Délmagyarország, 1997. május (87. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

II. EURÓPA-KAPU SZERDA, 1997. MÁJ. 28. • A szakképzés a legjobb befektetés? Bajor példa EU-mix Egészségügyi illeték • Dr. Frank József a biotermesztésről és az értetlenségről Hogyan leszünk mintarégió? Az erdősítés sokba kerül, s kevés embert tart el. (Fotó: Gyenes Kálmán) • MTI (Brüsszel) A mezőgazdasági minisz­terek tanácsa üdvözölte, hogy Csehország és az in­tegráció között befejeződtek az érdemi tárgyalások az ál­lal- és növény-egészségügyi dokumentumok kölcsönös el­ismeréséről. Ezzel Csehor­szág mentesül a különilleték alól, amelyeket az EU-hatá­ron kell fizetniük e vizsgála­tokért az ilyen szerződéssel még nem rendelkező álla­moknak. A közép-európai térségből Magyarország lesz a következd, amellyel az úgynevezett ekvivalencia­szerződést megköti az EH. Lényegében készen áll ez a szerződés az Egyesült Álla­mokkal is. Európa dolgozni akar! • Munkatársunktól Helsinkitől Madridig, Ró­mától Szegedig a munkáé a figyelem május 28-án, az Európai Szakszervezeti Szö­vetség akciónapján. Tömeg­tüntetések, nagygyűlések, egymásba fonódó kezek ki­lométernyi élő lánca. Szege­den pedig munkahelyi meg­beszélések jelzik: Európa dolgozni akar! Európa-szer­te újabb munkaalkalmakat sürgetnek, felhívják a figyel­met a szociális jogokra, a munkahelyek védelmére. A hat magyar szakszervezeti konföderáció egyetért, s az akciónaphoz csatlakozva, az Európa 28 országában élő, több mint 50 millió szerve­zett munkavállalóval együtt mondja: dolgozni akarunk. Követeli, hogy a privatizáci­ós bevételekből új munkahe­lyek létesüljenek, a nemzeti munakerőpiac védelmére szólít, átfogó, a gazdaság fejlesztését szolgáló stratégi­át sürget. Mezőgazdasági egyezség • Brüsszel (MTI) Az Európai Unióban rövi­desen kötelező lesz megfe­lelő pihenőhelyet biztosítani azoknak az állatoknak, ame­lyeket 8 óránál tovább utaz­tatnak - egyeztek meg a tag­országok mezőgazdasági mi­niszterei. A megállapodás­ban rögzített kötelezettség részleteit az Európai Bizott­ság dolgozza ki a következő hetekben. A miniszterek ugyanak­kor megerősítették azt a vé­leményüket, hogy továbbra sem engedélyezik a hormo­nok használatát a tenyésztés­ben, illetve a hormonkezelt húsfajták bevitelét. Ez a hoz­záállás elsősorban az ameri­kai húsexportot sújtja, de ki­vívta a Kereskedelmi Világ­szervezet nemtetszését is. A miniszterek egyetértet­tek abban, hogy a brit mar­hakórválság után súlyos re­cesszióját élő ágazatnak mi­előbbi gyógyírra lenne szük­sége, különben - az Európai Bizottság becslése szerint ­2005-re 1,5 millió tonnányi marhahúsfölösleg halmozó­dik fel az EH piacain. Az EH mezőgazdaságának második legnagyobb ágazatát képező marhahústermelés évi telje­sítménye eléri a 8 millió ton­nát. A bizottság a termelés fokozatos visszafogását ja­vasolja, és a fogyasztás lehe­tőség szerinti növelését sür­geti. FálA, hogy elszeren­cséHenkedjük a dolgot és akkor valóban Magyar­ország lesz az Európai Unió „hátsó udvara". Ez a veleje dr. Frank József mondanivalójának. A Szegedi Gabonatermesz­tési Kutatóintézet (GKI) főigazgatója szerint a közhiedelemmel ellentét­ben nem a pénzhiány az oka, hogy az ország ag­ráriuma nem felkészült az uniós tagságra. Pénz vanl Csak „elfolyik". Nem az ország egésze, hanem bizonyos érdek­csoportok gazdagodnak belőle. Ám a pénznél jobban hiányoznak a konkrét fejlesztési prog­ramok. Olyanfajta állami szerep­vállalás kellene, amely nem merül ki az általánosságok is­mételgetésében, hanem pon­tosan körvonalazza, mit kell csinálni, hogy a hazai ag­rárszféra ne legyen a csatla­kozás vesztese. És amely megteremtené a feltételeket a programok megvalósításá­hoz. Az állami nehézkességet kivédve döntően magánsze­mélyek