avatott faluházban, az iskolában és persze, ha az idő engedi, a focipályán lesznek a nagy versengések. Ajándékokat a rendezvény segítői ajánlottak. Sokan - sokat. Kisteleken több lopás történt már eddig az évben, mint tavaly idáig. Ezt a rendőrkapitányság statisztikája is igazolja. Hogy szám szerint mennyivel több, az csak a szakmabélieknek jelent eligazodási pontot, mert a bűnözés igazából nincs összefüggésben az idővel. Ahogy felénk mondják: jó időben, rossz időben egyaránt lopnak. Eddig 35-ször kellett helysztnre érkezniük a rendőröknek, egyszerű, sima lopás miatt. Amikor be is törtek, ehhez a gálád cselekedethez még 23at hozzá kell adnunk és fgy lesz az majdnem nyolcvan. Aki sokallja, tegyen róla, hogy jövőre ennél jóval kevesebb legyen. Bakson mint tudják, volt egy nagyon csúnya eset. Az egyik jobb módú ember kirúgott a hámból, vagyis a kocsmában fitogtatta a pénzét. Rácsaptak az éppen ráérős fiatalok és a zárás után megvárták. Sajnos, minden küzdő félben volt már jócskán nyomás, az alkohol többet dolgozott a kelleténél, s így megtörtént a baj. Rablásként tartja számon a rendőrségi statisztika, de mindenki tudja, hogy az ilyen aljasságok mély nyomot hagynak az emberekben. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy oda a pénz, oda a becsület. Majd az igazságszolgáltatás kiszabja érte a kellő büntetést. Zákányszék most épp kakukktojás a kisteleki oldalon, de kispályás sikercsapatuk, a nagynevű Golyózáporból is fölerősített Magyar Atom, a pusztamérgesi kihíváson, az Eleven, Tandari, Borbás, Pördi, Tóth, Kovács, Király összetételű gárdával megelőzte a DM, a Pusztamérgesi Rettenetes és a Zsanai Ászok kiválóan helytálló csapatát. A bátraké a szerencse - mondják a régiek.