Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

IV. EURÓPA-KAPU SZERDA, 1997. MÁJ. 28. A jó magyar: jó európai Dr. gróf Bethlen István: Ha nem tudjuk, mit akarunk, az Unió sem segít rajtunk! (Fotó: Nagy László) A Páneurópát, korszakalkotó művét 1923-ban frta meg Richárd CoudenhoveKalergi gróf. „Az egyetlen erő, amely Páneurópát megvalósíthatja, az európaiak akarata - (rta. Az egyetlen erő, amely Európát fenntarthatja, az európaiak akarata. így minden európai kezében tartja földrésze sorsának kicsiny darabját." E mondataival, ezzel a könyvvel az egységes Európa alternatíváját állította szembe a nacionalista korszellemmel. Kora legjobbjai csatlakoztak az általa alapított Páneurópa Unióhoz - 1936-ban dr. Habsburg Ottó főherceg is. De Európa békés egyesítése eszményét szétrombolta a nacionalista barbárság, Coudenhove-Kalerginek a tengeren túlra kellett menekülnie a hitleri diktatúra elől. A Páneurópa-eszmék Európa nyugati felében valósulhattak meg - a második világháború után. Richárd CoudenhoveKalgeri halála után 1973ban az új elnök, dr. Habsburg Ottó tömegmozgalommá alakltja a Páneurópai Uniót. Az Európa Parlament 1979-es ülésén bebizonyosodott; a Páneurópa program az európai egyesülés motorja, pragmatikus, a földrészt átfogó reálpolitika alapja, összekötő kapocs az európai nemzetek és a strasburgi parlament között. Akkor elhangzott: Páneurópa egész Európát jelenti, azaz harcolni kell a kontinens politikai megosztottsága ellen. Az 1989-es soproni páneurópai piknik alkalmával a Kelet- és Nyugat-Európát elválasztó vasfüggönyön ütött rés nem csak Németország, de egész Európa megosztottságának végét jelentette. Ezen akció a Páneurópa Unió Magyar Egyesülete sikere is volt. A Páneurópa Unió nemzetek és pártok fölött álló szervezetnek vallja önmagát. Céljai között említi a közösen kialakított európai kül-, biztonság-, pénzügy-, gazdaság- és szocálpolitikát, az átfogó környezetvédelmet. A demokratikusan választott Európa Parlament hatáskörének állandó bővítését és felelős európai kormányzat kialakítását. A közép- és keleteurópai államok felvételi kérelmének sürgős elbírálását, európai biztonsági unió alapítását, európai kutatásés technológia-politikát, a régiók kamarájának létrehozását és európai állampolgári jogot, a diplomák és oktatási tervek összehangolását. Európa iskolája: Demokratikus és hatékony Nincs rangsor • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság nem fog felkészültségi rangsort állítani az európai uniós tagságra érdemesített kelet-európai államok között. Már csak azért sem, mert az érintett országok az egyes területen eltérő teljesítményeket mutatnak fel - jelentette ki a brüsszeli testület külügyi szóvivője. Az illetékes arra a lapértesülésre reagált, miszerint az EU kérdőtvére nyáron leadott válaszok azt tanúsítják, hogy a térség országai közül Csehország a legfelkészültebb a tagságra - Szlovénia és Magyarország előtt, mtg a legkevésbé érett Románia és Bulgária. A European Voice cfmű, EU-ügyekkel foglalkozó hetilap legutóbbi száma szerint a rangsor a beérkezett válaszok lassacskán befejeződő elemzése során alakult ki, és elsősorban azt mutatja, hol állnak a társult országok a közösségi jogrendszer átvételében. A brüsszeli testület szóvivője spekulációnak minősttette a cikket, és leszögezte, hogy a testület július 16-án hozza nyilvánosságra hivatalos országvéleményeit, addig legfeljebb találgatni lehet azok tartalmáról. A szóvivő