kezdeményezésre jött létre a közelmúltban a Dél­Alföldi Agrobio Innovációs Centrum (DABIC) Kht. En­nek felügyelőbizottsági elnö­ke dr. Frank József. A köz­hasznú társaság a Duna-Ti­sza-Maros Eurorégió (a Dél­Alföld mellett a romániai Arad és Temes megye, vala­mint a Vajdaság) kiváló talaj­Készül az új munka­védelmi törvény, amely már nem tesz különbsé­get a munkáltatók nagysága között. Az EU­normáknak megfelelő szabályozáson túl azon­ban, elsődlegesen szem­léletváltásra van szük­ség. # Milyen hazánkban a munkavédelem? - kér­deztük Lantos Gézától, a harmadik megyei munka­védelmi napon, a szegvári Béres Munkavédelem Kft. telephelyén. - Ellentmondásos - vála­szolta az Országos Munka­és klimatikus adottságait ki­használva eurokonform ag­rárinnovációt kíván megvaló­sítani. - Mindenki tudja, hogy az EU-tagállamok élelmiszerter­mesztésében szigorú kvóta­rendszer érvényesül. Tehát előre lehet látni, hogy körül­belül 1 millió hektár hazai szántóterületet a jelenlegitől eltérő módon kell majd hasz­nosítanunk. Mi jöhet számí­tásba? Az ugarolás - ami nem azt jelenti, hogy gazten­ger borítja a földet. Hanem fedőnövényzet, amit gondoz­ni kell. Ez pénzbe kerül - ter­mészetesen fizetni kell az élelmiszert nem termelő föld­tulajdonosnak! A másik lehe­tőség az erdősítés: ez is sok­ba kerül, de kevés embert tart el. A leginkább perspektivi­kus lehetőség a biotermesztés és az úgynevezett ipari növé­nyek előállítása. Ezekkel Ma­gyarország hosszú távon ver­senyképes lehetne Európá­ban, s a vidéki népesség megkereshetné a kenyerét. Megvan hozzá a szellemi ka­pacitás, a talaj, az éghajlat. Mihelyst produkálunk vala­mit, lehet szerezni európai partnereket és pénzeket a to­vábbi fejlesztésekhez. • Mi hiányzik? - Az indulás állami támo­gatása. Az innováció pénz­igényes dolog, s nem kar­valytőke kell hozzá, amelyik egyik napról a másikra akaija kivenni a hasznot. Most már látom, hogy naíivak voltunk, amikor azt képzeltük: mivel konkrét országos programhoz nem tudunk csatlakozni ­biztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályve­zetője. - Az átalakulással nagy vállalatokból sok apró vállalkozás lett. A nagyok eddig is áldoztak a munka­védelemre, nagyon problé­más terület viszont a kisvál­lalkozások köre, ahol nincs erre pénz, emiatt nem isme­rik a szabályokat és egyre több csonkolásos baleset adódik mulasztásaikból. Az ezek miatt kifizetett kártérí­tés tönkretehet vállalkozó­kat. • Az új törvény hogyan változtatja meg a munka­védelmet? - A módosított törvény a nincs ilyen, a nemzeti agrár­program nem tartalmaz egyetlen mondatot sem a ma­gyar biológiai alapok fejlesz­téséről -, hát csinálunk vala­mit ebben a régióban. Köz­hasznú társaságot alapítot­tunk, amely alkalmas lesz ar­ra, hogy egy regionális inno­váció gazdája legyen és egy életképes koncepció megva­lósítását koordinálja. Létre­hozunk egy biotermesztési mintagazdaságot, szeretnénk megvalósítani egy termékin­novációt és egy bio-élelmi­szeripafi modellüzemet a he­lyi önkormányzatokkal ösz­szefogva. Kisebb önkor­mányzatok mellénk is álltak, mint a makóiak, a mórahal­miak. És a megyei köztestü­let. Ám a szegedi önkor­mányzat úgy tartotta: az in­nováció nem feladata. A köz­gyűlés határozata alapján Szeged mindössze 200 ezer forinttal „szállt be". Két eset van: nem értik a képviselők, miről van szó; jól értik, de csak szavakban innováció­pártiak. Szeretik Szegedet szellemi központnak nevezni, de Szeged nem tud egyetlen nyertes fejlesztési pályáza­tot sem produkálni. Amikor pedig kész programot aján­lunk - semmit nem kockáz­tatnak. • Mondjon néhány konk­rétumot: mi az, amit a DABIC már most fel tud mutatni? - Öt kidolgozott projek­tünk van. Kilenc szabadal­munk gyógy- és diétás gabo­naalapú termékekre a