rámutatott, hogy lényegében nem is lehet objektív rangsort állítani, mert a jelöltek felkészültsége eltérő az egyes területeken. Másrészt vannak nyomósabb politikai okok, amelyek a végső döntésben a mennyiségi mutatók előtt helyezkednek el. Arányút • Brüsszel (MTI) Németország a Bundesbank aranyának igénybe vételével próbálja teljesíteni a maastrichti szerződésben vállalt pénzügyi uniós kötelezettségeit - vélik tudni brüsszeli körökben. Szakértők szerint nehéz volna megtagadni Németországtól, hogy aranytartalékából fedezzen kb. 40 milliárd márkát államadósságának és költségvetési hiányának mérséklésére. Ez az eljárás viszont precedens nélküli az európai központi bankok gyakorlatában. A német kormány azért próbálkozik efféle megoldással, mert - a társadalmi feszültséget kerülendő - nem akar adót emelni. Az arany eladásával nem lehet deficitet csökkenteni - bizonyltja a belga és a holland példa. Marad tehát a Bundesbank tartalékainak felértékelése, hogy minél közelebb kerüljön a piaci értékhez. De ez olyan mesterkélt könyvelési kimutatással járhat, amely nem volna méltó egy olyan kormányhoz, amelyik a legszigorúbb pénzügyi elvárásokat támasztja másokkal szemben ahhoz, hogy az eurokör tagjaivá válhassanak. Független bank • Bécs (MTI) Az Európai Központi Bank független lesz minden politikai befolyástól és önállóan alakítja az EU közös pénzére vonatkozó politikáját - ennek a meggyőződésének adott hangot Lámfalussy Sándor, a frankfurti Európai Pénzügyi Intézet magyar születésű elnöke. E pénzintézet - júliustól a holland Wim Duisenberg vezetésével alakul majd át azzá az európai központi bankká, amely az EU valutaunióját vezényli. Az európaiság lényegét a magyarok közül elöször Szent István fogalmazta meg Imre hercegnek szánt intelmeiben - jelentette ki dr. gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke, mikor a József Attila Tudományegyetem joghallgatóinak az Európai Unió bővülése és a csatlakozás kérdései címú konferenciáját megnyitotta. Ót, az EUtagság elkötelezett hívét, a gazdasági szakembert a problémák és hiányosságok, a dilemmák és válaszok megfogalmazására kértük. 9 A politikusok az integráció előnyeiről szeretnek beszélni. Miből áll az Ön listája? - Magyarország 1100 éves történelmében először élvezhetne olyan biztonságot, mint más, gazdagabb és szerencsésebb történelmi úton járó európai országok. Nálam a második helyen áll, hogy kulturális, szellemi és erkölcsi szempontból is Európa vérkeringésébe kapcsolódunk de végre az előnyökből is részesedve. A harmadik: a magyar gazdaságot nem lehet talpra állítani európai segítség nélkül. Részesedhetnénk a regionális alapokból, melyek máshol is óriási fejlődést indítottak el. Aztán ott a mezőgazdaság: a támogatási • Munkatársunktól Vitába keveredtek a magyar környezetvédők a magyar közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel. „Döntőbírónak" Európát hívták. Az előzmény: dr. Lotz Károly miniszter - állítólag — állította, az Európai Unió „illetékese" kijelentette, hogy „Magyarország nem csatlakozhat az EU-hoz, ha nem épít autópályákat". A magyar környezetvédők. pontosabban a Magyar Közlekedési Klub és a Levegő Munkacsoport vezetői - az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség Közvetítésével - az EU Bizottságának Közlekedési Főigazgatóságától, azaz „első kézből" kért információt. Az EU válasza: soha nem tett és nem is fog olyan kijerendszerből mind a 15 tagállam agrárgazdasága