bio­programunk részeként. Spe­hatályos 1994-es jogszabályt kibővíti az Európai Unióban már működő előírásokkal. Kötelezővé teszi például a munkáltatóknak a munkakö­rülmények fejlesztését és a technológiai változások fi­gyelembevételét. Ettől első­sorban szemléletváltást vár­nak a jogalkotók. • Hogyan vélekednek a magyar munkavédelem­ről az EH-ban? - Három alapvető problé­mát minduntalan a sze­münkre vetnek. Egyrészt: hazánkban még nem ismerte fel a kormány, hogy a bal-e­setek az egész társadalom­nak felesleges kárt okoznak, ciális ét-, gyógy- és illóolajok előállítására szól egy másik program. A biotermelésben felhasználható komposztot kommunális hulladékból, szalmából, hagymahéjból ál­lítanánk elő. Üvegházi kom­posztálási technológiánk van. De mondok egy akut dolgot: a szennyezett Holt-Marost ­amely nemcsak a szúnyogok hadát ontja, hanem fertőzés­veszélyes is - biológiai úton, rövid idő alatt, garanciával megtisztíthatnánk és erre je­lentős európai pénzt is sze­rezhetnénk. Csakhogy fo­gadókészségre, határozott döntésre lenne szükség! Enélkül nem tudjuk megol­dani, hogy akár 400 milliót idehozzunk! Nem lehet tudni: kell a megoldás, vagy nem! Kell a pénz, vagy nem! OEsa DABIC-nak mégis mennyi pénz kellene, hogy agrárfejlesztési ter­veit megvalósítsa? - A biotermesztési minta­gazdaság létrehozásához, a termékfejlesztéshez, a model­lüzem létesítéséhez, az egész eurorégióra vonatkozóan és négy-öt év alatt - 1 milliárd forint. A fejlesztési időszak­ban nem számíthatunk ma­gántőkére, ezért állami pén­zekre szeretnénk pályázni és ehhez vátjuk az önkormány­zatok támogatását. Mi azt vállaljuk, hogy az ország mintarégiójaként, kicsiben megmutatjuk, hogyan működ­hetne a magyar agrárium eu­rokonform módon. Kérdés, hogy érdekel-e ez valakit? S. E. így a megelőzést nem is ke­zeli kellő komolysággal. Másodsorban: nem foglal­kozunk a balesetet szenve­dettekkel az EU-gyakorlat­nak megfelelő, munkabal­eset-biztosítási rendszerben. Végül: a magyar szabvá­nyosítás helyzete ma még messze elmarad az európai normáktól. Magyaroszágon a szabványok kötelezőek, ugyanakkor az uniós tagál­lamokban önkéntes követé­sűek. Itt is elsősorban szem­léletváltozásra lesz szüksé­günk, hogy az elvárásoknak megfeleljünk. Révész Jénos A német szakképzési rendszer legalább any­nyira elismert és híres a világban, mint maga a német gazdaság teljesít­ménye. Ami nem csoda abban az országban, ahol szinte kultusza van a jó szakembernek. Technikát bárki vehet, de jó szakembert nem lehet egyik napról a má­sikra leakasztani a fo­gasról - hangoztatta Pe­ter Möller, a Passaui Ke­reskedelmi és Iparka­mara szakképzési igaz­gatója a minap Szege­den, ahol a Phare Cham­ber Partnership-prog­ram keretében osztotta meg tapasztalatait a Csongrád megyei part­nerkamara EU-felkészítö fórumán. A német iskolarendszer olyan mint egy hatalmas Le­go, melyben szinte minden összeilleszthető mindennel ­a szakképzés területén plá­ne! Különféle iskolatípusok­ból, eltérő életkorokban lan­dolhat ki-ki a szakképzési rendszer valamely lépcsőfo­kán, s onnét tovább - alap­képzéstől az akadémiáig. Kulcsfogalom a duális szak­képzés - egyre inkább ná­lunk is. Lényege: a tanítási idő kétharmadát tényleg a munkának, az igen erős gya­korlati képzésnek szentelik, s csak egyharmadát az isko­lai közismereti-szakelméleti oktatásnak. Számunkra még meglepő módon, a német szakképző iskoláknak jósze­rivel fogalmuk sincs arról, hogy a következő tanítási évben kiket, milyen létszám­ban, s mire fognak képezni. A jól működő piacgazdasá­gokban ugyanis nem az is­kola mondja meg, hogy az adott esztendőben mennyi ácsra, műszerészre, autósze­relőre stb. van szüksége a gazdaságnak, hanem éppen fordítva. Ezért a jelentkezés Az európai integráció érdekében