sokat profitált. • De merre billen a mérleg nyelve, ha a másik serpenyőbe az integráció hátrányait helyezzük? - Nehéz lesz a szűk szakmai keresztmetszetű magyar közigazgatásból egy professzionális, európai szintűt kiépítenünk. De az is, mikor rájövünk: az iparunkban, a kereskedelmünkben, a mezőgazdaságunkban melyek azok a területek, amelyek csak azért tudtak talpon maradni, mert korábban rendelkezésre állt a teljesen igénytelen KGST-piac. Ha összevetjük az előnyöket és a hátrányokat, akkor látható: az előnyök sokkal nagyobbak. 9 A magyar politikusok és kormányok föl akarják venni a csatlakozáshoz szükséges fordulatszámot. De milyen a polgár fölkészültsége ? - A magyar ember 1100 év óta annyira európai, hogy számára nem kérdés: csak az lehet jó magyar, aki jó európai. Komoly gond az idegennyelv tudás hiánya. De nyelvet tanulni sohase késő! Az elmúlt 45 év jelentette vargabetű után vissza kell térni a hagyományos gondolkodásmódhoz: a tisztasághoz, a megbízhatósághoz és. igazmondáshoz, az önzetlen vendégszeretethez. O Az Unió hatékonyságában sokan kételkednek lentést tenni, hogy az út az Unióba Magyarország számára csakis autópályákat azok közül, akik már tagjai e közösségnek. Annyira erős ez az államszövetség, hogy megoldja a magyar vidék problémáit? - Ha mi nem tudjuk pontosan, mit akarunk, az Unió se segft rajtunk! Mtg például nincs igazi agrárprogram, melyben lebontjuk, mikor mit követelünk az EU-tól, addig Európa nem adakozik. Az biztos, hogy kompromisszumokra is szükség lesz, de ha nem akarunk nagyon sokat, akkor nem érünk el semmit! 9 Mi a szerepe a kormányon kívüli tényezőknek, például a Páneurópa Uniónak? - E mozgalomnak köszönhetően a két háború között is megvalósulhatott volna az európai egyesülés, ha keletről a vörös szenny, azaz a nemzetközi szocializmus és nyugatról a barna szenny, vagyis a nemzeti-szocializmus nem mosta volna el ezt a demokratikus mozgalmat. Páneurópa továbbra is motorja az európai egyesülésnek. De egy igazi demokráciában a kormány csak kifejezője a társadalmi akaratnak. Tehát minden szerveződésnek hatalmas a szerepe abban, milyen hamar lehetünk az EU teljes jogú tagja lenni. A spanyol példa mutatja: a társadalom nyomására gyorsabban és jobb föltételekkel lehet bekerülni az Unióba. 9 Kisebbségügyben Maépttve vezet. Egy ilyen állítás nem felelne meg az EU közlekedéspolitikájának, gyarország a legeurópaibb állam. Mégis: itteni helyzete miatt a cigányság megvétózhatja EU-tagságunkat - véli a kisebbségi ombudsman. Ön szerint is létezik ez a veszély? - A cigányság valóban leszakadt, de óriási jelentőségű, hogy létrejöttek a cigány önkormányzatok, melyek azonban nem élnek eléggé lehetőségeikkel. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a cigányság megvétózza Uniós tagságunkat! Annál is inkább, mert egyetlen európai országban sem foglalkoznak annyit a cigányság gondjaival, mint Magyarországon. • Melyik út a helyes: saját érdekeinkre koncentrálva a mielőbbi csatlakozásra törekedni, vagy pedig a szomszédos országokra figyelve velük folyamatosan egyeztetni, s rájuk várni? - Az euröpai egyesülés nem mehet konvojban! Ha így történne, akkor a legkevésbé fölkészült ország határozná meg, mikor kerül be az összes többi teljes jogú tagként az EU-ba. Magyarországnak az elős körben bent kell lennie! Függetlenül a környező országoktól, nekünk a saját fölkészülésünkre kell koncentrálni, hogy olyannak lásssanak minket, mint akit 2000-ben