több szab­ványt is módosítottak hazánkban, így 1994 ja­nuár elsején megszületett a „Magyar Szabvány 1" (MSZ 1), mely többek kö­zött a lakossági áramel­látást is érinti. A MSZ 1 által meghatá­rozott menetrend szerint ve­zetik be a nyugat-európai normákat. így 1996. január l-jétől megtiltották a keres­kedelemben, hogy olyan vil­lamos berendezéseket árusít­sanak, melyek csak 220 volt névleges feszültségen mű­ködnek. A hálózati feszültséget idén tavasszal emelték 230 voltra, a tűrési sáv felső ha­lára jelenleg 242 volt. A szabvány 2008-ra írja elő a teljes átállást, ekkor megvál­tozik a tűrési sáv, az alsó ha­tár és felső határt feljebb vi­szik, így a csúcsfeszültség elérheti majd a 248 voltot is. - Az Európa felé nyitás célszerűvé tette a szabvány módosítását, hiszen jelenleg is rengeteg villamos készü­lék érkezik hozzánk az Eu­rópai Unió országaiból, s ezek 230 voltos névleges fe­szültségen működnek opti­málisan - mondta a változá­sokkal kapcsolatban Tamás sem az iskolában, hanem a munkaadóknál történik. Ha minden rendben, megkötik a tanulószerződést, mely nem­csak a nevében hasonlít a munkaszerződésre, hisz ren­delkezik a munkarendről, a szabadságról, a szociális el­látásról, a bérezésről stb. Igen, a bérezésről is, mely­nek mértéke az átlagos né­met fizetés (havi 3000-3500 márka) 30 százalákát teszi ki, persze szakmánként és cégenként is differenciált mértékban. Möller úr emlí­tett például autószerelő tanu­lókat 1000 márkával, ácso­kat meg 1600-zal. Mint hal­lottuk, a gyakorlati képzés annyira munkára orientált, hogy a tanulók „fizetésük" 40 százalákát maguk terme­lik ki. A gyakorlati képzés finan­szírozása drága „mulatság" a cégek számára Németország­ban, még bizonyos adóked­vezmények mellett is: átlago­san a bruttó bérek 3 százalé­kát fordítják erre a célra, ami meghaladja az évi százmilli­árd márkát. A saját képzéssel, a tanulás és a munka szerves összakapcsolódásával meg­bízható, ismerős, kipróbált, teljes értékű, a legújabb ter­melési struktúrában is ottho­nosan mozgó, kész „csapatta­gokat" kapnak a munkáltatók a tanulmányi idő végén; s rá­adásul még a betanítás költ­ségeit is megspórolják. Igen jó a végzősök „megtapadási" aránya is: háromnegyedük valóban annál a cégnél he­lyezkedik el, ahol képezték, így talán már érthetőbb, mi­ért mondják a németek: „a képzés a legjobb befektetés a jövőbe". S még valamit hoz­zátesznek: a gazdaság igé­nyeire épülő minőségi szak­képzés, s az ebből következő jó elhelyezkedési esélyek kö­vetkeztében, a pályakezdők munkanélküli rátája a legala­csonyabbak közé tartozik Eu­rópában. örfi Ferenc Miklós, a Démász műszaki igazgatója. - A névleges fe­szültség módosítása nem érintheti a jelenleg használt készülékeket, ugyanis a gyártóknak a korábbi szab­vány szerint is olyan tűréssel kellett méretezniük, hogy a berendezéseknek 230 volton is működniük kell. Érdemes vásárláskor megnézni a készülékek adat­tábláját, hogy azon fel van-e tüntetve a 230 volt. Az üzle­tekben az előbb említett in­tézkedések miatt biztos, hogy csak 230 voltos kisgé­pekkel találkozunk, ám a kü­lönböző bolha- és egyéb pia­cokon vásárol olcsó áruknál résen kell lenni. Egyes ré­gebbi tévé- és rádiókészülé­kek hátlapján forgótárcsák vagy kapcsolók találhatók, itt kézzel kell átállítani 220­ról 230 voltos üzemmódra a gépet. A kivételek közé tar­toznak még a nagyobb szá­mítógépes hálózatokat ellátó szünetmentes tápegységek (UPS-ek) - ezek természe­tüknél fogva érzékenyebbek a feszültségingadozásra -, melyek a feszültségváltozás miatt leoldhatnak, meghibá­sodhatnak, ezért itt az üze­meltetőknek kell változtatni az üzemmódon. T. V. • A kisvállalkozót csődbe juttat(hat)ja a baleset Munkavédelem és az EU Magasabb feszültségen

Next

/
Oldalképek
Tartalom