föl kell venni az Európai Unióba. Ü|u*sxl Ilona amit „fenntartható közlekedésnek " neveznek. E kifejezés alatt olyan közlekedési rendszert értenek, amely nem veszélyezteti a jelenlegi és a következő nemzedék életfeltételeit. Azaz az EU a környezetvédelmet helyezi az első helyre. Ugyanakkor az is igaz, hogy az integrációt megkönnyíti, ha javulnak a közlekedési összeköttetések az EU-val. S az is tény: a magyar úthálózat korszerűsítésre szorul. Megkezdődtek a tárgyalások arról, milyen közlekedési fejlesztések segítenék elő Magyarország csatlakozását az EU-hoz. De ezeket a fejlesztéseket is csak akkor támogatja az Unió, ha megfelelnek az EU jogszabályok által előirt környezeetvédelmi követelményeknek. A magyar közoktatás és az eurápai integráció címmel rendeztek konferenciát május 23-24-én Budapesten. Magyar Bálint kultuszminiszter a magyar közoktatás modernizációjának elemeit ismertette. A reformok motorja a nemzeti alaptanterv. Az iskola megszűnik a tudás temploma lenni, helyette olyan műhellyé válik, ahol a diákok gyakorlatias, az életben jól használható ismereteket tanulhatnak. Az oktatási reform második eleme a tanártovábbképzési rendszer. A törvény értelmében az oktatásra szánt központi költségvetés 3 százalékát kell erre a célra fordítani. Az oktatási modernizáció harmadik eleme az informatikai program, melynek keretében 1998 második félévére minden középiskolában lesz Internet-hozzáférhetőség, korlátlan felhasználási lehetőséggel. Ennek megvalósítása 2-3 milliárd forintba kerül, amely a teljes középoktatási büdzsének mindössze 1 százaléka. Az oktatás modernizációjának negyedik eleme a kétnyelvű képzések általánosabbá tétele, az idegen nyelv tanítás középpontba állítása. A második előadást Anders Hingel, az EU oktatási igazgatóságának munkatársa tartotta. Mint mondta, az Unió öt pontban rögzítette a közoktatással kapcsolatos céljait. Az első a tananyag reformja, melynek célja, hogy a gyakorlatban minél jobban, hatékonyabban hasznosítható tudást adjanak az iskolák a tanulóknak. A második, hogy közelebb hozzák egymáshoz az iskolákat és az üzleti szférát. A harmadik cél egy olyan rendszer kialakítása, melyben használható tudás nélkül egyetlen tanuló sem kerül ki az iskolából. A „második esély" iskolájában olyan fiatalok tanulhatnak és szerezhetnek valamilyen képesítést, akik kiestek a hagyományos iskolarendszerből. A negyedik cél a minél jobban képzett munkaerő biztosítása. Az ötödik arra vonatkozik, hogyan kell az adó- és jogrendszert úgy átalakítani, hogy érdemes legyen az oktatásba pénzt fektetni. E célrendszert az EU Oktatási Fehér Könyve rögzíti. Báthory Zoltán, a minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: az európai oktatás hatékony és demokratikus. A hatékonyság terén a hazai iskolarendszer nemigen hagy kívánnivalót maga után, ám a hatékonyság csak akkor ér valamit, ha egyben demokratikus is az iskolarendszer — e téren pedig akadnak tennivalók. - A NAT-tal talán megvalósul, hogy az iskola elsősorban a tanulóké, másodsorban a szülőké, harmadsorban a pedagógusoké legyen. így a hazai iskolákból nem alattvalók, hanem polgárok kerülnek majd ki. K. O. Az Európa-kapu, a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a kommunikációs stratégia keretében )fttt létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Ú(szászt Ilona • Közlekedési miniszter kontra környezetvédők Döntőbíró: az EU Ki akar itt autópályát? (Fotó: Karnok Csaba)